Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
Új felfedezések a vikingekről r Számos ország kutatóit foglalkoztatja ma is a vikingek története. Az eredetileg Skandináviában és a mai Dániában élt északgermán törzsek, a norvégek, svédek és dánok őseit tulajdonképpen morman- noknak nevezték, és a vezéreik voltak az ún. vikingek. Eredetileg pásztorkodással, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A VIII—IX. század folyamán — az ősközösségi társadalom felborulásával — vagyoni különbségek jöttek létre, kialakult az arisztokrácia és ők további vagyonszerzés céljából távoli tengeri rablóportyákat szerveztek, ezzel veszélyeztetve az európai népeket. Kalózportyáik célja a fosztogatás és rabszolgák szerzése volt, akiket értékesítettek az európai és ázsiai rabszolgapiacokon. Pusztító támadások sorozatát intézték Anglia, Skócia, Írország, Iz- land ellen, de portyázásaik során eljutottak Grönlandra és Észak-Amerikába is. Üjabban amerikai kutatók azt bizonyították, hogy a vikingek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a földrész belsejébe is eljutottak. A vikingek településeivel kapcsolatban ugyanis számos kérdésre választ adnak amerikai kutatók infravörös fényképezéssel végzett kutatásai. Dél-Amerikában készítettek ilyen légifelvételeket és ezeken erődítmények maradványait lehetett felfeA hídpillcrck cölöpéi előkerülnek az ásatás során. dezni. Az erődítmények feltűnően hasonlítanak az 1000 és 1300 közötti években épült észak-európai viking erődítményekhez. Abban az időben néhány viking’„század” tengerre szállt, és azután eltűnt. A legújabb kutatások szerint ugyanabban az időben néhány indián kultúrában lényeges változások következtek be. Egy francia kutató pedig még 1732- ben beszámolt arról, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 7 százalékban magas terme- tűek, szőkék és kék szeműek voltak. A másik új felfedezés a vikingekkel kapcsolatban egy híd maradványa, amelyet Dániában a Vejle-patak völgyében találtak. A hidat 980-ban Canut király nagyapja. Herald Bluetooth építtette. A híd 6 méter széles és 1000 méter hosszú volt, A katonai célra épített híd 5 tonna súlyt is elbírt, és a becslések szerint 50—80 évig használhatták. A dán nemzeti múzeum igazgatója szerint, aki 32 éve tanulmányozza a vikingeket, ilyen viking technológiát még sehol sem találtak. Hajóik és vázaik is azt mutatják, hogy a vikingeknek jó érzékük volt az építkezéshez. §rés és matematika A termelés, a tudomány, a közlekedés, de egész mindennapi életünk elképzelhetetlen mérések nélkül. Tudományos meghatározás szerint a mérés bizonyos fizikai, kémiai stb. nagyságok értékének meghatározásával hozzájárul az összefüggések matematikai alakban való megragadásához és igaz voltának az ellenőrzéséhez. Az első hossz-, súly- és űrmértékek (hüvelyk, láb, öl, véka, icce stb.) az emberi végtagokra és használati eszközökre, mint etalonokra támaszkodtak. Az etalonok bevezetése teszi megoldhatóvá azt a feladatot, hogy a tulajdonságokhoz számszerű értéket rendeljünk: a számérték azt jelenti, hogy a vizsgált dolog hányszor nagyobb vagy kisebb az etalonnál. A gyakorlatban a gazdasági élet mindennapi követelményei sürgették ezt a folyamatot. Az árucsere korán szükségessé tette a tárgyak néhány fontos tulajdonságának, a súlynak, a hossznak, a területnek, a térfogatnak, az időtartamnak a mérését. A világ földrajzi felfedezése’ pedig sürgette a tájékozódást, a földrajzi hely- és időmeghatározást lehetővé tevő mérőeszközök kialakítását. A természettudományos megismerésben a mérés és az adatok számszerű kifejezése sokkal lassabban tört utat maRégl optikai és finommechanikai műszerek egy müncheni kiállításon. Balra egy francia planetárium (1810), középen angol tcodolit (1840), és jobbra egy francia tengerészeti műszer (1780). gának. Ez lényegében csak a XVII—XVIII. században következett be, amikor már nem az ember állt a természettudományos világkép középpontjában, s a dolgok, a tárgyak és a folyamatok mértéke sem az ember érzete, szubjektív benyomása volt. A jelenségeket ekkor egymáshoz kezdték hasonlítani, egymással fejezték ki minőségeiA Himalája védelmében Egy, az indiai kormány által kidolgozott program célja a Himalája vidéke ökológiai egyensúlyának visszaállítása, A hatalmas kutatási program elsősorban erdőgazdálkodási kutatásokra, az erózió elleni küzdelemre és általános környezetvédelmi feladatokra terjed ki és költségvetése 5,6 milliárd rúpia. A program kidolgozását az tette szükségessé, hogy az utóbbi évtizedekben a Himalája több vidékén ipari létesítmények épültek, nagyarányú erdőirtás folyt, éppúgy, mint bányaművelés. Ezen okok miatt nő a levegő szennyezettsége és fokozódik a talajerózió veszélye. Szakértők a világ legmagasabb hegysége vízháztartásának jóvátehetetlen károsodását jósolják, amennyiben az erdőirtás üteme változatlan marad. két, azok mértékét, különbségét és megváltozását. Ez lehetővé tette, hogy a jelenségeket objektívebben ítéljük meg, és az általánosság magasabb fokán ragadjuk meg őket A matematika ekkortól válik a tudományok egyetemes eszközévé. A sor a mechanikával kezdődött, és ma már a biológiánál tart, de a társadalom- tudományokra is erősen kiterjedt A mérés pontosságára való igény és ennek kielégítése természetesen koronként változott. Nyilvánvalóan kisebb pontosságot igényelt méréseinél egy vitorláshajó, mint ma egy hangsebességet is túllépő repülőgép. Az is természetes, hogy a mai technikai lehetőségek mellett a pontosság igénye is jobban kielégíthető — az egyre érzékenyebb mérőeszközökkel. Tudomány - technika A tudomány termelőerővé válik A tranzisztortól a „gondolkodó" autóig A tranzisztort 1948-ban fedezte fel három amerikai kutató és evvel megindult a félvezetők által forradalmasított elektrptechnika diadala. KI ne emlékezne, milyen csodaszámba ment tizenöt-húsz évvel ezelőtt egy tranzisztoros zsebrádió, amely azért volt kisebb, mint az addigi típusok, mert az elektroncsöveket tranzisztorokkal helyettesítették. A méretek már akkor is óriásit csökkentek, de azt még a legmerészebb fantáziával sem lehetett elképzelni, hogy mit hoznak a következő évtizedek a félvezető-technikában. Erről a robbanásszerű fejlődésről és annak itthoni követéséről beszélgettem dr. Gyulai Józseffel, a Köponti Fizikai Kutató Intézet főosztályvezetőjével, az ionimplantációs célprogram vezetőjével. ' — Mi tette lehetővé, hogy ma már nemcsak zsebrádiót, hanem zsebszámológépet is nagy tömegben állíthatnak elő? — Ehhez mindenekelőtt arra volt szükség, hogy a nagyon bonyolult áramköröket pici méretben tudjuk előállítani. A szilíciumkristály alkalmasnak bizonyult, hogy felületére idegen atomokat — főként bőrt, foszfort és arzént — juttatva kialakuljon a tranzisztorműködés és evvel a digitális áramkör. Az integrált áramköröket a 6x6 mm- es szilíciumkristály lapkán alakítjuk ki. Korábban a szilíciumszeleteket magas hőfokú — 1000 oc — kályhába helyezték és ott a bőr, a foszfor és az arzén gőzei bediffundáltak (behatoltak) a szilíciumkristályba. Bár a magas hőfokú diffúzió már sikeres technika volt, az implantáció még jobbnak tűnt. — Az ionimplantációs technika során a 40 ezer és 400 ezer volt közötti nagyfeszült- ság hatására felgyorsuló bór-, foszfor- és arzénionok lépnek be a szilícium felületére. Ez ma már igen elterjedt módszer. Segítségével egy 6x6 mm nagyságú szilíciumlapkán 5— 6000 tranzisztor funkcióját ellátó egységet lehet létrehozni. A 6x6 mm-es lapkák a miniatürizált áramkörök egységei. A technika színvonalától függ, hogy egy ilyen lapkán hány „atomméretű” tranzisztor helyezhető el. A tömeggyártás 5—6000 tranzisztorfunkciói tesz lehetővé. Semmi akadálya azonban, hogy tovább növekedjék az 1 négyzetcentiméterre elhelyezhető tranzisztorok száma, és így az 1980-as évekre elérhető az 1 millió tranzisztorfunkció is négyzetcentiméterenként. Ekkorra a ma még szobányi méretű IBM —360-as számítógép családi gyufásdoboz nagyságú lesz. Sokak véleménye szerint a digitális áramkörök forradalma olyan jelentős, mint a tranzisztor felfedezése volt és a technika fejlődésének eddig el sem képzelhető távlatait nyitotta meg az emberiség előtt. — Hallhatnánk néhány példát arra vonatkozólag, hogy a digitális áramkörök mire is használhatók a gyakorlatban a ma már közismert zsebszámológépeken és digitális karórákon kívül? — Az a tény, hogy az emberiség megtanult a kettes számrendszerben számolni, és a technikák fejlődése lehetővé tette a miniatürizálást, megváltozott a számítógépekkel kapcsolatos elvárások szemlélete is. Korábban úgy képzelték, hogy minden városban lesz egy óriási komputer, és az majd megold minden feladatot. Ezt hitték az automatizálás csúcsának. Napjainkra azonban kiderült, hogy néhány tíz, vagy száz dollárért mindenkinek lehet saját komputere a lakásában , vagy az autójában. A fejlődés a helyi vezérléstechnika irányába mutat. Egy autóba beépített mikroszámítógéppel például rengeteg üzemanyagot takaríthatunk meg. Az autó betanítható bármilyen feladatra: automatikusan tompítja a reflektort, vészmegállást hajt végre. Ilyen autók hamarosan kaphatók lesznek ott, ahol fejlett a miniatűr áramköröket előállító ipar. Kizárólag a tervezők fantáziáján múlik, hogy mire használják fel ezt a lehetőséget Ha forgalmi jelzőlámpákba építenek be kis számítógépet, az „intelligens” jelzőlámpa segít megakadályozni a kereszteződésekben kialakuló forgalmi dugót. Ezt már például a VILATI is felhasználhatná Budapest jelzőlámpáiban. Ma már vannak olyan bányagépek, repülőgépek és, mindenfajta szerszámgépek, amelyek bonyolult feladatok elvégzésére alkalmasak. a bennük levő mikroszámítógép segítségével. — Milyen a digitálisáram- kör-kutatás és -gyártás helyzete itthon? — A téma fontossága miatt a szocialista országok is nagy erőket fordítanak az iparág fejlesztésére. Ha utolsóként is, de most már hazánk is mindent megtesz, hogy a lemaradás ne fokozódjék. Mi nem törekedhetünk másra, mint, hogy kialakítsunk egy követő ipart. Erre azért van szükség, mert a licenc és a know-how vásárlások lehetőségét a nemzetközi helyzet erősen befolyásolja. A hazai kutatás és gyártás tulajdonképpen az 1979-es években indult meg, és elsődleges célja, hogy meglevő lemaradásunk ne növekedjen. Ezért hozták létre azt a kutatásfejlesztési társulást, amely a Köponti Fizikai Kutató Intézet, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Távközlési Kutató Intézet között jött létre példakísérletként A társulat célja, hogy a külőn-külön meglevő lehetőségeket összevonja és így biztosítsa a kutatás és a kísérleti gyártás sikerét. A társulat eredménye például az a 2000 igen-nem információ tárolására képes memória, amelyet már a kutatásfejlesztési társulat hozott létre. Azt tervezzük, hogy a HIKI 1980-ra megvalósítja a kísérleti gyártás feltételeit. A tömeggyártás Magyarországon az Egyesült Izzót jelenti. Az Egyesült Izzóban már működik egy szerelősor, amely a félvezetőtechnológiai befejező műveletét végzi. A gyárnak lehetősége van, hogy az Egye-i sült Államoktól vásárolt félkész áramköröket befejezze, és így termeljen értéket. A digitálisáramkör-gyártás a technológiák csúcsát jelenti. Teljesen más feltételeket igényel egy ilyen szerelőcsarnok, mint amilyenek eddig rendelkezésünkre álltak. Egy porszem, egy vízcsepp is selejt termeléséhez vezethet. A' technológiai fegyelem szigorú betartásával lehet csak elérni eredményt. Ha a társulás kutatógárdája elég hatékonyai* dolgozik, 1980 után megvalósíthatók lesznek az akkor szükséges technológiák. Számunkra ma az a legfontosabb. Várkonyi Anna Villamosenergia-igény—ma és holnap Az emberiség teljes energiaigényének a villamos energia ma mintegy a negyedét teszi ki. Ez az arány a jövőben változni fog: miközben a villamosenergia-igény tízévenként, a teljes energia- igény csak húszévenként kétszereződik meg. így 2000-re az energiafogyasztáson belül a villamos energia részaránya a 40 százalékot is meg fogja haladni. A villamos energiára irányuló igény a napszaktól és az évszaktól függően ingadozik. A nyári fogyasztás jóval kevesebb a télinél, az esti meg a nappalinál. Minthogy azonban a villamos energia nem tárolható, a termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie, vagyis csak any- nyi termelhető, amennyire éppen szükség van. Az igényeknek ezt a változását az erőműveknek követniük kell: nappal több energiát kell ter- melniök, mint éjjel. E feladat megoldásában egyfelől az segít, hogy villamos hálózatunk más országokéival, döntően a szocialista országokéival együttműködik, másfelől a csak csúcsidőben működő, gyorsan beindítható 4$ leállítható úgynevezett csúcserőműveket is építünk. Jelenleg működő hőerőműveink tüzelőanyagát elsősorban a gyengébb minőségű hazai szenek és a kőolaj feldolgozása után visszamaradó fűtőolaj és gudron szolgáltatják. Világjelenség, hogy azelekt- romosenergia-igény kelégítésében egyre nagyobb szerepet kapnak, az atomerőművek. Az 1960-as években világviszonylatban hátráltatta az atomerőművek térhódítását az akkoriban olcsón kapható kőolaj. Az 1970-es években azonban előbb lassan, majd egyre gyorsabban az atomerőművek felé fordult a figyelem. Ennek a hatására épül nálunk is a paksi atomerőmű, amely az 1980-as években már szerves része lesz hazánk vil- lamosenergia-rendszerének. A változatos vesekövek Közép-Európában a vesekövesség a lakosság 0,5—2 százalékát érintő betegség. Ugyanakkor a természeti népeknél határozottan ritkábban fordul elő. Az orvostudomány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés okait, de tudományos alapossággal és kiemelkedő eredményekkel csak az elmúlt egy-két évtized büszkélkedhet. A kövek a vizeletben oldott anyagokból, az anyagcsere végtermékeiből álló kristályos képződmények. Kémiai összetételük alapján sokfélék lehetnek. Leggyakrabban a kalcium-oxalát, kalcium-foszfát, magnézium-am- mónium-foszfát és a húgy- savtartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák következtében a kőképző ve- gyületek olyan nagy mennyiségben kerülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristályosodnak, először homokot, majd végül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző baktériumok, amelyek a vizeletben élnek, és a saját anyagcsere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammóniái termelnek, amely kétféle vesekőnek is az alkotórésze. A húgysavas kövek esetéber pontosan fordított a helyzet mert ezek rendszerint steril é: erősen savas vizeletből csapódnak ki. Ahányfélék kémiai szempontból a kövek, legalább any- nyi oka van a kőképződésnek Bizonyos azonban, hogy valamennyi kőféleség képződéséi elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elváltozásai —, amelyek vizeletpangást okoznak. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szövődmények elkerülésére gyakran nincs más mód, mint a sebészeti beavatkozás. Legjobt és legszerencsésebb azonban a vesekőképződés megelőzése, annál is inkább, mert a vesekő hajlamos az újraképződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak létre ennek megakadályozására. 1 NÓGRÁD — 1979. januur 14.,, vasárnap JL X
