Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

Májusig, az újabb igénybevétel kezdetéig végeznek a forrólevegős szénaszárító berende­zés téli nagyjavításával a ceredi termelőszövetkezet majorjában. Kiss Simon Gáspár üzemvezető irányítása mellett dolgozik a tmk-s brigád, Czene P. Vilmos, Czene Gál Ist­ván és munkatársaik, akik új csapágyakat, elszívócsöveket, alkatrészeket cserélnek a szá­rítón, felújítják a motorokat, ellenőrzik a vezérlőszekrényck műszaki állapotát. — kj — Munkahelyük a világpiac Automata szerszámgépekkel a szorítóhan Megyénk közrendje, közbiztonsága szitázd Beszélgetés Szerémi Sándor rendőr ezredessel Ezekben a napokban mindenütt elkészítik az elmúlt év számvetését, de elkészítik az idei év feladatait is. Megyénk­ben igen jelentős helyet foglal el a megyei főkapitányság te­vékenysége, ezért főmunkatársunk az elmúlt év tapasztala­tairól, az idei év feladatairól folytatott beszélgetést Szerémi Sándor rendőr ezredessel, aNógrád megyei Rendőr.főkapi­tányság vezetőjével. Az első kérdés így hangzott: A kétévenként megrende­zésre kerülő chicagói nemzet­közi szerszámgép-kiállításon 1978. őszén feltűnést keltett a magyar ipar első bemutat­kozása. Maga a látvány figye­lemfelhívó volt: iparművész tervezte meg valamennyi gép és a kezelők munkaruhájának színét is. A kiállított numeri­kus és számítógép-vezérlésű automata szerszámgépek pe­dig meglepték a tengerentúli szakembereket, akik eladdig nem sokat hallottak Magyar- országról. A meglepetés oka: kevés magyar termék jutott •el az USA-ba a magas vám­korlátok miatt. NEM KÄPRÄZAT A magyar szerszámgépek hasonlóak, mint a nyugatné­metek, a franciák, a japánok. A beépített minikomputeren — ez is magyar, a sashalmi EMG terméke — a hozzáértő szakmunkás benyomja a meg­felelő gombokat, s a gép ön­működően méretre forgá­csolja a munkadarabot. Az egyszer már elvégzett prog­ram a memória, vagy lyuk­szalag segítségével tetszés szerint megismételhető, így az automatákon a kissoroza­tok, sőt az egyedi darabok megmunkálása is rendkívül gyors és gazdaságos. Mindez nem a kirakat, a propaganda káprázata, ha­nem valós tükör, példa az egyenlőtlen fejlődésre, a ma­gyar gazdaság kiugró telje­sítményére. A programvezér­lésű szerszámgépek export­jának aránya az NSZK-ban 10—14 százalék, Angliában 8—9, Franciaországban 6—8, Olaszországban 6—7, Magyar- országon 17—18 százalék volt 1976-ban. Tehát előkelő helye­zésünk volt az európai rang­listán, s ma is az élvonalban állunk a legmodernebb CNC szerszámgépek gyártási ará­nyával. Megközelítjük a ve­zető nyugat-európai gyárakat a megmunkáló központok és bizonyos köszörűgépek gyár­tásában is. Másutt elérjük a jó nemzetközi átlagot. Tévedés persze azt hinni, hogy az amerikai piacot egy- csapásra meghódítottuk. Csak a szerelemben lehet a „hódítás” pillanat műve, a tartós árukapcsolatok megala­pozása pénz- és időigényes. A szokásos gyakorlattól eltérő­en a kiállított gépek legjavát sem értékesíthettük a hely­színen, hanem a nagy távol­ság ellenére hazaszállítottuk. Mert a piaci munkában nem ugorhatjuk át a fejlődés kü­lönböző lépcsőfokait. A ha­gyományos szerszámgépek bevezetésével kezdjük el a tengerentúli piac megdolgo­zását. Ha ezek hídfőállása — szervize, vevőszolgálata — kiépült, a pótalkatrész-ellátás zavartalan, akkor kisebb kockázatvállalással léphetünk tovább az úgynevezett prog­resszív, tehát a legfejlettebb technikát képviselő gépek eladásában. A TECHNOIM- PEX külkereskedelmi szak­emberei hasznosítják vala­mennyi eddig szerzett tapasz­talatot a legigényesebb tőkés- piacon. ' TERMÉKEINKET JEGYZIK Az elmondottaknak köny- nyen olyan látszata lehet, hogy a magyar szerszámgép- ipar és -kereskedelem már túl van az óvilág, s így Nyu- gat-Európa piacainak meghó­dításán. Ezt . a félreértést nyomban szükséges eloszlat­ni. Bár nem vagyunk az el­sők, de jelen vagyunk, ter­mékeinket jegyzik a rendkí­vül éles konkurrenciaharc kö­zepette. A japán — és a dol­lár elértéktelenedése követ­keztében — az amerikai szer­számgépek uralják egyre in­kább a nyugat-európai piaco­kat. Hazánk ilyen helyzet­ben elsősorban kooperációs megoldások révén erősítheti piaci pozícióit, így koncent­rált fejlesztéssel és gyártással 20—30 százalékkal kedvezőbb árak elérésére nyílik lehető­ség. Mind minőségben, mind mennyiségben van azért jócs­kán pótolnivalónk. A szer­vizhálózat, a vevőszolgálat, a pótalkatrész-ellátás fejleszté­se, a gépek megbízhatóságá­nak, üzembiztonságának fo­kozása nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy erősödjék a magyar szerszámgépgyártás és -keres­kedelem piaci helyzete a rendkívül éles versenyben. Néhány igen korszerű gép­típusból a növekvő igények kielégítése, a piaci lehetősé­gek hasznosítása, a termelés mennyiségének növelését te­szi szükségessé. Annál is in­kább, mivel a korszerű szer­számgépek a szocialista or­szágokban is ma már „kemény cikknek” számítanak és Igen előnyösen értékesíthetők. A gyakorlati tapasztalatok azon­A fagy bemeszelte az ab­laküvegeket a tágas irodá­ban, olyan, mintha az embert teljesen elvágták volna a kül­világtól. Legalábbis Alapi Sándor ezt érezheti, hiszen ha egy-egy fél órára be-betér kuckójába, az ablakszemek még közvetítik a környezet pezsgő életét. Még ilyenkor is nagy a forgalom, amikor leg­jobb a duruzsoló kályha mellett ücsörögni. A szerelők a régi gépmű­helyben reperálják a gépe­ket —■' már tavaszra. Jönnek- mennek a tehergépkocsik, s Alapi Sándor, a pásztói ter­melőszövetkezet ellenőrző bi­zottságának elnöke ehhez a nyüzsgéshez szokott hozzá. Mindjárt mondja, hogy nem­csak a bizottság feje: — Egy egész „osztály” tar­tozik hozzám. Belső ellenőr, betegellenőr, mezőőrök, éjje­liőrök... A bizottság elmúlt évi munkájának tapasztalatai ke­rülnek szóba. A jegyzőköny­vekből kiderül, hogy egyet­len ágazat sem maradt ki az őrjáratokból. Általában ked­vezőbb helyzettel találkoztak, mint tavaly, bármerre is kó­száltak a közös gazdaságban. — Persze, mindig akad va­lami kifogásolnivaló, ami el­kerüli az ott dolgozók fi­gyelmét — jegyzi meg az el­lenőrző bizottság elnöke. Az állattenyésztést hozza fel ban egyelőre azt mutatják, hogy a termelési szerkezet fejlesztése ilyen konkrét cél, nyilvánvaló üzleti előny, ha­tározott piaci húzóerő ellenére is csak vontatottan halad. ELEMEKBŐL AUTOMATÁK Sok késztermékhez hason­lóan a szerszámgépek gyár-, tása a műszaki-gazdasági fej­lődéssel mindinkább szere­lőiparrá válik és Märklin- szerű rendszerben korszerű elemekből építkezik. Ezért a versenyképesség fokozása, az úgynevezett háttéripar meg­teremtését sürgeti. Valami­kor például a szerszámgéphez csupán néhány tartozék és csavar kellett, ma pedig a fő és mellékhajtóművekhez, a különböző mérésekhez, ve­zérlésekhez, az elemek, a bo­nyolult műszerek, szerkezeti egységek garmada szükséges. Ezek túlnyomó többségét je­lenleg importáljuk. A mo­dern szerszámgépek elektro­nikus szíve és elektronikus agya viszont hazai fejlesz­téssel és gyártással készül, s kivitelre is jut belőlük. Más elemek — köztük a golyóor­sók, az automata szerszám­tartó rendszerek stb. — ha­zai gyártását külföldi licen- cek alapján oldjuk meg. A háttéripar devizakímélő és -szerző lehetőségei jövedel­mező és biztos megélhetést kínálnak a profilgondokkal küszködő vállalatoknak. Per­sze, nem minden áldozat és kockázat nélkül. Az átállás többnyire jelentős fejleszté­si és nagyfokú nemzetközi munkamegosztást igényel. Nem a leleplezés LESZ MIRŐL példának. A bizottsági tagok indítványozták a borjúnevelő kijavítását, ahol lepergett a vakolat, pára rohasztotta a nádpallókat. A lóistálló tető- jét is kikezdte az idő, a sza­rufák közül egy-kettő el is törött. — Gyorsan kijavították a hibákat, nálunk ez így szokás — magyarázza Alapi Sándor, mintha arra célozna: az el­lenőrző bizottságnak komoly a tekintélye a szövetkezetben. Ott van például minden ve­zetőségi ülésen, s véleményét — legyen napirenden bármi« lyen téma — kíváncsian hall­gatják. Az okát abban látja, hogy sikerült az ágaza­tokban dolgozókkal megértet­ni: nem leleplezni akarnak ők, hanem segíteni, s mi­előbb. Időnként előfordulnak ké­nyesebb vizsgálatok is, ame­lyek nem éppen a legnép­szerűbbek közé tartoznak. Mátraszőllősön például enge­dély nélkül szántottak és mű­trágyáztak egy zártkertet. A termelőszövetkezetet ötezer forint kár érte, amelyet az ellenőrző bizottság téríttetett meg. A traktoros és a gépko­— Az elmúlt év tapaszta­latai alapján főkapitány elv- társ, hogyan értékeli a me­gye közrendjét, a közbizton­ság helyzetét? — Az elmúlt évről ugyan végleges adatok még nem áll­nak rendelkezésemre, de elöl­járóban is kijelenthetem, hogy tapasztalataink azt igazolják: megyénk lakosságának nagy többsége törvénytisztelő, tör­vényeinket betartva él és dol­gozik. A megye közrendje, közbiztonsága jó, a lakosság nyugalmát zavaró jelentősebb bűncselekmények nem for­dultak elő. Ha volt is ilyen eset, a rendőri állomány a la­kosság segítségével gyorsan helyreállította a nyugalmat. Itt arról is számot adhatok, hogy az ismertté vált bűncse­lekmények száma mintegy négy százalékkal csökkent a megyében. Mindezek ellenére, néhány területen akadtak ne­gatív megnyilvánulások, s e beszélgetés során ezekről szól­nék elsősorban. Az előfordult bűncselekmé­nyek túlnyomó többsége va­gyon elleni. Továbbra is gon­dunk — amiről tavaly is szól­tam — az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmény. An­nak ellenére, is, hogy itt az előfordulások száma a korábbi évekhez viszonyítva nem emel­kedett, inkább stagnál. És még egy dolgot. A tett erőfe­szítések ellenére a személyi sé­rüléssel járó közúti közlekedé­si balesetek száma mintegy húsz százalékkal emelkedett, emellett a balesetek súlyossági foka is nőtt. — Három témát említett a főkapitány elvtárs. Szeret­nénk, ha bővebben szólna ezekről. — A vagyon elleni bűncse­lekmények alatt a népgazdasá­got károsító, a társadalmi tu­lajdon és a személyi javak el­len elkövetett bűncselekmé­nyekre gondolok. A népgazda­ságot károsító bűncselekmé­nyek csaknem tizenöt száza- lékkál növekedtek. Ez elsősor­ban az idegenforgalommal függ össze: deviza-bűncselekmények üzérkedések, de sorolhatnám tovább. A társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselek­mények száma mintegy hét százalékkal emelkedett. Ezek alkatrészek, építőanyagok el­tulajdonításával, sikkasztá­sokkal függnek össze. De szól­ni kell a gondatlanságból ke­letkezett károkról is, melyek elsősorban a tűzesetekkel, vagy egyéb áruk megromlásával kapcsolatosak. A személyek ja­BESZÁMOLNI csivezető pedig a szabályta­lanság miatt fegyelmit ka­pott. Egy másik eset: kitört a karámból a tehéngulya és nyolc tsz-tagnak okozott kárt a termésben. A kár mértékét s a kártérítést is Alapi Sándo- rék állapították meg. — A növénytermesztési ága­zat ellenőrzése során két fon­tos dologra figyelmeztettük a szakembereket. Az egyik, hogy a területek kiválasztá­sát nagyobb gonddal kell vé­gezniük, mert például a tava­szi szántásba került búza igen csak gyéren kelt ki. Miként a háztáji kukorica is Hasznoson és Mátraszőllősön. Javasol­tuk a vezetőségnek: az idén, a háztáji területeket az ősz­szel szántottakból mérjék ki — sorolja az ellenőrző bizott­ság elnöke.' S még mennyi mindenről árulkodnak ezek a jegyző­könyvek. A tari üszőnevelő telepen a géproncsokat ész­revételezésük után szállítot­ták el, a hízómarha-istálló­ban levő gödröket, amelyek balesetveszélyesek voltak, az ott dolgozók betonozták kú Ugyancsak az ellenőrző bi­zottság tette szóvá, hogy a vai ellen elkövetett bűncse­lekmények száma csaknem ti­zenöt százalékkal csökkent, mégis, az összbűncselekmé- nyen belüli aránya magas. Az a tapasztalatunk, hogy az em­berek sokszor saját értéktár­gyaikra is kevés gondot fordí­tanak. Nemegyszer tapasztal­tuk, hogy állampolgáraink hi­székenyek, anyagi javaikat őri­zetlenül hagyják, de többször találkozunk készpénz, betét- és takarékkönyvek, valamint gépjárművek jogtalan eltulaj­donításával is. — A beszélgetés során, Szerémi elvtárs már szólt a garázdaságról. Az a tapasz­talatunk, hogy e bűncselek- ménysorozatban elszapo­rodott a hivatalos személyek elleni btíncselekmények szá­ma is. Mivel magyarázható ez? — Először általában a ga­rázdaságról szólnék. Kijelent­hetem, hogy a garázdaság, bár mérséklődött, de gondot okoz azért, mert ez a bűncselek­mény legjobban zavarja a la­kosság nyugalmát. Az elköve­tők cselekményeiket csaknem minden esetben alkoholos be­folyásoltság állapotában köve­tik el. Ezen belül sajnos növe­kedett a testi sértések aránya és a szándékos rongálások szá­ma. Hogy mennyire zavarja a garázdaság az emberek nyu­galmát, azt főleg a Salgótar­ján városban lakók bizonyít­hatják. Példa erre az úgyne­vezett borotvásügy, amikor is csoportosan, borotvával, kény­szerítve, többrendbeli erősza­kos nemi közösülést hajtottak végre a fiatalok. A lakosság — érthetően — ezért nagyon fel­háborodott. Sajnos, más pél­dát is említhetnék akár Ba­lassagyarmatról, vagy Pásztó- ról. Ami a hivatalos személy el­leni erőszakot illeti, változat­lanul magas. Összesen huszon­kilenc esetben fordult elő ilyen bűncselekmény, ebből tizen- hatszor az intézkedő rendőr­rel szemben. Az elkövetők szinte minden esetben alkoho­los állapotban voltak. Az el­követőkkel szemben minden esetben gyorsan, következete­sen és szigorúan jártunk el, és ezt tesszük a jövőben is. Jó érzés, hogy állampolgáraink ilyenkor csaknem minden esetben a rendőr védelmére léptek fel és segítették meg­fékezni a garázdát. — Ezredes elvtárs lát-e összefüggést a garázda bűn- cselekmények és a közúti közlekedésben bekövetke­hidegebb hónapokban nem ártana a legelőkről a tövises bokrokat eltávolítani. — Időnként a tsz-vezetőség célvizsgálatot is kér tőlünk. A már említett háztáji kuko­ricaterületek alacsony termé­se miatt a becslést mi vé­geztük el, s indokolt esetben a termés kiegészítését javasol­tuk — mondja Alapi Sándor. S mennyi mindenre kiter­jedt a figyelmük tavaly. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen lesz miről beszá­molniuk. A belső ellenőrre] együttműködve vizsgálták, hogy a kifizetett bérekkel arányban állnak-e a teljesít­mények, a faipari részlegnél a munkakörülményekről szerez­tek tapasztalatokat. — Legutóbb a szerelőknél intézkedtem, hogy a munka­gépeket hordassák egybe . . . Egy vasutas állít be Alapi Sándorhoz. — Teherkocsi kellene a TÜZÉP-ről gerendát szállíta­ni ! — Ma már aligha tudja el­hozni, legfeljebb holnap — hangzik a válasz, s az ellen­őrző bizottság elnöke felém fordul: — Sokat mozgok a négy községben, nyitott szem­mel járok, így általában min­denről tudok . . . zett magas balesetek, az ittasságból származó halá­los balesetek között? — Igen, mert a közúti köz­lekedésben is legtöbb gondot a szeszes ital, az alkoholos be­folyásoltság okozta. A megyé­ben előforduló sérüléses köz­úti baleseteknél minden ne­gyedik esetben megtaláltuk az alkoholt. Pedig köztudott, hogy a közúti közlekedésben az alkohol az embereket megszállottá teszi, és ez a ga­rázdasághoz hasonlít. Jelen­tős erőfeszítéseink ellenére romlott a közúti fegyelem. Sajnos, az elmúlt évben me­gyénkben negyvennyolc ember vesztette életét a közúton, és százharmincöt a súlyos sérülé­ses balesetek száma. Ez ön­magáért beszél. Az összbal- esetek mintegy hatvanegy ■ százaléka a salgótarjáni és a balassagyarmati kapitányság területén fordult elő. Csupán egy mondatban. A gépjárművezetők felelőssége mellett a közlekedési statisz­tikánk romlását a gyalogosok fegyelmezetlensége is befolyá­solta. — összességében mégis az állapítható meg, hogy a köz­rend, közbiztonság, a közle­kedés terén eredményes esz­tendőt zártunk. Miben ha­tározza meg főkapitány elv­társ a rendőri szervek fel­adatait, miben kéri a társa­dalmi segítők, a lakosság se­gítségét 1979-ben? — Az elmondottakból is ki­tűnik, hol vannak gondjaink, hol, miben kérem a lakosság segítségét. Szeretnénk, ha az idén jobban éreznénk a lakos­ság támogatását munkánk so­rán. Aztán, akik erre illetéke­sek; a népgazdaság és a társa­dalmi tulajdon védelme terén nagyobb gondot fordítsanak az ellenőrzésre, a közös vagyon védelmére. A külföldre utazók tartsák be a vám- és deviza- szabályokat, ne sértsék meg törvényeinket. Az emberek jobban vigyázzanak személyi tulajdonaikra, értéktárgyaik­ra. Az alkohol fogyasztású, tu­dom, hogy társadalmi gond. Ebben a vendéglátóegységek dolgozóinak segítségét szeret­ném kérni, végső soron te­gyük össztársadalmi üggyé az alkoholizmus elleni küzdelmet, ami a garázdaság csökkenésé­hez vezetne. Sőt, meggyőződé­sem, ha ez sikerül, akkor a közúti balesetek száma is lé­nyegesen csökkenne a megyé­ben. A rendőri állomány részé­re azt a feladatot határoztam meg, hogy továbbra is nagy erőfeszítéseket fejtsenek ki a bűncselekmények megelőzé­sére. Ahol viszont jogsértés­sel találkoznak, nagyon szak­szerűen, gyorsan járjanak el minden bűncselekményben. Végül meggyőződésem, hogy ebben az évben is a lakosság támogatásával az önkéntes se­gítőkkel karöltve tovább lép­hetünk megyénk közrendje, közbiztonságának javítása te­rén, javíthatjuk a közúti köz­lekedési fegyelmet és kevesebb embert ér jogsérelem. Hiszem, hogy mindez az intézkedés a lakosság nyugalmához vezet — fejezte be a beszélgetést Sze­rémi Sándor rendőr ezredes, megyei főkapitány. Somogyvári László Prága mai n és jövendő Jakói Csehszlovákia fővárosa 1961-ben lett milliós város. Lakóinak száma évről évre növekszik. A becslések sze­rint 1990-re eléri az egy és negyed milliót. Ami a lakosság megoszlását illeti, a nők túlsúlyban van­nak. Számuk a becslések sze- nin 1990-re eléri a 645 ezret. Tizennégy éven aluli fiatal ma a lakosság 18,7 százaléka, 1990-ig — a számítások sze­rint — ez az arány 19,8 szá­zalékra nő. A keresőképesek aránya ma 56,3 a nyugdíja­soké 25 százalék; ez az arány 1990-re 56,9, illetve 23,9 szá­zalékra változik. M. Sz. Gy. NÓGRÁD — 1979. január 6., szombat ___ 3 K ovács József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents