Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Kertbarátoknak A Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti rádiósklubjában mintegy százan készíte­nek repülő-, hajó- és autó modelleket. A tagok között több európai és országos baj­nok dolgozik. Most a márciusban kezdődő versenyévadra építik az újabb modelleket. (MTI-fotó — Balaton József felvétele) Az első országos iparkiállításunk 1 Hazánk a múlt század első telében gazdaságilag rendkívül elmaradt ország volt; tőke­hiány, külterjes mezőgazdaság jellemezte, a vasutak hiányoz­tak, utai a leggyatrábbak, ke­reskedelmének jó része vá­sárokon bonyolódott le, ipar­ral csak minden 89. ember foglalkozott, de köztük is sok akadt, akinek jövedelme rész­ben a földművelésből szárma­zott. Ebből a szakadékból kike­rülni szinte reménytelen fel­adatnak látszott. Az országot Becsből kormányozták, s on­nan iparfejlesztést nem lehe­tett várni. Kossuth pedig ép­pen ezt tartotta a legfonto­sabbnak. ..Politikai független­ség indusztriális függetlenség nélkül nem egyéb, mint áb­ránd” — hirdette. Bécs magatartása miatt egyetlen járható útnak a tár­sadalmi összefogás látszott. En­nek jegyében alakultak meg a negyvenes évek elején a különféle egyletek: Gyárala­pító Társaság, Magyar Keres­kedelmi Társaság, Iparműrak­tár és Magyar Iparegylet. Ez utóbbi első közgyűlésén, 1842. június 4-én elhatározta, hogy még azon a nyáron, az augusz­tusi pesti vásárral egyidőben. országos iparkiállítást rendez. Ennek céljául a hazai ipar állapotának megismerését és megismertetését tűzte ki, az ipar fontosságának propagálá­sát és ösztönzést a hiányzó iparágak meghonosítására. A rendezéssel öttagú bi­zottságot bíztak meg, de kö­zülük csak kettő dolgozott. A szervezést, hírverést, toborzást Kossuth, az elnök végezte, a rendezést Länderer Lajos, a Landerer-nyomda tulajdonosa. Hivatalos részről semmi támo­gatást sem kaptak, még a megyék, városok részéről sem. A rendezésre egyetlen hely jöhetett számításba, a Vigadó. Ennek helyiségeit a bérlő, Emmerling Károly a kiállítás céljára díjtalanul engedte át. Kossuth az egyesület nevé­ben felszólította Magyarország és Erdély gyárosait, mester­embereit, hogy küldjék be a kiállításra termékeiket, még akkor is, ha „a külföld egy vagy más nemben jobb gyárt­mányokat állít elő”. A felhí­vástól a megnyitásig nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Részben ennek tulajdonítható, hogy csak 213 kiállító jelent­kezett, 298 tárggyal. A Vigadó négy termében a legkülönfélébb tárgyakat ál­lították ki, síneket, vasrudakat, különféle öntvényeket, bádogos és lakatosmunkákat, üveg-, papír- és porcelánárut, búto- rókát, ruhaneműket, selymeket, kalapokat, órát, szivart, sakk- játékot. szappant, illatszert, szódát, salétromot és más ve­gyi anyagokat, sztearinkészít- ményeket, nyers és kész cuk­rot, lisztet, étolajat, kávépót­lót. .. A kiállítást 1842. augusztus 25-e és szeptember 21-e közt 14 425 fizető látogató kereste fel, naponta átlag ötszázan. A legjobb kiállítókat jutal­mazták. Aranyérmet kaptak a Kissling testvérek pozsonyi gyárában készült ásványi fes­tékek, a munkácsi gyár vas­öntvényei és timsója, a Hoff­mann család üzemeiben ké­szült nyers és cérnázott sely­mek, a pesti sztearingyár szte- arin- és oleinkészítményei és Vajda Miklós Debrecenben előállított salétroma. Kiosztot­tak még 13 ezüst, 39 bronz emlékpénzt és sok dicsérő ok­leveleket. A jutalmazásnál tekintetbe vették, hogy a kér­déses cikk hazai , előállítása mennyire fejlett, hogy esetleg új vagy javított eljárással l;é- szült-e. hogyan viszonylik a hasonló külföldi árukhoz, tényleges szükségletet elégít-e ki, nem teszi-e feleslegessé a korábbi importot. A minősé­gen kívül figyelemmel voltak az árra is. A bírálók álláspontjára jel­lemző, hogy mellőzték a ki­állítás fő szenzációját, a Ku- hinka testvérek gyárában ké­szült 110 és fél font (=kb. 62 kg) súlyú remek, óriás üveg- billikomot. melyet négy mes­ter négy hónapon át köszö­rült. A gyár 100 aranyat ígért annak, aki utánozni tudja. A kehely azért nem kapott ju­talmat, mert „ily nemű ké­szítmény a forgalomban áru­cikket semmi esetre sem ké­pezhet, s inkább művészi pél­dánynak, mint'iparműnek te­kinthető.” Kossuth az Iparegylet meg­bízásából részletes, 78 nyomta­tott lap terjedelmű jelentést írt a kiállításról és a díjazás­ról. Valójában több ez a mű egy kiállítási jelentésnél, mert áttekintést ad egy sereg ipar­ág. helyzetéről, a meglevő gyá­rakról, a várható fejlődésről. Különös részletességgel fog­lalkozik a cukor-, szóda-, se­lyem- és posztógyártással, mint olyan iparágakkal, amelyek a meglevő alapokon a leggyor­sabban fejleszthetők. Kitér azokra a találmányokra is, amelyeket különösen hasznos­nak tart. A kiállítás hatását a jelentés „búvegyes gyönyörnek” ne­vezte. Sok szép tárgyat állí­tottak ki, de ha valaki nagy­szerű látványt vár — fejteget­te —, csalódik. Hazánkban 15 millió ember él és 27 éve nem zavarta meg háború a békés fejlődést. Így a látoga­tók joggal kérdezhették: „Ez minden, mit 15 millió ember ez áldott honban ily hosszú béke után képes mutatni?” A rövid előkészületi idő és a kezdet nehézségei — Kossuth szerint — nem elég mentség; be kell vallani, hogy az or­szág igen hátra van maradva, hogy évente 60 millió forintot fizetünk ki külföldre olyan alkotásokért, amelyeket itt­hon is elő tudnánk állítani. A kiállítást sikeresnek kell mondanunk. Felébresztette az ipar iránti érdeklődést, hatá­sára alakult meg az Országos Védegylet és hozzájárult a fejlődés meggyorsításához, kü­lönösen a vasgyártásban, a textil-, cukor-, papír- és ma­lomiparban. Vértesy Miklós Neveljünk egészséges palántát Megyénknek nincs olyan te­lepülése, ahol házikertben ne foglalkoznának zöldségter­mesztéssel. örvendetes jelen­ség, hogy az ÁFÉSZ-ek szer­vezésében szakcsoportok ala­kultak és alakulnak. A sza­badföldi zöldségtermesztés mellett mindjobban elterjed a fólia alatti zöldségtermesztés A szükséges palánta az ÁFÉSZ útján, vagy szakcsoporton be­lül biztosított. Mindezeken túl sok kertbarát foglalkozik pa­lántaneveléssel. Valamennyi termesztett növényeink ter­méseredményét döntően a fia­talkori betegségek elleni ered­ményes védekezés határozza meg. Fólia alatt és szabad­földön termesztett zöldségfé­léktől biztonságos termést csak úgy várhatunk, ha a ve­téstől a palánta kiültetéséig, majd ezt követően megvédj ük a kórokozóktól és kártevők­től. Ismeretes, hogy a forgalma­zott vetőmagvak nincsenek csávázva. Melyek a legfonto­sabb növényvédelmi teendők? Talajfertőtlenítés: elsősor­ban a palántadőlés kórokozója ellen irányul. Erre a célra Orthocid por alakú szert kell használni m3-ként 500 gram­mot, illetve m--ként 20—30 grammot. Ha a magtakaró föl­det az említett szerrel fertőtle­níteni nem tudtuk, akkor ve­tés után 3—6 nappal Funda- zol 50 VVP 0,1 százalékos olda­tával 1 dkg szer 10 liter víz­hez kell beöntözni a mag­ágyat. Palántanevelőkben a lótetű- vel van a legtöbb baj. Elve­tett és kelő növényeket kitúr­ja. Legsikeresebben a Basudin 5—G-vel védekezhetünk, amelyből 3 dkg szükséges 10 m*-es területre. Fontos tudni, hogy kiszórás után 5—10 cm mélyen a talajban kell forgat­ni, legalább egy héttel a vetés előtt. Beforgatás után kevés vízzel be kell öntözni és fó­liával takarni. Közvetlen ve­tés előtt megjelennek a mezte­len csigák. Ezek ellen Lima- cid, Helarion csalétket kell kiszórni az esti órákban. Igen •• Otyözetgyár Salgótarján, felvételre keres Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola iparszakán végzett, gyakorlattal rendelkező üzemgazdászt. Fizetés érvényben levő ren­delet szerint. Jelentkezni lehet: 6—14 óráig, személyesen vagy írásban, a vállalat személy­zeti osztályán. Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf.: 16. Telefon: 20-50/108 mellék. jó módszer ha csalétket le­mez, vagy deszka alá helyez­zük a palántanevelő ágy leg­nedvesebb részeibe. A csigák irtására még felhasználható mész, só, sör. Vírusbetegségek ellen nát­ronlúg (Na OH) kell. A pap­rika- és pradicsom-vetőmag csávázásához 1,5—2 százalé­kos oldat szükséges, tehát 1,5—2 dkg nátronlúgot kell adagolni 1 liter vízhez. Ebben az oldatban 10 percig kell áz­tatni állandó mozgatással. Csávázás után a magot folyó­vízzel kell lemosni, mert a nátronlúgnak csíraölő hatása is van. Erre legérzékenyebb a paradicsommag. Ezért a para­dicsommagot minden egyes vegyszeres kezelésnél a leg­alacsonyabb dózissal kell ke­zelni. Sajnos, nátronlúg jelen­leg csak a gyógyszertárakban kapható. Ezt pótolhatjuk Orthociddal, melyből 3 gramm szükséges 1 kilogramm vető­magra. Tehát igen alacsony dózis szükséges, figyelembe véve kisebb termelőket, akik csak dekagrammokat vetnek. Előfordulhat, hogy a vírus- és gombabetegségek ellen el­marad a vetőmagcsávázás, ak­kor nagy gondot kell fordítani a palánták permetezésére. Ke­léskor Fundazol 50 WP 0,1 szá­zalékos oldatával kell perme­tezni, azaz 1 dekagramm szert kell adni 10 liter vízhez. Aki ebben az időszakban belocsol­ja a palántaágyat, állva ma­radnak a palántái. Palántadőlés megelőzésére, vagy észlelésekor Zineb—80 0,5 százalékos oldatával kell belocsolni a palántaágyat, úgy hogy egy négyzetméterre 2—3 liter permetlé jusson. Palánta­nevelés időtartama alatt al­kalmazott 2—3-szori locsoló­val eredményesen védekezhe­tünk a palántadőlés ellen. Sa­láta-, káposztabetegségek el­len (peronoszpóra) megelő­ző védekezésként a Dithane M—45, vagy Zineb szerekkel kell védekezni 0,2 százalékos töménységben. Kertbarátok figyelmét felhívtuk a vírusbe­tegségek elleni fokozott véde­lemre. Erre a célra savót, te­jet használjanak. A tejet 1—1 arányban vízzel keverni, a sa­vót önmagában legalább két alkalommal. A permetezést úgy kell kivitelezni, hogy a savó, vagy a tej vékony be­vonatot képezzen a palánták felületén. A második permete­zést a kiültetés előtt végezzük. Levéltetvek és egyéb szívó kártevők észlelése esetén és közvetlen kiültetés előtt véde­kezzünk a legjobban bevált Unifosz 50 EC, vagy Vapó- na 48 EC 0,1 százalékos tö­ménységű permetlével. Ubor­kát ezekkel a szerekkel tilos permetezni. Növényvédő szert árusító üzletekben kapható Orthocid 0,5 kilogrammos, Fundazol 50 WP 10 dekagrammos, Zineb 0,5 és 1,5 kilogrammos, Basu­din 5—G 0,5 kilogrammos, Basudin 5—G 1,5 kilogram­mos kiszerelésben. Későbbiek folyamán beszerezhető lesz a Dithane M—45. V. A. Tanuljunk a legyektől repülni Szovjet tudósok számítógé­pes analízisnek vetették alá egy légyfaj repülésének adata­it, amely lényegesen jobban szárnyal, mint más rovarok. A számítások folyamán kiderült, hogy e légyfaj azért rendel­kezik kitűnő repülési para­méterekkel, mert minden szárnycsapás előtt 60 fokos szögben kitárja szárnyait és így olyan kezdeti légörvénye­ket idéz elő, melyek növelik a felhajtóerő nagyságát. A bionikusok újabb és újabb aerodinamikai jelensé­geket fedeznek fel a rovarok és a madarak titkainak elle- sése révén. A természetben megtalálható valamennyi re­pülési módszer hosszú évezre­dek során alakult ki, ésszerű­ségük kiállta a természetes kiválasztódás kemény próbá­ját. , Az új felfedezést a repülő­gép-tervezésben és különböző emberi erő által meghajtott légi járművek kidolgozásánál alkalmazzák. Apróhirdetések ELADÓ Szécsény- ben, 300 négyszögöles kerttel 2 szoba, kom­fortos fél ikerház. Szécsény, Rimóc út 5. $OMOSKÖÜJF ALII­BAN házrész (egy szo­ba, konyha, kamra, kert) eladó. Arany János út 23. Szánasi Jánosné. HÁZHELY eladó, Salgótarján, Gazdaság út 15. SZTK után. INTERLOCHRA pu­lóver összeállítását vállalom. Érdeklődni a 22-94 telefonszámon. A Pásztói Epítfl. Szerelő és Szol­gáltató Ipari Sző­vetkezet oályáza­tot hirdet anyag­gazdálkodó :n un kakor lésére. betö;­Feltételek: műszaki, közgaz­dasági végzettség. legalább 5 gyakorlat. éves ELADÓ Singer kör­forgós, motoros szabó­gép. príma, Juhász Ferenc, Baglyasalja, András-telep. I ZAGYVAPALFAL­VAI postahivatal hír­lapkézbesítőket keres azonnali felvételre. Jelentkezni lehet a hi­vatalvezetőnél. A Furák Teréz Le­ánykollégium konyhai kisegítőt keres egy műszakos munkára. Jelentkezni lehet Sal­gótarján. Kissomlyó út 2. sz. KERTES családi há­zamat szoba, konyha, kamra, előszoba, el­cserélném szövetkeze­ti, vagy tanácsira. Radics Béla, Baglyas­alja, Frankel Leó út 24. SZÉCSÉNY ÉS KÖR­NYÉKE LAKOSOK FIGYELMÉBE! HIR­DETÉSFELVÉTEL A NÓGRAD C. ME­GYEI LAPBA SZÉ­CSÉNY. szolgal- tatOh Az fényké­pészüzletében. VIRÁG LASZLÖNÉ- NAL. NÓGRÁD — 1979. január 25., csütörtök a magév miskolci használtgép-osztálya MISKOLC Szeles út 22. Tel.: 16-638 17-868. műszaki becslést tart 1979. január 25—26-án. SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE. ÍRÁSBELI BEJELENTÉSÜKET KÉRJÜK: MAGYAR HIRDETŐ VÁLLALAT. SALGÓTARJÁN, PAVILONSOR ALÁ MEGKÜLDENI! Ügyintéző: Hutter László FOGLALKOZUNK: HASZNÁLT GÉPEK. MŰSZEREK VÉTELÉVEL. ELADÁSÁVAL ÉS KÖZVETÍTÉSÉVEL.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents