Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

\

Mai tévéajánlatunk

Január 31. — szerda — 21.30 h. 2. Műsor III Valerie — film

20.00: Pókfoci.

A két évvel ezelőtt bemutatott színes, magyar fllmvígjá- ték Kardos István novellája, nyomán és Rózsa János rendezésében készült. A film cselekménye egy újonnan felépült budapesti szakközépiskolában .játszódik. Fő figurája az Iskola öntelt igazgatója, aki nagyhatalom a maga kreálta világában. Arra irányul minden törekvése, hogy az agyakba gyorsan bevésődjék iskolájának még malterszagtól illatos neve. Ami pedig a „pókfocit” Illeti; egy sajátos tornatermi labdajáték, amelyet a gyerekek a szűkös helyviszonyok miatt hanyattfekve játszanak, „pókfociznak". Ez a fajta testedzés inkább béklyó- zottság, ahol kizárólag az erőszakos egyéniség létezhet gól- ratörő eredménnyel. Megismerkedünk az iskola tanári karával, többek között a ká- maszos lelkesedésű tornatanárral, aki lelkesedése révén válik mások játékszerévé. A film valóságos főszereplője Sólymost tanár úr, szinte az egyetlen, aki valóban eredményesen tanít, mert a szüntelen önmagát ünneplő iskolában ugyanis mindent csinálnak, csak nem tanulnak. „A Pókfoci — Írták a filmről megjelent kritikák, — egyfajta tükröt tart a néző elé, hogy a látottakhoz mérje magát és nevetésre bírja.”

Továbbtanulási lehetőségek a művészeti szakközépiskolákban

i

A napokban kapják kézhez hogy a jelentkező ... , .

a 8. osztályos tanulók a kon kíván továbbtanulni va- hítoek^el^ill “íb') ,,helyezked- továbbtanulasi jelentkezesi la- lamint, hogy alsó fokú zenei illetve bármely felpokat. Jó néhány pedagógus tanulmányait mióta hol és t^™**!*1 ln,te2meny felvételi és szülő érdeklődik a megyei milyen eredménnyel végezte zsgajara jelentkezhetnek, pályaválasztási _ tanácsadó in- A névsor alapján a zenemű- A táncművészeti szak szak- tezetben a művészeti szak- veszeti szakközépiskolák a je- mai felvételi vizsgájára - a

középiskolákban való jelent* lentkezőknek megküldik az ál- ” ' ’ ' ' ..........

k

ezés lehetőségéről, módjáról, taluk rendszeresített kérdő A Művelődésügyi Közlöny íveket és közli” annak v^sz- 1979. januári első száma (33- szajutási határidejét. Egyide- 34. oldal) pontos tájékoztatást jűleg — zeneiskolai tanulók ad e témáról. Mivel a hivata- esetében — szakmai véle los dokumentum a szülők szá- ményt kérnek az állami zV- mára nehezen hozzáférhető, neiskolák igazgatóitól is Az így elsősorban őket tájékoz- állami zeneiskolák Igazgatói tatjuk a legfontosabb tudni- azonban — amennyiben tudó valókról. Az 1979/80. tanévre másuk van a tanulók ?ovább' a művészeti szakközépiskolák- tanulási szándékáról — külön ba jelentkezők névsorát és az felhívás nélkül is köteleseké alább megjelölt adatait az ál* felvételi vizsgára jelentkező talános iskolák igazgatói 1979. tanulójukról véleményt nd^I február hó 1-ig juttatják el az az illetéke. zTneművészet illetékes művészeti szakközép- szakközépiskolának ievkÍ iskolákhoz sőbb 1979. február 25-ig

A művészeti szakközépisko- A . s'

Iák a szakmai felvételi vizs- _ 1 VlZ8ga anyagát

gákat a beküldött névsorok szetl ,ffn*müvé*

és adatok alapján 1979. már- lgaZga’

“«■ >-15- StSJSS^A “}£&“&

többi művészeti szakközépiskola felvételi vizsgájához hasonlóan r- 1979. március 1— 10. között kerül sor. Pontos cím: Művészeti Szakközépiskola, 7621. Pécs, Székesfehérvár út 4.

Szabó Ferencné

Könyvkiadók és sorozataik

Képes történelem

A TIZENÉVES fiatalok között alighanem mindenkinek a kezébe került már a Móra Könyvkiadó Képes történelem sorozatának valamelyik darabja. A nagyalakú, keményborítású könyveket nem könnyű, de mint néhány tapasztalat igazolja, nem lehetetlen „ronggyá olvasni”, önmagában is hízelgő kritika.

A kiadónak ez a sikeres sorozata lassan már maga is serdülőkorú, mint olvasóinak többsége. Több mint tíz év alatt huszonegy kötet jelent meg. Az első kiadások — tartva a könyvterjesztők kezdeti bizalmatlanságától, kételkedésétől — viszonylag alacsony, 20—24 ezres példányszámban jelentek meg. Ma — harmadik, negyedik kiadások idején — már százezernél is több példányban kerülnek a boltokba az immár megszokott formátumú, köny- nyen megismerhető, jellegzetes kiállítású és mindvégig változatlan áru kiadványok. Ez a jó értelemben vett állandóság egyben a sorozat kiváló reklámja is.

Ha a sorozat teljes lesz, s a kötetek egymáshoz illeszkedéséből többé-kevésbé összeáll a magyar és az egyetemes történelem, az ifjúsági ismeretterjesztés egyik nagy eredményét jelenti majd. Az olvasmányos, szórakoztató, de elsősorban tudományos igénnyel írott könyvek nem az iskolai történelemtanítás helyett, s nem is annak esetleges hiányosságai pótlására születtek. De az ismert és színvonalas ifjúsági írók és történészek munkáinak mégis helye van az oktatásban és a közművelődésben egyaránt; a könyvek szinte segédeszközként használhatók a tanításban és a tanulásban, népszerűsítik, megszerettetik a történelmet

A szerkesztők munkáját dicséri a sorozat értelemszerű tagolása. Az egy-egy történelmi korszakot lezáró, kiemelkedő történelmi esemény, fordulópont szerepét külön kötetek tárgyalják, így például a török uralom két évszázadával foglalkozó kötetet (Lengyel Balázs: A török Magyarországon; Magyarország a XVI— XVII. században) R. Várkonyl Ágnes: Két pogány közt című könyve követi, amely a Rákóczi-szabadságharc néhány évét mutatja be. Fekete Sándor a Haza és haladás-ban a

reformkorral foglalkozik, amit Márkus István zár le külön kötetben (Forradalom és szabadságharc 1848-49). Nemcsak a tagolás, hanem a magyar és az egyetemes történelem aránya is szerkesztési kérdés. A sorozatnak több mint a fele foglalkozik a világ történelmével, annak kiemelkedő korszakaival, eseményeivel; — nyilvánvalóan átfogóbb kötetek ezek, mint a magyarság múltját tárgyalók, amelyekben több a részletesebb korrajz.

A könyvek képanyaga — Képes történelemről lévén szó — épp olyan fontos, mint a szöveg. Néhány kötet esetében ez természetes és nyilvánvaló, mint például Makkai LásZló A reneszánsz világa című könyvében, amely a sorozaton belül is kiemelkedő; 1977-es második kiadását remélhetőleg nemsokára követi a harmadik. A reneszánsz kialakulásának történelmi feltételeit, körülményeit elemezve a kor és irányzat különböző változatairól is képet kapunk, s emellett természetesen „valódi” képeket is, elengedhetetlen illusztrációként. A történelmi tájékoztatáson kívül az esztétikai, művészettörténeti, művelődéstörténeti ismeretek is szerves részét képezik a kötetnek. Michelangelo, Giotto, Leonardo egy- egy képe csak villanásszerűen mutathatja be az alkotókat, de ezek a részletek továbbol- vasásra, tájékozódásra ösztönzők.

A LEGFONTOSABB alkotók legismertebb képei a kötethez illesztett mellékletben külön is megtalálhatók, faliújság, tabló készíthető segítségükkel. Ez a gyakorlat általános, a melléklet összetétele a kötet jellegének megfelelően alakul. Éppen ezért az illusztráció sok esetben tartalmaz szövegdokumentumokat, plakátokat, kéziratokat, ismert történelmi alakok képeit.

A szöveg stílusa, az előadásmód az ifjúsági irodalomban különösen fontos. Az olvasók életkorának figyelembevételénél alkalmazkodni kell egyrészt a mesékhez, ifjúsági regényekhez szokott közönség gondolat- és stílusvllágához, másrészt meg kell teremteni az ezen való túlemelkedés lehetőségét. A Képes történelem legtöbb kötete mindkét

szempontnak eleget tesz; az írók nem mesélnek, de a megértetés érdekében stílusuk egyik alapeleme a vizuális adottságokra számitó képszerűség. A szövegben váltakoznak a dramatizált jelenetek és a megfelelő szintű magyarázatok, gondolati összegzések. A puszta tárgyi anyagot helyenként a fantázia segítségével kiegészített — de adatokra, tényekre támaszkodó — Jelenetek, leírások színesítik, élményszerűvé téve az egészet.

A kötetek belső tagolása Is világos, áttekinthető. A témától függően minden fejezet valamelyik alfejezete kulturális áttekintést ad, esetleg novellaszerű kultúrtörténeti ösz- szefoglalást. Az egyes fejezetek az Időrenden kívül a fontosabb csomópontokra, történelmi személyiségekre koncentrálnak, s az alfejezetek- ben válnak szét aztán — természetesen mindvégig egymáshoz „tartva” — a szűkebb értelemben vett eseménytörténeti, gazdasági, politikai, esetleg külpolitikai vonalak. A fejezetek és a könyv vége pedig az egészre irányulóan összefoglal. A kötetek légvégén a mellékleten kívül egy időrendi táblázatot is találunk; ez — ha szükséges — szintén kiszedhető, és a kötetek sorrendjében egymáshoz illeszthető.

A sorozat legjobb kötetei a történeti szakmunkák ismeret- terjesztő változatát nyújtva nemcsak a korról, hanem a könyv írójának történelem- szemléletéről, hivatása iránti alázatáról is tudósítanak. A sorozat szerzői (többek között Lengyel Balázs, Zalka Miklós, Varga Domokos, Makkai László, R. Várkonyi Ágnes) sikerrel bizonyítják, hogy az ismeretterjesztés keretében kiadott művek ugyan szükségszerűen tömörítettek, össze- fogottak, sőt, szórakoztatóak is, de mégsem a „felnőtt” ismeretterjesztés néhány példájához hasonlóan hevenyészett kivonatolások, rövidítés címén megcsonkított nagymonográfiák összeollózásai.

A KÉPES TÖRTÉNELEM több adottság és kívánalom szerencsés találkozásának sikerült produktuma. S mivel a kötetek legtöbbje a gyakori újrakiadások valamelyikében többnyire hozzáférhető — a sikert közkinccsé teheti.

T. T.

m<Az általános iskolák által feltétele a hangszeres tansza...ibblS“ tóiorhoz a J- gj,*

mmmtaiiSlmri ^nváhW«!^ zasi kör*«thatárok figyelem- han ieí^tk^és lanl nembL^n bevételével a Nógrád megyei «£■ « mhvi1 tanulókn»k a miskolci zene- ni6lléK6lni, mivel ezt & müve* miívpeyati j.— !?-. - , . ... szeti szakközépiskolák csak

azon tanulók esetében fogják Bartók Béla 7..™ .clrrl:

U«„; «érm, „W* , ».J- iSSÄa.Z,3“rV“M5;

mai felvételi vizsga alapján kolc_ Bartók tér 1.

felvételt nyertek. Ezért a ta*

A képző- és iparművészeti

"áLv szakközépiskolák a hozzájuk

jelentkezőket 1979. február 26.

és március 2‘a között rajz- iskolát tehát nem kell feltun faiTrófaií «

tetnii). Erre tekintettel az ál- a blhívj^^tt a szak^ talános iskola igazgatója - közéDÍsko“ k az^ütáluk rendfüggetlenül a művészeti szakközépiskolába való jelentke- k““k 1 * kérfőivSet a tTnu

zéstől - a tanuló jelentkezési ! t

r, ^ vk 1ÓK kitöltik, az altalános is“

loWo ton!f/^áHaiá vá?asztkott koláíuk igazgatójával és az is- tel“, a ja.n“1<? választott kola orvosával aláíratják,

majd a rajzi felvételi vizsgámásik középiskolába irányítani. hogy középiskolai továbbtanulása a szakmai felvételi vizsga sikertelensége esetén más középiskolában biztosított legyen.

A művészeti szakközépiskolák az általános iskolák igazra — lezárt borítékban — személyesen magukkal viszik.

A Nógrád megyei tanulóknak a budapesti szakközépiskolába kell jelentkezni. Pontos cím: Képző- és Iparműgatóit — zeneiskolai tanulók vészeti Szakközépiskola. 1093. esetében a zeneiskolák iaaz- Budapest, Török Pál utca 1. gatóit is — a szakmai felvé- Az 1979/80. tanévben táncteli vizsga eredményéről 1979. művészeti szak indul a pécsi március 31-ig értesítik. Művészeti SzakközépiskoláA zeneművészeti szakközép- ban. A táncművészeti szak iskolába jelentkezők esetében tanulói tanulmányaik befeje- a névsorban fel kell tüntetni, zése után színházi táncosként

4c NÓGRÁD — J979. január 31., szsrda

MISTER

ÜZLETE

Fordította: Bába Mihály

28.

városaiban is. Akkor még a „racket” az Egyesült Alia- — Ne szakíts félbe, mert mokban is újdonság volt. Egy sohasem fejezem be — Henio nagy építőipari cég pénztáriamét a pohár után nyúlt. — sára, ki a bérfizetéshez vet- Ti, európaiak, általában nem te fel az. összeget, a szó legismeritek Észak-Amerika föld-- szorosabb értelmében a bank rajzát. Megengedem magam- épületének lépcsőjén támadnak, hogy megmagyarázzam: tak rá. A bűnöző elnémította Vancouver város, mert van áldozatát, elvette tőle a nagy egy ilyen nevű sziget is, kö- barna táskát és a közelben rá rülbelül 800 ezer lakosú, a várakozó fehér Forddai el- Puget Sound-öbölben fekszik, tűnt.

tíz-egynéhány kilométernyi- — Nem próbálták meg élre az Egyesült Államok hatá- kapni?

rától. Ugyanennek az öbölnek — A bank bejáratánál ál- a partján, úgy 250 kilométer- ló őr még csak meg sem nyíre Vanceuvertől, de már rebbent. Mindez legfeljebb ti- az USA-ban, fekszik a hat- zenöt másodpercig tartott. Miszázezer lakosú Seattle kikö- előtt ráeszmélt volna, hogy

tő.

Kissé furcsa volt számomra ez a földrajzi előadás, de nem szakítottam félbe Heniót, aki folytatta tovább:

— Egy napon Seattleben egy rendkívüli „racket” történt. Ismét meg kell magyaráznom, hogy a „racket” pénzszállítmány elleni banditatámadás. Az effajta bűntény kezdetben az amerikai

ez támadás, a banditáknak már nyoma veszett. A délutáni lap közölte, hogy száz- húszezer dollárt raboltak el. Rövid személyleírást is adtak a támadóról: magas, szőke hajú. Fehér Ford kocsin szökött meg. A kocsinak Oregon állambeli jele volt. de a számát senki sem jegyezte fel. A támadás áldozatának állapota súlyos. A pénz jellegzegengszterek specialitása volt. tes pénzszállító bőrtáskában I de ma már egyre népszerűbb volt. A bankjegyek egy ré- llesz Nyugat-Európa nagyobb szének számát feljegyezték a

bankban. Amint látod, a támadás majdnem százszázalékosan sikerült és kevés remény volt arra, hogy a banditái elkapják. Éppen ezért a biztosító társaság, mely kénytelen volt a cég veszteségét kifizetni, rögtön hirdetést tett közzé és jelenős összeget, húszezer dollárt ígért a nyomravezetőnek, a kézrekerítés segítőjének.

Nem dicsekedtem azzal, hogy Varsóban két merész „racket” is volt, amelynek a tetteseit a mai napig nem találták meg.

— A támadást követő napon, korán reggel, Vancouverben a nyugat-kanadai bank előtt ,— így nevezték el az én régi „tanítóim” — megállt egy fehér, elég piszkos Ford, Oregon állami rendszámmal. Kiszállt belőle egy magas, szőke hajú férfi, kezében a barna színű konott táska. Gyors léptekkel bement a bankba. Nagyon ideges volt. Kérte a pénztárost, hogy 120 ezer USA-dollárt váltson át neki kanadaira. Az ügyfél megjegyezte, hogy nagyon siet, ezért kész a pari alapon való beváltásra, bár így dolláronként néhány centet veszít.

— A pénztáros biztosan rögtön tudta, hogy azzal a banditával van dolga, aki tegnap Se-dtlenben végrehajtotta a támadást — szakítottam félbe Heinó elbeszélését.

MarAreck szánakozva nézett rám és folytatta elbeszélését :

— A Pénztáros elnézést kért az ügvféltől. hogy nincs ilyen nagy összeg a kézi kasszában és kénytelen felvenni a pincében levő páncélteremből. aztán becsukta a kisab- lakot és bement a bank igazgatójához. Eközben az ügyfél idegesen várakozott a bank

kényelmesen berendezett várótermében. Egy pillanat múlva odalépett hozzá a portás és megkérte, fáradjon be az igazgató szobájába. A férfi nem akart menni. Közölte, hogy nincs ideje. Felállt és el akart menni. Ám a portás és az őr visszatartotta és erőszakkal betuszkolták egy szobába. A férfi ellenállt, ahogy tudott és segítségért kiáltott.

— A bank tele volt ügyfelekkel?

— Igen, de senki nem avatkozott közbe, mert azt mondták, hogy a Seattleben elkövetett támadás tettesét fogták el. Az ügyet természetesen jól ismerték Vancouverben. Minden helyi lap az első oldalon írt róla.

— És mi történt azután?

— A férfi, akit erőszakkal bevonszoltak az igazgató szobájába, könyörgött, hogy engedjék szabadon. Húszezer dollárt ígért, ha elengedik.

— Éppen annyit, amennyit a biztosító társaság?

— Igen. A körülmények furcsa közrejátszása volt ez. Elvették tőle a táskát és kinyitották. Százdolláros bank- jegykötegek voltak benne. Együtt százhúszezer USA-dol- lár. E látványra a feltartóztatott szívéhez kapott és elhaló hangon orvosságot kért, mert szívrohamot kapott. Természetesen senki nem törődött ezzel a kérésével és senki sem sietett segítségére. A szegény ember elvesztette eszméletét és a szőnyegre zuhant. Még ekkor sem segítettek ra jta. Így találták a rendőrök, akiket a bank igazgatósága hívott ki. Szerencsére elég gyorsan megérkeztek. Az egyik rendőr felemelte a férfit, kért egy pohár vizet és eszméletre térítette.

íFolytatjukJ

<