Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

Színek, szokásnk, lehetőségek Csaknem minden tizedik lakos népviseletbe öltözött — a csecsemőket leszámít­va. .. — több mint másfél szá­zan mutatták be a bujáki öl­tözetet októberben a szüreti mulatság, felvonulás idején. Mindezt felvették mozgófilm­re, megörökítették, nem mú­lik el. De... A hagyományok őrzése, a falusi élet gazdagítása több egy szüreti felvonulásnál. Bár­milyen szép, látványos módja ez ennek, a művelődési szo­kások, formák kialakítása nél­kül keveset ér. Ebben a köz­ségben az elmúlt időszakban posabban meg kell még is­mernem a közművelődési le­hetőségeket „szakmai kapcso­latokat" kell kiépíteni a ter­melőszövetkezettel, az erdé­szettel, az itteni gazdasági egységekkel és az iskolával. — A szüreti rendezvény ak­kor kissé „főpróba"-jellegű volt ebben? — Látom, a fiatalasszony szívesen beszél erről az első komoly szervezési feladatról. — Ügy érzem, mindenki jól szórakozott, örömmel vettek részt a felvonuláson. A népvi­seletbe öltözött felvonulókat zenekar kísérte. Négyen ló­egy pedagógus végzettségű hátra ültek, volt szamaras kor­függetlenített igazgatója volt a művelődési háznak. Nem véletlen, hogy mind itt, mind a könyvtárban a gyerekekre alapozva szerveződött a leg­több program. Nagy Lajos igazgató betegsége miatt, majd ősszel a pedagóguspá­lyára való visszatérése miatt pár hónapig a könyvtáros helyettesített. Szeptember else­jétől „állt be” Opolcsik Fe- rencné. — Előtte a termelőszövetke­dé is. A lányok-fiúk párban vonultak, vödörben szőlőt vit­tek. Sok színt sikerült felvil­lantani a régi szokásokból. a kamrákban, padlásokon, szekrényekben. Érdemes len­ne egy tájházban összegyűjte­ni mindezt — az ide látogatók­nak és a falu lakóinak egy­aránt megérné, ha nem hagy­juk elkallódni a régi falusi életmód, viselet ma még fel­kutatható emlékeit. Bár ren­geteg a kijáró dolgozó, ebben bizonyára sokan segítenének. — Milyen tervekkel indul az új évben? — Nagyon kezdő vagyok — a József Attila megyei Műve­lődési Központtól kapott mun- katervtervezet segítségével próbálom összeállítani a ten­nivalókat és a sziráki műve­lődési ház igazgatójától kérek segítséget, meg a járási nép­művelői megbeszélésen hallot­takat igyekszem hasznosítani. — Miként lehetne ezt „ka- Természetesen a lehetőségek­matoztatni" a közművelődés­ben? — Nagyon szeretnénk rö- pülj-pávát szervezni. De egy ilyen csoporthoz nem elég, ha az énekelni szerető emberek és a szép népviselet megvan — szakember kellene! Az is­kolában nincs viszont ének­PedaS*8'is- Hiányzik a bizottság elnöke voltam. Ha sok mindent nem is sikerült tennünk, nem volt számomra teljesen ismeretién a terület, bár nagyon-nagyon sokat kell még tanulnom. Hogy mennyi­re tetszik ez az. új munka­kör? Nehéz erről négy hónap után „nyilatkozni”. Azért vál­laltam, mert érdekel. — A helyismeret bizonyára segíti majd a beilleszkedés­ben. .. — Itt születtem, dolgoztam, ismerem az embereket. Ah­hoz, hogy sikerüljön, minél többet, jobbat nyújtani, ala­szakmai irányítás a népi tánchoz is. Pedig az a szép vi­selet, ami nálunk van, kevés faluban adott!... — És a szokások mennyire maradtak fent? — Fonó volt régebben — sokan még emlékeznek erre. A kézimunkázást ma is so­kan csinálják, egy asszony ha­gyományos szövéssel szőttese­ket is készít. Bár a folklór iránti nagy érdeklődés idején rengeteg szép tárgyat elhord­ták a faluból — eleinte szinte fillérekért, később nagyobb pénzekért — sok érték rejlik hez igazodva... Tavaly mű­ködött egy pajtásklub, janu­ártól azt is újra be szerelnénk indítani. A fafaragással, csont­faragással, intarziakészítéssel, festéssel foglalkozó amatőrök­nek egy kört hirdettünk — közel tízen lesznek. A szóra­koztató rendezvények mellett TIT-előadásokat, kiállításo­kat ebben az évben is terve­zünk. Sok a községben az idős ember, számukra nyugdíjas­klub szervezésére gondoltunk, í'ebruárban a könyvtárral kö­zösen a mezőgazdasági könyv­hónapot rendezzük meg, a 19-es évforduló méltó meg­ünneplésére is készülünk. Je­lenleg az ifjúsági klub az egyetlen rendszeresen működő „kiscsoportunk” — a diszkók, játékestek mellett lemezhall­gató esteket is tartanak. Azt szeretném, ha idén több ha­sonló közösség szerveződne. G. K. M. A televízióból jelentjük Filmre kerül a Kiálts város Á Pasaréti Filmgyár egyik 1604-et írunk, amikor ez a dráma. Egy kemény helyt áll á- stúdiójában Szabó Magda történet játszódik. Debrecen sú férfinak, a főbírónak a „Kiálts város” című, évekkel ezekben az időkben három tragédiája, de ennél jóval ezelőtt már bemutatott szin- felé adózik. A török szultán, több, egy város helytállása. a királyi zsoldosok fosztogat- Számomra ritkán játszott sze- Alacsomy, ják és a pestis is tizedeli. replehetőség! boltíves — Nagyon nehéz sorsú vá- Forgatnak. Eszter, a kétség- parasztház tárul elénk a XVI. rosban születtem — mondja beesett Eszter kiáltja a ka- század fordulóján. Itt eb- Szabó Magda, az írónő, a merák előtt (Kovács Nóra): ben a házban él Gál Nagy 1st- Kiálts város szerzője. — „Az én kezem az a felemelt ván, Debrecen város tiszteletre Debrecen semmihez sem ha- kéz minden vágy felett. Jajj- méltó főbírája. Körötte sajá- sonlíthatő. A városnak külö- gass kapu, kiálts városi” tos atmoszférát árasztó kör- nos története van. Az egész A tv-film többi szereplői: nyezet: díszes veretű szablyák ország történetét példázza. Lontay Margit, Horváth Sán- tucatjai, rúdon függő színes Városa, szülőföldje iránti dór, Bessenyei Ferenc, Mécs csizmák garmadái, kelmék és tiszteletét, becsülését és egy- Károly, Sinkovits Imre és végszövetek, gazdag díszítő- úttal „végtelen szerelmét” Kalocsay Miklós. darabját forgatják. Különös világ, de roppant tágas, sű lószerszámok, veresen rótta le, amikor néhány év­csillogó borospalackok és vei ezelőtt megírta ezt a ne­más nagy összehordott érté- héz veretű drámát, amelynek kék halmazai között töpreng ősbemutatója Debrecenben Szém&nn Béla A magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Szádeczky Kardoss Elemér akadémikust A közelmúltban — 75. szü­letésnapja alkalmával — Szá- deczky-Kardoss Elemér aka­démikust a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrend­del tüntette ki: több évtize­des, eredményes tudományos munkásságáért és békemozgal­mi, közéleti tevékenységéért. Szinte hihetetlen, hogy az életerős, fizikailag és szelle­mileg egyaránt friss, fáradha­tatlan, nagyszerű tudós már 75 éves! Szádeczky-Kardoss Elemér a magyar földtudomá­nyok (geológia, geokémia, geo- nómia) nemzetközileg is elis­mert vezető egyénisége. 1903-ban született Kolozs­várott. Édesapja maga is ne­ves geológus, a kolozsvári egyetem ásvány- és földtan professzora volt. Fia tőle örö­költe széles körű természettu­dományos érdeklődését, a föld geológiai megismerésének vá­gyát. („Sokat jártunk kirán­dulni, mindig magyarázott, be­szélgettünk; s én azon törtem a fejem: lényegében csak a föld legfelső szintjéről tu­dunk valamit. De mi van lej­kar dékánja. Szervezője és Bányászat” című folyóirat­nak is. Sokoldalú alkotó tevékeny­sége a földtan szinte minden tudományágára kiterjed. Alap­vetően új távlatokat nyitott a magmatizmus és a kőzet­metamorfózis folyamatainak megismeréséhez. („1949-ben, tisztán elméleti úton, már megtudtam határozni az egyes kőzetátalakulási fokokhoz tar­tozó nyomás- és hőmérsék­letértékeket. Azt láttam: min­den összefügg. Így jutottam el a geokémiától a különböző földtudományok közötti ösz- szefüggésekig: az idő függvé­nyében oldottam föl az ellen­tétekben való mozgást”.) Mint­egy tíz könyve, s legalább háromszáz tanulmánya jelent meg — a világ legkülönbö­zőbb nyelvein és tudományos folyóirataiban. . Angolul, franciául, németül beszél és ír, de olvas más nyelveken is. Két alkalommal kapta meg a Kossuth-díj első fokozatát: 1949-ben és 1952- ben. 1950 óta a Magyar Tu­dományos Akadémia rendes tagja. 1953-ban a Munka Ér­és demrend arany fokozatának jebb ). Fiatalon azonban még irányítója volt a földtani, bá- egyik első tulajdonosa lett. nem volt egyértelmű, hogy ő is geológus lesz. Zenével is foglalkozott, kitűnő csellista miskolci nyamérnöki és kohómérnöki Tudományos ars poeticájá- oktatás újjáalakításának és a ról ezeket mondotta: — A volt. („Sokáig haboztam, de a föléní lésének ""Aztán ő^ettaz wTT ös*zf Réseket ku- tudománv naevobb izgalmat \olepitesének- ,.Zl-aa 0 , tat- Ezek annal fontosabbak, ielen*tet?yszámomra. P§jE re_ktora_ 1949 minél távolabbi, minél széle­50-ben. Miután ezt a nehéz sebb területeket képes össze­kőzeUömeg ?' 'vagy awfmavál- tepcsolril. Én mindig a budapesti Eötvös Lóránd Tu- törekedtem. Még egy dologra Ezekben rengf eg föWeríteüen do^yegyetem meghívásának hívnám fel a figyelmet: aku- összefüsgésvan a rrüértektő- el-ege - ^ve átvette az as- tató a saját eredményeit igye­mege üJy éreztóm csak a VLny;koz(;ttam ’ntézet vezeté‘ Rezzen állandóan modernizál­jU i ereztem. csaK a sét. Egyetemi tanari munkája ni ne télien a módosítások.' £elIett ^behatóbb geo- tói, a vMtoztatásoltól Sl logiaikoznom. Itt nagy és sok kémiai kutatásokba kezdett, lékonyság kell a kutatásban’ probléma vár megoldásra”.) Ennek előmozdítására szer- A ma^ terméLLdomání a évei vez^e meg 1955-ben az MTA nagy műszerekkel való munka _-ajz Geok?miai Kutató Laborató- jellemzi. Ezek gyorsan és tudomá- numat, melynek 1975-ig — pontosan adják az adatokat, egyetemi , vonulásáig igaz- Ügyhogy ma már ott tartunk:- - több adatot produkálnak; Hazánkban ő ismerte fel .. f°i tudunk elsőként a földtudományok fdik’ az mélyreható összefüggéseit; és tJ ^ 3 Cél fE™ . -----Ti - . , a közös, összehangolt kutatás , d ,?e, az adatokat t ani tanszékére tanársegédnek, szükségességét. Ezért szervezte ^^nobe„„kellf.- fC®2Í.nÍ i a.Z majd néhány év múlva kima- iqfis-bpn m MTA Föld “1 .alános összefüggésekbe, rm­gasló tudományos eredményei és g Bányászati Tudományok Ä kapCSola: alapján professzori rangot ka- osztályát, melynek tizenegy kell feldolgozni, mert ' ------------ tu- éven keresztül elnöke volt. Az fak * zűrzavart no­ő szerkesztése alatt a négy |nA“™' feldolgo­világnyelven megjelenő „Acta **!'a tu” . dományt sem viszi előre, s az intenzívebb a hegységképző- Geologica folyóirat nemzet- emberek agyában is káoszt te­Budapesti egyetemi után — kémia-természetrajz szakos tanár lett nyos tevékenysége ... ,, doktori értekezésével indult, gatoja volt- melyet Eötvös-dijjal jutalmaz­tak. 1926-ban kinevezték a soproni bánya-, kohó- és er­dőmérnöki kar ásvány-föld pott. („Első komolyabb dományos megállapításom a sóképződés intenzitásának vál­tozásaival kapcsolatos: minél dés, annál több kősó keletke- közi tekintélyre tett szert, remthet. zik”.) 1948—49-ben ő lett a Megindítója volt a „Geonómia Eőry Éva a bírót alakító színész, Sza­bó Sándor, a felvétel előtti pillanatokban. volt. A várost akkor a királyi csapatok szorongatták és a A kamerák mögött már ott főbíró lánya, Eszter ismét cs­alinak az operatőrök. A ren- küvőjére készült, amely mind- dező, Hajdufy Miklós a moni- untalan eltolódott a várost tor előtt ülve, mégegyszer ért sorozatos csapások miatt, változtat a főbíró és lánya je- ám a történelem ezúttal is lenetének beállításán. Csendet kérek! Dudát! közbeszólt. Belgíojos szalad, To­A bejárat felől felbukkan kajba menekült — jelenti a egy fej és fennhangon kiáltja, kamerák előtt a hajdúkapi- — Főbíró úr kérem, megjött tány. — Bocskai úr szeretné Bocskai úr követe, hajdúka­pitány Molnár, minél hamarabb befejezni ezt a hadjáratot, hogy maga dik­Kemény, katonás léptek tálhassa a békét Rudolf ki­dobognak el a magasban füg- rálynak. gő csizmák alatt, s Balázs Pé- A főbíró pedig nem válthat- ter, azaz a hajdúkapitány ja ki túszát, vejjelöltjét a harciasán csörtet befelé. menekülő királyi csapatok — Bocskai úr üdvözletét kezéből, hozom és jelentem tiszteletét Ezzel ér véget a jelenet, és bizodalmas jóakaratát, al- — Eszter esküvője megint talam köszöni mindazt, ami- elmarad, de ezúttal végleg — vei igazságos mozgalmában mondja Balázs Péter. — Bocs- támasza voltál. A váradi kai győzelme nemcsak az or- helyőrséget szétvertük, ezt a szág politikai helyzetét, de a hírt hozom, s szíveskedj ki- főbíró családjának sorsát is doboltatni. Hadd örüljenek polgárok. megváltoztatja... darab, különös Nagyszerű nyelvezetű Mai tévéajan latunk 20.15: Es ők hogyan csinálják? fel az állatok életéből. Ausztrá- Az angol ismeretterjesztő film lia, Afrika, Amerika madarai* teszi fel ezt a kérdést, amely vadjai éppúgy helyet kapnak a kérdésfeltevésben már benne fog- filmben, mint a közismert euró- laltatik az is, hogy összehasonlí- pai háziállatok, fásokra kerül sor. Köztünk, em- Hogyan gondozza ivadékait a berek és közöttük, az állatok kö- pisztráng? Milyen a pelikánok zött. közös ivadékmegőrző helye? Ho­gyan nevel a mackó, az elefánt, A párválasztás, az udvarlás, a jó apa-e a hímoroszlán? Hogyan tetszeni akarás, a ,»szerelem”, az készít inkubátort az ausztráliai utódok ellátása, ,»nevelése” a ásótyúk? Mit csinál a kenguru, gazdag példatárral rendelkező ha újabb kicsinyét kell elhelyez- filmben élesen világítja meg a ni a zsebében? Ilyen és sok más hasonlóságokat. Az angol filme- érdekes kérdésre kap választ a sek, Colin Willock irányításával néző a sok humorral feldolgozott megdöbbentő intimitásokat tárnak angol filmben. 4 NÓGRÁD - 1979. január 11., csütörtök---­------------------------------------------------—---------------------—-------------------------------------------------—........r-rumnn—~in»—' i r j árói. Egy kicsiny lakásban házkutatást tartottak az űz-’ lakott a közelben. Nagyon letben és a tulajdonos laká- szerényen élt, sőt szegénye- sán. Azonban nem találtak sen öltözött. Mindenki úgy semmi gyanúsat. A páncél­vélte, hogy a papirárubolt szekrény komoly összeget rej- vezetése csak kényelmes póz. tett magában és nagy összegű Ennek az öreg embernek a értékpapírokat, de Angliában tulajdonképpeni elfoglaltsága az egyikből is, a másikból is az uzsora volt és a föld alat- lehetett mindenkinek. Szóval, 1 MISTER ÜZLETEI ECKS ti világ legkülönbözőbb vál­lalkozásainak finanszírozása. semmi gyanúsat nem találtak. Megfelelő kapcsolat révén A szerény bolt tulajdonosa időben értesítették a hatóság mindig tudott klienseinek ko- látogatásáról. moly összeggel szolgálni, ha­csak biztosítva látta a raa­Egy délután kinyílt az ajtó, s a fölészerelt csengő fellár­Fordítolta: Bába Mihály II. gas kamatot és a megfelelő mázta a tulajdonost, aki szo- biztosítékot. Értéktárgyakat is kása szerint a szobában üldö- vásárolt, nem kérdezte szár- gélt. Az üzletbe egy szeré- mazásukat. Sokáig nézegette nyen öltözött ember lépett be. a drágakövet, vagy a nyak- Látszatra londoni munkásnak éket, aztán felajánlotta az vélte. Hóna alatt egy flanell­esti órákban, olyan ügyfelek jelentek- meg, akiket Mr. A Jermyn Streeten, a Re- Tomlinson behívott a szobá- genc Hotel közvetlen közeié- ba. Ilyenkor korábban zár­ben van egy kis papíráruüz- ta be az üzletet. A vendége­let. Két lépcső vezetett a kés- it, az ugyancsak bádoglemez- keny, hosszú üzletbe. Keskeny zel borított, de a lépcsőházra ménytelen volt minden alku- még egy rajztömböt és színes összeget. Általában ez az ősz- darabba burkolt hegedű volt. szeg legalább kétszer kisebb Letette a pultra és kért egy volt, mint amennyit az eladó csomag levélpapírt, tintát, tol- remélt árujáért. De ered- lat és pár darab ceruzát. Kért pult terpeszkedett középen, nyíló ajtón engedte ki. In- dozás. Tomlinson úr nyűgöd- krétákat is a gyereke számá­Hátul, a polcokon különféle nen ki lehetett jutni a Jer- tan elmondta, hogy ^ hosszú ra. áruk. Nem voltak itt luxus- myn Streetre és a nagy szál levélpapírok, de a papíráruk loda mögötti kis utcára is. névsora van, olyan ékszeré- A vevő elég sokáig várako- szeké, akik készek a piaci ár- zott. Még azt is elmesélte köz­választéka gazdag volt. Gye- Az üzlet nem versenyzett nak megfelelően megvásárol- ben az üzlettulajdonosnak, hogy rekek jöttek matricáért, hajó- a belvárosi, nagy áruházak- n* az értéktárgyakat, egyszó- asztalos, egy építőipari cég- és repülőgép-modellekért. A kai, nem volt nagy forgalma va^ sokkal többet fizetnek, nél dolgozik, az üzlet közelé­ben. Hogy elég jól keres, de Mr. annál az árnál is, amit a a környék „tisztelt eladó” kért. Csak egy ez szezonmunka, így hát ál­emberének feltételük lenne —, ezek az landó munkát keres. És, hogy felnőtteknek levélpapírra, cső- sem. Ennek ellenére magolópapírra, tolira és ce- James Tomlinson ruzára volt szükségük. Az üz- nagyon gazdag _I_______ let belsejében látni lehetett a számított és a szobában levő urak követelik a származási egyetlen szenvedélye van, he- bádoglemezzel burkolt kés- páncélszekrényéről valóságos igazolást, ezenkívül minden gedül. Éppen elromlott a he- keny ajtót. Ez vezetett az legendák keringtek. Állítólag nagyobb üzletükről értesítik gedűtokja, elvitte a javítóba ugyancsak keskeny szobába, igazi kincs rejtőzött benne: a megfelelő hatóságot, és ke- és kénytelen gyermekpokróc- Egyetlen bútordarabja egy ré- dió nagyságú brilliáns, régi reskedelmi könyvükbe is fel- ban vinni a hegedűiét. Pedig gi íróasztal, három szék és mesterművű aranytárgyak és jegyzik az eseményt. Az üz- a hegedűje nagyon régi. A a falhoz lapuló nagy páncél- értékpapírok. Értékük szédí- szekrény volt. tőén magas összegre rúgott. A bejárati ajtó mellett egy Az üzlettulajdonos magá- régimódi csengő lógott. Hang- nyos ember volt. Mindeneset- jára az üzlet tulajdonosa, re a szomszédok, a vásárlók ánrt mister James Tomlinson ki- és az eladók, a szállítók kö- jött a szobából és kiszolgál- zül, soha senki sem hallott te, hogy mi történik ott. Né- ta az ügyfelet. Néha, főleg az semmit Tomlinson úr család- hányszor különböző ürüggyel let tulajdonosa ilyen felvilá- nagyapja már gyermekkorá- gosítás után általában elérte ban játszott rajta. A napóleo­célját. az általa mondott ősz- ni háború óta a család tulaj-' szegért megkapta az értékes dona. Egyik őse, aki Welling­ton hadseregében szobáit, A londoni rendőrség sejtet- Snanvolországból, vagy Bel­giumból hozta. (Folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents