Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

Jogi tanácsadó TOVÁBBTANULÁS KEDVEZMÉNYEI K. Gábor salgótarjáni olvasónk munkája mellett második éve tanul szakközépiskolá­ban. A január végi félévi beszámolók miatt munkaidejét, napi egy-másfél órával előbb volt kénytelen befejezni. Bár munkahelyéről elengedték, kilépőjére „magánügy” megjelö­lést írtak, amelynek az a következménye, hogy erre az időre járó munkadíja elszámo­lását az üzemiroda az oktatási osztály véle­ménye ellenére, előbb azzal, hogy a tanulás nem a vállalat érdeke, később pedig azzal, hogy az igazolást csak februárban adta be, megtagadták. Helyesen járt-e el a vállalat — kérdezi olvasónk. ' Az ide vonatkozó jogszabályok oly régiek, egyértelműek és közismertek, hogy még ak­kor is csodálkozni kellene az eljáráson, ha ez nem a kohászati üzemek szerszámkészítő gyárrészlegében, hanem egy most alakult kisüzemben történt volna meg. Az Mt. V. 60. §.-ában ugyanis egyértelműen kimondja; a munkája mellett tovább tanuló dolgozót fi­zetett munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság és utazási költségtérítés illeti meg. A 23/1974. (IX. 4.) Mü.M. sz. rendelet 3. §-ában ezt a szabályt konkretizálva kimond­ja; tanévenként a gimnázium levelező tago­zatán es a szakközépiskola esti tagozatán ta­nulókat tíz, a szakközépiskola levelező tago­zatán tizenöt munkanap tanulmányi szabad­ság, az érettségi vizsgára való felkészüléshez hat munkanap külön tanulmányi szabadság, a vizsgán való részvétel érdekében pedig olyan szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beér­kezhessen és a vizsgán részt vehessen. Ugyanezen jogszabály 5. §.-ában mondja ki azt is, hogy a tanulmányi kedvezmények tar­tamára a dolgozót átlagkereset illeti meg. Az általános iskolában, illetőieg a középisko­lában való továbbtanuláshoz, a jogszabály­ban meghatározott kedvezmények megadásá­hoz, átlagkereset megfizetéséhez a jogszabály sem a vállalat hozzájárulását, sem a válla­lati érdeket, sem a fizetési kötelezettség vagylagos értelmezését nem teszi kötelezővé, illetőleg lehetővé. Kizárólag a dolgozó elha­tározásán . és akaratán múlik tehát, hogy ilyen intézményekben tovább kívánja-e foly­tatni tanulmányait. Amennyiben az üzem­iroda, a fenti válaísz és az oktatási osztály helyes álláspontja ellenére is elzárkózna a munkabér megtérítésétől, panaszával a mun­kaügyi döntőbizottsághoz forduljon. FIZETETT SZABADSÁG KIADÁSA, SZÜLÉSI SZABADSÁG MEGHOSSZABBÍTÁSA J. Ubaldné balassagyarmati olvasónkat az­zal ,,4z indokkal kötelezték elmaradt fizetett szabadságának a szülési szabadság eltelte utáni letöltésére, hogy ez ott külön elő­írás. Érzése szerint ezzel a gyes idejét rövidí­tették meg. F. Pálné salgótarjáni olvasónk viszont azt kifogásolja, hogy szülési szabad­ságát szakorvosi javaslat ellenére sem akar­ják meghosszabbítani, mert a rendellenes szülés nem a gyermeknél, hanem csak az anyánál okozott maradandó egészségrom­lást. Jogosan jártak-e el a vállalatok — kér­dezik olvasóink. Az Mt. V. 56. §.-ában foglaltak szerint a szabadságot az esedékesség évében kell ki­adni. Munkatorlódás, betegség, vagy más akadályoztatás esetén a szabadságot az aka­dályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni. Bár a jogszabály a gyest külön nem emeli ki, de hosszú jogi gyakorlatom és a dolgozók ilyen irányú problémáinak intézése alatt sem találkoztam olyan vállalattal, de olvasónkéhoz hasonló intézménnyel sem, ahol a gyermekgondozási segély igénybevételét ne tekintették volna olyan akadálynak, amely miatt az elmaradt fizetett szabadság kiadását ne halasztották volna a gyes eltelte utáni időre. Részben, mert ezzel az eljárással olyan jogától fosz­tották meg az anyát, amelyet a jogszabály biztosít részére, részben pedig, mert ezzel az okkal a gyés 1. évre járó szabadság kiadását is csak a gyes teljes eltelte után lehet kiad­ni. Tudomásom szerint egyetlen szakminisz­térium sem rendelkezett úgy, hogy az elma­radt fizetett szabadságot a szülési szabadság és a gyes között kell letölteni. Sajnos, mindezeknek utána vagyunk, így alig van lehetőség arra, hogy a megtörtént eseményt, akár a munkaügyi döntőbizottság is meg nem történtté tudja tenni. Viszont, arra sincs lehetőség, hogy erre való tekintet­tel a gyes idejét a gyermek hároméves ko­rának betöltése utáni időre meghosszabítsák. Hasonló, de mégis más választ igényel má­sik olvasónk kérdése. Az Mt. V. 57. §.-ában ugyanis erről a kérdésről csupán annyit mond, hogy a terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi ja­vaslatra — négy héttel meghosszabbítható. A jogszabály tehát csak a lehetőséget adja meg, de nem teszi kötelezővé a szülési sza­badság meghosszabbítását. Feltételként szab­ja viszont a szakorvosi javaslatot, elsősorban azért, mert kizárólag a szakorvos képes meg­határozni a szülésnél előfordult rendellenes­séget. A munkáltató tehát sem hozzáértés, sem a szülés lefolyása, ismerete tekinteté­ben nem lehet olyan helyzetben, hogy ebben a kérdésben felelősséggel dönteni tudjon. A jogszabályban alkalmazott feltételes mód használata ezért (véleményem szerint) első­sorban nem a vállalati eljárásra, hanem a szakorvosi véleményre alkalmazandó. A tárgyilagosság érdekében meg kell je­gyezni, hogy a dr. Bogyai Géza által összeállí­tott vállalati munkaügyi kézikönyv 272. ol­dalán a rendellenes szülés fogalmát csupán a koraszülés és az ikerszülés esetére alkalmaz­za. Mindez azonban nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy a szülést levezető szakorvos ettől eltérő esetben is megállapítsa a rend­ellenes szülést és azt sem zárja ki, hogy ol­vasónk panaszával a munkaügyi döntőbizott­sághoz forduljon. Február 14.-i számunkban Sándor Vilmos kéi-désére a Jogi tanácsadóban közölt vála­szunk helyesbítését kérte- az öblösüveggyár SZTK-előadója. Vállalati rendjük szerint a nyugdíj előkészítés feladataival nem az SZTK- előadó, hanem a munkaügyi osztály más elő­adója van megbízva. Tudomása szerint ilyen szervezeti felépítés más nagyobb üzemben is előfordulhat. Dr. J. S. A kedves vendég Feliks Derecki: Vendégem leült velem szemben és belém fúrta ko­mor tekintetét. Kabátjának hajtókáját egész sereg min­denféle jelvény borította. — Tudja, ki vagyok? — kérdezte drámai suttogással. — Nem — ismertem be őszintén. — Én érdemes méhész va­gyok. — Valóban? — csodálkoz­tam udvariasan. — Kaptáraimban számos újítást vezettem be, és ezek lehetővé tették a mézhozam növelését. Ezért megkaptam a méhészek társaságának legna­gyobb kitüntetését: az „Arany lepef”. — Szívből gratulálok. — Egy pillanat — mondta látogatóm —, ez még nem minden. Néhány nappal ez­előtt a kertbarátok társasá­gának elnöke átnyújtotta ne­kem „A káposztahernyók élle­ni harcban szerzett érdeme­kért” elnevezésű kitüntető jel­vényt. — Megbocsásson, de most nincs időm, rengeteg dolgom van ... — tártam szét tehe­tetlenül a karomat. — Önnek végig kell hall­gatnia — folytatta látogatóm már mérgesen. — Meg kell győződnie arról, hogy ki va­gyok! Tavaly korcsolyapályát létesítettem a háztömbünkben lakó gyermekek számára. Ma­gam locsoltam vízzel! — A gyerekek bizonyára roppantul örültek. — Nem egészen, mert a víz nem fagyott meg. — Akkor hát minek locsol­ta? — Másként hogyan lehetne korcsolyapályát csinálni? Kezdeményezésemet helye­selték- Nézzen ide, kérem, ez a megfelelő intézménytől ka­pott dicsérő oklevél . . . — Nagyon szép, de . . . — kezdtem bele, ő azonban fél­beszakított : — Egy műkedvelő darabot is írtam, és magam játszom el. A címe: „Ha a kis kecske nem ugrált volna —, akkor a kezét sem törte volna el.” Óriási sikerem van vele! — Hogyhogy a „kezét”? Ta­lán a „lábát”? — Éppenhogy a kezét! Ez benne a meglepetés. Darabom hősnője ugyanis egy Kecskési nevű ifjú hölgy • . . — Irgalom ... — nyögtem. — Az egész város ismer és tisztel! Remélem, megértette ezt? Tegnap pedig az önök újságjában holmi kritikai cik­kecske jelent meg egy bizo­nyos illetőről, aki állítólag ti­los helyen ment át az úttes­ten. Én pedig azért keres­tem fel önt, mert ez a cikk rólam szól! Igaz, valóban kénytelen voltam megsérteni a közlekedési szabályokat. De miért? Kérdem én. Hát azért, mert éppen ebben a pillanat­ban egy káposztalepkét vet­tem észre és . . . — Könyörüljön! — Én? Hát nem felháborí­tó, hogy érdemes embereket a sajtó így oemocskol! Mindjárt mutatok még valamit. Ez itt elismerő levél a közhasználatú helyiségek példás rendben tartásáért, ez meg dicsérő ok­levél az általános iskola 3. és 4. osztályában tanúsított elő­menetelemért, jóllehet ön is jól tudja, hogy ez a kettő ép­pen a legnehezebb osztály . . . Nem |bírtam tovább: kinyi­tottam az ablakot, kinéztem az első emelet szédítő magassá­gából — és könnyedén elru­gaszkodtam az ablakpárkány­ról . . . (Fordította: Gellért György) EGYSZERŰ — Tizenhét éves koromban veszítettem el mind a két sze­mem világát... az orvosok megállapítása szerint meg­erőltettem a rengeteg olvasás­sal, tanulással... négy nap alatt megvakultam. Ezután már nem érdekelt semmi, nem törődtem semmivel... Bekerültem a mun­kácsi vakok intézetébe, majd annak feloszlása után Ko­lozsvárra jutottam, míg végül haza érkeztem. Itthon kap­csolatot kerestem a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségével : felvételemet és valamilyen munkát kértem tő­lük. Salgótarjánba irányítot­tak az akkori acélgyárba, ahol 1942-től drótkötőként, később pedig raktárosként dolgoztam — meséli Sidó Endre, aki 1957 óta látja el a Nógrád megyei Vakok és Gyengénlátók Szervezetének titkári teendőit. — Ezután hogyan alakult az élete? — Lassacskán sikerült egye­nesbe hoznom a sorsomat. Megismerkedtem azzal a lány. nyal, aki később a feleségem lett és nyugodt, békés csa­ládi légkört teremtett szá­momra. Harminckettedik éve élünk együtt jóban, rosszban. Született egy kislányunk is;ő az SKÜ számviteli és pénzügyi osztályán bérelszámolóként dolgozik és már megajándé­kozott minket két kisunoká- val. De térjünk vissza az én munkámhoz, a titkári tevé­kenységemhez. Szeretnék se­gíteni minden vak sorstársa­mon... szerencsére ma már mindannyian egyenjogúak le­hetünk a látókkal, nem kell szégyellnünk a helyzetünket. — Milyen foglalkozások kö­zül választhatnak a vakok és a súlyos látásromlásban szen­vedők? — A szinte már hagyomá­nyosnak számító szakmákon kívül — ilyenek például a ke­fe- és kosárfonó, a masszőr és a kárpitos tevékenysége, a kimagasló zenei tehetséget igénylő művészetekről már nem is beszélve! —, egyre népszerűbbé válik a progra­mozás, vagyis a számítógépek kezelése. Támogatjuk sorsi társainkat a tanulásban, irá­nyítjuk őket a pályaválasztás­ban, segítünk beiskolázásuk­ban, hivatalos ügyeik inté­zésében. A fejlődés lehetősége valamennyiünk számára adott, de élni is tudni kell ezzel a lehetőséggel... s ez néha bizony nem túl könnyű. Szóval az a leglényegesebb, hogy közü­lünk senki se érezze magá­nyosnak, elesettnek magát. Sidó Endre, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége Elnökségének javas­latára a közelmúltban minisz­tériumi kitüntetésben része­sült. Rajta kívül még egy sze­mély kapott az országban az övéhez hasonló emlékplaket­tet. Tőcsér Julianna Eleinte száraz idő! HETI IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉS AZ ALFÖLDI ÉS TISZÁNTÚLI MEGYÉKNEK Míg Európa keleti és észa­ki részén az elmúlt héten ha­vazások, hófúvások kíséreté­ben ismét téliesre fordult az idő, addig a Kárpát-meden­cében a napi középhőmérsék­let 2,7 fokkal meghaladta az évszaknak megfelelő értéket. Ezek az értékek március kö­zepén szokásosak, sőt az el­múlt hét közepén mért haj­nali minimumok április első felére jellemzőek. Az Európa északkeleti ré­sze felett felépült magasnyo­mású légköri képződmény áramlási rendszerében érkező hideg levegő lassan körülfog­ta a Kárpátok vonulatát A ma- gasnyományú rendszer köze­lebb kerülésével a leszálló, felhőoszlató légmozgások jut­nak uralomra Az elkövetkező napokban eleinte kevés felhő várható, számottevő csapadék nélkül. A hajnali lehűlés erősödik, általában fagypont alatti mi­nimumok várhatok. A hét végétől változás következik be az Alföld időjárásában. Megnövekszik a felhőzet és elszórtan esők lesznek. A hajnali lehűlés mérséklődik. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt hét időjárása meglehetősen enyhe volt. Az időszak középhőmérséklete 2,6—5,4 fok- között alakult, s ez 2—4 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.1 Az Alföld területére 8—30 mm csapadék hullott, míg az Északi-középhegységben 28— 52 mm-t tett ki a heti csapa­dékösszeg. Az 50 mm körüli értékeket a Börzsöny térsé­gében mérték. Ennek meg­felelően a talajnedvesség a felső rétegekben növekedett, néhány megyében a telített­séghez igen közel áll. A következő napok időjá­rása sem hoz jelentős válto­zást, bár a hőmérséklet kicsit csökken. A nappali felmele­gedés plusz 2, plusz 7 fok kö­zött alakul, míg a legalacso­nyabb hajnali hőmérsékletek —1, —6 fok között várhatók. A hét végén, a jövő hét elején ismét a hőmérséklet emelkedésére szál többfelé lehet eső. Megye Pest Nógrád 75—80 90—95 Heves 80—85 60—65 Szabolcs-Sz. 90—95 70—73 Borsod-A.-Z. 90—95 60—65 Szolnok 90—95 50—55 Hajdú-Bihar 90—95 60—65 Rács-Kiskun 85—90 55—60 Csongrád 90—95 60—65 Békés 90—95 65—70 NŐNAPRA VÁSÁROL ­HÚSVÉTRA NYER! A borítékra írja rá: orsolás: 1979. április 12-én. Ha február 1 és március S ‘ y ' >, kozott 100 Ft feletti értékben vásárol , üveg-, porcelán kerámia és műanyag cikkeket blokkjával értékes jutalmakat nyerhot! Glm: AMFORA-ÜVÉRT Budapest ff I I Postafiók 216 VÍV 1075 • NŐNAPRA VÁSÁROL - 'HÚSVÉTRA NYER! Beküldési határidő: 1.979. március 2l! Nyolc általánost végzett vagy végzős fiúkat kollégiumi elhelyezess«* malomipari szakmunkástanulónak NÖGRÁD - 1979. február 21., szerda felveszünk. I A jelentkezési lapot: Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet, Székesfehérvár, Ady Endre út 17. címre kell küldeni. A tanulói ösztöndíjon túl, de a tanulmányi eredménytől füg­getlenül 400—500,— Ft havi társadalmi ösztöndíjat fizet a vállalatunk. Ezen túlmenően teljes ellátást, útiköltséget, munkaruhát biztosítunk. Érdeklődni levélben, vagy személyesen a Nógrád megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. út 6. apróhirdetések VENNÉK Wartburg, Zsiguli vagy Skoda személygépkocsit ke­vés kilométerrel, ki­fogástalan állapotban levőt. Ajánlatokat a 22-94 telefonszámra kérek. CSALÁDI házat vennék Pásztón kész­pénz + OTP-átválla- lással. „Tavasz” jel­igére. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat (II/2. számú) üzemé­ben igényes, kézi munkával pianínókat készítenek exportra. A képen: Bálint István hangolja a pianínókat. EGY kertes portán háromszor egyszobás lakás eladó. gázfű­tés és vízvezeték van, Salgótarján, Csizma­dia út 22, Érdeklőd­ni Zagyvapálfalva, Csokonai út 106. Ber­ki János. OLCSÓN eladó 300 nég:,'szögöles házhely Karancsalján a fő út mellett. Érdeklődni: Karancsalja, Petőfi út 37. ELCSERÉLNÉM sal­gótarjáni háromszo­bás tanácsi lakáso­mat kertes házra. „Bármilyen megol­dás érdekel 50823” jeligére a salgótar­jáni hirdetőbe. PÁSZTÓ ES KÖR­NYÉKÉ LAKOSOK FIGYELMÉBE! HIR­DETÉSFELVÉTEL A NÖGRÄD C. MEGYEI LAPBA PÁSZTÓ AFÉSZ-KÖNYVES- BOLT, POLH GAS- PÁRNÉNAL. IK írsz. 1300-as Pols­ki Fiat, karosszériahi­bás eladó. Érdeklőd­ni : Kárpáti. Salgótar­ján, Pécskő út 5. 17 órától. ZSIGULI 1200-as IR­es műszaki nélkül, sürgősen olcsón el­adó. Mátraverebély, Béke út 6.-I A Salgótarjáni Ru­hagyár pályázatot hirdet: kalkulációs cso­portvezető, költ­séggazdálkodási előadó, pénzügyi előadó, költség­elemző, létszám- és bérelemző, ór- előadó munkakö­rök betöltésére. Közgazdasági egye­temi vagy szám­viteli főiskolai vég­zettség szükséges! A pályázatot írás­ban kérjük be­nyújtani, rövid életrajzzal az ed­digi munkahelyek megjelölésével. Továbbá felve­szünk egy teher­gépkocsi-vezetőt. Jelentkezés a vál­lalat személyzeti és oktatási osztályán. Cím: 3100 Salgó­tarján, Schönherz Z. u. 32. Bérezés a fenti munkakö­rökben a 16/1976. MüM. sz. rendelet és a kollektív szerződés szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents