Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

Máié Péler. Koncz Zsuz=a, Sztanfcay István Vass Vali a láncdalszöveg-írásról A holland televízió mened­zsere elé tette az elkészített szerződést, melyben beleegye­zik, hogy a ,,The Price of Love" című sanzont Hollan­diában műsorra tűzhessék. Miután Vass Vali alákanyari- totta a nevét, az alku létre­jött. A Magyar Rádióban oly nagy sikerrel játszott „Fá­tyolos a szemed” című dal hivatalosan is „elhagyta” az országhatárokat. — Dómján Edit utolsó szá­ma volt ez. melyet sokan csak a visszatérő refrénről — „Beszélj, beszélj” — ismer­nek fel. Amire nagyon büszke vagyok, a magyar szöveg után az angol fordítást is én csi­náltam! Ezzel máris a témánál va­gyunk. A beszélgető partner Vass Vali, az egyik legsike­resebb magyar táncdal- és sanzonszövegíró, akinek ez- idáig nem kevesebb, mint 74 dalát játszotta a rádió. De vajon, hogyan kezdte a dal­szövegek írását? — Már kisgyermekként íro­gattam verseket, de csak jó­val az érettségi után mertem megkeresni Majláth Júliát. Az ő biztatása lökést adott a munkához. Később Bágya András vett pártfogásába, aki összehozott az akkoriban szintén kezdő Máté Péterrel. Szerencsés találkozás volt... Hogy mennyire, annak bi­zonyságául álljon itt néhány dalcím: Ne nézz így rám, Közöny, Fény a ködben, A néger zongorista. Ezeket mind Máté Péterrel együtt komponálták, csakúgy, mint a „Csak értem élj” című tánc­dalt, amellyel Koncz Zsuzsa a rádiófesztivál nagydíját is megnyerte! Az érettségi után szőnyeg­tervezőként dolgozott, a moz­gáscsökkent Vass Vali látá­sa erősen megromlott, leszá­zalékolták. Így az utóbbi négy évben már csak szenvedélyé­vel, a szövegírással foglalko­zik. Amint elmondta, kez­detben egy szövegével elő­fordult, hogy huszonhatszor is átíratták. Manapság vi­szont általában előre sikerül „kiizzadnia” a végleges for­mát. Legtöbbször Bágya András és Tomsits Rudolf dalaihoz ír szöveget: mind- kettejük módszere azonos. Vass Vali adja a prózát, ők ahhoz szerzik a zenét. — Sokszof kérdezték már, mi a sikereim alapja? Talán az, hogy kevésbé divatos té­mákról is — így például sze- retetről, fájdalomról — írok, amelyekről azután kiderül, hogy mégis sokakat érdekel­nek. Érdekes lehet felsorolni, kik is tolmácsolták az évek so fán Vass Vali dalszövegeit. A sta­tisztikák szerint a rádió leg­többször az „Égig érnek a fák” című dalt sugározta. Korda György előadásában. Régebben Dékány Sarolta, Máté Péter, az újabb éneke­sek közül pedig Bódi Magdi („Zöld folyó”), Szűcs Judit („Kedvesem sose félj”), és Bontovics Kati („Csak egy társ kell”) a legismertebbek. Manapság gyakran felke­resnek befutott és feltörekvő zeneszerzők egyaránt, hogy ír­jak nekik szövegeket. _ Kicsit félek minden bemutató előtt, utána pedig végtelenül örü­lök, ha sikerünk van. f gy tör­tént ez legutóbb kétszer is. A „Nem hallok rólad mostaná­ban” előadója, Mensáros Lász­ló külön megköszönte a mun­kámat. Néhány hete pedig a legújabb sanzonszövegemet fogadta kedvezően a kritika. A Bágya Andrással közös „Dobozban élsz” előadója a népszerű színész, Sztankay István. Jocha Károly Látogatás a balassagyarmati klub­könyvtárban és kiállítóteremben „A múltnak emléket állít a jelen, hogy erkölcsi tőkét ko­vácsolva belőle, építse a jö­vőt”. Talán ezek a gondolatok vezették a Balassagyarmati városi Tanácsot, mikor 1977 őszén megnyitotta — a klasz- szicista stílusban épült — Csillag-féle házban a klub­könyvtárat és kiállítótermet. A klubkönyvtár állománya — 3300 könyv és 30-féle fo­lyóirat — elsősorban a Nóg­rádi Sándor- és Kun Béla-la- kótelep olvasótáborának ren­delkezésére áll. A könyvtár nem csak könyvtári funkciót lát el, hanem a helybeli ÁFÉSZ-szel karöltve, a kert­barátok és zöldségtermelők, méhészek és nyúltenyésztők továbbképzését is elősegíti ní­vós ismeretterjesztő előadá­sók rendezésével. A múlt év­ben alakult honismereti és helytörténeti kör is itt talált otthonra. A kiállítóterem első vitriné az 1919-es Tanácsköztársaság emlékét idézi, bemutatva 1—2 „filmkockát” a megyei direk­tórium megalakulásáról, ki­emelkedő személyiségeiről. A vitrin anyaga várhatóan bő­vülni fog, hiszen a Tanács- köztársaság 60- évfordulójának megünneplése újabb ösztön­zést ad a tanácshatalom helyi és környékbeli dokumentu­mainak felkutatására. Gazdag anyag tanúskodik Horváth Endre, volt balassa­gyarmati grafikusművész munkásságáról. Egy másik vitrinben dr. Bartha Elemér szemész főorvos, helyi patrió­ta hagyatékát láthatjuk. Dr. Bartha Elemér szakmájának országosan kiemelkedő egyé­nisége volt. Elsőként kapta meg a Hirschler-emlékérmet, de kiérdemelte a Munka Ér­demrend arany fokozatát, a Szocialista Munkáért Érdem­rendet, majd Balassagyarmat díszpolgárává választották. A harmadik vitrin dr. Ke- nessey Albert, volt balassa­gyarmati kórházi igazgatónő- orvost mutatja be, aki fiatal korában, mint királygyűrűs orvos került Balassagyarmat­ra Kolozsvárról. Közéleti és szakmai munkája elismerése­képpen a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. A kiállítóterem egy-két do­kumentummal emléket állít Mikszáth Kálmán, Szabó Lő- ri'nc, Balassi Bálint, Komjáthy Jenő, Bérezi Károly munkás­ságának is. Az irodalom mellett jelentős múltja van Balassagyarmaton a zenének, a kóruséneklésnek, amit a tárgyi emlékek is híven tükröznek. A kiállító*eremben láthatjuk a helybeli kórusok több évtizedes tablóit. Külön vitrin adózik a balassagyar­mati születésű kiváló zene­szerző és hegedűművész, Ró­zsavölgyi Márk emlékének. Mellette Kondor Ernő nóta­szerző kiállítási anyagát te­kinthetjük meg, melyet külföl­dön élő felesége és leánya adott át végleges megőrzésre szülővárosának. Érdemes elidőzni annál a tablósornál is, amelyek Ba­lassagyarmat múlt századi épületeit, városképét szemlél­tetik, bepillantást nyújtva a város felszabadulás utáni fej­lődésébe. K. N. MISTER ÜZLETEJl ARECK“ Fordította: Bába Mihály 46. — Ez az ostoba Gareau biz­tosan tévedett, amikor felírta. Ennek a fickónak a neve nem „Mac”, hanem MacAreck. Itt az útlevele. A foglalkozási ro­vatba gyáriparos van írva. Ezek mind gyáriparosnak, vagy kereskedőnek adják ki magukat. Már megtisztelt ben­nünket a látogatásával. — Hol szállt meg? — Természetesen az Amba- sador Szállodában. Mindig a legdrágább szállodában lak­nak. A portás, aki elhozta az útlevelét, azt mondta, hogy nagyon gavallér vendég. Meg­érkezése után mindenkinek magas borravalót adott. El­mondta, hogy házat akar ven­ni és itt óhajt letelepedni. — Házat nem vesz, de ami a megtelepedést illeti, lehetsé­ges, hogy néhány évre itt ma­rad nálunk államköltségen — nevetett a rendőrfőnök. — A szélhámosok, ha amerikaiak is, mindig arra számítanak, hogy átverhetik a francia rendőrséget. Pedig néhányan már megjárták. Miheztartás végett értesíteni kell a szál­loda igazgatóságát. — Éppen ezt akartam java­solni. Holnap a kerületieknek is beszámolok erről a madár­káról. Általában hamis és fe­dezetlen csekkel manipulál. Csak készpénzért adjanak el neki mindent. Amíg valamin el nem kapjuk, nem nyúlha­tunk hozzá, még a szállodából sem tudjuk kirakni. — Az Ambasador igazgató­jával szívesen beszélek — mondta a rendőrfőnök. — A többi szállodát is figyelmez­tetem. Az egész Riviérán nem kap a fickó egyetlen szobát, ahol megaludjon, és kénytelen lesz bevonni a vitorláját, ke­ressen szerencsét máshol. Másnap kora reggel a Crédit Lyonnais portása elhozta MacAreck úrnak a lepecsételt borítékot. A csekk-könyvecske mellett egy levél is volt, amelyben értesítik, hogy szám­lát nyitottak, és hogy a Cré­dit Lyonnais félmillió új fran­kot jóváhagyott a számlájára. Az amerikai figyelmesen megtekintette a csekk-könyvet és zsebébe tette, a levelet ap­ró darabokra tépte és a ko­sárba dobta. Fütyörészve hagyta el a szobát és lement a hallba. A portás már nem olyan udvariasan köszöntötte, mint tegnap, amikor visszaadta az útlevelét. — Elnézését kérem, uram — 4* NOGRAD — 1979. február 21., szerda Mai tévéajártlafurtk 20.50: Nemzetközi stúdió Ázsia a világpolitikában Ázsia változó arcú, izgalmas politikájáról vitatkozik ma este a külpolitikai műsorban résztvevő nemzetközi újságíró vendégsereg. Hajdú János ve­zetésével amerikai, indiai, szovjet és japán újságírók kö­zösen értékelik, elemzik az Ázsiában lezajlott legutóbbi politikai fejleményeket, vál­tozásokat; a kínai kapcsolatok és hegerrtonisztikus törekvé­sek alakulását, a legfrissebb iráni változásokat és a koráb­bi afgán eseményeket. Be­szélnek a japán—kínai szerző­dés várható következményeiről, Kína közeledéséről az Ame­rikai Egyesült Államokhoz és végül a kínai—szovjet kap­csolatok alakulásáról. Ké­pünkön: Február 21. — szerda — 21.55 h. NYITOTT KÖNYV — Barabás Tibor: Török da­ráló. MADÁCH IMRE MŰVÉSZETI PÁLYÁZAT Óvónők jutalmazása A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya Madách Imre művészeti pályá­zatot hirdet a megyében folyó alkotótevékenység ösztönzésé­re. Pályázni lehet szépirodal­mi művekkel, szociográfiával, képzőművészeti alkotássoroza- tokkal, amelyek Nógrád megye szocialista fejlődéséhez kap­csolódnak, valóságfeltáró sze­repet vállalnak, a művészet eszközeivel segítik a napjaink­ban zajló életmódváltozások folyamatainak megélését, meg­értését. • A pályázatra kész műve­ket kell benyújtani a Nógrád megyei Tanács VB művelő­désügyi osztályára 1979. de­cember 1-ig. Az elbírálásnál — műfaji értékrend meghatá­rozása nélkül — előnyben ré­szesülnek azok a munkák, amelyek elmélyült alkotófo­lyamat nyomán sokoldalúan, gazdagon tárják fél, ábrá­zolják választott témájukat. (Kisregény, versciklus, riport- sorozat, grafikai sorozat.) Díjazás: I. díj 10 000 Ft II. díj: 8 000 Ft III. díj 5 000 Ft A pályaművek értékelésére, a díjkiosztásra 1980. januárjá­ban kerül sor. mondta a főportás. — Mennyi ideig óhajt a szállodában ven­dégeskedni ? — Kérem, a számlám egy hétre előre ki van fizetve. — Nagyon sajnáljuk, de egy fatális félreértés történt. Vé­letlenül kiadtuk önnek, a már valakinek előre lefoglalt szo­bát. — Nem tesz semmit. Nem vagyok fintorgó, sem sértődé- keny. Átköltöztethetnek egy másik szobába. Nekem mind­egy. — Nagyon sajnáljuk, de már minden szobát lefoglal­tak. Egyetlen szabad szobánk sincs. Ha a tisztelt vendég ki­költözne, akkor visszafizet­nénk a teljes összeget. — Uram, ne bosszantson — mister MacAreck hangja ha­ragos volt. — Villát keresek, ha találok, azonnal kiköltö­zöm az önök istállójából. Ha nem, akkor egy hétig itt la­kom, megértettük. A főportás meghajolt és kissé gúnyosan megjegyezte: — Tisztelt uram, különféle dolgok történnek. Minden­esetre figyelmeztetjük, hogy egy órával sem tudjuk meg­hosszabbítani az itt-tartózko- dását. Azt tanácsoljuk, koráb­ban utazzon el innen. Az itte­ni klíma nem mindenki szá­mára egészséges. (Folytatjuk) Egyre több fiatal óvónő dolgozik Balassagyarmat óvo­dáiban, s a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskolában vég­zőkkel számúk a városban is évről évre emelkedik. Átérez­ve az óvodai nevelőmunka fontosságát emberi-szakmai fejlődésükre nagy gondot for­dít a város vezetősége- A to­vábbképzési lehetőségek kere­sésekor mindinkább előtérbe kerül az önképzés, melynek különleges formája egy adott téma elmélyültebb tanulmá­nyozása, hasonlóan a főiskolás szakdolgozatokhoz. A magyar óvodaügy 150. évfordulója kitűnő alkalmat adott arra, hogy a művelődési osztály pályázatot hirdessen a harminc éven aluli balassa­gyarmati óvónők számára. A kötelezően adott témák között szerepelt Balassagyarmat óvo­daügye, az egyes óvodák tör­ténete, a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskolában folyó képzés tartalma, az intézmény megyei kisugárzása és óvodai A pécsi Nagy Lajos Gimná­zium, a KISZ központi és Ba­ranya megyei bizottsága, a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége és a Népművelési In­tézet hazánk felszabadulási ünnepének tiszteletére orszá­gos fotópályázatot hirdet a 20 évnél nem idősebb, közép­fokú oktatásban részesülő ta­nulók részére. A pályázatot az országos diáknapok és a for­radalmi ifjúsági napok kereté­ben hirdették meg, s szemé­lyenként négy darab 18x24-es méretű, fekete-fehér képpel lehet pályázni. Az egyik pá­foglalkozástípusok egész év! tervének, gyakorlatának elem­zése. De teljesen szabadon is lehetett óvodai témát feldol­gozni. A díjazott öt pályamű­ből kettő ilyen volt. Az első helyezett Halász Ferencné (4. sz. óvoda) az óvónői személyi­séggel foglalkozott, míg a má­sodik helyezett Kuti Péterné (4. sz. óvoda) az óvoda és csa­lád együttműködését vizsgálta; A harmadik helyezettek: Em­ber Csabáné (5. sz. óvoda), Markóné Sass Erna (1* sz. óvoda) és Czibulya Józsefné (3. sz. óvoda). A jutalmazottak díjaik át-J vételekor munkájuk értékeién sét is meghallgatták. Mint dr. Czudar Sándorné szakfelügye­lő elmondta, az elsődleges cél elérése, a fiatalok aKtivizálá- sa megtörtént. De túl az egyé­ni fejlődésen a városcö -tériét is gazdagodott, s jól szolgálta a felhívás azt a célt is, hogv a megyei és országos pedagó­giai pályázatokra élőké” ? az érdeklődőket­lyamunkának feltétlenül az ifjúság mai életéről kell szól­nia. Az elkészített munkákat a rendezők március 1-ig ké­rik beküldeni a Nagy Lajos Gimnázium címére (7621 Pécs, Széchenyi tér 11.). A pá­lyázat válogatott képeit bemu­tatják a XIV. országos kö­zépiskolai és szakmunkásta­nuló fotókiállításon, április 4—17. között az említett pécsi gimnáziumban. A legjobb eredményi elért pályázók ta­pasztalatcseréjét is megrende­zik a kiállítás első napjaiban. Alvaro Cunhal: Börtönrajzok A lisszaboni Edi­torial Avante és a budapesti Corvina Kiadó együttmű­ködésének ered­ményeként került a könyvesboltokba az Alvaro CunhaJ 25 rajzát tartalmazó maopa. A Portugál Kom­munista Párt főtit­kárát nem kisebb téma ihlette, mint a kedvetlenül ki­zsákmányolt mun­kások és parasztok drámája és a por­tugál nép harca egy igazságos, jobb vi­lágért. Mélységes emberszeretet, a szenvedőkkel való együttérzés és a jö­vőbe vetett rendít­hetetlen bit hatja át a rajzokat, me­lyek egy része ab­ban a' lisszaboni börtönben készült, ahol Alvaro Cun- halt közel kilenc évig tartották fog­va, másik része pe­dig a neniche-i bör­tönerődítményben (Nógrád testvérme- gvéiében találhatói, ahonnan Cunhalnak nyolc clvtársával együtt sikerült meg­szöknie. KÖZÉPISKOLÁSOK ÉS SZAKMUNKÁSTANULÓK FOTÓPÁLYÁZATA

Next

/
Thumbnails
Contents