Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

Kod előttem. köd utánam ••• A tavaly november 16-i, a frankfurti Wald Stadionban rendezett, köd miatt 0—0-ás állásnál félbeszakadt NSZK— Magyarország barátságos, vá­logatott mérkőzésnek volt egy érdekes mellékzöngéje. Jupp Derwall, a nyugatné­met csapat edzője panasszal fordult az illetékesekhez. A ZDF, az NSZK tv-állomása ugyanis — mint utólag kide­rült — az edző padjának kö­zelében, egy mikrofont állí­tott fel, amely „élőben” köz­vetítette mindazt, amit Der­wall nagy izgalmában a pad­járól játékosainak kiabált. — Rajta! Most mindent bele! Nem gól! Balról támadni! Vigyázz „lyukas” a védelem! stb. De ezen, szokványos taktikai uta­sításokon kívül, amelyek talán nem jelentősek, vagy 1 elepie- zők, Derwall edző indulatait, elkeseredettségét, egyes pilla­natokban! reményt vesztett- ségét, felvillányozódottságát, egyszóval érzelmeinek, érzé­seinek és indulatainak min­den skáláját is szorgalmasan „felfogta” a rejtett mikrofon. Derwall elégtételt követelt ezért és ígéretet arra, hogy ilyesmi többet ■ nem fordul elő. A televíziós állomás ügy­védje az edző panaszát a kö­vetkezőkkel hárította el: a stadionban tartózkodó nézők, Derwall közelében jól-hallot­ták mindazt, amit kiabált. Mi­ért ne hallhatták volna ugyan­azt a tévénézők is? Érdekes mennyiségi érvelés: amit hall­hatnak százan, miért ne hall­hatnák például 18 millióan? Hogy ez így van, vagy nincs, annak eldöntésére az illeté­kes fórumok jogosultak. Derwall panaszából azon­ban levonható más tanulság is. Ezek között a legfontosabb: mennyivel drámaibb, izgal­masabb, feszültséggel telje­sebb — bármily paradox mó­don hangzik — megjelenítőbb médium a rádió, mint a tévé. Abban a pillanatban, amikor a Wald Stadionra köd ereszke­dett, erőre kaptak a rádióri­Lottóhúzás Budapesten Jegyek az olimpiára ' Miként lehet eljutni aszov- ban, Magyarországon, NDK- jet embereknek a moszkvai ban, Lengyelországban, Szov- olimoiai játékokra? Hol lehet jetunióban és Csehszlovákiá- vásárolni olimpiai lottószelvé- ban rendeznek meg. Mind a 8 nyékét? húzás alkalmával 250 beutalót , „ , , j. . sorsolnak ki a szovjet résztve­Az olvasok kerdeseire az vgk számára. Ezeknek a birto­Olimpia ’80 szervező bizottsa- kosaj 8 napos utazáson vehet- gának lotto-osztalyvezetoje, V. nek rés2t valamelyik olimpiai Burgyin válaszolt: városba és ott 5—6 versenyt A XXII. olimpiai játékokra nézhetnek meg. a Szovjetunióban jegyeket a Eddig már két húzásra ke- szakszervezeti és Komszomol- rült SQr A harmadik húzás szervezeteken keresztül lehet m9 február 14_én, Budapes- szerezni a vállalatoknál, in- jesz tézményeknél, kolhozokban és szovhozokban. De jegyekkel és A harmadik húzás szelvé- szállodai elhelyezéssel járó be- nyeit a Szovjetunióban mát utalót lehet.,, nyerni a' nemzet- — utcai árusoknál, újságosok- közi olimpiai sportlottó hú- nál, takarékpénztárakban — zásain is, amelyeket Bulgáriá- — meg lehet vásárolni. Téli rigmusok Vígan siklass le a léccel, míg lábadról le nem lécei. Utólag már én is bánom: gyorsabb voltam, mint a szánom... Herbst Rudolf felvételei & NÖGRAD — 1979. január 28., vasárnap porterek és amit ők mondtak, közvetítettek, az sokkal izgal­masabb volt, mint amit a tv- riporter mondhatott. A rádió­riporternek ugyanis az a fel­adata, hogy láttassa és meg­jelenítse azt, amit hallgatói nem látnak. Amikor a stadi­on ködbe burkolódzott, akkor a rádióriporter egyszeriben elemében volt. Míg a tévéri­porter szavát vesztette, hi­szen ő sem látott semmit, de a tévénéző sem, vagyis ketten együtt nem látták ugyanazt. Mi mondanivalója lehetett volna? Elmondta újra meg újra, amit a tévénéző úgyis látott, vagy helyesebben nem látott, hogy nem lát semmit. A rádióriporter viszont akkor dolgozik jól, ha meg kell je­lenítenie a mindenki más számára láthatatlant. Ez az epizód is jól illuszt­rálja a rádió erejét és bizo­nyítja, hogy mennyivel in­kább hozza működésbe, sőt lázba a fantáziát, mint a té­vé. .. S. I. Különös rekord Felállították a labdarúgás táv játszási világcsúcsát! Az érdekes próbára Singapore- ban került sor. Az ott állo­másozó Angol Királyi Légi­erők két csapata egyfolytá­ban tizenkét és fél órás mér­kőzést vívott egymással, s csak minden 45 percnyi játék után tartottak ötperces pihe­nőt. A két csapat távmérkőzése hatalmas küzdelmet hozott, amely ugyancsak bővelkedett izgalmakban is. Gólok is sű­rűn hullottak, hisz 45—38 lett a végeredmény. Tehát átlago­san kilenc gól született órán­ként. Néhány érdekes adat a fut- ballmaratoniról: — Megállapodás szerint mindkét csapat 3—3 játékost cserélhetett. A csapatok tag­jai frissítőként kétszáz li­ter teát, ötszáz salátafejet, öt kiló paradicsomot és öt kiló gyümölcsöt fogyasztottak. A futballmaratonin három játékvezető egymást felváltva működött. Mindegyikük két­százötven percet bíráskodott, ami úgy hisszük, a játékveze­tés terén is világcsúcsnak szá­mít. Egyébként a vesztes csapat —, ahogy az már ilyenkor len­ni szokott — elégedetlen volt az egyik játékvezető működé­sével. Szerintük az ellenfél 39. és 45., tehát utolsó gólja két­méteres lesből eredt, ami na­gyon letörte az egész csapa­tot. .. Hirdessen OH IS m _ HOG- rud ÉN» si. 2 Labdarúgás Közős célért, közös erővel Szakmai tanácskozásra és baráti beszélgetésre invitálta a Nógrád megyei Testnevelési és Sporthivatal a járási sport­felügyelőségek, a kiemelt egyesületek és a jelentősebb labdarúgó-szakosztályok veze­tőit péntek délutánra. Pálfal- vai László, a megyei labdarú­gó-szövetség elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Szúnyog Tibornak. A megyei TSH elnökhelyet­tese elmondta, hogy az MLSZ négy évvel ezelőtti ál­lásfoglalása nyomán a honi labdarúgásban megszilárdult a rend és a fegyelem, tisztább lett a morális helyzet, elte­kintve a világbajnokság utáni problémáktól. Kialakult á baj­nokság új szervezeti rendje. Erősödött és színvonalasabb lett a megyei és járási baj­nokság, rendeződött a játéko­sok és az edzők jogi helyzete. Növekedett a csapatok és a labdarúgók száma, erősödött a szakmái munka, emelkedett a színvonal. További cél a labdarúgás alapjainak szélesítése, a színvonal, a morális helyzet, a feltételek fokozott javítása. A megye 123 labdarúgó-szak­osztályában 262 csapatban összesen 6026 igazolt' sportoló van. Az ifjúsági csapatok szá­ma ebből 90, a serdülőké 58. Bár az NB III. megszűnésével csökkent a megye NB-s csa­patainak száma, mégis sikert jelentett az STC és a Bgy. SE feljutása az I., illetve a II. osztályba. Ezeknél az egyesü­leteknél javult a szakosztály­vezetés szintje is. Általában megállapítható, hogy hiányzik a tudatos után­pótlás-nevelés. Ez különösen az STC-nél szembetűnő. A tehetségkutató tevékenység nem folyamatos, kevés gondot fordítanak rá. Pedig saját ér­deke lenne minden szakosz­tálynak e célból jobb kapcso­latot tartani a környezetében levő iskolákkal. De nem árta­na az egyesületek közti jobb együttműködés sem, egymás segítése az utánpótlás-neve­lésben. Ennek feltétele a szak­osztályvezetés szintjének ja­vítása, az indokolatlan fluktu­áció megszüntetése, hosszú tá­vú fejlesztési koncepciók ki­alakítása. Komolyan kell venni a fo­lyamatosan korszerűsödő kö­vetelményrendszer előírásait és eszerint végezni a szakmai munkát. Az egyesületekben ehhez adottak a feltételek. Többet kell törődni az után­pótlás-neveléssel, a szerződte­tett játékosok egyéni problé­máival is. Mindez nagy fele­lősség az egyesületi és a szak­osztályi vezetés számára. En­nek a megbeszélésnek egyik célja a megyén belüli lehető­ségek megbeszélése, azok jobb kihasználása érdekében. Amit szem előtt kell tartani: az át­igazolási határ lehetőleg azo­nos legyén a megye határai­val, hacsak az egész magyar labdarúgósport érdekei más­ként nem kívánják. Elsődle­ges az NB I-es STC segítése a tehetséges fiatalok odairányí- tásával, a második állomás pedig a Bgy. SE. Távolabbi cél további - NB-s csapatokkal képviselni Nógrád megyét a legjobbak küzdelmében. Az STC és Bgy. SE feladata pe­dig a kisebb szakosztályok szakmai támogatása. Az első hozzászóló Bodó Jó­zsef, a pásztói járási labdarú­gó-szövetség vezetője volt. El­mondta, hogy okos ötlet volt az évek óta aktuális tanács­kozás megszervezése. A szülő­helyüktől távol sportolók le­igazolásáról beszélt, s a helyi egyesület nevelő funkciójának módosulásairól az új cél, a feljutás érdekében. Megemlí­tette ifjúsági csapatuk tovább­jutását az országos kupában, valamint a súlyos utazási költségek csökkentésére kért tanácsot. Szálkái Jenő, a pásztói já­rási sportfelügyelőség vezető­je felvetette, hogy a fiatal te­hetségek felkutatására inst­ruktorokat kellene munkába állítani, akik azt is figyelnék, hogy honnan hová tartanak ezek a gyerekek. Az ő ötlete volt az is, hogy alakítsanak ki járási válogatottakat a me­gyében, amelyek évente több-; szőr találkoznának. Ugyan­csak a pásztóiak közül szólalt fel Vida György, a helyi SE elnöke. Arról szólt, hogy ne­hezen jutnának feljebb, az NB II-be, ha tehetségeiket to­vább kellene adni. Gondjaik vannak az újonnan érkezők letelepítésével, hiányzik a nagyüzemi szintű bázisszérv is. A salgótarjáni járási szö­vetség képviseletében Palko- vics sporttárs beszélt arról, hogy az átigazolásoknál erős a szomszédos megyék elszívó hatása. Ha a helyi magasabb osztályú csapatok figyelmét jobban felhívnák a tehetsé­gekre, nem volna késés a já­tékosok felkutatásában, egész­ségesebb lenne az oda-vissza áramoltatásuk. Létfontosságú és közös érdek a pontos, rend­szeres információcsere az át­igazolási szándékokról. Ezt Huszár István, a balassagyar­mati járási sportfelügyelőség vezetője is megerősítette. Em­lítette a kölcsönös segítés elő­nyeit, s felhívta a figyelmet a bevonuló fiatal labdarúgók megyén belüli elhelyezésének fontosságára. Az STC labdarúgó-szakósz-' tályának elnöke, Végvári Jó­zsef elmondta, hogy előző na­pi elnökségi ülésükön részle­tesen foglalkoztak az után­pótlás-nevelés hiányosságai­val. Elhatározták, hogy az if­júságiak hetente kétszer a felnőttcsapattal közös edzésen vesznek részt, s az azonos poszton játszók együtt gya­korolnak majd. Jelentősen felfrissítik az állományt a tartalékcsapatnál, s ehhez nemcsak kérnek tehetséges játékosokat az alacsonyabb osztályú megyei csapatoktól, de adnak is nekik helyettük embereket. Rendszeresen fi­gyelni fogják a megyei bajnok­ságban szereplő labdarúgókat,' ésszerű és gyümölcsöző sport­társi kapcsolat kialakítására törekszenek a kisebb helyi egyesületekkel. (Folytatjuk) V. F. i Sorokban Kitűnően szerepeltek a Nóg­rád megyeiek a XIV. téli út­törő-olimpián, a Kékes-tetőn. Az egész rendezvény legered­ményesebb versenyzőjének bi­zonyult Galbács Judit, aki sí­futásban, biatlonban és össze­tettben is aranyérmes lett, valamint tagja volt az ezüst­érmes sífutóváltónak. Bereczki összetettben harrrfadik, a fiúk közül Géczi sífutásban és ösz- szetettben második lett. Ugyan­csak úttörő-olimpiai bajnoksá­got nyert a nógrádi fiúk sí­futóváltója: Gyetvai László, Krájer Csaba és Géczi Tibor. # Nógrád megye három-három csapata jutott az országos if­júsági és serdülőkupa hat­vannégy legjobb együttese kö­zé. A következő, február 18-i fordulóban az ifjúságiak _ pá­rosítása: Szécsény—KSI, ÖMTE —Recsk, Berettyóújfalu—Bgy. SE; a serdülőké: Pásztó—Bu­dapest VI., Selyp—STC és Bél­apátfalva—Bgy. SE. Női és férfi terembajnoksá­got rendez február 11. és már­cius 4. között a Nógrád me­gyei Röplabda Szövetség. A mérkőzéseket vasárnaponként játsszák ' le a Zagyvapálfalvai Általános Iskola termében. A nevezési határidő február 5., a sorsolás egy nappal később lesz. A cél a röplabdázás nép­szerűsítése és játéklehetőség a megye csapatai számára. Tavasszal folytatódik a me­gyei serdülő és ifjúsági váló-; Eredményes munka a íövészklubokban gatottak országos tornája.' Nógrád ifjúsági labdarúgói cso­portjukban jelenleg a harma­dik helyen állnak, 7 ponttal, 12—9-es gólkülönbséggel, de a Az elmúlt évben 1285 fő volt az MHSZ-tagok száma a szécsényi , járásban, melynek lövészklubjait az állami igaz­gatásban bekövetkezett válto­zásnak megfelelően a salgó­tarjáni, illetve a balassagyar­mati járáshoz csatolták janu­ár 1-től. A tizennyolc műkö­dő lövészklub közül tizenhét klub vett részt a szocialista versenymozgalomban, jól se­gítve ezzel a képzési és a ver­senysport, valamint a tömeg­mozgalmi feladatokat. A versenymozgalomban kü­lönböző felajánlásokat is tel­jesítettek a klubok, amelynek végrehajtását a közelmúltban értékelték. A képzést végző lövészklubok versenyében az alábbi sorrend alakult ki: 1. Rimóc 379, 2. Karancsság 371, 3. Nagylóc 3Q1, 4. Nógrádme- gyer 356, 5. Éndrefalva 340, 6, Litke 325, 7. Ludányhalászi 300 ponttal. A képzést nem folytató lö­vészklubok helyezése: 1. Ság- újfalu 286, 2. Piliny 255, 3. Magyargéc 230, 4. Varsány 225, 5. Mihálygerge 195, 6. Nógrádsipek 180, 7. Szécsény 155, 8. Egyházasgerge 155, 9. Nógrádszakál 140, 10. Szé- csényfelfalu 140 ponttal. A végzett munkát az MHSZ felsőbb szervei is eredményes­nek ítélték meg. Főtitkári ok­levéllel tüntették ki a rimóci lövészklubot, megyetitkári zászlóval a nagylóci és a ka- rancssági lövészklubot. Me­gyetitkári oklevelet vett át eredményes munkájáért a nógrádmegyeri lövészklub és a szécsényi rádiósklub vezető­je. Járási szintű kitüntetés­ben részesült az endrefalvai lövészklub, a szécsényi model­lezőklub, a pilinyi és a lu­dányhalászi lövészklub. Az elmúlt évben végzett munka eredményességének fontos feltétele volt a hozzá­értő vezetés, a lelkes és áldo­zatkész aktivisták közreműkö­dése, a lövészklubok fegyelme­zett munkája. Rácz András második helyezettnél eggyel kevesebb mérkőzést játszottak. Fő riválisuk a 8 pontos Bor­sod megye, de még elérhető a továbbjutást jelentő csoport- győzelem. A serdülők gyengén szerepelnek, egyetlen győzel­mükkel az utolsó helyen áll­nak csoportjukban. # A Magyar Hírlap kupájáért szombaton sakkcsapatversenyt rendeztek a salgótarjáni SZMT-székházban. A közalkal­mazottak megyei elődöntőjéből a résztvevő nyolc csapat kö­zül a győztes jutott tovább: a megyei tanács együttese.

Next

/
Thumbnails
Contents