Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

Halászat — horgászat Zárszámadás a horgászcgi/csiilcteknél Ismét véget ért egy hor­gászévad. Lassan kezdődik az új szezon. Nógrád 17 hor­gászegyesületében ezekben a hetekben tartják a közgyűlé­seket, melyeken beszámolnak az elmúlt évi eredmények­ről, meghatározzák az idei feladatokat. Megyénk horgá­szai nem panaszkodhattak az elmúlt évre, mert sikeres esz­tendőt zártak. A horgászok által befizetett pénzből folya­matosan telepítik vizeiket a horgászegyesületek. A rend­szeres haltelepítés következ­tében a horgászok zsákmá­nya évről évre jelentősen emelkedik. Megyénk horgász­vizeibe az elmúlt öt év alatt, a horgászok által befizetett díjakból 1116 mázsa ponty telepítésére került sor. A ha- lasításra fordított összeg meghaladja a hárommillió fo­rintot. Az 1973. évi 94 mázsa ponty telepítésével szemben az elmúlt évben már 328 má­zsa pontyot helyeztek me­gyénk horgászvizeibe. Míg 1973-ban 200 ezer, addig 1978-ban már 910 ezer forin­tot fordítottak halasításra a horgászegyesületek. A válto­zatosabb fogási lehetőségek növelése érdekében nyolc sül­lőfészket, hatezer előnevelt süllőt, továbbá 750 kilogramm különféle keszegeket telepí­tettek vizeikbe a horgászok. A vizek nyári algásodásának megszüntetésére már busák is kerülnek a horgászvizek­be. Jól szolgálta a közügyet az Ipoly folyóra alig egy éve megkötött magyar—csehszlo­vák egyezmény, amely a kö­zös horgászrenden túlmenően mindkét fél részére rögzítette az Ipoly folyóba évenként te­lepítendő halmennyiséget. Magyar részről 61, míg szlo­vák részről 40 mázsa pon­tyot és több ezer süllőivadé­kot telepítettek az elmúlt év­ben az Ipolyba. Megyénk horgászlétszáma öt év alatt közel megduplázó­dott. Az 1973. évi 1427-es lét­számmal szemben 1978 vé­gén már 2786 volt a Nógrád megyei horgászok száma,, mely 95,2 százalékos emelke­désnek felel meg. Különösen szembetűnő és ugrásszerű az emelkedés az ipolyi horgá­szoknál. Az ipolyi horgász­egyesületek horgászlétszáma 1973-ban 707 volt, 1978-ban viszont már 1185-re emelke­dett. A növekedés 67,6 száza­lék. Az Ipolyon horgászok száma azonban ennél jóval több, hiszen az elmúlt évben a megyei és megyénkén kí­vüli horgászok — összesen 2231-en — váltottak területi jegyet az Ipoly folyóra hor­gászathoz. A zártrendszerű vizeken (tavakon) megyénk horgászlétszáma 1973-ban 720 volt, tavaly viszont már 1601- re emelkedett. Sajnos hor­gászvizeink nem szaporod­nak, így az újonnan belépni kívánók igényeit egyre ne­hezebb kielégíteni; Ha vissza­pillantunk az elmúlt öt esz­tendő fogási eredményeire, akkor évről évre jelentős emelkedést tapasztalunk. A megyénk horgászai által fo­gott zsákmány 1973-ban 189, míg 1974-ben 194 mázsa volt. A tervszerű haltelepítések következtében — 1975-től kezdve — ugrásszerűen nö­vekedett a zsákmány. 1975- ben már 232 mázsa került ho­rogvégre. 1976-ban viszont már 380 mázsa* hal volt a horgászok zsákmánya. Az 1977. évi 475 mázsával szem­ben az elmúlt évben 482 má­zsa halat fogtak a nógrádi horgászok. E mennyiségből 243 mázsa pontyot, 34 mázsa csukát, 12 mázsa süllőt, 4—4 mázsa harcsát, márnát, és nö­vényevő amúrt, 3 mázsa ba­lint és 178 mázsa keszeget fogtak. Külön örvendetes, hogy a zsákmány 50,4 száza­lékát kedvenc sporthalunk, a ponty alkotta. Keszegfélékből az összfogáshoz viszonyított arány még mindig jelentős, 36,9 százalék. A zsákmányul ejtett csuka azonos az 1977. évi fogási eredménnyel. Az ízletes és kitűnő húsú, szál­kamentes süllőből horgásza­ink 4 mázsával zsákmányol­tak többet a múlt évben, mint megelőzően. összességében igen kedvező, hogy az elmúlt évben horoggal fogott nemes halak (ponty, csuka, süllő, harcsa, balin, márna stb.) az összmennyiség 63,1 százalékát adták. Kedvező jelenség, hogy az Ipolyon évről évre fokoza­tosan emelkedik a kitűnő sporthalunk, a csuka fogási eredménye. Csukából az Ipo­lyon 1975-ben 9, míg 1978­ban 24 mázsa volt a horgász­zsákmány. Ezzel szemben ta­vainkon az elmúlt évben 8 mázsa csukát sikerült horgá­szainknak zsákmányul ejteni. Nem véletlen, hogy népgaz- daságilag is figyelembe ve­szik a horgászok halhúster­melési kapacitását, amely a horgászvizek halállományá­nak betelepítésével, illetve visszafogásával jelentős részt képvisel a halhúsfogyasztás­ban. Megyénk horgászai az elmúlt öt év alatt összesen 1813 mázsa halat fogtak ho­roggal. Ez a kitűnő fogási eredmény az évek óta meg­alapozott tervszerű munka következménye. Noha az utóbbi években jelentősen ja­vult megyénkben a horgász­fegyelem, azonban még nem kielégítő. Holecz Ferenc Észak-Magyarország eseménye i Vili. miskolci ipari kiállítás és vásár Ez év augusztus 17—26. kö­zött — az alkotmánynapi ün­nepségsorozattal egybekap­csolva — rendezik meg az immár VIII. miskolci ipari kiállítást és vásárt. A fő cél­kitűzések szerint: ez repre­zentálja Borsod, valamint egész Észak-Magyarország ipa­ri fejlődését, jelenlegi színvo­nalát. Lehetővé teszi, hogy a látogatók és a kereskedelmi szakemberek megtekintsék a különböző Iparágak lakossá­got érdeklő új termékeit, ame­lyek sorozatgyártását rövi­desen meg is kezdhetik. A legutóbb, 1977-ben tartott ki­állításon — a Magyar Keres­kedelmi Kamara észak-ma­gyarországi összekötő bizott­ságának közreműködésével — a termelő és a kereskedel­mi szervezetek több száz mil­lió forint értékű termék gyár­tására, szállítására kötöttek szerződést. Idén a . vásárjelle- get tovább akarják növelni. A miskolci sportcsarnokban és a környékén rendezendő kiállítás előkészítését — a korábbiaktól jóval előbb — már a múlt év második fe­lében megkezdték. Munká­hoz látott a rendező, vala­mint az operatív rendező bizottság. A jelentkezési la­pokat a vállalatokhoz, a szö­vetkezetekhez és a kisiparo­sokhoz már decemberben el­küldték. Az 1977. évi 123-mal szemben, ezúttal legalább 140 kiállítóval számolnak, s a több jelentkezőt Heves és Nógrád megyéből várják. Ez ügyben Borsod megye veze­tői levélben, az operatív ren­dező bizottság vezetői pedig személyesen keresték meg a társmegyék érdekelt vezetőit. A Borsod megyei Tanács­hoz, pontosabban az operatív rendező bizottsághoz garma­dával érkeznek a kitöltött je­lentkezési lapok. Közölte ki­állítási szándékát; a Hatvani Konzervgyár, a Romhányi Építési Kerámiagyár. Bemu­tatja népművészeti terméke­it a Palóc Háziipari Szövet­kezet, amely a két évvel ez­előtti kiállításon a szőttesből készített női parasztingujjá­val díjat kapott. A jelentkezési határidő las­san lejár, s utána csak indo­kolt esetben — Hevesből és Nógrádból — fogadnak el je­lentkezőket. Ezt követően a rendező szervek vezetői, tagjai, a vállalatok, szövet­kezetek vezetőivel, képvise­lőivel, a kisiparosokkal a helyszínen beszélik meg a termékek bemutatásával kap­csolatos elképzeléseket. cs. b. Állafmegfigyelések a magasból Az állatok meg­figyelésében, nyo- monkövetésében, számlálásában ma már a repülőgép, a helikopter, sőt a mesterséges hold is segít a zoológu­soknak. A szput- nyikok közvetíté­sével nagyobb ma­dárvonulásokról, halrajok mozgásá­ról lehet jelzése­ket kapni, egyes nagyobb állatok tartózkodási he­lyéről lehet tájé­kozódni, ha előző­leg ellátták őket jeladó készülékek­kel. A repülőgép inkább csak légi­felvételek készíté­sére alkalmas, amelyeket a föld­re visszaérkezve kidolgoznak és megfelelően felna­gyítva értékelnek. Legjobb hasznát a helikop­ternek veszik a kutatók, hi­szen azzal lassan is haladhat­nak a levegőben, akár egy helyben lebeghetnek, bármi­kor megfordulhatnak, akár le is szállhatnak, akár vadászni is lehet a he­vánatos állatokat. Gyakran megesik, hogy az állatokba — például a jegesmedvébe — még a magasból altatóinjek­ciós lövedékeket juttatnak, s az elkábuló állatokat nyomon követve később leszállnak, hogy megöljék, megvizsgálják az állatot, méréseket végezze­nek rajtuk, vagy éppen egy rádióadó készüléket erősítse­nek rá. Nagy hátránya a he­likopternek, hogy viszonylag nagy zajt csap és ezzel az ál­latokat elriasztja, megrémíti. Légifeltételek készítésekor, megfigyeléseknél a helikopter 150—300 méter magasra emel­kedik és óránkénti 110—120 kilométeres sebességgel repül. Várhatóan a jövőben a csen­desebb körülmények között, léghajókról végzett megfigye­lések is elterjednek majd. Ké­pünkön: egy szovjet helikop­ter pilótafülkéjéből kitekintve az alant szétfutó tatárantilo­pok láthatók. A nagy csordák rendszeres felkutatásával, he- nyomonkövetésével neg az antilopok vagy likopteres állapították likopterről, kilőni veszedel- és rénszarvasok számát, moz- mes, kiöregedett vagy nemkí- gási körzetét. Téves értesülések Nem hosszabbítják meg a szülési szabadságot Napjainkban igen sok dolgozó nő érdeklődik, mind az üzemi társadalombiztosítási kifizetőhelye­ken, mind igazgatóságunknál az­iránt, bogy a nemzetközi gyer­mekév kapcsán valóban egy év­re hosszabbodik-e meg azoknak a szülőknek a szülési szabadsá­ga, akik ebben az évben szülnek? Továbbá, hogy ezek az anyák a gyermekgondozási szabadságra a gyermek 4. életévének betöltésé­ig jogosultak-e? A köztudatban elterjedt ilyen értesülések tévesek. A szülési szabadság idejére járó úgyneve­zett terhességi-gyermekágyi se­gély, , valamint a gyermekgondo­zási segély folyósításának időtar­tama és összege nem változott. Szülés esetén, (a Munka Tör­vénykönyvében meghatározottak szerint) a biztosítottat 140 nap szülési szabadság illeti meg, amely időre a terhességi-gyer­mekágyi segély összege az előző évre járó átlagkereset 100 száza­léka. Akkor jár, ha a szülés előtt két éven belül legalább 270 nap biztosítási idővel rendelkezik a dolgozó nő. Ha nincs 270 naDi, de legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, akkor az el­látás mértéké az átlagkereset 65 százaléka. A gyermekgondozási segély a szülési szabadság lejárta után ve­hető igénybe — bizonyos feltéte­lek fennállása esetén — és az to­vábbra is a gyermek 3. életévé­nek betöltéséig jár. SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság Mezőgazdasági könyvhónap Barits Oktáv — Erdélyi Lajosné dr.: Miből? Mit? Hogyan? A kertünk, házunk, ottho­nunk című sorozat legújabb kiadványa a tartósított élel­miszerek konyhai előkészíté­séről ad tájékoztatást a há­ziasszonyoknak, férjeknek. Mivel a főzésre egyre keve­sebb idő jut, óriási jelentő­sége és jövője van és lesz a tartósított félkész ételeknek. A szerzőpáros ismerteti, hogy miképpen készíthetünk konzervből leveseket, mártá­sokat, salátákat, készétele­ket, bébi- és gyermekétele­ket, turmixitalokat. Hason­lóan felsorolják és leírják a gyorsfagyasztott termékek felhasználásának változatait, mesterfogásokat ajánlanak. Főleg a- kezdő háziasszo­nyoknak fontos, hogy tudják mennyi ideig tarthatók el a háztartásban tárolt élelmi­szerek. Sokat töpreng a ház asszonya már megint, mit főz­zön ebédre, mit készítsen reggelire, . vagy vacsorára. Mindezekre számos javaslat, ötlet, összeállítás áll rendel­kezésre, ha megvásárolja és kézbe veszi a könyvet. Ta­nácsot kap az is, aki nincs kellő mértékben tisztában a %|píÍ fMíj Általános hallásromlás ? Az ember hallása nem a legjobb az élőlények között, és az új vizsgálatok tükrében még gyengébbnek mutatkozik — elsősorban a környezet zaiszintjének a növekedése miatt. Az átlagos emberi hal­lás felső határa 100 évvel ez­előtt a 20 000 hertzes hang meghallásáig terjedt, s a mos­tani átlagos halláshatár mint­egy 16 000 hertz. Az aacheni kutatók vizsgálatai szerint a 70 éves szudáni négerek hal­lóképessége lényegesen jobb. mint a nyugat-németországi 30 éveseké. Míg régebben általában csak az idősebbek hallása romlott, újabban — főleg a zaj miatt — gyakran növek­szik a fiatal hallássérültek száma is. Ezenkívül gyak­ran okoznak hallássérülést a gyermekbetegségek (vörheny, kanyaró), az agyrázkódás (közlekedési balesetek), to­vábbá némely anyagcsere- és vérkeringési zavar is. NÓGRÁD - 1979. február 14., szerda iJk. Arad megyénk folyója, az Ipoly. Nógrádszakálnál elérte a kerteket, húzódott a víz. szárítmányok — vöröshagyma, zeller, zöldbab — felhaszná­lásának módjaival. Esetleg gondot jelent az idő- és hely­megtakarítás, vagy a szárit- mányok tárolása. Finomabbnál finomabb le­vesek, pörköltek, főzelékek, rétes- és lepényreceptek ta­lálhatók a csaknem 300 olda­lon. A könyv tisztázza a tar­tósítóipari termékek helyét és szerepét étkezésünkben, javaslatokat ad a család he­lyes táplálkozási étrendjé­nek kidolgozásához. A C-vitamin hatása a házak széléhez A C-vitaminnal kapcsola­tos legfrissebb tanács az. hogy’ célszerű a napi adagot több alkalomra elosztva bevenni, és grape-fruit-levet inni rá. A grape-fruit ezúttal nem mint vitaminkiegészítő, hanem mint citromsavas kísérő sze­repel. A C-vitamin fontossá­gát ma már minden szakem­ber vallja, gyógyszerként mégsem mindig hatásos. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy vegyileg közömbös, vagy akár csak gyengén lúgos környezetben a C-vitamin gyorsan elbom­lik és emiatt hatástalanná válik. Ennek megakadályo­zására szolgál a savas jelle­gű grape-fruit-kíséret. /

Next

/
Thumbnails
Contents