Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
s ^ftönvvekről ■■■■MIMI MWWffH Tíz hónap Babilon Galló Olga 1978-ban magánkiadásban megjelent lágernaplója viseli a Tíz hónap Babilon címet. A könyv Salgótarjánban külön is érdeklődésre tart számot, hiszen írója innen indult. A régi tarjániak közül né- hányan még emlékeznek Gertnerékre, az özvegy édesanyára és a gyerekekre, akik a Fő utcán a Zsebe-udvarban laktak. Zsebe Antal ruha-, kelmefestő és vegytisztító udvarában, nagyjából a mai Ka- rancs Szálló helyén. Galló Olga a gránátok és golyók si- vítása közepette is gyakorta gondolt szülővárosára, a város közepén áthúzó vonatok füttyére, amely zeneként hangzott szívében, idézve az elveszített otthont. Bár őt és családját nem a salgótarjáni gettó 2018 lakójával (köztük 1250 tarjánival) együtt hurcolták el 1944. június első felében, mert már korábban Rákosszentmihály- ra költöztek. Onnan hajtották ki otthonukból őket is Péter-Pál napjának reggelén, amikor a tarjáni gettót már rég kiürítették és vitték Békásmegyerre, ahonnan Auschwitzba vezetett az út. Galló Olga ott kezdte írni naplóját, 1944 októberében, amelyben publicistaként, hiteles tanúként és szenvedő asszonyként próbálja leírni a leirhatatlant. Az írásért egy ceruzacsonk és papírszelet birtoklásáért halál járt. A Népszava — s háború után a Világosság — egykori munkatársa azonban úgy vélte, kötelessége leírni mindazt, ami 1944-ben és 1945-ben Németországban, s a náci megszállás alatti országokban milliókkal történt. Hivatásos újságíró lévén megfigyelőkészsége is több volt az átlagosnál, édesanyjától és szerelmétől elszakított fiatal leányként pedig különösen gvötrő, érzelmi viharokat élt át. Az írással járó életveszélyt azonban nemcsak kötelességérzettől vezérelve vállalta, ez egyúttal életbenma- radásának is záloga volt. Az írás segítette abban, hogy az embert nemcsak fizikai, hanem erkölcsi voltában is támadó brutalitással szemben embervoltát tudatosan megőrizze. Héra Zoltán, a Népszabadság főmunkatársa szerint, aki bevezető sorokat írt Galló Olga lágernaplójához: „Arra jöhetett rá, hogy annyi minden között, amit tehetett a maga eddigi életidejében, az volt legalább tettjellegű, amikor kezében egy szál ceruzával, vagy csak ceruzacsonkkal, át tudta húzni, semmissé tudta tenni a ráparancsolt hali »atást. Amikor tanúvá — a megalázott, de mert dacolt, tulajdonképpen megalázha- tatlan emberi méltóság nevében szavahihető tanújává — tudott válni olyan szörnyűségeknek és szenvedéseknek, amelyekről a megalázók, a könyörtelenek azt hitték, nem is akad rájuk élő, betűivel nem eleven tanú”. Igen, nem véletlenül üldözték az eleven betűt, ismerték hatalmát. Galló Olga Auschwitzból Hochweilerbe, majd pedig Breslauba, a mai Worclawba került. A koncentrációs táborból való visszavonulás során sikerült megszöknie, így a breslaui nemzetközi munka- tábor életét is megismerhette, ahol francia, olasz, lengyel kényszermunkások között élt. Erről az időről szól a könyv második és harmadik, egyúttal külön is érdekes része, hiszen erről magyarul eddig még nem kaptunk híradást Ezekben a kényszertáborokban nem zsidók voltak, hanem olyan kényszermunkások, akiket erőszakkal hurcoltak ide a németek, hogy pótolják a hiányzó munkaerőt. A napló Breslau felszabadításának leírásával ér véget. Befejező sorai az elpusztított, szeretett édesanyáért kiáltanak: „Kereshetem elfolyó vizekben, porban, mit hátán hord a szél, földekből kibújó zöldellő vetésben, lángoló tüzek olvasztó hevében. Kereshetem, amíg a szívem él.” Nem lehet bocsánat ezért a Balilonért. Tóth Elemér Műemlék könyvtáraink Az egri föegy ház megyei könyvtár A volt Líceum épülete, amelyben ma a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola működik, 150 éve ad otthont a tanárképzés intézményeinek. A mostani főiskolát 1950-ben Debrecenből helyezték Egerbe, 8^,1969 óta viseli a Ho Si Minh'nevet. Az épület az alapító Esz- terházy Károly egri püspök terve szerint egyetemnek készült. A munkálatok 1765-ben meg is kezdődtek, de mire az egyetem 1793-ban megnyithatta volna kapuit a tanulni vágyók előtt,' addigra napvilágot látott Mária Terézia Ratio Educationisa, amely többek között kimondja, hogy az egyetemeket Pestre kell telepíteni. II. József pedig, amikor az építkezés megtekintésére Egerbe érkezett, a legenda szerint azt mondta, hogy kaszárnyának fogja használni az épületet Ha Eszterházy elképzelése megvalósulhatott volna, akkor az egri lett volna Magyar- országon az első négyfakul- tásos (teológia, bölcselet, jog- és orvostudomány) egyetem. Az egyre korszerűsödő oktatás követelményeihez igazodva nemcsak kápolnát és könyvtárt helyeztek el az egyetem épületében, hanem — a természettudományok tanításához segítséget nyújtó — csillagvizsgáló tornyot is. Itt, a régies szóhasználattal Spekulának nevezett obszervatóriumban az eredeti, a XVIII. században legmodernebbnek számító csillagászati műszereket tekinthetik meg az érdeklődők. Eger városában tehát nem lehetett egyetemet létrehozni, így az épületben más, főiskolaszintű oktatási intézményeket helyeztek eL Először hittudományi főiskola, majd jogakadémia működött itt. Később, hat éven keresztül, a budapesti orvosi egyetem megnyitásáig, a Magyar Orvosképző Főiskolának adott otthont, 1828 - óta pedig tanárképzés folyik falai között. Mivel a könyvtárt egyetemi könyvtárnak szánták, a könyvgyűjtést a tervezett négy fakultás tananyagához igazodva kezdték el. A könyvtár a terv meghiúsulása után nem lett az egymást követő főiskolák iskolai könyvtára, hanem az egyházmegye, illetve az érsekség tulajdonába keA Líceum épülete; Fényesség belülről Irányi Ödön képeiről Amint belépünk a salgótarjáni megyei művelődési központ üvegcsarnokába, kicsit szürke szívvel a szürke utcáról, meglepetésünkben csaknem felkiáltunk. Iványi Ödön festőművész gyűjteményes kiállításán valóságos fényözön fogadja a látogatót. Honnan jön e szuggesztív fényesség? Belülről jön. Nem napos nyarak és őszök, vízparti tájak nyújtotta impressziók „lenyomatai” ezek a képek, egyik legjellemzőbb vonásuk éppen az expresszivitás. Belül kell fényesnek lennie az embernek, ha ilyen ragyogást ki tud vetíteni. S egy kicsit már bölcsnek is, aki legalábbis Bejti már, hogy minden zaklatottsága, gyakorta értelmetlen viaskodásai ellenére szép az élet. S a képek sugárzásában ezt el is hisszük a festőnek. Iván jó Ödön — s ezt (gyűjteményes tárlata is bizonyítja — a lendületes, markáns kísérletezők közé tartozik. Nagyléptékű festő, kevés eszközzel monumentális hatást ér el. Nem 1 téveszt arányt, keveset markol, sokat fog. Bátorságát, már-már illetlen merészségét a mindegyre újat keresésben néha szemére hányták. Voltak évek. amikor ma "am is úgy véltem, egyéniséget veszíthet szakadatlan kísérletei közepette. Úgy látszik, nem így történt. Különösen az utóbbi években festett képei (akvarelljei, rajzai) győznek meg arról, hogy Iványi Ödön 1977-ben, 1978-ban végkérp szuverén hangú festővé vált. Nagyot lépett előre a nonfigurativitás felé, ugyanakkor az érthetőség határain belül marad. Biztos kézzel alkalmazza a kompozíció örök érvényeit, a korábbi, tíz-tizenöt év előtti rajzosságot fokozatosan elhagyta, komorabb, sötétebb tónusa világosabbá vált. Ügy látszik, 1978 a művész nagy éve. Kifényesedett, expresszíwé vált. S voltaképpen a téma is csak ürügy számára. Ürügy arra, hogy a fényt fesse. A fényt, amely sokszor bizony nincs is jelen napjainkban és szívünkben, de jó lenne, ha volna. Ecsetkezelését megőrizte, valamint azt a sajátosságát Is, hogy a nógrádi tájban gondolkozik, nem is tud más lenni. De nem is akar. Nagylélegzetű képein nincs zsúfoltság, tárgykiválasztása célratörő. A sok példa közül a Műterem II. című képét említjük, amelyen mindössze egy széket, egy állványt, egy falat látunk, mégis a teljesség érzését kapjuk. Ugyancsak a monumentalitás hatását kelti Esti fények című képe is. A művész itt síkokra tördelte fel a látványt, de a síkok végső soron egységben van^ NÓGRÁD — 1979. január 14., vasárnap J nak s a művész perspektívát is ad. Nem részletez, hiszen az esti megvilágítás lényege az, hogy egyes dolgok látszanak, mások nem. Az esti fények tulajdonsága, hogy itt-ott jelentkeznek nagy síkokban és hozzájuk tartozik a sötét. Csillés című képén még annyira sem részletez, mint másutt, ipari szerkezetre utal meggyőző hatással. Talán legfényesebb képe a Színpad című, amelyet 1978-ban festett. Azt is mondhatnék, fényözön önmagában. Aki már állt színpadon, ismerheti azt az érzést, amikor eltűnik az árnyék, eltűnik a közönség, csak a sugárzó, totál fény marad. Ez a téma, azt hiszem, szintén ürügy arra, hogy ez egyszer megint csak ne fessen árnyékot a művész. Csakúgy, mint a Sárga víztükör, a Föld, víz, levegő, Salgói motívum című képeken, s még sorolhatnám. Nagyméretű akvaralljel azonos rangon, azonos szemlélet hordozói. Ezeken is a fényt festi Iványi Ödön. Ez a hatalmas belső fény talán a megtalált öröm fénye, amely utat tör magának, nyugalmat áraszt, biztonságot ad, nem utolsósorban a mi szívünket is megfényesíti. A kiállítás február közepéig várja a látogatókat, akikkel egvütt azt kívánjuk a művésznek, ne hunyjon ki sokáig a megtalált ragyogás. T. E. rült, s azóta is nyilvános tudományos könyvtárként működik. Az állományt tehát gyakorlati céloktól vezérelve, az oktatás elősegítésére alakították ki, ezért itt kevesebb a könyvritkaság, mint más műemlék jellegű könyvtárunkban. Inkább arra törekedtek az egyetemes gyűjtőkörű állomány kialakítói, hogy minden jelentős, előre mutató XVI—XVIII. századi művet beszerezzenek. Így tett szert a könyvtár, a jelenleg már 106 ezer kötetes, tudománytörténeti szempontból kiváló gyűjteményre, amely a teológiai, a filozófiai, a jogtudományi, a történeti és csillagászati tudományok területén a leggazdagabb. Bőven akad azonban könyvcsemege is a könyvtár 33 középkori kódexe, 94 ősnyomtatványa, 750 régi magyar nyomtatványa és nagyszámú kézirata között. Itt őrzik például az egyetlen Magyarországon található Mozart-kéz- iratot, amelyet a híres zeneszerző 1787-ben, édesapja halála után írt leánytestvérének. A könyvtár tárlójában állították ki Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének egyik eredeti, kéziratos példányát. Szintén itt látható Dante Divina Comme- diájának első latin nyelvű fordítása, a XV. század elejéről. A magyarországin kívül ennek a kódexnek még két példányáról tudunk, az egyiket a British Múzeumban, a másikat pedig a Vatikán könyvtárában őrzik. A három közül az Egerben kiállított a legértékesebb. Ezt a példányt Serevalle, a fordító a Tridenti Zsinaton, 1414- ben adta át Zsigmondnak.’ A magyar királynak címzett Ajánláson kívül kommentár, teológiai értelmezés is íródott hozzá, amely különösen a humanizmuskutatók számára nagy kincs. A kódexek közül jelentős még az 1400- as évek elejéről, vagy talán még korábbról származó, misztériumjátékokat és ezek kottáit tartalmazó Erlauber Spiele. 1966-ban adta M a Corvina Kiadó a Horae Beatae Mariae Virginis című miniatú- ra fakszimiléjét, amelynek eredetije szintén az egri főegyházmegyei könyvtár tulajdona. A természettudományok köréből az állomány legjelentősebb darabja a Sorbonne híres csillagászának, John of Hollywoodnak Európa- szerte híres De Sphaera Mun- di című munkája. A főiskola és a főegyházmegye könyvtára egy épületben működik. A két intézmény munkája azonban homlokegyenest eltérő. A főiskola könyvtárában is vannak régi, 1700 körüli könyvek, de ezek egyelőre feltáratlanok. A mintegy 150 ezer kötetes állomány főleg pedagógiai és marxista —leninista szakirodalommal látja el olvasóit. Ezért a főiskola hallgatói, ha kutatómunkára adják fejüket, inkább a ' főegyházmegyei könyvtárat keresik fel. Ezt a kölcsönzési nyilvántartás is bizonyítja, az érseki könyvtár legtöbb olvasója a főiskola tanára, vagy diákja. Egyébként a könyvtár 400—600 beiratkozott olvasója évente 30 —37 ezer kötetet kölcsönöz, tehát háromévenként „kiolvassák” a könyvtárat. A kölcsönzést nem tévedésből írtam. A könyvtár olvasószobája ugyanis egyúttal a könyvtárosok dolgozószobája- is. De ez a helyiség sem különül el kellőképpen a műemlék jellegű termektől. Így a könyvtárra kíváncsi évi 45 ezer turista zavarná az itt dolgozó kutatókat. Jobb megoldás híján még a folyóiratokat is kénytelenek kölcsön \ adni. Az, hogy két könyvtár és a főiskola „osztozik” az immár 200 éves épületen, még inkább fokozza a szinte mindenütt jelentkező helyhiányt. Eredetileg csak egy díszes kivitelű könyvtártermet alakítottak ki. Berendezését Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos faragta. A Tridenti Zsinatot ábrázoló freskó — Kracker János munkája — az egyébként sima mennyezetet boltívessé varázsolja. Ebben a templomszerű csarnokban helyezték el az állomány alapját képező húszezer kötetet. Később még két termet csatoltak a könyvtárhoz, de ezekben csak 30 ezer kötet fért el. A múlt század végén szükség lett még egy könyvtárteremre, melyet a mai tora naterem helyén hoztak létre. A háborúk sem az épületben, sem az állományban nem okoztak kárt. A debreceni főiskola ideköltözésekor viszont tornateremre is szükség volt. Ezért az új részben őrzött könyveket egy földszinti helyiségbe zsúfolták.’ Tíz év alatt 1200—1500 könyv, köriük néhány értékes kódé* is eltűnt innét. A megmaradt köteteket 1959-ben ideiglenesen a már nem használt kápolnába költöztették. A könyvtár modem anyagát a látogatók ma is itt találják. A kápolnában lévő állványok megteltek, az állomány vi-' szont évente 1000—1500 kötettel gyarapodik. A megoldás pedig várat magára. A távlati tervek szerint, ha t a főiskola új épületet kap, a volt Líceumban kulturális intézményeket helyeznek el. Éjekor a kápolnában levő könyvek külön terembe kerülnek, újabb raktárhelyiségekkel és egy 20—25 férőhelyes olvasóteremmel bővül a könyvtár. A kápolnát pedig — az esztergomi mintájára — egyházi múzeumnak lehetne berendezni. De e szép elképzelés megvalósításáig is tenni kellene valamit. Hiszen mind több kutató keresi fel a könyvtár értékes, szinte minden Egerben nyomtatott és Egerre vonatkozó művet magába foglaló helytörténeti anyaga miatt. Az olvasók kiszolgálása csak úgy oldható meg, ha a könyvek annak rendje-módja szerint polcokon sorakoznak. Ezért néhány fémállványt vásárolnak. Ezek ugyan nerrv illenek a barokk környezethez, de „ideiglenesen” megoldják a helyhiányt. A távlati terv pedig, reméljük, hamarosan valósággá válik. Mátraházi Zsuzsa A könyvtárterem.
