Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVF., 29. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1979. FEBRUAR 4., VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Áz 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növeke­dése az iparban megközelítet­te, az építőiparban és a mező- gazdaságban elérte a tervezet­tet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében vala­mivel több, ezen belül az anyagi ágakban kevesebb volt, mint 1977-ben. A termelés nö­vekedése a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. A lakosság jövedel­mének és fogyasztásának nö­vekedése megközelítette a ter_ vezetett. Az ország termelő ál­lóeszközei, valamint lakásállo­mánya, egészségügyi, szociá­lis és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző ered­mények mellett azonban né­hány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott köve­telmények. A gazdálkodás ha_ tékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag- és eszköz­igényessége fokozódott. A bel­földi felhasználás növekedése meghaladta a termelés növe­kedését. A kivitel alig, a be­hozatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtlenebbé vált. A megtermelt nemzeti jöve­delem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt, összeha­sonlító áron mintegy 4 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben előirányzott 5 szá­zalékot, részben mert a bruttó termelés a számítottnál mér­sékeltebben emelkedett, más­részt mert az anyagi ráfordí­tások a termelést meghaladó­an nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása a tervezetthez közelállóan, 3 szá­zalékkal emelkedett. A fel­halmozás a tervezett csökke­néssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben sze­repet játszott, hogy a terve­zett csökkenés helyett a beru­házások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőt­tek, de különösen a készletfel­halmozás volt nagymértékű. Mindezek következtében a bel­földi felhasználáson belül to­vább nőtt a felhalmozás ará­nya. A NÉPGAZDASÁG 1978. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZÁMAI terv tény 1918. és 1971. év százalékában nemzeti Jövedelem ipari termelés országos építési-szerelési teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem égy keresőre jutó nominálbér fogyasztói 'árszínvonal egy lakosra jutó reáljövedelem egy keresőre jutó reálbér a lakosság fogyasztása a szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft lakásépítés, ezer db 105 104 105,5—106 105,2 104—105 105 102—103 102 107—107,4 107,5—108 107 108 104 104,6 103—103,2 103 102,8—103 103 103,4—103,6 103 180—182 196,5 90 88 Ipar — építőipar r A szocialista ipar bruttó ter­melése a tervezettnél vala­mivel mérsékeltebben, 5,2 szá­zalékkal nőtt. A termelés nö­vekedése az élelmiszeri párom kívüli ágazatokban együttvé­ve 6,1 százalék. Az élelmiszer- iparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosenergia­ipar, 9,8 százalékkal, az építő­anyag-ipar, 7,6 százalékkal és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a 2—3 könnyűipar termelése százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növe­kedése nem járt együtt a ter­melés összetételének és szer­vezettségének, a termékek mi­nőségének és választékának szükséges mértékű javulásával. A termékszerkezet korszerűsí­tése több ipari ágazatban, fő­ként a gépiparban és a ru­házati iparban az indokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysá­ga nem javult a tervezett mér. tékben. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE r <u Q .. <* > > £3 S" s S S 73 2 g'l HH N 3$ S N g N ei cd se villamos energia, milliárd kwő 25,5 109,2 szén, millió tonna 25,7 100,8 kőolaj, millió tonna 2,2 100,4 földgáz, milliárd köbméter 7,3 111,1 acél, millió tonna 3,9 104,1 hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 bauxit, millió tonna 2,9 98,3 timföld, ezer tonna 785,4 99.9 alumínium félgyártmány, ezer ' tonna 150,5 107,7 tégla, milliárd darab 1,9 99,5 cement, millió tonna 4,8 103.1 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 887,3 110,2 növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 21,2 123,8 műanyagok, ezer tonna 212,8 143,5 vegyi szálak, ezer tonna 28,4 109,2 autóbusz, ezer darab J 13,1 110,3 számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft 4,5 107,4 rádió, ezer darab 264,0 102,1 televízió, ezer darab 434,7 102,7 hűtőszekrény, ezer darab 432,1 94,9 mosógép, ezer darab 223,2 110,2 pamutszövet, millió négyzetméter 365,0 99,8 gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,6 99,7 kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,1 97,4 cipő, millió pár 45,9 100,2 fogyasztói tej, millió liter 783,2 102,1 vágott baromfi, ezer tonna 156,5 104,4 napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109,9 sör, millió hektoliter 7,2 103,4 1978-ban az ipar elsősorban á belföldi felhasználók ré­szére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási cé­lú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelke­dett a nagy- és kiskereskede­lem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú érté. kesítést is. Az exportra törté­nő értékesítés csak mérsékel­ten emelkedett. Az ipa^ anyagellátáséban a hazai termelés bővülése mel­lett növekedett az anyaglm- port szerepe. Az energiaihor­dozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval belépett 40 000 tonna évi poli. propilén gyártó-kapacitás. El­készült a 750 kv-os távveze­ték Albertirsa—országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hő­erőmű 1978-ban üzembe helye, zett blokkjai a villamos erő­művek teljesítőképességét to­vábbi 430 MW-tal, 9 száza­lékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acél terme, lést növelő beruházása —, amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a Za­laegerszegi Hűtőházat, ame­lyen belül 11 500 tonna mély­hőmérsékletű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Meg­kezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna kapacitás­meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma szárazáru gyártó a szocialista Iparban éves bővítést jelent, átlagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal ke­vesebb, mint 1977-ben. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar ál­lóeszközei bővültek és korsze­rűsödtek A Botsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára évi 150 000 tonna PVC-por gyár­tó és évi 124 000 tonna maró­Az országos építési-szerelési teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütemnek megfelelően mintegy 5 szá­zalékkal, ezen belül a kivite­lező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 0,3 szá­zalékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korsze­nátrongyártó-kapacitással tér- rűsödőtt az építőipar géppark mel. A Tiszai Vegyi Kombi- ja, javultak a dolgozók mun- nát új polipropilén-gyárában kakörülményei. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt. A növénytermelés ter­melési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei elle­nére alig haladta meg az elő­ző évit és nem érte el a ter­vezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazdaság anyagi rá­fordításai erőteljesebben nőt­tek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A több­lettermés — a tervnek meg­felelően — nagyobbrészt a hozamok emelkedéséből szár­mazott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektá­ronkénti 5200 kg átlagtermé­se 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorré­patermés több mint 7 szá­zalékkal nőtt. A burgonyater­més, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből és egyes szálas és lédús takar- ményfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcs­ből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyap­júé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyész­tés ingadozásának kiküszöbö­(Folytatás a 2. oldalon) Színvonalas „sulibJi' Balassi kulturális nap fényképeinken az angol klubban történt eseményeket örö­kítettük meg, ahol dalokkal, vidám játékokkal szórakoztat­ták egymást a résztvevők Balassagyarmaton, a Balas­si Bálint Gimnáziumban — immár hagyomány —, hogy a tanév egy napján az intéz­mény KISZ-bizottsága és tan­testülete egész napos progra­mot szervez, melyen a gimná­ziumban működő öntevékeny diákkörök, művészeti csopor­tok közösen mutatkoznak be társaik és a város előtt, mint­egy számot adva munkájukról. A Balassi kulturális nap idei rendezvényére is gazdag programot állítottak össze a szervezők. Szombaton — feb­ruár 3-án —, a reggeli iskola­csengő adta tudtul a VII. Ba­lassi kulturális nap kezdetét, — fotó: kulcsár — nek, a tartalmas szórakozás­nak. Kiemelt jelentőséggel bírtak: az UNESCO-program kereté­ben tartott foglalkozások. A természettudományos diákkör tagjai Einstein-évfordulón vet­tek részt, az alkotók körében Paál László munkásságáról emlékeztek meg. Ugyancsak az UNESCO „Nemzetközi megér­tésre nevelés” programjának jegyében zajlottak a rendha­gyó nyelvi órák, melyeken orosz, angol és francia dalok, játékok tanulása mellett, az egyes országok nemzeti ele­deleiből is kaphattak kóstolót ' a vendégek. Irodalmi, zenei, kömyezet­melynek első programjaként védelmi és matematikai vetél- Versényi György igazgató tá- kedők közül válogathattak a jékoztatta a tanulókat, az in- tréfás feladatok kedvelői. A tézmény — tavasszal kezdődő Pedagógiai tagozat tanulói pe-. — rekonstrukciós munkálatai- külföldi iskolarendszerek­ről, és ismertette az iskolare­formmal, a fakultáció beveze­tésével kapcsolatos tudnivaló­kat. Délelőtt vetélkedők, vidám műsorok, játékok „helyettesí­tették” a tanórákat, teret ad­va a legkülönbözőbb ötletek­Rétfőn kezdődik a kéthetes kedvezményes téli vásár Négyszázmillió forint meg­takarítást ajánl a lakosságnak a ruházati kereskedelem a február 5-én kezdődő és 17-ig tartó hagyományos kedvezmé­nyes téli vásárán. Ez idő alatt a tavalyinál 6 százalékkal több, összesen 1,7 milliárd fo­rint értékű árut kínálnak 20, 30 és 40 százalékos kedvez­ménnyel az arra kijelölt üz­letek. A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a kedvezményes akcióba bevont termékek teljes értékű áruk, kedvezményüket a kereskede­lem tavaszi felkészülése indo­kolja. A vállalatok jelzései azt ígérik, hogy elsősorban a felsőkonfekció ruházati cikkek­ből, valamint a divat- és darab­árukból nyújtják a legna­gyobb, a legváltozatosabb kí­nálatot. Ezek a termékek a vásári árualap csaknem 70 százalékát teszik ki. Elsősor­ban gyapjú és gyapjú típusú öltöny- és kabátszövetek, télikabátok, kötött felsőruhá­zati cikkek, őszi-téli jellegű cipők adják a gazdagabb vá­lasztékot. A kiárusítás idején egyebek között 150 ezer négy­zetméter kötött és hurkolt kel­me, 40—50 ezer négyzetméter gyapjúszövet, 40—50 ezer téli­kabát, 80 ezer pulóver és kar­digán, 25—30 ezer pár női csizma kerül forgalomba ol-* csobban. A kedvezményes árucsopor­tok aránya területenként, a készlettől függően eltérő. ről hallgattak előadást. Akik elfáradtak a szellemi tornában, azok az Iskola tor­natermében nonstopverse­nyeken vehettek részt. Sok érdeklődőt vonzott a városi sportcsarnokba, a Che Guevara K ISZ-alapszervezet sportren dezvéhye is, melyen a tréfás ügyességi játékok után tanár-diák mérkőzésekre is sor került. Kosárlabdában a felnőttek, labdarúgásban vi­szont a fiatalok játszottak eredményesebben. Délután kulturális műsorral folytatódott a program. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színháztermében a gimnázium — sárospataki di­áknapokra készülő — művé­szeti csoportjai, alkalmi együttesei léptek színpadra, majd ünnepélyes eredmény- hirdetéssel zárult a Balassi kulturális nap. A művelődési központ klub­jában az iskola igazgatója, a jelenlevő szülők előtt is is­mertette a gimnáziumi re­form lényegét. A Balassi kulturális nap, mint a város gimnáziumában folyó kulturális élet helyi se­regszemléje, sikerrel nyitotta tágabbra a kaput a közműve­lődésnek, aktivitásra, hasznos időtöltés gyakorlatára ösz­tönözve a tanulókat. 0

Next

/
Thumbnails
Contents