Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Gazdasági aktívaülés a salgótarjáni ÁfÉSZ-néI A napokban készült el a Salgótarján ,és Vidéke ÁFÉSZ 1979. évi üzletpolitikai terve. A szakszervezeti bizalmiak testületé és a szakszervezeti bizottság együttes ülésének véleményezése, állásfoglalása, egyetértése és a hatáskörébe utalt tervfejezet döntése után január 22-én került sor a szö­vetkezet gazdasági aktívaülé­sére. Az aktívaülésen részt vettek a nagyobb boltok veze­tői, szocialista brigádvezetők, a szakszervezeti bizalmiak, a párt-, a szakszervezet és KISZ- alapszervezet vezetői és a gazdasági vezetők. Részt vett az aktívaülésen Oravecz Tiva­dar, a KPVDSZ megyei bi­zottságának titkára és Szőrfi Imre, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese. Az aktívaülés előadója Du­dás Pál közgazdasági főosz­tályvezető volt, aki részletesen ismertette az 1979. évi nép- gazdasági, kereskedelmi ága­zati célkitűzéseket, vala­mint a szövetkezet 1979. évi üzletpolitikai célkitűzéseit. A szövetkezet dinamikusan fej­lődött 1978-ban is. Az árbe­vétel közel 14 százalékkal nö­vekedett, s meghaladta a 348 millió forint értéket. A nyere­ség ettől nagyobb ütemben nö­vekedett, s éves szinten meg­haladja a 13 millió forintot. A szövetkezet 1978-ban 6 száza­lékos bérfejlesztést hajtott végre, s a nyereségből képző­dő részesedési alap is eléri az éves béralap 6 százalékát. A forgalom növekedésének több mint 90 százaléka a termelé­kenységnövekedés eredmé­nye. A hálózatfejlesztésben is tovább lépett a szövetkezet, 3,6 millió forint fejlesztési pénzeszköz felhasználásával. A megvalósult beruházásból a legnagyobb volt Salgótarján­ban a Sugár úti élelmiszer- bolt építése 1,3 millió forint ráfordítással. Megoldódott a központi felvásárlótelep híd­mérleggel való ellátása is, mely a nyúlexport bonyolí­tásának nélkülözhetetlen esz­köze. A szövetkezet 1979. évi fej­lődése mérsékeltebb ütemű lesz. A tervezett árbevétel 375 millió forint; 7,5 százalékos növekedés mellett, de a bolti kiskereskedelem forgalma 9 százalékkal, a vendéglátás for­galma pedig 9,8 százalékkal növekszik. Az előző évi szin­ten alakul a felvásárlás és a melléktevékenység árbevéte­le. A felvásárlásra kerülő ter­mékek mennyisége viszont a kiemelt cikkeknél növekszik, így a nyúl felvásárlási meny- nyisége 11 százalékkal, a sze­mes termény felvásárlása 25 százalékkal és a vágósertés felvásárlása 5 százalékkal. Csökken a toll, nyersbőr és egyéb cikkek felvásárlása a gyűjtőkereskedelem szűkülé­se miatt. A húsellátást a szö­Válaezol az illetékes Elnézést kérek „Az olvasók fóruma c. ro­vatban 1979. január 18-án „És a Robur nem jött . . .” c. cikkel kapcsolatban az aláb­bi tájékoztatást adom: — írja Ferenc Béla üzemigazgató, az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kő­bányáktól, Nógrádkövesdről. — Mindenekelőtt elnézést kérek a berceli pávakör min­őén tagjától és vezetőjétől, akik január 6-án hosszabb időn át a buszra várakozva fagyoskodtak azért, hogy a közművelődést szolgáló prog­ramkötelezettségüknek eleget tegyenek. A tényen változtatni nem tudok. Való igaz, szabályos engedélyezés, sőt igazgatói uta­sítás ellenére, a busz a kije­lölt helyen nem jelent meg. Amikor tudomásomra jutott a fenti tény, vizsgálatot ren­deltem el. Egyértelműen bizo­nyítást nyert, hogy a kijelölt gépjármű meghibásodott és a gépjármű vezetője az utasítást ezért nem hajtotta végre. Saj­nos, a másik gépjármű nem állt rendelkezésre, az ebben az időpontban ugyancsak társa­dalmi feladatot látott el —, balassagyarmati járási pártér­tekezletre vitte és hozta a kör- zefből a küldötteket. Mindezek ellenére a felelös- ségrevonást elrendeltem, mi­vel a pávakör értesítését el­mulasztották”. vetkezet 1979-ben is 700 da­rab saját hizlalású sertés le­vágásával kívánja javítani. A nyereség 8,3 százalékkal nö­vekszik, s 1979-ben eléri a 14,8 millió forintot. A szabá­lyozók változásának hatására csökken a fejlesztési alap, de a részesedési alap képzésének szintje továbbra is a béralap 6 százalékát éri el. A bérfej­lesztési lehetőség 4,7 százalék lesz, de az egy főre eső ré­szesedési alap összegének nö­vekedésével a személyi jöve­delmek növekedésének átla­ga eléri a 6,2 százalékot. A dolgozók munkakörülményei­nek javítására 505 ezer forin­tot, a szociálpolitikai célokra pedig 640 ezer forintot tervez a szövetkezet 1979. évre. A há­lózatfejlesztésnél 2,8 millió fo­rint felhasználásra nyílik lehe­tőség, melyből a sóshartyáni bisztró és a Somoskőújfalui határbüfé folyamatban levő befejezése, s korszerűbb ke­reskedelmi gépek beszerzése emelkedik ki. Lakáskapcsoló beruházásként megkezdődik ebben az évben a salgótarjáni Beszterce-lakótelepen az ABC- presszó építése is, melyhez a szövetkezet SZÖVOSZ-támo- gatás útján 3 millió forintot biztosít ebben az évben. Az aktívaülésen részt­vevő hatvan dolgozóból tízen mondtak véleményt és javas­latot a gazdasági vezetésről. Többen szóvá tették, hogy a bolti dolgozók támogatják a szövetkezet célkitűzéseinek megvalósítását. Problémaként vetették fel, hogy több szállító- partner magatartása kifogá­solható, mert az árurendelése­ket csak hiányosan teljesítik, nagyon sok esetben csak ak­kor adnak árut, ha a szövet­kezet biztosítja a saját szállí­tóeszközét. Ügy tűnik, hogy sok szállító, a kurrens cikkekből először az állami kereskedel­met elégíti ki, sok esetben a szövetkezeti boltok már nem kapnak az áruból, mert nem jut belőle. A szövetkezet na­gyobb boltjainak vezetői arra kényszerülnek, hogy más me­gyékből szerezzék be nagyobb költségráfordítással azokat a cikkeket, melyeket a megyei nagykereskedelmi raktárak is ki tudnának elégíteni. Az aktívaülésen felszólalt Oravecz Tivadar, a KPVDSZ megyei titkára is, aki a keres­kedelmi dolgozók utánpótlása, problémáinak megoldását el­sősorban az anyagi és erköl­csi elismerés fokozásával és a munkakörülmények javításá­val javasolta. A vitában el­hangzottakat Vincze József, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnö­ke foglalta össze. A szövetke­zet üzletpolitikája a napok­ban kerül az igazgatóság elé, majd februárban a tagértekez­letek és a küldöttgyűlés elé, jóváhagyásra. D-s. LEVELEZŐINK JELENTIK Indul a szövetkezeti választott szervek téli oktatása Az ÁFÉSZ-ek Nógrád me­gyei Szövetségének felhívásá­ra a balassagyarmati ÁFÉSZ- nél is napirendre tűzték a vá­lasztott vezetőségek (igazgató­ság, felügyelő bizottság, intéző- bizottság) tagjainak oktatását. Az oktatásba 67 fő vesz részt. Az oktatás megfogalma­zás helyett inkább „az 1979. évi ellenőrzési feladatok meg­tárgyalása” kifejezést használ­nám, már annál is inkább, mi­vel ezen választott szervek tagjai többé-kevésbé hosszabb ideje töltik be ezt a tisztsé­get és ismerik az ellenőrzési területeket és az ellenőrzés célját. A feladatok megtárgyalását több időszerű kérdés teszi in­dokolttá. A legfontosabbak ki­emelve: — az ellátás és a fogyasztói érdekvédelem ellenőrzése és ezzel kapcsolatban szükséges a legutóbb megjelent Kereske­delmi Törvény ide vonatkozó részeinek megtárgyalása, — az 1979. évi terv felada­tainak megtárgyalásánál a költségekkel való gazdálko­dás ellenőrzése az ésszerű költséggazdálkodás tovább fo­kozása, illetve ahol még ez nem érvényesül, annak na­pirendre tűzése, mivel e terü­leten jelentős tartalékok van­nak, melynek felszínre hozása növelné az eredményt. Szövetkezetünknél ezen ta­nácskozásokon az 1979. évi feladatokon túlmenően szóba kerül az 1978. évi tevékenység, mely véleményem szerint meg­határozó tényező lehet az elő­zőekben közölt témák meg­tárgyalásánál. Ügy vélem, hogy ha a vá­lasztott vezetőségek tagjai a tanácskozásokon hallottakat időben továbbítják a szövet­kezeti tagsághoz — ennek szá­ma szövetkezetünknél megha­ladja a 2600 főt — ez bizto­síték arra. hogy a tulajdonosi ellenőrzés hatékonysága, ered­ményessége megmutatkozik a szövetkezeti — egyben mint társadalmi — tulajdon védel­ménél, s a gazdálkodás ered­ményességénél egyaránt. Ehhez azonban szükséges az is, hogy e testületek szoros kapcsolatot tartsanak fenn a szövetkezeti tagsággal és az irányító központi vezetéssel. Szövetkezetünk vezetése ezen oktatásjellegű tanácskozások megtartására olyan személye­ket jelöl ki — vagy saját ma­ga is részt vesz —, kiknek széles körű ismerete van a szövetkezeti mozgalmat, a gaz­dálkodást illetően, de ugyan­úgy az ide vonatkozó törvé­nyek, rendeletek, szabályok vonatkozásában egyaránt. Bi­zonyára más ÁFÉSZ-ek és ta­karékszövetkezetek is hasonló­an cselekednek, mert ellenke­ző esetben ezen tanácskozások nem fogják a kitűzött célt el­érni. Benedek László ÁFÉSZ, Balassagyarmat közlekedésért! „MINDENKI SÖPÖRJÖN A - - ­MAGA HÁZA ELŐTT”... fi &&iCSClMCtttCS — mondja a közmondás. Át­vitt értelemben most ebben a havas, lucskos, éjszaka meg fagyos időben valóban nagyon szükséges volna, hogy kl-ki söpörjön a háza előtt és a bal­esetet megelőzve próbálja ta­karítani, illetve veszélytelenné tenni a járdát. Hisz ez már régi. bevett szokás, sőt köte­lesség minden háztulajdonos részére, de vonatkozik ez az üzletek előtti járdák tisztoga­tására is. Gondoljunk arra, egy elcsúszás esetén a törés, zúzódás mennyi kellemetlen­séggel jár. Munkából, terme­lésből való kiesést, iskolából való távol maradást és egyéb ügyek intézésének elmulasztá­sát vonja maga után. így ész­revételezésünk köz-, illetve társadalmi ügynek is tekint­hető. A hatóság valószínűleg ellenőrzi a mulasztókat és fi­gyelmeztetés után bírság is következik. Ez a pillanatkép Balassa­gyarmaton a Fő utcán és a Táncsics Mihály utcában. —sós Azt hiszem, mindannyiunk érdeke, hogy a baleseteket csökkentsük az üzemekben, de a közutakon is. Az utóbbi eset­ben sajnos már az ez évi sta­tisztika is szomorú képet mu­tat. Ez legtöbb esetben a mi hibánkból adódik, melynek nagy részét egy kis figyelem­mel és a szabályok betartásá­val el lehetne kerülni. A tél­nek még nincs vége, ami még fokozza a közúti balesetve­szélyt a síkos utak révén. Igyekezzenek megérteni a gya­logosok és járművezetők, hogy ilyenkor nagyobb a féktávol­ság, csúszik a jármű, de el­csúszhat a gyalogos is. Ezért egy-két szomorú dol­got ..kellene megszüntetni. Sok esetben lehet tapasztalni egyes gyalogátkelő helyen, hogy le­lépnek még akkor is, ha a jár­mű már féktávolságon belül van. Sőt a fék csikorgására egyesek vigyorogva reagálnak és sétálva haladnak tovább, közben sokszor meg-meg áll­va és fiatalok egy-két csókot váltva. Viszont fordított eset is van, amikor a járművezető manőverezve megy át a gya­logosok között. Most, főleg télen, még egy nagyon fontos dologra szeret­ném felhívni az autóbusszal utazókat. A megállóhelyek egy részénél nincsen járdaszegély, de ha van, még akkor is a busz megállása közben megcsúszhat úgy, hogy jobbra sodródik. Sajnos, az utazni vágyók nagy része ott áll közvetlenül és balesetveszélyesen a járda szélén, sőt még az út szélén is. A buszvezetők nagyon jó né­ven vennék és nyugodtabban közlekednének, ha legalább egy méterre állnának a jár­daszegélytől, úgy csúszás ese­tén sem érhet senkit baleset. A felszállásnál sem kell tolon­gani, mert a lépcsők is síko­sak lehetnek, ami/ csúszásve­szélyt idézhet elő. A járművezetők legyenek figyelmesebbek a külső sávon való közlekedésnél. Most sok esetben víztócsák vannak az út szélén, így nem kellemes egy gyalogos részére sem, ha a járdán közlekedve azt veszi észre, hogy tetőtől talpig sá­ros vízzel lefröcskölték. Szóval úgy lenne szép és jó, ha mindnyájan betarta­nánk a közlekedési morált, mert ezzel a közúti balesetek számát a minimumra lehetne csökkenteni. Mező Sándor Javuló minőség ­munkamódszer­átadó Arcképcsarnok L A jánosaknai női fehérne­műgyárat bizonyára nem kell bemutatni az olvasóknak. Vannak azonban olyan mun­kakörök, melyek ismeretle­nek, mert nem régen hívta életre őket a szükség. Ha ezt a szükséget nevén nevezzük, három ismert fogalommal ál­lunk szemben: jó minőség, hatékonyság, új munkaszer­vezés. Ezekből a munkakörökből mutatunk be hármat a most induló sorozatban. A jó minőség érdekében szálltak síkra a munkamód­szer-átadók. Közülük Vársze­gi Nándornéval váltottunk néhány szót. Felettesei meg­bízható, jó munkaerőnek tart­ják. — Hogyan lett betanított munkásból „tanító?” — Kilenc éve dolgozom a vállalatnál, ebből három évet már ebben a minősítésben — válaszol a szőke fiatalasszony munkáját folytatva. — Többen vagyunk ebben a beosztásban, s már mindannyian szakmun­kások. Az üzem megalakulá­sának első éveiben nem volt ilyen kedvező helyzet. Akkor még azokat választották ki a dolgozók közül, akik a minő­ségi követelményeket teljesí­tették, s mennyiségben sem voltak elmaradva. — ön is így lett „kiválasz­tott?” — Igen! Közben letettem a szakmunkásvizsgát, középisko­lai végzettséget szereztem, ki­váló dolgozó lettem. — Hogyan tudná összefog­lalni munkája lényegét? — Mint munkaköröm elne­vezése is mutatja, feladatom egy-egy munkafolyamat át­adása, tökéletes minőséggel. Az igazi munka akkor vár rám, amikor egy széria lefutá­sa után új fazon beindítását végezzük. Ilyenkor nagyon so­kat segítenek a szalagvezetők, technikusok, művezetők. — Ha visszaforgathatná az idő kerekét, másképpen vá­lasztana? — Nemi Nagyon szeretem a munkámat. Vannak még ne­hézségek, de hol nincsenek? Kellemes érzés, mikor egy áru elkészül, s abban az én kezem munkája is tükröző­dik. Igen vannak még problé­mák, de ha mindenki ilyen lelkesedéssel áll hozzá, azok megoldásához, hamarosan sokkal kevesebb lesz. P. Istvánné női fehérneműgyár Ti«z»plt szerkesztőség Meleg az iskolánk/ Mire a levelem megjelent az új­ságban, — 1979. január 18. „Fáz­nak a nézsai iskolások” címmel, — addigra minden kályhánkat ki­javították a Balassagyarmati Ve­gyes Ipari Szövetkezet szerelői. Az is kiderült utólag, hogy a költség nem volt még kiegyenlítve. Most már teljesen zavartalan a tanu­lás cs a tanítás. Tisztelettel: Szarka Lajosné Nézsa „ Vigyázz főn a kanyar ! " Ahogy a Lenin útról befor- lítási módozata sok ki- és be- dulni a kisterenyei MÁV pá- rakása többféle szállítójármű- lyaudvarára (állomására), az vet vesz igénybe kora reggel­úttesten egy nagyobb méretű tői késő estig. Kétségtelen, gödör. Ezt a gödörképződ- hogy a járművek a kikezdett ményt nem a gyalogjárók mélyedést mind jobban fo- nyomdokai hozták létre, ha- kozzák, ami maga után vonja nem az autók, jobban mondva azt, hogy a kanyar menti pö- a nagy súlyú járművek kere- dör előbb, vagy utóbb baleset­Kcthetenként veszik át a nyúltenyésztő szakcsoport tagjaitól Kisterenyén, az ÁFÉSZ rak­tárában a nevelt házinyulakat, ahonnan a központi átvevőhelyre szállítják azokat. Egy- egy alkalommal általában fél ezernyi szőrmés jószágot is felvásárol Érdi Imre átvevő, me­lyek aztán Olaszországban színesítik a háztartások cs éttermek konyháinak választékát. — kulcsár — kei árkolták ki. Érthető is. amennyiben Kisterenye MÁV- állomása a nagy személyfor­galma mellett raktárállomás is. Főképpen kocsirakományú szállításban: építőanyag, tüze­lő és más kereskedelmi áruk terén is számításba jön. így tehát a feladás és leadás szél­hez vezethet. Koós Kálmán Kisterenye Összeállította: Tóth Jolár NÓGRÁD — 1979. január 25., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents