Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

HATMILLIÓ FELNŐTT AZ ISKOLAPADOKBAN Az új év első bemutatói „H klub a miénk, a klub mi vagyunk” „Lehet-e fiú és leány között Igazi barátság? Véleményem szerint igen. Nem kell mesz- szire menni a példáért, néz­zünk szét közöttünk. — A jó házasság alapja? Semmiképp az anyagi. A szerelem, megér­tés, egymás megbecsülése, fe­lelősségérzet leendő gyerme­keinkért, tudni alkalmazkod­ni a másikhoz és még sok eg^éb pilléren nyugszik a jó házasság. Az anyaigak.sem el­hanyagolhatók, mert képzeld el . . .” És sorakoztatta egy­más után érveit egy másik fiatal. Érvek és ellenérvek csapnak össze, mindenki el­mondja véleményét a barát­ságról, a szerelemről, a há­zasságról. Már két órája vitáz­nak egymással a fiatalok, vá­laszolnak a vitavezető egy-egy exponált kérdésére, megjegy­zésére. Az óra kismutatója túl jár a 8-ason, mikor a beszél­getés végére pontot tesz a vi­tavezető. A klubösszejövetel átcsap kötetlen foglalkozásba. Egyesek az újságokat veszik elő, míg mások sakkoznak, vagy kisebb társaságban be­szélgetnek. Vannak, akik a biliárdasztal körül serényked­nek. — Mindig ilyen élénk vita alakul ki égy-egy beszélgeté­sen'! — Többnyire igen. — véle­kedik Hrúz Dénes, a szécsé- nyi járási művelődési központ ifjúsági klubjának vezetője. — Mikor alakult a klub? — Más formában régebben is működött a művelődési köz­pontban. Ebben a formában két éve. — Mit ért az alatt, hogy eb­ben a formában? — Egyrészt újak a klub tag­jai, másrészt a szórakozás, ki- kapcsolódás mellett a fiatalok érdeklődésére, öntevékenysé­gére építve bővítjük a látókö­rüket, formáljuk személyisé­güket. — Hogyan áll össze a prog­ram? — A gyerekek elmondják, miről szeretnének hallani, beszélgetni, mi az, ami őket érdekli. A forma; módszer már a mi dolgunk. Decem­berben például Télapó-est, játékos vetélkedő Szovjet tá­jakon címmel, aztán az el­maradhatatlan klubszilvesz­ter és ez a mostani foglalko­zás szerepel a programban. Egy-egy filmet, színházi előadást közösen néznek meg a klub tagjai. Utána megbe­szélik, hogy kiben milyen gondolatokat ébresztettek a látottak, hallottak; kinek mi tetszett, és miért. Több ven­dége volt a klubnak. Múze­umlátogatás, kirándulás sze­repel programjai között. Kelemen Béla barátaival a folyóiratokat lapozgatja. — Neked melyik foglalko­zás tetszett a legjobban? — A helytörténeti előadás. — magyarázatként hozzáfű­zi — Gyermekkorom óta ér­dekel a történelem, a régé­szet. Pintér Károlyt a kubai est fogta meg. Gödi Évának a játékos vetélkedők nyerték meg a tetszését. Bogdán Eri­ka a táncps összejöveteleket említi az első helyen. — Ügy érzem, hogy ezen a mai előadáson, beszélgetésen valamennyien nagyon sokat kaptunk. Egy kicsivel jobban érezzük azt a felelősséget, ami a házasság kötelékeivel jár — fogalmaz Bagó Mag­dolna. Boda Tibor két éve klub­tag. Arra a kérdésemre, hogy miért jelentkezett, így vála­szol : — Otthon az ember egyedül unatkozik. A fiata­lok társaságba vágynak, oda, ahol jól érzik magukat. Itt jó a hangulat, mindenki barát­ja mindenkinek. A szécsényi művelődési központ ifjúsági klubjában heti egy alkalommal van kö-. tött program, de az ajtaja hétfő kivételével nyitva a fia­talok előtt. — Szívesen jövünk ide es­ténként olvasni, beszélgetni, társasjátékozni — vélekedik Beke István. — A klub összehozza a fia­talokat, jobban megismerjük egymást, szükség esetén még segítünk is egymásnak — ma­gyarázza Uram József. — Ki lehet a klub tagja? — Elvileg minden fiatal, aki elfogadja az írott, és írat­lan szabályainkat — kapom a választ Tokaji Györgytől. — Mik azok az írott szabá­lyok? — kíváncsiskodom to­vább. Gyuri a falra mutat „Tilos a dohányzás” olvasom a táb­lán. A társaság felderül. Be­ke Jóska komolyra fordítja a szót. — Mi ezt komolyan vesszük, éppúgy, mint másik írott törvényünket, a házi­rend betartását. — És az íratlan szabályok? — Nem lehet klikkeket alakítani, az esetleges társa­dalmi munkából senki sem húzhatja ki magát. Együtt kell érezni és élni a tagság­gal. Ha kell, segítjük egy­mást. A klub a miénk, a klub mi vagyunk. Ennek a szelle­mében kell mindenkinek vi­selkedni — foglalja össze Uram József mindazt, amit eddig le nem írtak, de élet­vitelükké vált. A klubot Szécsényben sa­játjuknak érzik a fiatalok, ök vakolták, festették. Segítet­tek a kulturház körüli parko­sításban. — Ha társadalmi munkáról van szó, nem kell kétszer szólni — mondja Fi­gura Gábor. Nem több a szécsényi ifjú­sági klub célja, mint hogy összefogja, szervezett progra­mot biztosítson a fiatalok számára; hozzájáruljon sze­mélyiségük fejlesztéséhez. Hogy a klub elérte célját, a változatos programon kívül az állandó látogatottság mel­lett a fiatalok szava a per­döntő: szívesen jövünk ide, jól érezzük itt magunkat, a szórakozás, kikapcsolódás mellett sok új dologról hal­lunk, így észre sem vesszük, hogy mindig többen leszünk. Sz. F, Fordította: Bába Mihály 7. Észre sem vettem és máris néhány száz ember pa­rancsnoka lettem. Ugyanaz a tervem volt, mint neked: át­törni Varsóba. Útközben volt néhány csatározásunk, kétszer szétvertek bennünket, de vil­lámgyorsan összeszedtük erőn­ket így értem el Rzakta alá, de a további út a fővárosba, még az olyan erős csapat szá­mára is, mint a mienk, egy­szerűen lehetetlen. Ezért ha­tároztam el, hogy áttörünk Magyarországra. Ez sem lesz könnyű feladat, de remélem, hogy legalább egy részünk át­jut. — Érdemes? Néhány hónap múlva vége a háborúnak . . . Csak Anglia és Franciaország támadja meg a Sigfrid-vonu- latot! — Ostobaság! Bár nem vol­tam katona és jogtalanul vi­selem a századosi rangot, tel­jesen biztos vagyok benne, hogy ez a háború sokkal to­vább fog tartani, mint az első világháború. És, ha a Szov­jetunió és Amerika nem lép be a koalícióba, akkor még tíz évig is eltarthat és az em­berek olyasmiket fognak átél­ni Lengyelországban, ami­lyenről senki sem álmodott Ezért őszintén azt javaslom neked: gyere velünk. Én bizto­san nem vagyok rosszabb pa­rancsnok, mint sok száz kici- comázott tisztecske, akiket autón láttam menekülni a lublini országúton, és te, mint az adjutánsom sem leszel tő­lük rosszabb. Az igazolásról és más hasonló ostobaságokról majd aggódunk Franciaország­ban. Természetesen, ha Hitler korábban le nem igázza, mint Lengyelországot. Henio Makarek még sok ha­sonló —, mint akkor gondol­tam — ostobaságot mondott. Akkor mondtam neki néhány szót. Kinevetett. Nagyon dü­hösen váltunk el. Beleegyez­tem, hogy a levelét elviszem anyjának és nővérének, akik Varsóban, a Sienna utcában laktak. Két útitársam elhatá­rozta, hogy belép Makarek „százados” seregébe. A másik kettő és én becsületszavunkat adtuk, hogy senkinek nem be­szélünk az erdőbeni katonák­kal való találkozásunkról. Kü­lönben betartottuk szavunkat. Eljutottunk Rzaktába, ahol Augustyniak, egy ottani gaz­da látott vendégül bennünket. Két nap múlva meggyőződ­tünk arról, hogy egy szem­pontból igaza volt Heniónak. Lehetetlenség volt eljutni az ostromlott Varsóba. Még a lublini országúthoz való köze­ledés is veszélyt jelentett ránk nézve, mert a hitlerista motorkerékpárosok szüntelen ellenőrzés alatt tartották. Ha nem is lőttek volna le ben­nünket, de elkapnak és a Minsk Mazowieck-i táborba visznek. Ide irányítottak min­den elfogott menekültet, füg­getlenül attól, hogy egyenru­hában, vagy civilben voltak. Akarva, nem akarva kényte­lenek voltunk visszahúzódni Rzatkába és Varsó kapitulá­ciójáig Augustyniak kedves vendégszeretetét élvezni. Csak a főváros eleste után jutottam el családomhoz, illetve közeli hozzátartozóimhoz. Valamikor november elején a londoni rádió közölte, hogy a szlovák—magyar határt fegyverrel a kézben egy kis­számú lengyel sereg átlépte. Az osztag átvergődött Szlová­kián és a magyar határhoz va­ló átjutást a Hlinka Gárdával és a német katonasággal foly­tatott kétnapos harc nyitotta meg. Amint a londoni rádió közölte, ez volt a lengyel had­sereg utolsó egysége, amely letette a fegyvert. A hős csa­pat parancsnoka Makarek őr­nagy volt. Tekintetem előtt ismét kü­lönböző képek vonultak el a megszállásról és a hitleri Var­só életéről. Még egy emlék lobbant fel bennem. Valame­lyik újság, ma már nem em­lékszem a címére, hírt adott egy maréknyi lengyel bátor hőstettéről, a petain-i Francia- országban. Egy kis francia ki­kötőből egy motorcsónakot loptak és a parti flottát és az olasz hajókat félrevezetve el­jutottak Máltára. Ennek a rendezvénynek szervezője és az ellopott járőrhajó parancs­noka egy lengyel tengerész, Henryk Makarek, sorhajókapi­tány volt, amint az újság kö­zölte. Az emberi sorsok gyakran furcsa módon fonódnak össze. Ha a főnököm véletlenül nem hall a „Vasco da Gama” utcai gyilkosságról, s nem határoz­za el, hogy engem küld Szcze­cinbe, és ha nincs ez a há­rom-négy konferencia, amely miatt minden szczecini szállo­da foglalt, nem találkozhat­tam volna hajdani osztálytár­sammal, a barátommal. Kü­lönben, ha neki kevésbé tet­4 NÓGRAD - 1979, január 6H szombat Régi hagyománya van Len­gyelországban a felnőttokta­tásnak. A lengyel szabad- egyetem 60 évvel ezelőtt kezd­te meg működését, ä mozga­lom igazi fejlődése azonban a népi Lengyelország születésé­vel indult meg. A felnőttoktatás minden fo­kon — az elemi iskolától az egyetemig — jól bevált szer­vezeti formák között, ingyene­sen történik. Tömegméreteit mi sem jellemzi jobban, mint, hogy az elmúlt esztendőben hatmillióan vettek részt a kü­lönböző üzemi iskolákon, tan­folyamokon szervezett okta­tásban. Az, hogy az iskolát közelebb hozták a munka­helyhez, nem várt eredménye­ket hózott: 1972 és 1978 kö­zött 1 200 000 felnőtt szerzett képesítést az üzemi iskolák­ban, munkás- és népfőiskolá­kon. Az elért eredmények méltó elismerést kaptak nemzetközi szinten is. Lengyel kezdemé­nyezésre fogott hozzá az UNESCO munkacsoportja a felnőttképzés fejlődésének ta­nulmányozásához szerte a vi­lágon. Ugyancsak egyedülálló lengyel vállalkozás az UNES­CO támogatásával néhány éve elkezdett műszaki televíziós egyetem. A tv-egyetem tan­tervét, munkamenetét lengyel tudósok dolgozták ki. A kí­sérleti felsőoktatási „tv-intéz- ménynek” igen nagy a sikere. Felnőttek vizsgája A pásztói Lovász József Mű­velődési Központ 80 órás ma­gánvizsgára felkészítő tanfo­lyamának nyolcadik osztályá­ba nyolc felnőtt jár, míg a hetedik osztályos úgyneve­zett távlevelező tanfolyamnak 15 résztvevője van. A hetedi­kesek január 8—9-én vizsgáz­nak, a nyolcadikosok pedig január 22—23-án adnak szá­mot felkészültségükről. Mind­két osztály hallgatóit a Szur­dokpüspöki Általános Iskola — amely a pásztói járási hiva­tal művelődésügyi osztályától a megbízást kapta — tanárai vizsgáztatják. A vizsgabizott­ság elnöke Fent Lajosné, az oktatási intézmény igazgatója. Tahi Tóth László és Drahota Andrea a Hatholdas rózsa­kertben Jelenet A kék madár című filmből (Elizabeth Taylor « gyerekekkel) szik Szczecin, és rövidebb ide­ig tartózkodik ott, talán soha nem is találkozunk. Lehet, hogy csak valamikor, a haj­dani esztendőkre emlékezve, jutott volna eszembe, hogy volt agy barátom, Henryk Ma­karek, aki öt hónapig szolgált egy tiszti lovas ezredben, az­tán századossá, majd gyalogos őrnaggyá lépett elő, hogy ké­sőbb a haditengerészet sorha­jókapitánya legyen ... De kiderült, hogy még maga­sabbra emelkedett. Mint mis­ter Henryk MacAreck ameri­kai milliomos tért vissza az országba. És íme, most nem tudok elaludni a szczecini szállodai szobámban, abban a szobában, amelyet mister MacAreck protekciójának kö­szönhetek. Nem tudok elalud­ni, mert mint a milliomos vendége, túl sok kávét és kü­lönféle erős italt ittam. Csak este találkozhattam mister MacAreckkel, aki ki­használva a szép időt, az egész napot sokkal kelleme­sebben töltötte, mint én. Szép Mercedesével egyszerű­en elutazott Miedzydrójba. El­képzelem, hogy egész nyáj tizenéves lány megpróbált kikezdeni a sportkocsi gazdag tulajdonosával. Ezúttal vacsoránk nagyon egyszerűen folyt le. Az isko­lai emlékek felidézése után kérdezgetni kezdtem. Henio nagyszerű hangulatban volt és szíves örömest felfedte életének néhány lapját, attól a pillanattól kezdve, amikor elég hűvösen váltunk el az Otwock melletti kis erdőben. A Makarek által vezetett katonai egység több mint egy hónapig vándorolt dél felé. Űttalan utakon és erdőkön át vonultak éjszaka. Néhányszor, fegyverrel a kézben kellett utat nyitni maguknak. így mentek át Otwocktól egész Lengyelországon. A Kárpátok­ban nagyobb ütközetet vívtak a határt lezáró német katonai egységekkel. Ezután csaknem tíz napon át vonultak Szlová­kián keresztül. Ott a hitleris­tákkal együttműködő „Hlinka pap gárdája” üldözte őke* {Folytatjuk) Az idei esztendő első hete két könnyed hangvételű, ér­deklődésre számot tartó film premierjét ígéri megyénk két városában. A balassagyarma­ti Madách Filmszínházban ja­nuár 4—6-a között vetítik Ra- nódy László Hatholdas rózsá­kért című munkáját. A Ba­bits Mihály írásából készült film 1970-ben egyetlen estén sugárzásra került a televízió képernyőjén, s most — mint­hogy minden kétséget kizáró­an jobb sorsra érdemes az elfeledésnél — a mozik vász­nán tűnik fel. A szerelmi tör­ténet főszerepeit Tahi Tóth László, Drahota Andrea, Szil- vássy Annamária, Páger An­tal, Tolnay. Klári játssza, va­lamint több olyan kiválósá­gunk, mint Kiss Manyi és Szendrő József, akik a film mozihálózati forgalmazását már nem érhették meg. Salgótarján első bemutatója az amerikai—szovjet ifjúsági film A kék madár. A No­vember 7. Filmszínházban ja­nuár 4—6-a közt játsszák a Maurice Maeterlinck mesejá­téka alapján, George Cukor által rendezett filmet. A kék madár a mesejáték megírása — hetven év — óta a boldog­ság jelképe lett: eléréséért küzd a mű két kis gyereksze­replője. A látványos játék vi­lághírű sztárok, remek színé­szek sokaságát vonultatja fel; többek között: Elizabeth Tay- lort, Jane Fondát, Ava Gard- nert, Nagyezsda Pavlovát és Oleg Popovot. Mai tévéajánlafunk 21.45: A PAP FELESÉGE. Dino Rossi az ismert olasz rendező színes játékfilmje majd kilenc évvel ezelőtt fu­tott a mozikban. Szellemes filmvíg játékában kigúnyolja a katolikus egyház képrnu- tatását, ezúttal a cölibátus, azaz a papi nőtlenség tárgyá­ban. Az egyébként is jó víg­játék sikerének egyik oka volt, hogy a két főszerepet nagynevű színészekkel So­phia Lorennel és Marcello Mastroianival játszatta el. A pap felesége valóban felejt­hetetlen élmény „Loren tel­jes szépségében és színészi in­telligenciájának teljében mu­tatkozik be. S, ami pedig Mastroianit illeti ebben a számára szokatlan alkatú fi­gurában is emlékezetes ma­rad” — írták róla a kritikák. Január tt-án Mesejáték gyerekeknek A szolnoki Szigligeti Szín­ház művészei január 8-án Romhányi József és Fényes Szabolcs Hamupipőke című zenés mesejátékát mutatják be a salgótarjáni gyermekek­nek. A József Attila megyei Művelődési Központ „Gyer­tek, mesélünk!” című soroza­tában, valamint a gyermek­színházi sorozatban két-két 1 előadást tartanak. A címsze­repet Egerszegi Judit alakítja.' Partnerei — többek között — a gonosz mostoha szerepé­ben Sebestyén Éva, XIII. két­ségbeesett Boldizsár király­ként Czibulás Péter, királyfi­ként Csák György, udvarmes­terként Benyovszki Béla, va­lamint mesteremberként Hol- lósi Frigyes. A mesejátékot a kiváló színészként ismert Ivá- nyi József, érdemes művési rendezte,

Next

/
Thumbnails
Contents