Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
w KÖZLEMEN az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széleskörűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkás- mozgalom régi harcosaitól, munkahelyi kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, társadalmi és tömegszervezetektől, úttörőcsapatoktól, társadalmunk legszélesebb köreitől, párttagoktól és pártonkívüli- ektől kapott az évfordulón. A magyar marxista—leniCDU-elnökjelö!t A feledékenv Carstens Hosszú vajúdás után megszületett a bonni uniópártok döntése: Kari Cars- tenst, a Bundestag jelenlegi elnökét jelölik a jövő év május 23-án sorra kerülő szövetség: elnökválasztásra. S mivel az elnökválasztó testületben a CDU/ CSU pártszövetségé a többség, megválasztása szinte bizonyosra vehető. A jelölésnek egyetlen „szépséghibája” Carstens náci múltja — és még egy „apróság”. No, de nézzük sorjában. minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefogásával feladata inkai megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 19"'’. évi népgazdasági terv teljesítésére. nista forradalmi párt megalakulásának UJ. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, néoünk helytállásának szólnak és barátságot, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemlékezésekért. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3—3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagor- szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubelelszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkéspiaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubelelszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tiszta jövedelemnek, az állami költségvetésbe központosított hányada: ennek ellenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatározott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szervezetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. nemzeti jövedelem ipari termelés országos építési-szerelési teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése a szocialista szektor beruházásai összesen egy lakosra jutó átlagos nominal jövedelem egy keresőre jutó nominal bér országos átlagban fogyasztói árszínvonal egy lakosra jutó reáljövedelem egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér, egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset a lakosság fogyasztása az összes lakásépítés ebből állami lakás az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok éa szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubelelszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges —, szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek,, alkatrészek. részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra A Központi Bizottság megállapította: a termelés meny- nyiségi feladatainak az éves tervekhez közel álló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek. az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkéspiacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a meny- nyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. 2. A XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők, fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat 1 megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai 3—1 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd forint 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1,0—1,5 százalék 2,5—3,0 százalék 90 ezer 31 ezer 8,4 százalék 6,1 százalék használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban levő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a -felújítás és -karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén t„l mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok — ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló- és feldolgozókapacitások bővítésével is segíteni, ösztönözni keli a nagyüzemeket, a háztáji és Jcisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a terme. 1 őszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl, fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A luk osság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével, tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházás volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A cél- csoportos és egyéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz képest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen lassítani kell a készletek növekedését, d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettse- gek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. 3. Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos fel- használásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző keresetdifferenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek es a tanácsok a nép- gazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelőegységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyen- lősdi és a jobb munka, nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát az ifjúságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termék- szerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása- A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dolgozók értsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a jó kezdeményezések ismertetése,, az eredményes munka hiteles ábrázolása. ♦ A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor Carstens — okulva az eltitkolt náci múltja miatt nemrég megbukott Filbinger ba- den-württenbergi miniszterelnök példáján, mindent gondosan előkészített és az adatokat nyilvánosságra hozta. Az okmányok tanúsága szerint egy 1948. június 3-i esküdtbírósági ítélet Carstens javára írta, hogy „elöljárói nyomására 1937-ben kérte ugyan a felvételét a hitlerista pártba, de a szükséges iratokat »előrelátásból-“ késve nyújtotta be és így felvételi kérelmét 1939. május 12-én elutasították”. A tagfelvételi zárlat feloldása után 1940. elején mégis felvették a pártba. „Minthogy azonban a háború végéig katona volt, gyakorlatilag csupán tagjelöltnek volt tekinthető”, — így az adenaueri igazságszolgáltatás. Az, hogy 1933-tól 1935-ig az SA-hoz, a hírhedt rohamosztagosokhoz tartozott, — úgymond — nem írható a terhére, mert csak ez biztosította továbbtanulását. Minthogy az SA-tagsága 1935- ben megszakadt— az esküdtbíróság szerint — Carstens szinte a nácizmus üldözöttje lett... Ez már Carstensnek is sok volt. Egykori elvbarátaira való tekintettel élénken tiltakozott az ellen, hogy ő „ellenálló” lett volna. Szerényen csupán azt jegyzi meg, hogy elutasítólag állt szemben a rendszerrel. (Igaz ugyan, hogy mialatt felvételi kérelme az „elutasított” pártnál volt, brémai lakóhelyén a párttagdíjak beszerzésével igyekezett magát hasznosítani.) Carstenst 1939-ben behívták a hadseregbe, de a frontszolgálat alól felmentették, így alkalma volt jogászként működni. Érdekes módon azonban erre az időre nem képes visszaemlékezni. Mindenesetre „nem zárja ki”, hogy 1943-ban részt vett a brémai katonai bíróság több ülésén. De, hogy ott mi történt, arról csak homályos emlékei vannak: „Halálos ítélet meghozatalában azonban nem vettem részt — állítja, a Spiegel című nyugatnémet hetilap szerint — mert erre bizonyára emlékeznék”. És most az „apróság”: Carstens ellen hamis tanúzás vádjával bírósági eljárás folyik, amelynek tárgyalását jövő tavaszra tűzte ki a kölni fellebbviteli bíróság. Carstens ugyanis egy korábbi parlamenti vizsgálat során tagadta, hogy annak idején, mint Kiesinger kormányának államtitkára tudott volna arról, hogy a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) részt vett az illegális nemzetközi fegyverkereskedelemben. Mikor kihallgatták, azt mondta: „Most hallok erről először”! Günther Metzger, a vizsgálóbizottság szociáldemokrata tagja hazugságnak minősítette Carstens vallomását és bizalmas iratokat terjesztett elő a szövetségi nyomozó szolgálat főnöke és a Merex bonni fegyverkereskedő cég közötti együttműködésről. A papírok némelyikén Carstens szignói a és megjegyzései olvashatók. Carstens, úgy látszik, ezekről is... elfeledkezett. Hogy ezek után miért mégis Carstenst jelölték szövetségi elnöknek, a keresztény- demokraták? Nyilván azért, mert emlékeznek rá, hogy korábbi jelöltjeik és vezetőik, a náci múlttal nem kevésbé terhelt Heinrich Lübke szövetségi elnök, Hans Globke, Adenauer közeli munkatársa, továbbá Kurt Georg Kiesinger és Hans Filbinger miniszterelnökök is betölt,hettek állam-. illetve kormányfői pozíciókat. Hogy ehhez mit szól a külföld és az NSZK demokratikus közvéleménye aa megint más kérdés. Gáti Istváa
