Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
A délkeleti ereszkében Kossuthosok kőben mennek Munkában a kct testvér: Tórák Géza és László Még fent az irodában, amikor az asztalra kiterített résztérkép fölé hajoltunk, tanulmányozva a művelés alatt álló területeket, mutatott ceruzájával két pontra Sándor Gáspár, a tiribesi aknaüzem vezetője: — Emitt a régi front, amit mésfél éve hajtunk már; ott a Világosiék csapata van. Itt pedig — hosszabbítja meg a ceruzavonalat — az egyik legjobb elővájó brigádunk dolgozik. Az Adorján Ottóé, a Kossuth brigád, akik a Magyar Szénbányászati Tröszt egy-ki- Jenc havi értékelése szerint országosan a hetedik helyre kerültek teljesítményük alapján. Aztán — morfondíroz —, hogy előbbre kerültek-e a listán, vagy maradtak, nem tudjuk még. — Nevetve mondja: — Nem ismeretes még előttünk a „zárszámadás” eredménye. t Meg-megszorul néha a fúrószár a homokkőszerű kőzetben ott lent, háromszáz- egynehány méterre a föld alatt, a délkeleti ereszkében. Nehéz az előrehaladás, bár Tórák László harmadvezető, miközben megtörli homlokát, azt mondja: — Volt ennél már keményebb dolgunk is. Jó néhány évvel ezelőtt, amikor riolitban mentünk előre, azt hittük, be- ledöglünk. De csak nem... Az egésznek egyébként az a mottója, megtalálja-e az ember a megfelelő szerszámot. Itt például hiába használnánk vídia- fúrót ... az másra való. Dől lefelé, torokkaparta lón porzik a sárgásszürke kőzet. Alakul, formálódik a szállítóvágat, amin elébb a „termel- vény”, a háromezer kalória körüli szén jön majd kifelé, s erre hajtják vissza néhány hónap múlva a frontot is. A tizenkét tagú brigádból hárman vannak lent ebben a szakban: a harmadvezető, aztán Kiss Sándor és a „bátyó”: Tórák Géza. Egymás keze alá szokott mozdulatokkal Ónbányászati múzeum Hegyoldalba vezető tárnát létesítettek az altenbergi ónbányászati múzeum mellett. Az új, modern bányászati technikát szemléltető vágat a régi, még eredeti formájában megmaradt tárna folytatásaként épült. A szomszédos bányászati múzeumban az elmúlt évszázad technikájáról tartanak bemutatót. Alten- bergben 500 éve foglalkoznak ónbányászattal. Ez a vidék még ma is Közép-Európa egyik legnagyobb ónlelőhelye. dolgoznak, nemigen ejtenek el egyetlen felesleges szót sem Csak akkor beszélnek hosz- szabban, amikor kérdem: — Föld alatti bányászként nem , furcsa csak . alig elvétve szenes vágatot hajtani? — ... Hát... a szén az masabb. Az valahogy szebb, jobb munka. Annak tán’ lelke is van. De tudja, voltunk mi fronton nagyon hosszú ideig Én — mondja Tórák, az if- jabbik, aki negyvenévesként két évvel fiatalabb a bátyjánál — huszadik évemet húzom le Tiribesen... az elővájó brigádunk pedig csak öt évvel ezelőtt alakult. Ügy hogy „kijutott osztályrészül” a szénből. És ez is nagyon fontos munka. Valóban: előkészület nélkül egyetlen frontot sem lehetne nyitni. — Dicsérték magukat fent az irodákban: hajtós, kemény csapat, illették a brigádot eme szavakkal. — Ez nem csak a mi érdemünk — tiltakoznak mindhárman. Hogy igen jó teljesít ményt értünk el tavaly, azt az is befolyásolja, milyen munkahelyre telepítenek. Ha egyi- ken-másikon bonyolultabbak a geológiai viszonyok, hát bizony megszenvedünk. És sok függ a kiszolgálástól, az anyagszállítástól is. Mert hiába mennénk előre, ha nincs tám, nincs ez, nincs az. — Eszerint tavaly minden rendben volt? — Nagyjából. Az aranykoszorús brigád már október elején teljesítette 1978-as tervét. Ami nem volt kevés. Tizenkét hónapra négyszázharminc méter vágat kihajtását tűzték célul és ötszázhuszonnyolc sikeredett helyette. Jó minőségben, pontos irányban dolgoztak. — Tart-e idén is a lendület? — 111 Lendület, lendület... Mi dolgozunk, úgy, ahogy kell! Itt nincs lógás, lazítás. Valahogy a mi szótárunkból kifelejtődtek ezek a szavak. Igaz, könnyebben, kevesebb izzadsággal is hajthatnánk, de hát egyelőre ez a néhány fúrógépünk van. Meg a kaparószalag. — Fent viszont hallottam.» — Tudjuk, az F—6-őst -mondhatták, a vágathajtót. Itt lesz az idén, az biztos, csak hogy mely idő tájt? Vastagon ömlik ki a porrá tört kőzet a fúrószár mellől, a másik oldalon meg felvijjog az automata csavarhúzó motorja. Egyébként — nevetnek — ez az év is jól kezdődött... < Karácsony György Eredményes évet zár meqyénk mezőgazdasága Az elmúlt év gazdálkodása, utolsósorban az ágazatban ben 200 mázsás a különbség, az utóbbi három évről készí- dolgozók becsületes, odaadó Még mindig akad tehenészet, tett előzetes számvetés azt munkája eredményeként a ahol 1300 liter az átlagos tejigazolja, hogy a megye me- legfontosabb célkitűzések termelés. Egyes ga'zdaságok 1 zőgazdasága középtávú tervét megvalósultak. Több terüleösszességében, időarányosan ten az országos fejlődést túlteljesíti. szárnyaló eredmények születAz időjárás tavaly az átla- tek, s néhány, 1980-ra előgosnál is nehezebb feladat irányzott feladat már megelé állította az állami gazda- valósult. A mezőgazdaságban ságok, termelőszövetkezetek dolgozók élet- és munkakövezetőit és dolgozóit. Az anya- rülménye, életszínvonala togi-műszaki bázis korszerűsö- vább javult. Igaz, hogy nem dése, a javuló irányítás, az mindegyik üzemben és a nöüzemen belüli és az üzemek vénytermesztésnek, vagy az közötti szervezettség fokozó- állattenyésztésnek nem mindása, a korszerűbb agrotech- den ágában sikerült valóra nika alkalmazása, a megfele- váltani a tervezett feladatolő fajták termesztése és nem kát. Növekvő hozamok, emelkedő ráfordítások liter tej, vagy 1 kilogramm sertéshús előállításához kétszer, 1 kilogramm marhahús termeléséhez négyszer több abrakot használnak fel, mint a legjobbak. Az idei népgazdasági terv legfontosabb feladatként az egyensúlyi helyzet javítását határozta meg. Ez megyénk mezőgazdasági üzemei számára is a hatékonyság következetesebb növelését, kedvezőtlen adottságainkat figyelembe véve a jövedelmezőség várható szintjének elérését jelenti. Célkitűzéseink mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a népgazdasági tervhez közelálló fejNövénytermelésünk tovább dezni. Az 1978-as év zárása fejlődött, a hozammutatók során csak egy szövetkezetnél többsége meghaladja az elő- várható, mintegy kétmillió fo- lődést irányoznak elő. Adott- ző évit. Kiemelkedő a búza rintos fedezethiány. Bár a ságaink jobb kihasználását se- 39,4, a burgonya 290 mázsás gazdálkodás végleges pénz- gíti a gabonatermelés ered- átlagtermése. Jól fizettek az ügyi eredményei még nem is- ményeinek további javítása, olajos és hüvelyes növények, mertek, az már látható, hogy a tömegtakarmány-termelés, a az átadott répa cukortartal- a termelési ráfordítások az gyepgazdálkodás színvonalá- ma lényegesen javult. Kedve- árbevételt meghaladóan nőve- nak emelése, az állattenyész- ző, hogy csökkentek az egyes kednek. tésben a szarvasmarha- és a üzemek között a termelési Jelentős feszültséget okoz, juhtenyésztés továbbfejlesz- színvonalban meglevő indo- hogy a termelőszövetkezetek tése. Természetesen munkánk kolatlan különbségek. egy része több év óta csak mi- akkor lesz még eredményeÁllattenyésztésünket azötö- nimális eredményt ér'eL Vár- sebb, ha a hozamokat a hadik ötéves terv eddig eltelt hatoan nyolc üzemben az egy tékonysag fokozódásával egyu t időszakában jelentős minősé- hektárrá jutó nyereseg nem növeljük ha a megtermelt gi változás jellemezte. Ezt erlaz 500 forintot. Tovább «.-m-i««* - dicsőkben a fejlesztési es biztonsági alapképzés. Kétségkívül a szabályozórendszer szigorítása is hatott a nyereség csökkenésére, de közrejátszott az is, hogy nagyok a döntően az állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetők szemléletének változása, az adottságaink jobb kihasználása és az ágazat jövedelmezőségét meghatározó szatermékek megfelelnek a belföldi, a szocialista és a tőkéspiacon egyaránt emelkedő minőségi követelményeknek. Ha nagyobb figyelmet fordítunk az üzemi szervezettség, a kapcsolatrendszer javításábályozók módosítása eredmé- fchasznalatlan tartalékok, ra, a technológiai, a szál ita- nyezte. Az elmúlt évben is Nem indokolható, hogy azo- si a szerződéses, a gazdalko- tovább növekedett az állatál- nos„ adottságú, szomszédos dasi fegyelem erősítésere a lomány, amely együtt járt a ^aságok buzahozama kö- vezetés színvonalának fejlesz- hozamok emelkedésével, a te- 10- a cukorrépa-termelés- tésére. nyésztési, az állategészségügyi Adottság, termelésszerkezet munka színvonalának javulásával. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladta a 3100 litert és felzárkóztunk az országos átlaghoz. Örvendetes, hogy az 1 liter tej, az 1 kilogramm sertés- és marhahús előállításához felhasznált abMegyénk mezőgazdaságának fejlődését hosszú távon is a kedvezőtlen adottságok határozzák meg. A természeti erőforrásokból fakadó hátrárakmennyiség több mint 10 nyok niég inkább rákényszek0_ ntenek bennünket arra, hogy százalékkal, kevesebb a rábbinál. Az ágazat eredményességét javította, hogy 10 százalékkal nőtt a tej-, 25 százalékkal a vágójuh-, s több mint 5 százalékkal a gyapjú-* értékesítés. A háztáji és kisegítő gazdaságokban előállított termékek értéke a múlt évben is meghaladta az egymilliárd forintot Különösen a növény- termesztésben és a kisállat- tartásban számottevő a fejlődés, míg a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben az állomány kismértékben csökken. Tovább növekedett a szakcsoportok száma, a felvásárlás szervezettsége. A kedvező irányú termelési folyamatnak egyik legnaez évben célratörőbben foglalkozzunk a hatékonyság kérdéseivel. Az eddigieknél tervszerűbb és összehangoltabb munkát kell végezni a föld védelme, a talaj termőképességének fokozása érdekében. Ezt a rendelkezésre álló szerényebb pénzügyi lehetőségek is indokolják. Több példa figyelmeztet arra, hogy a termelési szerkezet további finomításánál hol feltételekkel. Azonban a vég-1 zett munka csak akkor lehet eredményes, ha a termőföldet, adottságainkat, a több, korszerűbb, drágább anyagot és eszközt nagyobb hatékonysággal, optimálisabb ráfordítással hasznosítjuk. Az 1979. évi terv fokozódó követelményeinek megértése, elfogadtatása, a végrehajtás megszervezése több kérdésben szemléletbeli változást, néhány területen új vezetési és munkastílust követel. Fokozottabb felelősség hárul a vezetőkre abban, hogy helyileg milyen feladatokat jelölnek meg és a végrehajtásnak mi az eredménye. A népgazdaság egyensúlyi vegyük jobban figyelembe az helyzetének javítása a mezőüzemi adottságokat. Ha az elkövetkezendő időben megérdemelt rangot kap megyénk minden üzemében és szakemgazdaságban dolgozó pártszervezetektől, a politikai gyakorlatban azt igényli, hogy a fő figyelmet a gazdaságpolitikai bere előtt a gyepgazdálkodás célok megvalósításának segíahogyan például Szécsény- ben vagy Cereden —, akkor a számítások szerint a jelengyobb eredménye az üzemek legi szántóföldi takarmánytergazdálkodásának stabilizáló dása. A tervidőszakban lényegesen csökkent a veszteséges és alaphiányos üzemek száma. Nem volt olyan termelő- szövetkezet, ahol a pénzügyi mő terület megközelítően 30 százalékán magasabb bevételt biztosító árunövények termeszthetők. A másik, hogy nem lehet hosszú éveken keresztül drágán, hektáronként !Mal?yt önerőből, banki esz- 15_2o mázsa kukoricát tér közökkel ne tudták volna renÉvekkel ezelőtt az ápolónői hivatásról álmodott. Ropogósra keményített fityulában, hófehér kötényben képzelte el magát. Jár-kel a betegágyak között. Egy-egy mosoly, jó szó. kedves tekintet, amitől enyhülnek a fájdalmak. Az élet,' a körülmények másként döntöttek. Gálik Fe- rencné nem lett ápolónő. ' Pedig hozzákezdett. A balassagyarmati egészségügyi szakiskolában az elsőt végezte, amikor megismerkedett a férjével. A fiatalasszony mosolyog: — Édesapámmal jött hoznánk, gépkocsivezető volt. Ahogy a regényekben, meg a ti Ímeken szokás, szerelem első látásra. A fiú udvarolt a kislánynak, hz pedig amikor betöltötte a tizenhatodik évét, férjhez ment Gálik Ferenchez. Mindketten érsekvadkertiek, ott akartak letelepdni. Az asszonynak munkahely kellett. Kapóra jött, hogy a Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti üzeme munkásnőket keresett. Az egyik részleg a váci Forte- gyárnak végez bérmunkát. Dobozokat, filmtekercseket, kaFORGÁCSOLÓ A GÉP MELLETT zettákat csinálnak. Évekig a műhelyben dolgozott Gálikné. Közben szaladtak az esztendők, kilenc futott el a házaspár fölött. Otthont teremtettek, támogatták őket a szülők is. A férje szülei lakáshoz juttatták őket. A lányék a bútort adták. Hamarosan megszületett a kis Ferike. Ök pedig gyűjtöttek, kuporgattak saját házra. Jó három esztendővel ezelőtt a főmérnök szólt a Forteüzemben, mert csak így hívják a műhelyt. — Asszonyok, a forgácsolóban kevesen vannak. Legalább négy ember kellene a gépek mellé. Gondolják meg. Akinek kedve van, és többet akar keresni. betanított munkásként foglalkoztatjuk a forgácsolóban. Szóljanak, ha döntöttek. Gálik Ferencné a legelső jelentkező volt. Biztatta a férje, vonzotta a több pénz is. Űj élet kezdődött ezzel. Először is elküldték Esztergomba. Három hétig ott ismerkedett a munkával, a gépekkel. — Először nagyon megbántam. Azt hittem, néhány napig, hogy én ezt soha nem tudom csinálni. Elkeserített, hogy majdnem minden darabot elrontottam. Ügyetlennek, kétbalkezesnek, szerencsétlennek tartottam magam. Mi lesz ebből? — mondogattam állandóan. .. — Végül is mi lett? — Hazajöttünk Érsekvad- kertre. Odaálltam a gép mellé, bizony még itt is sok selej- tet csináltam az első időkben. Váltjuk egymást a forgácso- lógépnél a kolléganőmmel. Most már a száz százalékot megcsinálom. Előfordul, hogy segítséget kell kémem, ha nagyobb darabot emelek, fordítok. Olyan szakma ez, ahol valóban a gyakorlat teszi a mestert. Kétezernyolcszáz forint, körül keres havonta, és állítja, ma már nem menne vissza a régi helyére. Közben felépítették a házukat és Ferike iskolába került. Az üzem ebben is segítette. Amikor délelőttös, fél nyolckor kezd és fél négyig . dolgozik. Addig útbaindítja a kisfiút. Amikor délutános, a férje már otthon van, mire a gyerek megjön a napköziből. — Eszébe jut még az apoló- nőség? — Nagyon ritkán. Nemrégiben indult itt az üzemben egy önkéntes ápolónői tanfolyam. Jelentkeztem. Más került oda. Az az álom már ködbe veszett. Most a jelennel és a jövővel kell törődnöm. — A jövővel? — Igen. Megkérdeztem a főmérnököt. Háromévi gyakorlat után lehetőség nyílik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. Eltökéltem, ha valamilyen tanulási lehetőség adódik, megyek. Meg aztán... — Aztán? — Egyenesbe jutottunk. Szeretnénk második gyereket. Fiatal munkásasszony. Okos, értelmes elképzelésekkel. Olyanokkal, amelyek megvalósíthatók. Mindössze huszonöt esztendős. .. Csatai Erzsébet melni olyan területeken, ahonnan 35—40 mázsa tavaszi árpa is betakarítható. Ott azonban, ahol az adottságok kedveznek a kukorica termesztésének, indokolt e fontos abraktakarmány termesztése. Látnunk kell, hogy az 1979. tésére, a vállalati és szövetkezeti tervek következetes végrehajtásához szükséges politikai feltételek megteremtésére fordítsák. Támasszanak nagyobb igényt a gazdasági vezetéssel szemben. Érvényesítsék, hogy minden munka igazi fokmérője az eredményesség és a hatékonyság javulása legyen. Ezekben a napokban, ha- tekben folyik a mezőgazdasági üzemekben az előző évi munka eredményeinek összegzése és az 1979. évi feladatok meghatározása a termelőszövetkezeti zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésekre való felkészülés. Nagyon fontos, évet érintő szabályozóválto- hogy az üzemi kollektívák, a dolgozók helyes értékítéletet alakítsanak ki az adott termelőegység elmúlt évi gaz-’ alap-feltöltéssel a gazdálko- dálkodásának eredményeiről, dás biztonságát növeli. Ezért a hiányosságokról és a szükzás elsősorban a beruházások mérséklésére hat. Kedvező viszont, hogy a kötelező forgóa fő figyelmet a folyamatban levő beruházások befejezésére kell fordítani, a gépesítés lehetséges mértékű fejlesztése mellett. Feladataink végrehajtásához rendelkezünk a. szükséges séges intézkedésekről. A közgyűléseken reális tervek kerüljenek megvitatásra, a dolgozók ismerjék meg a célkitűzéseket és a végrehajtáshoz szükséges feltételeket. Havas Ferenc A VENDÉGLÁTÁS HÍREI Űj hűtőgépek. Idén 39 új Fenntartás, állagmegóvás, hűtőgépet vásárol üzleteibe a Hálózati ‘egységei fenntartásá- Nógrád megyei Vendéglátó ra idén 9 millió forintot for- Vállalat. Az összesen 860 ezer dít a Nógrád megyei Vendégforint értékű beszerzéshez látó Vállalat. Az üzletek ál- igénybe vehető állami támó- lagmegóvásának túlnyomó ré- gatás elnyeréséhez már be- szét, mintegy öt és fél millió nyújtotta pályázati kérelmét a forint értékben, saját erőből vállalat a Belkereskedelmi történő karbantartással vég- Minisztériumba. zik el. NóGRÁD - 1979. január 21., vasárnap *,
