Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

I A szurdokpüspöki termelőszövetkezetben — az időjárástól függően — már február vé­gén, március elején megkezdődnek a kora tavaszi talaj-előkészítési, vetési munkák. A mákot, cukorrépát ebben az időben kell a földbe juttatni- Az ehhez szükséges gépek műszaki állapotát is garantálni kell erre az időpontra. A majorban levő gépműhelyben az ütemezésnek megfelelően haladtak a javításokkal, karbantartásokkal. A 14 darab erőgép kifogástalanul léphet munkába. Szerdán egyébként a KPM szakemberei előtt mű­szaki vizsgán kell bemutatni hét darab úgynevezett lassújárású erőgépet, emellett 15 pótkocsit, hogy az előírásoknak megfelelően végezhessenek ■velük munkát. Képünkön: Erki Károly és Csonka István mezőgazdasági gépszerelők karbantartási munkájukat lát­ják el. Nem csak dicsőség a nagy múlt Az emberek went mondtak y Mozgósító őszinteség AZ ELŐKÉSZÍTÉSTŐL nap­jainkig szinte saját történetét írta meg a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek szociálpoliti­kai terve. Kevesen gondoltak még az esztendők váltására, amikor a nagy gyárban au­gusztusban már nekifogtak az előkészületeknek. Széles körű vizsgálatok ered­ményeként született e vaskos dokumentum. Számba vették a legkülönfélébb fórumokon el­hangzó, idevágó javaslatokat, helyszíni szemlét tartottak az üzemekben, s ezek után került sor a tennivalók sorolására, súlyozására. Nem véletlen volt e nagy ügybuzgalom a tervezésben. A tavalyi 44 millió 400 ezer fo­rinttal szemben idén csaknem 50 millió forint felhasználá­sát irányozta elő a gyár szo­ciálpolitikai terve. Merlák Ervin szakszervezeti bizottsági titkár szqbájában önként adódik a kérdés: — Az idei, nehezebbnek ígér­kező gazdasági év természete­sen a gyárat is érinti. Mégis mi indokolja, hogy ilyen je­lentős többlettel toldották meg a tavaly is súlyos summát? — A mi vállalatunk 110 éves — mondja Merlák Er­vin. — A nagy múlt nemcsak dicsőség, hanem egyben ha­lasztást nem tűrő tennivaló­kat is sürget. A favázas épü­A Harkov környéki zmijévi körzeti vízi erőmű egyik 200 ezer kilowattos* turbinája most „amúgy mellesleg” a szomszédos gotvaldovói zöld­séggyár melegházait is el tud­ja látni megfelelő mennyisé­gű hővel. Ezt az újszerű megoldást az aggregát rekonstrukciója tette lehetővé. A turbina kül­sőre nem is különbözik a többitől. 'De vízátbocsátó ré­szébe olyan berendezésrend­szert szereltek, amelynek se­gítségével a kapcsolótábláról szabályozni lehet a termelt hő mennyiségét. Az aggregát mellett, hőcserélő berendezé­sek vannak, ahol a turbina fejlesztette gőz felmelegíti a vizet. A zöldséggyár a vízi erőműtől kapott hő révén új letek korszerűsítése, az anyag- mozgatási gondok, a súlyos raktározási problémák meg­oldása egyúttal a dolgozó em­ber védelmét is jelenti. Sok esetben közvetlen életveszély elhárításáról van szó. Csupán anyagmozgatási feladatok megoldására több millió fo­rintot terveztünk, s ez már magában véve is jelzi a ten­nivalók fontosságát, sürgőssé­gét. A szakszervezeti titkár hosz- szú évek óta foglalkozik a szociálpolitikai tervek össze­állításával, jócskán van hát róla tapasztalata. — Véleménye szerint mi az idei terv legfőbb erénye? — A GAZDASÁGI VEZETŐK többségével végre sikerült el­fogadtatni, hogy a szociálpo­litikai terv a gazdaságpolitikai terv szerves része. Korábban egy eléggé el nem ítélhető szemlélet tartotta magát, mi­szerint anyagi erőink — gaz­dasági feladatok elvégzése utáni — maradékát testálták a szociálpolitikára. E nézetek teljes felszámolásában lép­tünk nagyot. Nagy értéke az iS, hogy az eddigiekhez képest tartalmában és felépítésében is új. Legfőbb célunkként a nehéz fizikai munka meg­könnyítését és az üzemi ártal­mak felszámolását határoztuk el. Igen jónak tartom azt is, melegházakat létesíthet, így lehetőség lesz a harkovi la­kosok téli zöldségellátásának változatossá tételére. Ilyen nagy teljesítményű turbina rekonstrukcióját most először végezték világviszony­latban. A „kétszázezresek” üzembe állítása a modern vil­lanytelepek számára lehetővé teszi azt, hogy fő rendelteté­sükön kívül a mezőgazdasági komplexumokat is ellássák hővel. Az ötéves terv végéig a Donyec-medencében • levő kurahovói vízi erőmű turbi­náinak megfelelő rekonstruk­cióját tervezik, hogy hővel láthassa el a helyi zöldség- gyárat és Dnyepropetrovszk hőellátásához is segítséget nyújtson. hogy a béren kívüli juttatá­sok egy csokorban jelennek meg benne, bárki világosan át­tekintheti, hogy a borítékon kívül mit kap még a gyár­tól. Mindezek után is talán legértékesebb vonása a terv­nek az, hogy alapos előkészí­tés után, számtalan javaslat figyelembevételével készült el, tükrözve dolgozóink véle­ményét, szándékát, támogatá­sát. Január közepén 145 szak- szervezeti csoportértekezleten vitatta meg a gazdaságpoliti­kai terv mellett a szociálpoli­tikait is. Csaknem 3200 dol­gozó részvételét jelenti ez, va­lamint azt, hogy a már kör­vonalazódott terv végleges ké­péhez újabb 170 javaslattal járultak hozzá. S ami a leg­főbb: a korlátozott bérfejlesz­tési lehetőségek tudatában is igent mondtak.a dokumen­tumra. — Az aktív segítség persze újabb feladatot ró a a szak- szervezeti bizottságra. — Természetesen — nyug­tázza Merlák Ervin. — Ha már kértük a segítséget, ezzel kötelességünkké tettük a ja­vaslatok sorsának végigkíséré­sét, s az ezzel kapcsolatos őszinte viszonttájékoztatast. Aki erőt, időt, energiát szánt arra, hogy a tervezést segítse, anpak joga van tudni azt is, hogy mi lett javaslatának sorsa. Szándékunk tehát, hogy közkézre adjuk e felvetéseket, világosan megmagyarázva a teljesítés akadályát is. Szimpatikus tulajdonsága e dokumentumnak a konkrétság. Pontosan megjelölték az egyes tennivalók felelőseit, határ­időit, a költségek forrásait. A január végi műszaki konfe­rencián testreszabott felada­tot kapott belőle valamennyi gazdasági vezető. — A FÓRUMOKON KELL megértetni mindenkivel azt, hogy a terv végrehajtása fel­tételhez kötött. Az évre ter­vezett 3,5 milliárdos árbevé­tel, a 320 milliós nyereség tel­jesítése nélkül nem tudjuk mindazt nyújtani, amit a terv bizonyságaként szeretnénk. Magunknak kell tehát kigaz­dálkodnunk munkánk meg­könnyítését, életünk javulá­sát. / Szendi Márta Túljutottunk az ötödik öt­éves terv félidején, és új nap­tárt nyitottunk: 1979-et írunk. Ilyenkor a párt, a szakszer­vezet, az ifjúsági szövetségek, ugyanúgy, mint az egyes vál­lalatok, gyárak, üzemek, ter­melőszövetkezetek és egyéb gazdasági intézmények meg­vonják az eddig végzett mun­ka mérlegét. S, ha ezt meg­tették. számításba veszik a jövő terveit, s e tervek meg­valósulásának lehetőségeit. Ám a jövő feladatainak meg­határozásakor a gazdasági munkán túl nem hagyhatják figyelmen kívül az ideológiai, politikai, nevelési feladatokat sem. Mert ez utóbbiak ugyan­csak erősen befolyásolják nép- gazdasági helyzetünk, társa­dalmi életünk alakulását. Számunkra a kérdések kér­dése: hogyan hozzuk be le­maradásunkat, hogyan jus­sunk tovább, milyen eszközök­kel segítsük a magunk, egy­ben a közösség munkáját? A választ ismerjük: elsősorban igyekezettel, becsületes, . tisz­tességes. lelkiismeretes mun­kával. Olyannal, amelynek tu­datában nyugodtan fekhetünk le esténként, amikor elmond­hatjuk: ma is megtettük, ami rajtunk múlott. Ám, mindez önmagában még nem elegen­dő- Mert beszélnünk is kell munkánk nehézségeiről, gond­jairól, beszélnünk kell arról is, ami rajtunk kívül álló okok miatt nem sikerült, amice az egyén ereje már nem elegen­dő. Arról: mi az, amihez se­gítségül kell hívnunk a gazda­sági, vagy a politikai vezetést, az egész kollektívát. TÁRJUK FEL GONDJAINKAT Beszédünk ebben a helyzet­ben csak világos, mindenki számára felfogható. őszinte lehet, őszinte „felfelé”, a ve­zetők felé, és őszinte lefelé, a beosztottak felé. El kell mon­dani, miben kérünk segítsé­get, és mi az, amit várunk tőlük. Nem frázisokat, nagy szavakat, hanem megfogható, a helyhez, az időhöz alkal­mazkodó konkrétumokat. Ak­kor is, ha arról szólunk, hogy miben értünk egyet, akkor is, amikor arról, hogy mi­ben kell változtatnunk, mi­lyen eddigi gyakorlatot hagy­junk el, és milyen újat ve­zessünk be. Ám az őszinte­séghez hozzá tartozik a szigor is. A korábban Szerzett érde­mek, az eddigi elismerések, kitüntetések sem jelenthetnek kibúvót: a tna feladatait min­denkinek hiánytalanul és hi­bátlanul kell ellátnia. A ma követelménye már nem elsősorban a mennyiség, inkább a minőség- Mert sok rossz áru kevesebbet ér, mint kevés jó, és sok rossz termék egész iparágakat ronthat meg, tehet gazdaságtalanná, ex­portképtelenné. Rá kell mutatni a hibákra. Persze, nem elkövetőiknek pellengérre állításával, nem kiközösítve őket, hanem őszintén figyelmeztetve, és határozott kiutat mutatva. Nem új minőségű, vagy belső ellenőrökre van tehát szüksé­günk, hanem arra, hogy min­denki egyenként is, csoporto­san is, elsősorban saját magát bírálja felül. S azt nézze, mi az ő feladata, azt, mivel te­het többet, mi az, amivel előbbre mozdíthatja a fejlő­dést. Ehhez a tudatformáláshoz van elsősorban szükség az őszinteségre. A változás per­sze csak a -helyesen alkalma­zott agitációval érhető el. Olyan agitációval, amely őszinte légkört teremt, s nem csak kisebb közösségünkön belül, a hozzánk közel állók körében, hanem nagyobb tár­sadalmi méretekben is tovább erősíti az egészséges folyama­tokat. A JÖT PROPAGÁLNI A jó légkört nemcsak a gondok, a bajok feltárása te­remti meg. Mert.ugyan hatás­sal van ránk a világpiac, s az ott jelentkező árak, hatás­sal van a nyugati világ ener­giaválsága, de hatással van a több mint 30 éves szocializ­must építő munkánk is- E ha­tások — úgy véljük — erőseb­bek, dinamikusabban érvénye­sülök, mint a negatívumok hatásai. Hiszen ma sem visz- szafejlődésről, nem is stagná­lásról beszélünk, hanem a fo­lyamatos fejlődésünkbe bele­szóló, vagy azt csökkentő té­nyezőkről. Nem szabad elfe­lejtenünk: napról napra gaz­dagabbak vagyunk. A jelen gondjaink- közel sincsenek olyanok, mint a 30 évvel ko­rábbiak voltak. Ma nyugodt politikai légkörben végezzük munkánkat, s a nemzetközi légkör, a világban végbemenő folyamatok is nekünk kedvez­nek. A békés egymás mellett élés — zavarai ellenére — tény Európában. Amiről most beszélünk az, hogy ebben a nyugodt légkörben használjuk ki valamennyi adottságunkat, lehetőségünket a gazdaság, és a politika terén. A még szebb, még nyugodtabb, jobb jövő­ért. Ennek a fejlődésnek érde­kében kell politikai propagan­dát és agitációt kifejtenie minden erre alkalmas és köte­les szervezetnek, az úttörő- szövetségtől, a KISZ-en, a szakszervezeteken át, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt minden alapszervezetéig- Min­den fórumon meggyőzni az embereket tevékenységük ér­telméről, hasznáról, meggyőz­ni őket arról, hogy csak a lel­kiismeretes munkával jutha­tunk előre, meggyőzni arról, hogy csak így van értelme dolgozni, élni. És ezt is pro­pagálni kell, elmondani őszin­tén, világosan. A CSALÁDBAN IS Az egyes embereknek sem, a közösségnek sem csak egy élete van: a munka. Van az otthon, a család, a szabad idő: a pihenés, a szórakozás. És nem lehetünk kétarcúak. Nem élhetünk másképpen a munkahelyen, és másképpen otthon, nem élhetünk úgy, hogy egy helyen a munkánkat tisztességesen végeztük, lelki- ismeretesek vagyunk, otthon pedig, a szűkebb környezetben . . .vizet iszunk. A munka- megosztás, a tervezés, a ter­vek megvalósításáért való küz­delem otthon is, a szabad idő­ben is érvényes- Akkor is, ha minőségében más szem­pontok is vezetnek bennünket.' Mert ezek sem függetlenek a nagy család — a közösség — terveitől, mert ezek is részei az egésznek. Agitáljunk hát otthon is?* — micsoda badar­ság, mondhatják néhányan. Pedig nem az. A gyermekeket igenis neveljük, a tisztességes munkára, de ne. felejtsük őket is csak őszinteségünkkel, -iga­zi példamutatássá!’ győzhet­jük meg. Hogy felvilágosult, tisztán látó, őszinte felnőttek­ké váljanak, olyanokká, akik a maguk örömére, es a közös­ség hasznára végzik majd dolgukat. m. m. WUPfl-trojka és Jagenberg Nyers falak, festéksrzag, tégla-, homokkupacok, desz­kák, gerendák halmaza. És derékig érő sár — ha épp föl­enged a fagy. Nagyjából ezek maradnak meg az emberben, miután beruházási munkála­tok kellős közepén végigtal­palt egy üzemen. Rétságon — a Globus Nyomda helyi üze­mében — is ez a kép tárulko­zik a látogató elé mostaná­ban. A telephely régi épülete mellé egy új csarnokot állí­tottak össze a kivitelezők, s a két részt egybekapcsolandó: egy szociális épületet húztak föl közéjük. így az üzem — fölülről nézve — szögletes U alakot öltött, kétszeres nagy­ságúra növekedvén. Azaz még nem egészen. Mivelhogy az épületek jószerivel pőrék, a „felöltöztetés” a következő hónapokra vár. Még üres hodály A beruházás legfontosabb része az új csarnok. Végleges elkészültekor ofszetnyomás zajlik majd benne. A több mint félszáz méter hosszú, negyedszáz méter széles te­remben hét nyomógép gyárt­ja egyebek közt a lemeztasa- kokat. Ez még egy kicsit odébb van. Látogatásunkkor jószerivel üres hodálynak tet­szett a csarnok. Két gép állt benne csupán, igaz, ezek nem akármilyenek. Egy vágógép, és egy Jagenberg márkájú, nyugatnémet ragasztógép. A masina épp próbaüzemben dolgozott, nem sokkal előtte érkezett Rétságra. Hogy mi­dképp szuperál majd, nem 'mindegy: 500 ezer márkát adott érte a vállalat. A munkakörülmények még nem kiforrottak. Nylonfóliát aggattak az üvegfal hiányzó részei elé, a meleget olajégők parabolaernyői sugározták ideiglenesen. Provizórikus megoldású a padló, a világí­tás is. A talapzat műanyag- bevonatú lesz, a világosságot fénycsövek szolgáltatják. Planétánkon egyedül Az, üzem . régi épületében kezdett dolgozni — egyelőre három vadonatúj WUPA márkájú stancológép. Ebből az értékes masinából össze­sen öt áll rendelkezéséi*e a vállalatnak. Ez'nagy szó. mert ez idáig planétánkon nincsen másik nyomdaipari cég, amely ennyi WUPA-gépet bírna. A három ..csoda" stancolónak az az előnye —; tudtuk meg Csuhaj Ernő műszaki vezető­től —. hogy az íveken kisza­bott dobozokról a hulladék leválasztása, valamint a do­bozok egymástól való szétvá­lasztása a gép által történik, nem szükséges hozzá a beta­nított dolgozó nők munkája. Ezáltal munkaerő szabadul föl, erre pedig nagy szüksége van a gyáregységnek. Ekép- pen térül majd meg az az 50 millió forint, amibe a hák>m nyugatnémet stancoló került. A WUPA-kon és a Jagen- bei-gen kívül egy darab két- színnyomó és egy darab négy­színnyomó ofszetgép került, illetve kerül a megyénk nyu­gati cs'ücskében levő járási székhelyre. Nem rekednek meg a ki­mondottan gyártáshoz kellő gépeknél. Gondot fordítanak a 70-es évek végéhez méltó anyagmozgatásra is. Erre a célra tíz 1 darab elektromos targoncát vesznek a beruhá­zási összegből. Idén még a régi kimustrált kazán adja a meleget, a gőzt, a jövő télen azonban már öt új kazánnal fűtenek. UNIVÁZ-ból állt össze Az új kazánok adják majd a melég vizet is a készülő szociális épülethez. Ennek földszintjén munka zajlik a jövőben: ofszetelőkészítés, stancaforma-fabrikálás. táro­lás és tmk-munkák. Az eme­let lesz a tényleges szociális rész. Öltözők, fürdők, 120 fős ebédlő, klub- és könyvtárszo­ba kap itt helyet. Az UNI- VÄZ szerkezetű építmény ki­vitelezője — miként az egész beruházás generálkivitelezője — a helybéli Töváll. A szerkezet már teljes egészé­ben áll, még idén nyáron sorra kerül az átadás — a tervek szerint is, várhatólag is. Mire jó az egész beruhá­zás? Csak két szám — alkal­masint — elég a válaszhoz. Idáig hat és fél ezer tonna doboz került ki a gyáregy­ségből évenkint. Idén — ám­bár csak év közben készülnek el a beruházási munkákkal — már 8 ezer 300 tonnát nyom a késztermék az előirányzat szerint. S a teljes „fölfutás” csak I980-ra várható M. P. NÓGRÁD — 1979. február ?7., kedd 3 Turbina melegházi használatra

Next

/
Thumbnails
Contents