Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
December 10 •A héten történt Emberi jogok napja DECEMBER 10-EN, AZ EMBERI JOGOK NAPJÁRA EMLÉKEZÜNK. Az ENSZ 1940- b-in ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az emberi jogok fogalmát azonban jóval élőbbről ismerjük. Amióta ember él a .földön, harcol jogaiért. A természettel vívott küzdelme például a megmaradás jogának érvényesítésé volt. Később pedig már nemcsak a természettel, hanem a társadalom erőivel is meg kellett küzdenie. Az alapvető állampolgári jogok eszméje első, tételesebb megfogalmazásának gondolata a polgári forradalmak kezdetén, a kapitalizmus hajnalán vetődött fel a középkori viszonyok, a feudalizmus előítéleteinek, kiváltságainak tagadásaként. A feltörekvő polgárság emberi jogelméletének megalapozója, előfutára, a természetjogi elmélet megalapítója Hugo Grotius holland jogfilozófus volt. ö fejtette ki 1625-ben megjelent könyvében az ember veleszületett, elidegeníthetetlen, természetes jogairól szóló elméletet. Magyarországon a reformkorban, 1825-től 1348-ig felvetődött az alapvető állampolgári jogok eszméje; a jobbágyfelszabadításról, a közteherviselésről, bizonyos fokú vallás- szabadságról, az elemi iskolai oktatásról, a sajtóról és esküdtszékről. De e jogok sajnos, hosszú ideig nem valósultak meg, sőt törvényes kifejezést sem nyertek. A magyar törvényhozás ugyanis elmaradt a fejlett polgári államokétól. Az osztrák—magyar kiegyezés után az alapvető jogok eszméje lekerült a napirendről, egyetlen törvény sem foglalko- yott még a gondolatával sem. Jóllehet a Horthy ellenforradalmi korszak kormányai minduntalan hivatkoztak az „1000 éves alkotmányra.” Népünk történetében az emberi jogok törvénybe iktatásához és valóságos érvényesítéséhez 1945, a felszabadulás nyitotta meg az utat. 1946-ban a köztársaságról szóló törvénybe bekerült az emberi jog kifejezése, s az Í949-es Alkotmányba pedig részletes felsorolás került az alapvető állampolgári1 jogokról. Az 1972-ben módosított Alkotmányban pedig ez olvasható; „A Magyar Nép- köztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.” Manapság a nyugati világban sikk lett az emberi jogokról beszélni. A tőkésvilág hírközlő szervei úgy igyekeznek beállítani az emberi jogok kérdését, mintha az csak a bur- zsoá társadalomban érvényesülne. Hadd bizonyítsuk ennek ellenkezőjét néhány adattal. Angliában közel 1,5 millió, az NSZK-ban 1,3 millió, az USA-ban több mint 7 millió a munkanélküli. És, hogyan néz ki az orvosi ellátás? Az Egyesült Államok szenátusának egyik bizottsági jegyzőkönyvéből hadd idézzünk: „Az öregeknek legalább a fele — hozzávetőlegesen 8 millió ember — nincs ma abban a helyzetben, hogy tisztességes szobát, megfelelő táplálkozást, és kielégítő orvosi kezelést engedhetne meg magának.” LÁSSUNK EGY PÉLDÁT ARRA, milyen a tőkésvilágban a továbbtanulási lehetőség. A francia baloldal közreadott tájékoztatójában ez olvasható: „Az iskoláztatás, a könyvek, a tanszerek, a segédeszközök árának — az általános árszínvonal emelkedésével ösz- szefüggő — egyre erőteljesebb növekedése következtében drágább, mint eddig bármikor. A közép- és a szegényebb rétegekhez tartozó szülők egyre kevésbé bírják vállalni az oktatás emelkedő költségeit.” Nem sorolom tovább a nyugati világból vett példákat. E néhány adat, tény is bizonyítja: a tőkésvilágban hogyan is néz ki a kérdés. De, hogy teljes legyen a kép, hadd hozzak fel néhány adatot a szocialista táborból. Magyarországon 300 ezer munkaerő hiányzik a termelésből. S amíg hazánkban a felszabadulás előtt a lakosság egyharmadára terjedt ki a szervezett egészségügyi gondoskodás, ma szinte 100 százalékos. Az alkotmányban biztosított jogok érvényesülését széleskörűen szervezett egészségügyi hálózat biztosítja, ahol 28 ezer orvos, 4 ezer gyógyszerész, 74 ezer ápolónő, védőnő, asszisztens dolgozik. Az állampolgárok 4 ezer felnőtt és 900 gyermekkörzeti orvosi rendelőben kaphatnak egészségügyi alapellátást, 90 ezer kórházi ágy áll rendelkezésükre. Az országban 159 mentőállomás 1300 gépkocsival, korszerű repülőgépekkel biztosítja, hogy a rászorulók időben jussanak megfelelő orvosi ellátáshoz. Államunk évente 70 milliárd forintot költ társadalombiztosításra, az állampolgári jogon járó egészségügyi szolgáltatásokra. Ez a nemzeti jövedelem 14—16 százaléka. Gyermekgondozási segélyre évente 3,5 milliárd, anyasági se. gélyekre 0,5 milliárd, családi pótlékra megközelítően 8 milliárd forintot fordítunk. Az állampolgárok egyötöde (mintegy 2 millió fő) részesül évente 75—80 százalékos kedvezményes üdültetésben. Ebből a szakszervezetek üdülőiben 400 ezren, vállalati üdülőkben 800 ezren. Több mint 800 ezer fiatal vesz részt a számukra szervezett üdülésben. Hazánkban az állampolgároknak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátásra van joguk. A nyugdíjasok száma 1,8 millió. Nyugdíjakra 1977-ben 33 milliárd forintot fizetett ki államunk, 19 százalékkal többet mint a megelőző évben. A továbbtanulást illetően pedig hadd idézzek számadatokat a Szovjetunióból; a befejezett es nem befejezett közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 1939-ben ló millió 900 ezer volt, 1977-ben már 128 millió 100 ezer. Gyakorlatilag kialakult az új, népi értelmiség. A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunióban tovább fejlesztik és tökéletesítik az immár általánossá tett középiskólai oktatást. Szívesen vetik nyugaton a szocialista országok szemére, hogy a dolgozók nem tudnak beleszólni a saját dolgaikba. Hogy ez mennyire nem igaz, hadd bizonyítsam a következőkkel: a szovjet alkotmánytervezet országos vitájában több mint 10 millióan — vagyis a felnőtt lakosság több mint négyötöd* — vettek részt. Az aikotmánybizottsághoz, az újságokhoz, a rádióhoz, és a televízióhoz 180 ezer levél érkezett a dolgozóktól. • Elvi jelentőségű az az új cikkely, amely kimondja, hogy a Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek irányításában. A Szovjetunióban jelenleg több mint 2 millió 200 ezer népi küldött működik, ás a tanácsok aktivistáinak száma meghaladja a 30 milliót. A szovjet demokrácia fontos eleme, hogy a választóknak joguk van visszahívni a küldötteket. Ezt a jogot nemcsak meghirdették, hanem a gyakorlatban is megvalósítják. Az utóbbi y'z évben a különböző szintű tanácsoktól, a Legfelsőbb Tanácsot is beleértve, mintegy négyezer küldöttet hívtak vissza, akik nem bizonyultak méltónak a választók bizalmára. A Szovjetunióban az állandóan működő termelési tanácskozásoknak 5,5 millió tagja (kétharmada munkás), a kolhozok közgyűlésén megválasztott vezető testületeknek 3,2 millió tagja, a különféle szakszervezeti vezető szerveknek 7,3 millió tagja van. Az országban 9 millió 500 ezer választott népi ellenőr és több mint 8 millió önkéntes rendőr működik. NEM FOLYTATOM TOVÁBB A PÉLDÁKAT. Az eddigiekből is világosan kitűnik, ha valahol, akkor a szocialista országokban megvalósul maradéktalanul az emberi jogok törvénye. Dr. Fodor László Spanyolország: túl az akadályon Nagy és veszélyes akadályon jutott keresztül december 6-án Spanyolország. A népszavazás nagy többséggel elfogadta az ország új demokratikus alkotmányát, s ezzel államjogilag is lezárta a Fran. co-féle önkényuralom időszakát. Az alkotmány tervezete természetesen politikai kompromisszum alapján készült el. Megalkotásában —, amely hosszú hónapok sokszor igen kemény vitáját igényelte — az összes vezető parlamenti pártok részt vettek, a kommunistáktól a szocialistáktól és a kormány- párti centrumon keresztül a szélsőjobboldali népi szövetségig. Végeredményben olyan, haladó vonásokat tartalmazó polgári alkotmány született, amely hosszú időszakra módot nyújt az ország demokratikus fejlődésének kibontakoztatásához. Cl Joggal merül fel a kérdés: ha az összes, lényegesebb erőt képviselő pártok közös megállapodása volt az alkotmány alapja — miért jelentett mégis veszélyes akadályt a népszavazás időszaka. Az valóban előrelátható volt, hogy a népszavazáson rendkívül nagy többséggel jóváhagyják az alkotmányt, Az igazi problémát az jelentette: lebonyolítható-e a népszavazás, vagy elönti Spanyolországot az erőszak hulláma. A dolog lényegét tekintve két csoportból állt az alkotmány ellenzéke. Az első teljesen érthető módon a három esztendeje meghalt diktátor emlékét dédelgető ultrajobboldal volt. Magyarán: a fasiszták és újfasiszták. Nem jelentéktelen erőt képviselnek. Ez az erő százalékosan nem túlságosan nagy, a politikai és hatalmi befő lyást tekintve azonban nem elhanyagolható. Az alkotmány tervezetének vitája kettészakította a parlament szélső- jobboldalán helyet foglaló népi szövetséget és annak nyíltan fasiszta szárnya, az alkotmány ellen fordult. Ami igazán veszélyessé tette a szélsőjobboldali ellenzéket — az a hadsereg tábornoki és tisztikarában található ultrajobboldali ellenállás volt. Ennek a megnyilvánulásaként lehet értékelni a népszavazást közvetlenül megelőző katonai puccskísérletet. Ezt csírájában elfojtották, s ezzel az egyik legfontosabb akadály hárult el a népsza vazás lebonyolításának útjá- bóL nehezedett. Az osztályelnyomás a kegyetlen nemzetiségi elnyomással párosult. Az utóbbi három év eseményei azonban bebizonyították, hogy a Spanyolországtól való elszakadást követelő baszk terroristák tevékenysége a szélsőjobboldal esélyeit növeli. A terrorizmus egyértelmű volt a hadsereg provoká- lásával és voltaképpen táp- tálta a Francótól örökölt erőszakszervezetek ellenállását a demokratizálás folyamatával szemben. A terroristák nyomása mindenesetre ahhoz eléggé erős volt, hogy á baszk tartományokban működő polgári nacionalista pártot az alkotmány ellen fordítsa. Pontosabban: hogy ez a párt tartózkodást és' ne „igen” szavazatot ajánljon híveinek. Ilyen előzmények után kifejezett sikernek kell tartani, hogy a választópolgárok csaknem 68 százalékos részvételével a voksok országosan mintegy 88 százaléka „igent” mondott az új demokratikus alkotmányra. A „nem” szavazatok aránya 8 százalékot tett ki. Ami a Baszkföldét illeti, ott a szavazók körülbelül 45 százaléka jelent meg az urnák előtt és 69 százalék volt az „igen” szavazatok aránya. © Az alkotmány elfogadása mindent összevéve kedvező fordulatot jelent, és Spanyol- ország történelmi fejlődésének új szakaszát nyitja meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a problémák megoldódtak. Feltehető, hogy a népszavazás után sikerül csökkenteni a baszk terrorizmus nyomását és ezzel párhuzamosan még hatásosabban szemmel tartani a hadsereg soraiban meglevő neofasiszta erőket. Ezeken az alapvető feladatokon túlmenően a politikai b c előreláthatólag a választások időzítése körül kristályosodik ki. Rendkívül sürgős lenne a községi választások megtartása. mert csali így lehetne leváltani a helyi szinten még mindig karosszékeiben ülő, a" központi apparátusnál lényegesen jobboldalibb közigazgatást. Elvben napirenden lennének az általános választások is, bár ezeknek a megtartása a bizonytalanság és feszültség újabb korszakát hozhatná — anélkül, hogy a jelenlegitől lényegesen eltérő erőviszonyok alakulhatnának ki. Hogy e két választásra milyen sorrendben kerül sor, illetve, hogy általános választás nélkül létrehozható-e egy jelenleginél szélesebb alapokon álló kormány, azt csak a várható politikai pozícióharcok kimenetele válaszolhatja meg. —i —e © A népszavazás másik akadálya a baszk terrorista mozgalom. Ennek történelmi- társadalmi alapja az volt hogy Franco évtizedeiben a Baszkföldre a diktatúra különösen brutális és erős súlya <9 DECEMBER Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! magyar. . POSTA .- . Torpedó a strandon Gyakorlatozás közben váratlanul irányíthatatlanná vált egy ausztrál hadihajóról kilőtt torpedó. A veszélyes szerkezet Sydney strandja felé vette útját. A parti őrség cápafigyelő szolgálata hangosbeszélőn ismeretlen veszélyes test közeledtére figyelmeztette a fürdőzőket, napozókat, akik pánikszerű gyorsasággal igyekeztek elhagyni a strandot. A torpedó áttörte a cápák ellen épített védőhálót, de csodával határos módon emberi sérülés nem történt. Nagybátony nagyközségi Tanácsának elnöke pályázatot hirdet a műszaki csoportnál betöltendő állásra. Feltétel: építészmérnöki; vagy műszaki főiskola magasépítési szakán szerzett képesítés. Fizetés: az érvényben levő rendeletek szerint. / Megegyezés esetén tanácsi bérlakás biztosítása lehetséges. Az állás 1979. január 1-től tölthető be. Eurdpa-konsressziis nyílt Kölnben Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton délelőtt megnyílt Kölnben a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt Európa- kongresszusa. A Bonnban kormányon levő SPD itt hozta nyilvánosságra jelöltlistáját a jövő nyári közvetlen Európa- parlament-választásokra. A 78 politikus névsorát Willy Brandt, az SPD elnöke és Heinz Oskar Vetter a német szakszervezeti szövetség (GDB) elnöke vezeti. A nyugatnémet kormánypárt Európa-programját a szakszervezeti követelések elfogadása jellemzi. így első alkalommal került egy SPD-do- kumentumba az általános munkaidő-csökkentés távlatilag a 35 órás munkahét bevezetése — és annak követelése, hogy a dolgozók sztrájkjogával szemben a munkáltatók munkáskizárási gyakorlatát nyilvánítsák törvénytelennek. A kongresszus előestéjén az SPD-elnökség olyan határozatot is elfogadott, amely szót emel a közhivatalba pályázók politikai múltjának kikutatása és a politikai rendőrség automatikus bevonása ellen. Az Európa-program alapvető téziseit nemcsak a jobboldali kereszténypár1 >k, hanem az SPD-vel szövetséges szabaddemokrata párt néhány vezető politikusa is bírálta. Martin Bangemann, a szabaddemokraták első számú jelöltje az Európa-parlamentbe, kijelentette, hogy pártja semmiképpen sem támogatja az SPD programját, amely a nyugatnémet szakszervezetek követeléseit akarja európai szinten érvényesíteni. Szavai szerint ezek teljesítése egy „szakszervezeti Európa” megszületését eredményezné, amely ellentétes az FDP által célba vett „liberális Európával”. Ibárruri születésnapja December 9-én ünnepelte 83. születésnapját Dolores Ibárruri, az SKP elnöke. A Mundo Obrero, — a párt központi lapja, ebből az alkalomból munkatársa beszélgetését közli La Pasionariával. Dolores Ibárruri a beszélgetés során főleg az őt a Mundo Obreróhoz fűző szálakról beszélt. Élete nagy része — mondotta — összekapcsolódott a Mundo Obreróval, amelybe 1931. a lap megalapítása óta rendszeresen írt. isralás iecnterka A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság decemberben külön ajándéksorsolást rendez. A húzáson a decemberi előfizetéses lottószelvények, valamint azok az 52. heti lottószelvények vesznek részt, amelyek — az 51. heti lottószelvényekkel egyidőben — legkésőbb december 21-én, csütörtökön 12 óráig a kiértékelő helyekre beérkeznek. Az ajándéksorsolást december 22-én rendezik, a főnyeremény: Moszkvics személygépkocsi Országos Takarékpénztár Nógrád megyei Igazgatósága o
