Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
Mennyiséget is TV Lj1 iyi úgy, mint korábban, amikor a gazdálkodás inten- X ^ í-j LTl zív lehetőségei csaknem mindenfajta pazarlást megengedtek. .Ma a gazdaságosság és a termelékenység az alapkövetelmény. Ez irányba szorítják megyénk gyárait a módosított közgazdasági szabályozók, no meg egyéb gazdálkodással kapcsolatos előírások, valamint az ésszerű munkaerőgazdálkodás. A sikerhez a mai követelmények teljesítésén át vezet az út. Sokféle mód és lehetőség kínálkozik erre. Ezek közül két olyan tennivalóval foglalkozunk, amelyek a legcélravezetőbbek. Az egyik: a jelenleg gyártott termékek minőségének etnelése. gazdaságosságának javítása, a jó áron eladható első osztályú áruk mennyiségének növelése, illetve a gyártmányfejlesztés során létrejött korszerű termékek termelésének emelése. A másik: a selejt jelentős csökkentése. Az előbbi utat járják, az utóbbival kombinálva a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyárának vezetői és dolgozói, amikor az 1978. évi létszám foglalkoztatásával a nyereséget az előző évi 75—80 millióról az idén 95 millióra akarják emelni. A salgótarjáni öblösüveggyárban a tervezett termelés- növelés leghatékonyabb, legeredményesebb módjának kínálkozik a jó árukihozatal, azaz a minőség növelése, illetve a selejt csökkentése. Ezt az utat járva lehet a nyereségtervet elérni, a tervezett béremelést megvalósítani. Bármelyik módszer kap szabad utat, mindegyik azzal jár, hogy csökken az egy termékre eső ráfordítás, nem pazarolják az anyagot, nem pocsékolják a munkaidőt. Ugyanis nem kell kétszer kézbe venni azt a terméket, amit egyszer is jól le lehet gyártani. A gyenge minőség, a selejt ablakon kidobott pénz, sok ember munkájának elherdálása. Ezáltal nem nő, hanem csökken a nemzeti jövedelem. Odahaza minden család nagyon jól kiszámolja, hogy ha rosszul cselekszik, annak milyen káros következménye van. Sajnos, az otthoni szemlélet nehezen ver gyökeret üzemeinkben, gyárainkban, ahol minden dolgozó, mint tulajdonos kezdi meg napi munkáját. Amikor átlépi a gyár küszöbét, elveszti az otthoni, egyébként igazi énjét, furcsa módon megváltozik. Talán azért, mert a gyárban nem olyan szigorúak, nem olyan mértékű és hangsúlyos a számonkérés, felelősségre vonás, mint odahaza. Valószínű, ez is közrejátszik az ilyen kétlelkűség kialakulásában, amelyhez sok egyéb más kísérő jelenség is járul. Bizonyára segítene a helyesebb szemlélet és gyakorlat kialakulásában, megerősödésében, kibontakozásában, ha alapvető változás történne, mondjuk a bérezésben. Mert hatékonyságot, termelékenységet, jobb minőséget elérni a régi, csaknem kizárólag mennyiségre ösztönző, s ráadásul erős egyenlősdi bérezési gyakorlattal — merő utópia, illetve illúzió. Olyan dolog, mint annak a munkásnak megmagyarázni gazdasági nehézségeinket, a gazdálkodás új követelményét, akinek a tegnapi gyenge minőségű munkájáért, a változatlan mennyiségi termelésért különböző bérintézkedések során egy év alatt harminc százalékkal növekszik a jövedelme. Mert ilyesmi is előfordult megyénk egyik-másik üzemében, főleg a műszakpótlék bevezetésekor. A termelés minőségének növelése és annak díjazása közötti kétarcúság megszüntetése a jelenleginél jóval kedvezőbb irányba serkenti majd a gondolkodást. Az érdekelteket rádöbbenti arra, hogy ez a régi, rossz gyakorlat zsákutcához vezet. Az előnyös változás pedig növeli azoknak a munkásoknak a számát, akik eddig is bizonyították és vallották: érdemes kifogástalanul termelni. Egyesek szerint könnyebb, mások szerint pedig csak kömy- nyebbnek látszik a jelenlegi mennyiségre ösztönző bérezési rendszer fenntartása, konzerválása. Ahol ezzel a gyakorlattal szakítottak, olt az eredmények bizonyították, hogy jól választottak: nem sokasodtak, hanem viszonylag csökkentek gondjaik. Egyetértünk azzal, hogy a gondolati váltáshoz meg kell nyerni a dolgozókat, meg kell értetni, el kell fogadtatni velük a mai követelményrendszert. De csak erre szorítkozni és ez irányú intézkedéseket nem tenni — félmegoldás. Sőt, több kárt okoz, mint hasznot, nem beszélve arról a morális bomlásról, ami ezután következik. Megnyilvánulhat abban,' hogy a későbbiekben minden új követelményt fenntartással, fejcsóválva, hitetlenkedve fogadnak. Ügy járhatunk mint a ZIM salgótarjáni gyárának dolgozói. 1978-at a minőség évének kiáltották ki. Ennek az ellenkezője következett be, sőt a termékek minőségének romlása mellett a tervezett mennyiséget sem tudták teljesíteni. A VI A I gazdálkodási körülmények között csak azok a “■ kollektívák maradnak talpon, van hosszú távú jövőjük, ahol sutba dobják a jelenlegi fejlődésnek ellentmondó gondolkodást és gyakorlatot. Ugyanakkor teljes erejükkel, sok életrevaló gondolattal és ötlettel, következetes cselekedettel tanúsítják, hogy értik, miről van szó, hogy korszerűen érzékelik az egész népgazdaság és saját, jól felfogott érdeküket. V. K. •m*p snc** A HOMWAWTT Állattenyésztésben Magas tejtermelés a munka eredménye Tudósitónktól. Megyénk egyik legkorszerűbb szakosított szarvasmarha-tenyésztő telepe működik Romhányban a termelő- szövetkezet tulajdonában. Néhány esztendővel ezelőtt több millió forint költséggel építették fel. A tehénállomány is kitűnő tejelő minőségű. A telepen dolgoznak a termelőszövetkezet legjobb tehenészeti szakemberei. A legutóbbi felmérések szerint jelentős tejtermelési eredményt értek el. A tervek szerint az elmúlt esztendőben célul tűzték, hogy elérik a tehénkén ti 4100 liter tejet egy esztendő alatt. Az összesítés adatai szerint ezt a célkitűzést túlteljesítették mert a tehenenkénti tejtermelés évi átlaga elérte a 4314 litert. Célul tűzték a termelőszövetkezetben, hogy az idén tovább fokozzák a tejtermelést. Az idei tervet túl akarják teljesíteni. Ennek érdekében több hasznos intézkedést tettek. Javítják a tömegtakarmány-ter- mesztést. Ennek érdekében korszerű agrotechnikai megoldásokra törekednek. De fokozzák a gépesítést is. Például egységesen MTZ traktorokat állítanak erre a munkára, a betakarítás, a szállítás, a takarmányozás lebonyolítására. Ide tartozik az az intézkedés is, amely szerint fejlesztik a tsz-ben a gyepgazdálkodást. Ezt a takarmányozási lehetőséget ugyanis még nem teljes mértékben használták ki. Ezért a legeltetés nem is teljesen megoldott, sőt nyaranként gondot okozó. A tsz vezetősége a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatosan hozott határozata szerint javítják a tenyésztési munkát, nagy figyelmet fordítanak az állategészségügyi követelmények pontos betartására. Az intézkedések középpontjában szerepel a takarékos abrakolás, az importanyagokkal való gondos bánásmód, a melléktermékeknek — amit a mezőgazdálkodás nyújt — felhasználása, hogy ezen keresztül is fokozódjék a tejhozam. A tett intézkedésektől azt is várják, hogy a tejtermelés önköltsége csökkenjen. A romhányi termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztése az érdeklődés középpontjában áll. Sok helyütt az üzemek példának tekintik. Ez a felelősség az, ami arra készteti a tsz vezetőit — többek között —, hogy a jó tehéntartással, a gazdaságos tejtermeléssel bizonyítsák: lehet szép eredményeket elérni a szarvasmarha-tenyésztés területén. A tanácsok idei gazdálkodása A tanácsi gazdálkodás soha lesztési elképzelések megváló- súbb lesz a pénzforrások bő- „nem volt könnyű mesterség”, sítását vesszük, egyik sem vülésének üteme! Ugyanak- jóllehet nem vállalati, üzemi, képzelhető el megfelelő anya- kor a tanácsoknak azzal is szövetkezeti keretek között, gi háttér nélkül. Mindenek- számolniuk kell, hogy az új hanem az államigazgatás sa- előtt ebből fakad a tanácsok gazdálkodási mutatók, feltéte- játos területén folytatják. Sőt, költségvetési és fejlesztési tér- lek között a vállalatok, üze- épp az ebből adódó eltérő kő- veinek megkülönböztetett je- mek és szövetkezetek sem rülmények teszik talán még a lentősége, amelyek egyben tudnak nekik oly mértékű saját gazdasági programjaik- anyagi támogatást nyújtani, nak is tekinthetőké »Bért is mint eddigi együtműködésük ■ Az állami feladatok dönthet róluk — önkormány- során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, és a hogy a tanácsok túlnyomó beha- többsége már az 1979. évi Ez költségvetési és fejlesztési hez még hozzávesszük, hogy azonban mit sem változtat a tervek összeállításakor fel- mindez a közélet eleven, nem- tanácsok alapvető gazdasági ismerte az egyedüli célravefunkcióin. zető utat. Ésszerű, takarékos A megállapítás természete- gazdálkodás, következetes zajlik, aligha szorul bővebb sen az idei esztendőre is vo- rangsorolás az alapvető és a magyarázatra az előbbi állítás, natkozik, a népgazdasági társadalompolitikai szemegyensúly ismert problémái pontból kevésbé fontos fel- azonban ezúttal még szigo- adatok között, a bevételek ha- rúbb követelményeket tá- tározottabb kimunkálása, veik és- intézményeik — mű- masztanak a tanácsi gazdái- mélyebb felelősségérzet, a la- a településfej- kodással szemben. termelés szféráinál is bizonyos szempontból bonyolultabbá többsége a megyei és a helyi zati jellegénél fogva — kizá- tanácsoknál sűrűsödik és ezek rólag a széles körű testület, végrehajtása már> önmagában noha a költségvetési is roppant szerteágazó tévé- tervtörvény érthetően kenységet jelent, ha pedig eh- tárolja a lehetőségeket. egyszer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt Ugyanakkor az is kézenfekvő: akár a tanácsok — szerködését, akár Az egyedüli célravezető út Az országgyűlés téli ülés- lékkai haladják meg az 1978. kosság támogatásának megnyerése — ezek azok a követelmények, amelyeket egyetlen tanácsnál sem téveszthetnek ^zem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még szakán Faluvégi Lajos pénz- évi összegeket. Csakhogy inkább növekednek gondjaik ügyminiszter igencsak hatá- ezekkel az újabb milliárdok- g lakosság igényeinek árada- rozott szavakat használt: „Az kai együtt is érezhetően las- tában. 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés tosabb" feladatok, az mái eieg- rális háttér kialakítása huza- irányait és az elosztási ará- gé tisztázott kérdés minae- nyokat”. Mindez a tanácsok nütt. Természetesen a tanácsi szempontjából lényegében azt szervek és intézményeik mű- radhat ki a lakóházak karjelenti, hogy ebben az évben ködéséhez szükséges anyagi- bantartása, a bölcsődék, óvo- —s feltehetően még a ké- akról mindenképpen gondos- dák, iskolák további fejleszté- sőbbiekben is egy ideig — kodni kell, de jelentős szín- se, valamint a kommunális és tudják vonalemelésre, minőségi fej- az egészségügyi ellátás javíNem adhat felmentést Hogy melyek az ide. légion- történt —, ha az infrastruktumosabb „listából” késést szenved. A azonban nem macsak mérsékeltebben majd kielégíteni a társadalmi lesztésre most aligha nyílik tása sem. közös fogyasztás számos jo- lehetőség. A tanácsi beruhágos igényét, mivel e tekintet- zások között továbbra is Az alapvető gazdasági felben két-három százalékkal emelkedő helyet foglal el 'a adatokat tehat a szigorúbb csökken a növekedési ütem az lakásépítői'^Yogram ' telfesí- kelT^danfuk ^“tanácsok^k Felve?ődhetéVeae:P^n „ íf“ ám Y eSZtendő- Mindenekelőtt azertmert a Felvetődhet egyesekben a ben ugyanilyen súllyal esik a bonyolultabb °azdasási helv- erdes: hiszen a parlamenti latba az úgynevezett kapcso- DonyolunaDÖ «.azdasagi hely expozéban azt is hallottuk, lódó létesítmények egyidejű hézségek s^m Shatnak fel- hogy a tanácsok 1979. évi ősz- megteremtése. Ma már ugyan- mentést seh^ adhatnak £el kere- is nem elégedhetünk meg Se szesített költségvetése ken 52 milliárd forint, fej- pusztán lesztési alapjaik előirányzata irányzat megvalósításával Y pedig 33 milliárd forint, s vagy éppen túlteljesítésével, ezek a számok hat-hat száza- ahogy az előbbi években is a települések,- -------- a lakossági életkörüla lakásépítési elő- mények folyamatos fejlődésé- nek biztosítása alpi.. Németh Géza Gyártmányfejlesztés kapkodás nélkül Szuper hatásfokú gázkazán, rozsdamentes hőcserélő Szuper hatásfokú gázkazán és rozsdamentes hőcserélő gyártásának előkészületeit kezdték meg Nagy- bátonyban, a FÜTÖBER legnagyobb gyáregységében. A tavalyi BNV-n már bemutatott gázkazán energiahasznosítása egészen rendkívüli : kilencvenszázalékos. Kis térfogata és súlya alkalmassá teszi tetőtéri beépítésre, automatikus szabályozója pedig képes akár egész kazáncsoportoknak a külső hőmérséklethez igazodó önműködő ki-, illetve bekapcsolására. A kazán gyártási licencét és az előállításhoz szükséges gépi berendezéseket egy NSZK-beli cégtől vásárolta a FÜTÖBER. A fejlesztési költségek több mint kétharmadát az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vállalta magára/ amelyMegkezdodott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységében a most elkészült új üzemcsarnok gépekkel történő betelepítése. A raktározási ele- »berendezlek^ egy'k bngad Kalmár Sándof művezető irányítása mellett dolgozik. Végh Tibor, Vass János, Molnár Béla szerelők 8 — kulcsár — nek számításai szerint, évi négyszáz kazán előállítása, illetve beépítése esetén a korszerű fűtőeszközzel esztendőnként huszonhétmilli- árd kalória értéknek megfelelő földgáz takarítható meg. Ugyancsak sokat ígérő termék a Svédországban vásárolt licenc és gyártási eljárás alapján készülő rozsda- mentes hőcserélő. A hazai központi fűtési rendszerekben jelenleg használatos hőcserélők a korrózió romboló hatása következtében általában hat-tíz hónap alatt tönkremennek. Azok a hőcserélők viszont — amelyeknek az első példányai márciusban hagyják el a munkapadokat —, húsz-harminc évig üzemképesek maradnak és jobb hatásfokon működnek. Műszakilag ötletes és gazdaságos kialakításuknak jótékony hatása lesz mind az önköltségre, mind az eladási árra. A két új termék bevezetése nem rendhagyó esemény a nagybátonyi gyárban, hiszen úgyszólván minden évnek megvan az új gyártmánya. Tavaly például termékeinek mintegy • hetvenöt százaléka volt új, illetve három éven belül kifejlesztett gyártmány. Ennek, valamint a fejlesztés előtt végrehajtott gondos piackutatásnak az eredménye a nagybátonyi üzem dinamikus fejlődése. Nyeresége 1976-tól évről évre megkétszereződik, s a 380 millió forint termelési értékre létesített gyárat idén már több mint ötszázmillió forint értékű épület- gépészeti eszköz hagyja el, méghozzá úgy, hogy vezetői és ' munkásai már legalább augusztusig előre tudják, te*» mékeiket ki vásárolja me§