Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

Iráni helyzetjelentés Gromiko Khomeini visszatér Teheránba Khomeini ajatollah, az irá­ni vallási ellenzék vezetője — munkatársainak bejelentése szerint — pénteken tér visz- sza 15 évi száműzetés után Teheránba. Az ellenzéki vezető utazá­sának hírét szombaton este a francia televízió is megerősí­tette. Előzőleg az adásban nyilatkozott Baktiar iráni mi­niszterelnök is, aki kijelen­tette: Khomeini bármikor szabadon visszatérhet hazá­jába, arra azonban ne szá­mítson, hogy a. jelenlegi kor­mány ráruházza hatalmát. Nyugati megfigyelők sze­rint Khomeini korábban is előrejelzett döntéseit meg­gyorsították azok a Teherán­ból érkezett jelentések, ame­lyek szerint rekordszámú tö­meg tüntetett Iránban a sah által kinevezett régenstanács működése ellen és követelte a síita vezető mielőbbi visz- szatérését. ♦ Este hivatalosan bejelen­tették, hogy leköszönt tisztsé­géről az iráni parlament 20 képviselője is. Jóllehet az al­sóház szóvivője az okokat nem közölte, sajtóforrások szerint a törvényhozók Kho­meini ajatollah, a párizsi száműzetésben élő vallási ve­zető felhívásának tettek ele­get. A teheráni rádió jelentése szerint újabb 162 politikai foglyot bocsátottak szabadon. Irán böntöneiben politikai okokból állítólag már csak nyolc személyt tartanak fog­va, valamennyiüket gyilkos­ság elkövetésével vádolják. Vasárnap délelőtt — hosz- szú idő óta első alkalommal — több tízezer baloldali fiatal tüntetett Teherán utcáin. Az AFP francia hírügynökség szerint összecsapások is vol­tak a tüntetők és katonai egységek között. Az iráni légierő bandarab- basi és sasroki támaszpontján, péntek óta mintegy négyezer tiszt és katona folytat éhség- sztrájkot. Az iráni hadsereg 100 000 fős, elit haderő nemé­hez tartozó lázadók közölték, hogy nem támogatnak sem­milyen katonai hatalomátvé­telt, s nem teljesítenek sem­milyen népellenes parancsot. Az éhségsztrájkol ók szóvivő­je közölte, hogy mindazokkal szembeszállnak, akik ilyen pa­rancsot adnának. A lázadó katonák ezenkívül követelik az összes amerikai katona és CIA-ügynök azonnali távozá­sát az országból. Az iráni külügyminisztéri­um vasárnap bejelentette, hogy visszahívták az ország szovjetunióbeli és szaúd-ará- biál nagykövetét, valamint New Vork-i, San Franciskó-i és karachi főkonzulját. A döntést nem indokolták. Vasárnap lemondott tiszt­ségéről Szajed Dzsalal Eddin Tehrani, az iráni régenstanács elnöke, akit Sapur Baktiar kormányfő Párizsba küldött, hogy tárgyaljon Khomeini ajatollahval. Lemondó nyi-/ latkozatát Tehrani egy köz­vetítőn keresztül eljuttatta Khomeinihez is. Az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában Tehrani közölte, hogy a legutóbbi tün­tetések ereje láttán döntött a lemondás mellett. „Megpró­báltam a sah elutazása után elősegíteni a rend fenntartá­sát, s mivel ez lehetetlennek bizonyult, benyújtom lemon­dásomat” — jelentette ki Tehrani. Azt fejtegette, hogy párizsi útjára nem Baktiar megbízásából, hanem szemé­lyes megfontolások miatt vál­lalkozott. Az iráni ellenzék vezetője mindeddig elzárkó­zott a „törvénytelen” régens­tanács elnökével való tárgya­lástól. Tehran! állítólag „ma­gánemberként” szeretne talál­kozni Khomeinivel, bár egyes jelentések szerint nem kizárt, hogy a politikus éppen le­mondása révén akar eleget tenni Baktiartól kapott meg­bízatásának. ★ Mohammad Reza Pahlavi, iráni sah hétfőn az egyiptomi Asszuánból Marokkóba uta­zott, hogy II. Hasszán marok­kói királlyal tárgyaljon. Mint ismeretes, az Iránból távozni kényszerült uralkodó hatna­pos asszuáni „pihenése” ide­jén több ízben tanácskozott Anvar Szadat egyiptomi el­nökkel és megbeszélést foly­tatott a rövid ideig ott-tar- tózkodott Gerald Ford volt amerikai elnökkel is. A Newsweek című ameri­kai lap — a sah egy „közeli barátjára” hivatkozva — ar­ról ír, hogy az uralkodó, úti­tervét megváltoztatva, elha­lasztotta amerikai utazását, esetleg végképp lemond arról, hogy az Egyesült Államokba utazzék. A sahot felháborítot­ta Carter elnök Khomeini ajatollahhoz intézett felhívá­sa — mondotta az említett forrás — és attól tart, hogy „Iránban elfelejtenék”, ha az amerikai luxuselszigetelt­séget választja. (MTI) Működésbe lépett a világ legnagyobb, egységes energia- rendszere. Képünkön: a Vinnyica—Albertirsa villamos táv­vezeték vezérlőterme Ausztria Türelmetlen vezetek Nyomják a plakátokat, szö- vegezik a röpcédulákat, bros- súrákat Ausztriában: gyakor­latilag már megkezdődött a választási kampány. Megsza­porodott a munka valamennyi párt székházában, hiszen az eredetileg őszre kiírt parla­menti választásokat jóval előbb tartják. A kormányzó Osztrák Szocialista Párt ve­zetősége úgy döntött, hogy nem októberben, hanem már május 6-án legyen meg a sza­vazás. Türelmetlenéi:. Érdekes politikai-lélektani jelenséggel találjuk szemben magunkat. Mit tesz általában egy párt a nyugati világban, ha gyengén áll a szénája, ha úgy látszik, csökkent az ázsió­ja? Sürgeti a próbát? Gyors kényértörésre viszi a dolgot? Papírforma szerint nem. El­lenkezőleg: a kezében lévén a hatalom, a törvényhozási többség felhasználásával igyekszik előnyösebb körül­ményeket teremteni és amikor látja, hogy ismét maga felé fordította a közvélemény ke- gveit, akkor írja ki a válasz­tásokat. Az osztrák szocialis­ták azonban akkor hozták elő­re az időpontot, amikor nyolc­esztendős kormánvzásuk leg- mélvebb pontján állnak. Két alkalommal is abszolút többséget kaptak az előző par­lamenti választásokon, nyolc éven át egyedül kormányoz­hattak — igaz, mindössze há­romfős többséggel. Néhány hónap óta azonban népszerű­ségi görbéjük lefelé kezdett konyulni. Mandátumot vesz­tettek a bécsi és a stájerorszá­gi tartományi választásokon, s a többség szembefordult ve­lük azon az őszi népszavazá­son, amelyen egy atomerőmű üzembe állításáról kellett dön­teni. A közvélemény-kutatások szerint — olyan intézet fölmé­rése ez, amelyet „a szocialis­tákhoz közelállónak” minősí­tenek — ma nem áll mögöt­tük a többség. Ha úgy kará­csony táján bonyolítják le a választásokat, 44 százalékot kapnak; jobboldali ellenzé­kük, az Osztrák Néppárt 39- et, és a harmadik parlamenti csoport, az Osztrák Szabadság- párt 4 százalékot. A többiek még nem döntöttek, hová csat­lakoznak. E néhány szám min­den változatot lehetővé tesz ugyan, szocialista abszolút többséget is, ellenzékit is, de a jóslat mégis úgy hang­zott: ha most hívnák urnák elé a népet, a szocialisták nem nyernék el az abszolút többsé­get. Ilyen helyzetben született meg az előrehozási döntés. A lépésnek két oka lehet. Vagy úgy véli a pártelnök­ség, hogy a hátralevő négy hónapban olyan kormányzá­si sikereket mutat majd fel, amelyekkel magához csalo­gatja a hiányzó 6—7 százalé­kot — vagy arra a következte­tésre jutott, hogy őszig a hely­zet csak romolhat, mindenek­előtt gazdasági nehézségek miatt. Következésképpen jobb mielőbb túllenni az ügyön, amíg még hatnak az elmúlt évtized sikerei. Nem mennek üres kézzel az osztrák szocialisták a vá­lasztási küzdelembe. Miköz­ben körülöttük (nyugatra te­kintve) csapkodtak a gazdasá­gi-pénzügyi villámok, Auszt­riában sikerült fenntartani a teljesnek nevezett foglalkoz­tatottságot, ami úgy kétszá- zaléknyi munkanélkülit je­lent. Elvlselhetőnek tartják a pénzromlás mértékét, (az ország előkelő, Svájc és az NSZK után a harmadik he­lyen áll); az eltelt években Ausztria gazdasága korszerű­södött, szociális intézkedése­ket hoztak. A mérleg másik serpenyőjében viszont súlyos gondok találhatók, egyebek között a fizetési mérleg nagy hiánya, növekvő államadós­ság. valamint a baloldal által megfogalmazott tétel: a kor­mány intézkedései elsősorban NÓGRAD - 1979. január 23., kedd Rómában Az olasz kormány meghí­vására hétfőn délután Rómá­ba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjét Roma Ciampino repülőtéren Forlani,. olasz külügyminiszter fogadta. A szovjet—olasz hivatalos tárgyalások kedden kezdődnek el a Farnesina palotában, az olasz külügyminisztérium épü­letében. Gromikót kedden fogadja Pertini köztársasági elnök, csütörtökön pedig And­reotti kormányfő. (MTI) Harcok Libanonban Az izraeli haderő tavaly márciusi behatolása óta a leghevesebb harcok dúltak vasárnap Dél-Libanonban egy­részt Izrael és a vele szövet­séges jobboldali keresztény milíciák, másrészt a palesztin és libanoni baloldali erők kö­zött. Az összecsapások rövid­del azután robbantak ki, hogy az ENSZ-ben elítélték Izraelt a világszervezet dél-libanoni békefenntartó erőivel (UNI- FIL) kapcsolatos magatartá­sa miatt. Ezeknek az erőknek a megbízatását a napokban hosszabbították meg. A jelentések beszámolnak arról, hogy az izraeli tüzérség vasárnap lőtte Nabatieh, dél­libanoni várost. A támadásnak 14 áldozata volt. Izraeli tá­madás érte Aishijeh várost is. A tűz alá vett területekről megkezdődött a lakosság tö­meges menekülése. A Palesztina! Felszabadítási Szervezet bejrúti főparancs­nokságának vasárnapi közle­ménye szerint a szervezet egyik dél-libanoni rakéta- egysége — az izraeli támadá­sokra válaszul — „ellenséges célpontokat semmisített meg” Izrael területén. Ugyancsak bejelentették, hogy a Litani folyó északi partján felrob­bantottak egy „ellenséges harckocsit”, amely egy pa­lesztin állást kísérelt megköze­líteni. Begin izraeli miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésén újabb izraeli támadásokat he­lyezett kilátásba a Libanon­ban állomásozó palesztin erők ellen. Az egyiptomi és szudáni parlamenteknek a szudáni fő­városban vasárnap megtartott együttes ülése nyilatkozatban ítélte el a Libanon elleni leg­újabb támadásokat. (MTI) a vállalkozók érdekeit szol­gálják. Két választási periódus ala­posan elhasználhatja egy kormányzó párt tekintélyét — erre számít a jobboldali el­lenzék, amely új, fiatal veze­tőkkel áll csatasorba, igyekszik fölvenni a versenyt a nem új és nem fiatal szocialista pártelnökkel, dr. Bruno Kreis- kyvel. ö pártjának fő erőssé­ge, a még mindig népszerű vezető, ő lesz most is válasz­tási motorjuk, ő húzhatja ki még egyszer szekerüket a ká­tyúból. Kreisky nagy nemzet­közi tekintélyű politikus, a nyugat-európai szociáldemok­rácia egyik neves személyisé­ge, akinek az elmúlt évtized­ben sikerült messze leköröznie — mind külpolitikai teljesít­ményeivel, mind otthoni re.- formpolitikájával — hazai el­lenfeleit. A több mint ötven százalékból, amely legutóbb a szocialisták mögött állt, hat százalék csak őmiatta támo­gatta a pártot. Egyes kommen­tátorok az utóbbi időben arról írtak, hogy a 68 éves kancellár fáradt, beteg, nem kíván so­káig tisztében maradni. Ezt a jóslatot annyiban lehet mó­dosítani, hogy (ezek az ő sza­vai) ha pártja ismét abszolút többséget kap, mégiscsak vál­lalja újabb négy esztendőre a kancellári tisztet. Álláspontja érthető, bár az, hogy miként végződnek majd a választások, tő'e macától, addigi kormány­fői ténykedésétől is függ. Tatár Imre Palesztin parlament Damaszkusziban értekezett a Palesztin Nemzeti Tanáé* tizennegyedik ülésszaka. Ez a szerv a kényszerű szétszórtság­ban élő palesztin nép legmagasabb fóruma, nemzetgyűlése. Az évenként összeülő tanácskozás e pillanatban különösen nehéz körülmények között vitatta meg a palesztin sorskér­déseket. A dolog lényege, hogy a Camp Davidben elért — igaz, egyelőre enyhén szólva csak elméleti — megállapodás megvalósulás esetén alaposan megnehezíti a palesztin prob­léma bármilyen elfogadható megoldását. Természetes, hogy ilyen körülmények között — bár a nemzeti tanács nyilvánvalóan belső, szervezeti és személyi kérdésekről is tárgyalt — a legfontosabb téma a hazához va­ló jog követelésének megújítása, illetve fenntartása volt. A dilemma magja éppen az, hogy a Camp David-i meg­állapodás egyes szorgalmazói nem teszik félre nyíltan a pa­lesztin problémát, hanem a legkülönbözőbb ködösítésekkel és félmegoldásokkal kísérleteznek. A szirénhangok két leggya­koribb változata a következő: 1. korlátozott, csak helyi rész­kérdésekre vonatkozó önkormányzattal kecsegtetik a palesz­tinokat valóban független, önálló döntésekre képes kor­mányzat helyett és 2. határkijelölési mutatványokkal vala­miféle póthazát próbálnak rátukmálni a palesztin nép egyet­len képviselőjeként elismert PFSZ-re. Ilyen helyzetben érthető, hogy a damaszkuszi tanácsko­zás mindenekelőtt álláspontja folyamatosságát tisztázta sa­ját népével és az egész világgal: változatlanul ragaszkodik a teljes államalapítás jogához. A változatlan cél eleve meghatározza a jelenlegi körül­mények között legidőszerűbb feladatot, amelyet a szír fővá­rosban elfogadott program így fogalmaz meg: „az arab tö­megek, a nemzeti és haladó erők, valamint a szilárdság frontja kötelessége szembehelyezkedni a Camp David-i meg­állapodásokkal.” A következetesség máris hozott bizonyos politikai oszta­lékokat. Fahd herceg, Szaúd-Arábia trónörököse és „erős em­bere” például Washingtonban kijelentette: országa támogat­ja a palesztin követeléseket. Harmat Endre Sztrájk Angliában László Balázs, az MTI tu- a köztisztasági szolgálat, az dósítója jelenti: iskolai és kórházi takarítók Nagy-Britannia másfél mii- és segédszemélyzet, a men- lió közalkalmazott fizikai dől- tők, ápolónők, az útfenntartó gozója hétfőn országos akció- és temetkezési dolgozók. Négy napot tartott, a heti 60 fon- nagyvárosban, Londonban, tos minimálbér és a 35 órás Birminghamben, Glasgowban munkahét kivívásáért indított és Cardiffban a mentők bal­mozgalmában. A négy szak- esetekhez sem mennek ki. szervezet által közösen szer- Manchester, Bristol, Glasgow vezett impozáns országos és Közép-Anglia repülőterén sztrájk a téli bércsata csúcs- leállt egy napra a forgalom, pontja. Hatása gyakorlatilag Több száz iskolában szünetel az élet minden területére ki- a tanítás, sok kórházban csak terjed Nagy-Britanniában. a halaszthatatlan műtéteket Hétfőn országszerte leállt végzik el. Amerikai költségvetés Rekordösszeg katonai kiadásokra Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Carter elnök hétfőn „taka­rékos” költségvetést terjesz­tett be, amely minden koráb­binál magasabb katonai ki­adásokat irányoz elő, milliár- dokkal csökkenti viszont a népjóléti célokra fordítható összegeket. Az októberrel kezdődő költ­ségvetési évre szóló javaslat kereken 532 milliárd dollár kiadással számol. A közvetlen hadikiadások 126 milliárdot tesznek ki, de a hosszú lejára­tú fegyverkezési programokra szánt kiadásokkal együtt meg­haladják a 138 milliárdot. Az összeg (az inflációt is figye­lembe véve) több, mint amit az ország békeidőben valaha is katonai célokra költött. Carter elnök a kongresszus­nak küldött üzenetében az or­szág gazdasági gondjaival, az inflációval indokolta a mesz- szemenő takarékosság jegyé­ben összeállított költségvetést, amelynek kiadásai — a pénz­hígulást leszámítva — csak 0,7 százalékkal haladják meg az ideieket. Az elnök szerint szinte minden területen csök­kenteni kellett a kiadásokat — kivéve a fegyverkezést. Az új költségvetés a tavalyi­nál is világosabban tükrözi, hogy az elnök és tanácsadói kifejezetten konzervatív pénz­ügyi politika mellett kötelezik el magukat, s a munkanélkü­liség csökkentése, más égető társadalmi kérdések megoldá­sa helyett a pénzhígulás meg­fékezését állítják a közép­pontba. Az elnöki jelentés az­zal számol, hogy a munkanél­küliség aránya idén eléri a 6,2 százalékot, s ezen a szin­ten marad 1930-ban is. Az einök különös hangsúlyt adott a hadikiadások békeidő­ben példátlan méretű növelé­sének. A részben a jóléti cé­loktól elvont összegekből 2,1 milliárdot fordítanak új hadá­szati rakéták, köztük az „M—X”-rendszer kifejleszté­sére. Több, mint hatmilliárd- ból épülnek hadihajók, ötmil- liárdból harci repülőgépek. A korábbinál jelentősen maga­sabb összegeket kapnak a NATO keretében Európában állomásozó amerikai csapa­tok: létszámukat, fegyverzetü­ket, lőszertartalékaikat felduz­zaszt ják. Közismert, hogy elő­készületeket tettek az új, kü­lönösen veszélyes tömegpusztí­tó fegyver, a neutronbomba gyártására és európai elhe­lyezésére. Szüéetéskortateszsís Hinäüan Tavaly nyolcmillióval ke­vesebb gyermek született Kí­nában, mint 1971-ben —, je­lentették be a Pekingben megtartott családtervezési kon­ferencián. A múlt évben sike­rült egy százalék alá szorítani a születések számát Pekiiig- ben, Sanghajban és Tiencsin- ben, azaz a Kína legnépesebb nagyvárosaiban, továbbá olyan sűrűn lakott tartományokban, mint Szecsuan, Hupej, Sanh- szi, Senhszi, Csiangszu, San- tung. Csöcsiang és Hopej.. Nincs pontos adat arról sem, hogy 1971-ben mennyivel gya­rapodott Kína lakossága és arról sem, hogy jelenleg meny­nyi lakosa van az országnak. Megfigyelők azonban rámutat­nak, hogy hivatalos fórumon is elhangzott már a kilenc­százmilliós szám. Ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt években átlagosan mintegy két százalékkal nőtt Kína la­kossága. A pekingi családtervezési konferencián mondott beszé­dében Csen Mu-hua asszohy, miniszterelnök-helyettes fon­tos feladatként jelölte meg a születéskorlátozás és a család- tervezés politikájának az ed­diginél következetesebb meg­valósítását, mint lényeges fel­tételét annak, hogy tovább fejleszthessék az ország gaz­daságát és valóra válthassák a vezetés által meghirdetett négy modernizálást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents