Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

Sok-sok figyelmeztetés ellenére itt is a gyorshajtás volt a baleset oka. Ráadásul a gépkocsi vezetője nem az útviszo­nyoknak megfelelően választotta meg a sebességet, s íme, így „kötött ki” a járdán. Ezt a Polski Fiat 125-ös személygépkocsit már csak az ud­varban tudtuk lencsevégre venni. A baleset oka ebben az esetben is a gyorshajtás volt. A kár jelentős. Súlyos baleset történt a közelmúltban Balassagyarmat és Űjkóvár között. A sebesség helytelen megválasztása követ­keztében egy Trabant személygépkocsi ütközött össze az au­tóbusszal. Két súlyos sérülés a baleset következménye, míg az anyagi kár a kocsiban elégett kötöttáruval együtt eléri a 100 ezer forintot. Átszervezték szolgálatot A Belügyminisztérium in­tézkedése alapján Nógrád megyében 1979. január 1-i ha­tállyal végrehajtottuk a köz­lekedési szolgálat átszervezé­sét, decentralizálását. Ez a központi intézkedés a közbiz­tonsági és közlekedési szolgá­lat továbbfejlesztését célozza, amelynek elvi alapjait az MSZMP XI. kongresszusának határozata és az azok végre­hajtására készített dokumen­tumok képezik. A rendőr-főkapitányságon a közbiztonsági és közlekedési osztályok összevonásával egy­séges közbiztonsági és közle­kedési osztályt hoztunk létre. A megyei közlekedési osztály központosított forgalom-ellen­őrző, baleset-helyszínelő és -vizsgálói szolgálatot ellátó állománya a salgótarjáni, va­lamint a balassagyarmati vá­rosi és járási rendőrkapi­tányságokhoz került. Mind­két helyen közlekedési al­osztályt szerveztünk. A megyeszékhelyi közleke­dési alosztály hatásköre és illetékessége Salgótarján vá­ros és járás, valamint a pász­tói járás területére terjed ki. A balassagyarmati közle­kedési alosztály hatásköre és illetékessége kiterjed a vá­rosra, járásra, valamint a rétsági járás közigazgatási te­rületére. A forgalom-ellenőrzést, a balesetek helyszínelését, vizs­gálatát a hatáskörre és illeté­kességre figyelemmel a két közlekedési alosztály állomá­nya végzi. A közlekedés decentralizá­lásából következik, hogy be­jelentési kötelezettség alá tar­tozó közúti közlekedési bal­eset esetében a területileg il­letékes kapitányságot — köz­lekedési alosztályt — kell ér­tesíteni. Panasz, jogsérelem esetében elsődlegesen az ille­tékes parancsnokhoz, vezető­höz lehet fordulni jogorvoslat végett. . A közúti közlekedési, igaz­gatási feladatok ellátása — ve­zetői engedélyek kiadása, cseréje, gépjárművek forga­lomba helyezése, forgalomból való kivonása, a tulajdonjog­ban beállt változás átvezeté­se, lakcímváltozás bejelenté­se stb. — továbbra is a megyéi közbiztonsági és közlekedési osztály hatáskörében maradt. A decentralizálás eredmé­nyeként várható, hogy: nö­vekszik a megelőzési munka színvonala, hatékonysága. A rendőrkapitányságok köz­vetlen irányítása alatt álló nagyobb járőrlétszám lehető­vé teszi a fokozottabb közúti ellenőrzést, amely a közleke­dési szabályok fokozottabb be­tartását eredményezheti. A helyszínelők és vizsgálók gyor­sabban érnek a balesetek hely­színére, így csökken a forgal­mi akadályok és a kényszerű várakozás ideje. Minden remény megvan ar­ra, hogy ez a szerkezeti intéz­kedés megfelelő tartalommal töltve, javulást eredményez a közúti közlekedési fegye­lem megszilárdításában, a balesetek megelőzésében. Eh­hez természetesen szükség van arra is, hogy a lakosság, az önkéntes társadalmi segí­tők széles tábora aktívabban kapcsolódjon be a baleset­megelőzés sokrétű feladatai­nak megoldásába. Bízunk abban, hogy széle­sebb körű társadalmi összefo­gással, a múlt évinél ered­ményesebb évet zárhatunk va­lamennyiünk közmegelégedé­sére. Győri József r. szds. Megdicsérjük Ez nem takarékosság! A mai korszerű gépkocsik­nál nem jelent gondot az, ha nappal is tompított fényszóró­val közlekedünk. A járművet nem csak akkor kell kivilágí­tani, amikor jobb láthatóság­ra törekszünk, hanem akkor is, amikor a kivilágításra csak azért van szükség, hogy a jár­művet felismerhessék. Példá­ul kezdődő szürkületben, eny­he nappali ködben, esőben, ha­vazásban mindig, de ajánla­tos nappal borús időben is. Elgondolkoztató, hogy a bal­esetek csaknem 80 százaléka egyenes, belátható útszakaszon következik be, nappal, ter­mészetes fény mellett. Különböző színű járművek közlekednek, egyik-másik az út színéhez hasonló. A be­kapcsolt lámpák elősegítik a jármű észlelését, nagy segít­séget nyújtanak a szemben közlekedő jármű sebességé­nek megbecsüléséhez. Ezek nagyon fontos információk, a baleset megelőzését szolgál­ják. Mégis, milyen sok gépjár­mű közlekedik szürküli eibeh, ködben, esőben, hóesésben vilá­gítás nélkül, vagy csupán hely­zetjelző lámpákkal, pedig ilyen­kor az előírt tompított fényű világítással való közlekedés nem csupán ajánlott, hanem kötelező is! Erős gyerekek? Szaporodnak a közút tartozékainak rongálói A kedvezőbb időjárás hatá­sára — a tavasz közeledtével — egyre több személygépkocsi kerül elő a garázsokból. A gépjárművek a közlekedési pályától — az évszakoktól függetlenül — mindig bizton­ságos és gyors közlekedési le­hetőséget kívánnak. Egyre többet halljuk azt a megfogalmazást, hogy „út- üzem” a közút, s mint ilyen, a legbalesetveszélyesebb üzem­nek tekinthető. Ezért is a mo­torizáció rohamos fejlődésé­nek kísérő jelensége a bal­eset, amely rengeteg áldozatot és anyagi veszteségeket köve­tel. A KPM közúti igazgatósá­ga évről évre nagy összegeket fordít a burkolatok korszerű­sítésére, a közút tartozékainak fejlesztésére. Szinte elképzel­hetetlen a gyorsforgalmú köz­utakon a közlekedés a korsze­rű, pontos információ és az ifién fontos szerepet — a vo­nalvezetésben — betöltő fény­visszaverő műanyag vezető­oszlopok nélkül, ami az éjjeli közlekedésnél, de különösen a ködös időszakban nyújt nagy segítséget a gépjárművezetők­nek. A közúti igazgatóság csak az utak tartozékainak fejlesz­tésére a megyében évenként 8 millió forintot költ. A közúton közlekedők fel­háborodását kell, hogy kife­jezzem a magukról megfeled­kezett „jól nevelt” ismeretlen tettesek ellen, akik évente 40—50 ezer forint kárt okoz­nak az igazgatóságnak, a nép­gazdaságnak. A Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság járőreinek se­gítségével sikerült a tettesek egy részének kézre kerítése. A 2. sz. fő közlekedési útón há­rom fiatalkorú 47 vezetőosz­lopot tett használhatatlanná. A kar egy éjszaka: 9000 fo­rint. A 22. sz- fő közlekedési úton Balassagyarmat—örhalom kö­zött öt fiatalt fogtak el a jár­őrök. De lehetne még tovább sorolni. Előfordultak olyan esetek, hogy közútra kihelye­zett forgalomszámláló műsze­reket tulajdonítottak el, vagy tettek tönkre ismeretlen tette­sek. A szülőknek minden esetben az okozott kár értékét meg kellett téríteni­A magukról megfeledkezet- teknek el kell gondolkodni, hogy egy-két pohár bor elfo­gyasztása után tett garázda cselekedeteikkel veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, em­berek életét teszik kockára. Ezen felül kárt okoznak a népgazdaságnak, s nem utolsó­sorban a felelősségre vonás mellett saját családjukat nem várt költségekbe verik. Varga József, MKBT vegyes közlekedési szakbizottság vezetője Minden ötödik balesetnél ittasság! Az elmúlt évben megyénk 353 sérüléssel járó közúti bal­esetének egyötödét, 77-et okoztak alkoholosán befolyá­solt állapotban. Az ittasság még nem köz­vetlen baleseti ok. de mint állapot súlyosan ható tényező és súlyossági fokához mérten közrehat a balesetek bekövet­kezésében. Nem valószínű, hogy a gépjárművezető jó­zan, szeszmentes állapotban elkövetné azt a durva sza­bályszegést, amit ittasan, a szesz hatására gátlásait mel­lőzve elkövet. A szeszfogyasz­tás pszichikai hatása ugyanis a felelősségérzet csökkenésé­ben, a veszélyérzet eltompu- lásában, a gátlások kikapcso­lódásában jelentkezik. A gép- járművezető merészebbé vá­lik, hamarabb kockáztat, be­lemegy olyan veszélyes manő­verekbe, amit szeszmentes ál­lapotban maga is elítél. Szá­mos tragédia válna elkerülhe­tővé, ha a baráti, rokoni kap­csolatok mélyítését nem szeszfokban mérnék. A gépkocsivezetőt kínáló társaság tagjai gyakran szen­vedő alanyai egy-egy bekövet­kezett balesetnek. Az alkohol­lal erősített barátság szálai a tárgyalásig szétesnek, bosz- szúsan tesznek egymásnak szemrehányást, és gyakran követelnek kártérítést a gép­jármű vezetőjétől. A KRESE ide vonatkozó előírásait min­denki ismeri, de a betartása már nem ilyen egyértelmű. Társadalmilag már-már el­fogadott kifogás koccintás esetén az, hogy „vezetek”, de mikor jutunk el oda, hogy a gépkocsi vezetőjét még meg sem kíséreljük kínálni. Csak rendőri ellenőrzéssel és csak büntetés kilátásba helyezésé­vel a megelőzés terén ko­moly eredményt elérni nem lehet. A forgalom biztonságához fűződő közérdek széles körű társadalmi összefogást kíván. Az eredményes megelőzés zá­loga az ügyes, értelemre ha­tó meggyőző szó. Ezt minden ember éhezze kötelességének, és ne engedje embertársait veszélybe kerülni néhány korty italért. Gólián András • r. szds. Ikarusok az utakon Ä szovjet—magyar gépko­csigyártási együttműködés há­rom évtizede alatt a magyar IKARUS Gyár — a világ egyik legnagyobb autóbuszgyára — 50 ezer autóbuszt szállított a Szovjetuniónak. A tavalyi terv 12 800 jármű előállításával számolt, s ennek 90 százaléka a külföldi megrendelőkhöz ke­rült — nagyobb része a Szov­jetunióba. Az Ikarusok családja népes. Vannak közöttük kényelmes városi és elővárosi autóbuszok, légkondicionáló berendezéssel ellátott, hosszú utakra szánt különleges autóbuszok. Az elegáns, kényelmes tágas magyar autóbuszok és a technika legújabb vívmányai szerint épülnek. A gyár jól képzett tervezőkollektívája, amely szorosan együttműködik a szovjet szakemberekkel, a járművek állandó tökéletesí­tésén dolgozik: szüntelenül modernizálja a karosszériát, a motor, a futómű szerkezeti részegységeit­A gyár tervezői — a szovjet megrendelések teljesítésén dolgozva — kialakították az új típusú, elővárosi szállításra alkalmas, nagyobb utasterű — 18 méter hosszú — autóbuszt. Az 1980. évi moszkvai nyári olimpiai játékok résztvevőit és vendégeit IKARUS márkájú speciális „olimpiai” autóbu­szok szállítják majd. pl .... « H'l« 111111 |j|l ;i|. IM1' A Mátraaljai Állami Gazda­ságban a megalakítás évétől, 1919-tól dolgozik Molnár Já­nos. Vezetett már vontatót, tehergépkocsit, de lúlométerei- nek java részét személygépko­csin teljesítette. Nagyszerű munlcájáért eddig háromszor nyerte el a Kiváló dolgozó ki­tüntetést. A jelenlegi teljesít­ménye ma már meghaladja a 820 ezer kilométert. . Budavári István 1958-tól dolgozik az állami gazdaság­ban. Négyszer kapott Kiváló dolgozó elismerést kiváló munkájáért. Fő munkaterülete ugyancsak a személygépkocsi vezetése- Megtett kilométerei­nek száma jóval meghaladja a 800 ezer kilométert. Mind­két gépkocsivezető a közel­múltban kapta meg a 750 ezer kilométeres balesetmentes ve­zetésért járó kitüntetést. To­vábbi munkájukhoz jó erőt, egészséget kívánunk. Meg ró fűk Kovács Tibor szentesi lakost, aki Kétbodony és Szécsénke köz­ségek közötti úton a tulajdonát képező EN 56—70 forgalmi rend­számú motorkerékpárját szeszes italtól, befolyásolt állanotban ve­zette. A Rétsági Járásbíróság 2800 forint pénzbüntetésre Ítélte és a járművezetéstől 7 hónapra eltil- tóttá. Becsiánszkl Sámuel szügyi la­kost, aki a Szügy és Balassa­gyarmat közötti úton a tulajdo­nát képező segéd-motorkerékpárt szeszes italtól befolyásolt állapot­ban vezette. A Balassagyarmati Járásbíróság 3400 forint pénzbün­tetésre ítélte és a járművezetés­től egy évre eltiltotta. Szeberényi András kisterenyei lakost, aki Kisterenye belterületén a ZB 29—55 forgalmi rendszámú személygépkocsival úgy haladt a 21-es számú főútvonalra, hogy nem biztosított elsőbbséget a ma­gasabb rendű úton haladó SE 16—-45 forgalmi rendszámú teher­gépkocsi részére, mellyel össze­ütközött. A szabálysértési hatóság 1400 forint bírsággal büntette és a járművezetéstől 5 hónapra el­tiltotta. Borbély István László nagyoro­szi lakost, aki a PE 05—22 for­galmi rendszámú személygépko­csival Balassagyarmat és Ipoly- szög közötti úton az előzés sza­bályainak megszegésével balesetet okozott. A szabálysértési hatóság kétezer forint pénzbírsággal bün­tette és a járművezetéstől négy hónapra eltiltotta. Bagyimszki György ecsegi la­kost, aki a tulajdonát képező MH 29—25 forgalmi rendszámú motor- kerékpárral Pásztó és Ecseg köz­ségek közötti úton úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy ve­zetés előtt szeszes italt fogyasztott. A szabálysértési hatóság kétezer forint nénzbírsággal büntette és a járművezetéstől három hónapra eltiltotta. Benedek János szentel lakost, aki a tulajdonát kénező OK 40—91 forgalmi rendszámú motorknvÁTr- oárral Cs^h^fhalín és Terén v községek között úgv vett részt a közúti f n—o’ni oTYiba n. hogy ^z°szes italt fogyasztott. A sza- bálvsertési kétezer fo-iot nór\7;f)fT.s:A*rn-I,| büntette és a té­mavezetéstől négy hónapra eltil­totta. Ellenőrző útjelző tábla A Talltnnt és Rigát, a két automatikusan méri az szomszédos szovjet köztársa­ság, Észtorsz''' és Lettország fővárosát ossz ;t"i fő közleke­dési útvonalon szokatlan út­jelző i.Wát helysetek el. En­nek láttán a gépkocsivezetők okvetlen"! lenyomják a fék­pedált; a jelzőtábla ugyanis haladó autó sebességét. Ha a vezető a sebességmérőre pil­lant. megállapíthatja, hogy a tábla nem téved. Ezt az ellenőrző útjelző táb­lát a rigai üzemtechnikai in­tézet munkatársai tervezték. A arra műszaki újdonság titka a kö­vetkező: az aszfalt alatt adó- szerkezetet helyeztek el, amely megfelelő impulzusokat to­vábbít az automatikus eH®r'- őrhöz. NÓGRÁD — 1979. február 21., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents