Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

Halaim! ellenségek Törökországban Francia idegenlégió Még mindig: menetelnek Hatonai bírákat nevem Delegáció utazott Huari Bumedien temetésére h hi három haderőnem. a titkos- szolgálat és a nemzetbiztonsá­gi tanács parancsnoka is. Tájékozott források szerint Ecevit ezzel az intézkedéssel meg akarja mutatni: szilárdan kézben tartja az ország veze­tését és nem engedi meg a hadseregnek, hogy rendfenn­tartás címén túllépje hatáskö­rét, ugyanakkor a leghatáro­zottabban véget kíván vetni a jobboldali erők által provoká­ciós és zavarkeltő céllal szí­tott terrorizmusnak és fe­szültségnek. A Demirel vezette igazság­párt csütörtökön bejelentette, hogy parlamenti indítványt terjeszt elő, amelyben „köte­lességmulasztással és hozzá nem értéssel” vádolja meg Ecevit köztársasági néppártját azért, mert az nem korábban rendelte el a szükségállapotot. A bizalmatlansági indítvány­nyal felérő lépés politikai vál­sághoz vezethet, ha a többi konzervatív politikai csoport is csatlakozik az igazságpárt­hoz. (MTI) I\cm szűnő tűnt cl esek Iránban Ezrek tüntettek csütörtök délelőtt Teherán több kör­zetében, sahellenes és Ame­rika-ellenes jelszavakat han­goztatva. A déli olajmezőkön ugyan­akkor a sztrájkoló munká­sok kútrój -kútra haladva egymás után zárják le az olaj­szelepeket, csalcnem teljesen megbénítva az olajtermelést. Értesülések szerint a csütörtö­ki termelés 200 000 barrel alatt marad abban az ország­ban, amely normális körül­mények között napi 6 millió barrelt termel. Az olajszállító hajók a Kharg-szigeti kikö­tőben vesztegelnek, az olaj- finomítók pedig — az abada- nit kivéve — teljesen leálltak. Teheránban az utakat ki­égett autók, épületkövek, út­jelző táblák — a tüntetések nyomai — zárják él, s a köz­lekedés teljesen megbénult. Tüntetők egy csoportja fel­gyújtotta az- El A1 izraeli lé­gitársaság teheráni irodáját. Teherán különböző körze­teiből rendszeresen szórvá­nyos lövöldözés hallható. A drámai eseményekkel egy­idejűleg az ellenzék egyik ve­zetője csütörtökön, teheráni sajtókonferenciáján, előter­jesztette az „Egység a felsza­badulásért” elnevezésű po­litikai csoport programját. Báni Ahmed, a parlament al­sóházának tagja a programot ismertetve felszólított a sah távozására és egy ideiglenes kormány létrehozására Báni Ahmed szerint „ez jelenti az egyetlen politikai megoldást” ha a jelenlegi zsarnoki rend­szer és külföldi támogatói el akarják kerülni a néppel való katasztrofális konfron­tációt”. A program szerint a jelen­legi alkotmány keretében ta­pasztalt és tekintélyes politi­kusokból álló tanácsot hozná­nak létre, amelynek feladata lenne az ideiglenes kormány megválasztása. Ez a kormány feloszlatná a parlamentet és három hónapon belül úi vá­lasztásokat írna ki. Ezt köve­tően pedig már az új parla­ment döntene az új kormány­zási rendszerről Iránban. (MTI) Veszélyes út... Törökországban 54 katonai bírót neveztek ki szerdán ab­ban a 13 városban, amelyben a karamanmarasi összecsapá­sok nyomán kihirdették a rend­kívüli állapotot. Mint hivata­los források elmondták, a ka­tonai bíróságok feladata az ellenségeskedéseket szító ele­mek, illetve gyanúsítottak fö­lötti ítélkezés. Az AFP ankarai értesülése szerint a politikai összecsapá­sok sorában szerdán újabb két egyetemista vesztette éle­tét a fekete-tenger-parti Trab- zonban és a Földközi-tenger partján levő Antakiában. Fi­gyelemre méltó, hogy mindkét incidens helyszíne kívül esik a rendkívüli állapot hatálya alá eső körzeten. Az ostromállapot istanbuli parancsnoka másrészről szer­dán közleményben jelentette be. hogy a város körzetében szigorúan tilos felvonulásokat, gyűléseket rendezni, fegyvert és robbanószert gvártani, il­letve viselni, továbbá falraga­Huari Bumediennek, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság elhunyt elnöké­nek temetésére Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vezetésével csütörtökön magyar küldöttség utazott Al- g'rba. A delegáció tagja dr. Peking rövid időn belül im­már másodszor jelezte, hogy szívesen venné, ha az 1959-es sikertelen felkelés óta Indiá­ban, önkéntes száműzetésben élő dalai láma visszatérne Ti- betbe. A hazatérésre szólító felhívás pancsen Erdend Csud- zsi-Gelcen (az egykoghiában a dalai láma után a második vezető, a pancsen láma) ré­széről hangzott el a kínai né­pi politikai tanácskozó testü­let (népfront) országos bizott­sága állandó bizottságának Pekingben tartott ülésén. A pancsen láma, aki a kul­turális forradalom több mint tíz éve alatt nem hallatott ma­Súlyos diplomáciai vihart kavart a Warren Christopher külügyminiszter-helyettes ve­zette amerikai küldöttség taj- pejí látogatása. A delegáció szerdán érkezett a tajvani fő­városba és ott-tartózkodását azóta rendkívül heves Ameri- ka-ellenes tüntetések kísérik. A kiváltó ok az a közelmúltban létrejött megállapodás, amely szerint az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság 1979. január elsejétől diplo­máciai kapcsolatot létesít egy­mással, s Washington ugyan­akkor megszakítja diplomáciai és katonai kapcsolatait Taj­vannal. Az amerikai kormány most azért menesztett magas rangú delegációt Tajpejbe, hogy „enyhítse” a tajvani vezetők felháborodását, s biztosítsa őket arról, hogy a jövőben „nem hivatalos szinten” ugyan, de megőrzi a tajvani rendszer­rel kiépített kereskedelmi, kul­turális és egyéb kapcsolatait. Ez utóbbi keretében védelmi fegyvereket szállít továbbra is Tai vannak. Ennek ellenére az amerikai küldöttség „példátlan” fogad­tatásban részesült. Már a re­pülőtéren tízezrek tüntettek Washington-ellenes jelszavakat hangoztatva, majd a Tajpej szokat elhelyezni. Más váro­sokban is felszólították a la­kosságot, hogy mindenki szol­gáltassa be a birtokában levő fegyvereket. A Demirel vezette igazság- párt gyengeséggel vádolja Ece­vit kormányát és ennek je­leként értékeli a rendkívüli állapot bevezetését. .Nyugati hírforrások szerint a minisz­terelnök képes állni az ellen­zék kihívását, de nyugati dip­lomaták aggasztónak tart ják a törökországi politikai erőszak feltörését, különös tekintettel a, szomszédos Iránban lejátszó­dó eseményekre. Bülent Ecevit török minisz­terelnök csütörtökön koordiná­ciós központot hozott létre, amely összehangolja a 13 me­gyében életbe léptetett rend­kívüli állapot rendelkezéseinek végrehajtását. A testület élén a miniszterelnök áll. A testület naponta ülésezik és értékeli, hogyan hajtották végre a rendkívüli állapot ren­delkezéseit. Hetente egyszer a tanácskozásokon részt vesz a és városfejlesztési miniszter, valamint Széphelyi Zoltán, ha­zánk algíri nagykövete. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyetfese, Katona Imre az Elnöki Tanács titkára, Pul- lai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter. Kárpáti Már­ta és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI) gáról, de újabban ismét köz­életi tevékenységet fejt ki mint a népfront képviselője, re­ményét fejezte ki, hogy a da­lai láma és a vele együtt kül­földön élő tibeti személyiségek mielőbb visszatérnek Kíná­ba, hogy honfitársaikkal együtt vegyenek részt az „új hosszú menetelésben” a Hua Kuo-feng vezette központi bizottság irányítása alatt. Biz­tosította a dalai lámát és a többi száműzetésben élő tibe­ti vezetőt, hogy hazatérésük esetén a párt és a nép „szívé­lyesen fogadja őket és megfe­lelően gondoskodik róluk”. központja felé tartó, a kül­döttség tagjait szállító gép­kocsikonvojt a felháborodott tömeg megtámadta, üvegekkel és kövekkel dobálta meg. A delegáció szóvivője szerint maga Christopher külügymi­niszter-helyettes is könnyeb­ben megsérült. A washingtoni külügymi­nisztérium nyilatkozatban til­takozott az amerikai delegá­ciót ért attrocitások miatt. Az amerikai külügyminisz­térium szerdán este azt is be­jelentette, hogy Carter elnök — tekintettel a történtekre — fontolóra vette a küldöttség visszahívását Tajvanról. A jelek szerint Carter egye­lőre elállt attól a szándéká­tól, hogy hazarendelje a de­legációt. Erre utal az, hogy csütörtökön reggel Csang Csing-kuo tajvani elnök talál­kozott Warren Christopherrel, az amerikai delegáció vezető­jével. A küldöttség szóvivője szerint a külügyminiszter-he­lyettes biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a taj­vani hatóságok garantálják a küldöttség tagjainak biztonsá­gát. Ennek fényében — mint a szóvivő hangoztatta — a fe­lek megállapodtak a tárgya­lások folytatásában. (MTI) Nehmet Shehu felszólalt az albán népi gyűlésben abból az alkalomból, hogy újraválasz­tották miniszterelnöki tisztsé­gében. Az ATA albán hírügy­nökség szerint a miniszterel­nök hangoztatta: Kína veszé­lyes útra lépett. A kínai ve­zetés széles körű, az egész vi­lágra kiterjedő reakciós tevé­kenységet kezdett, szüntelenül bújtogat az általa elkerülhe- Uitlenndí mondott harmadik „Mi lesz az idegenlégióval, ha Algériából is kiszorul? Mi­lyen helyet szánnak a tenge­rentúli szolgálatra hivatott légiónak, ha Franciaország te­rülete csak az anyaországra korlátozódik majd?” — tette fel a kérdést az algériai há­ború vége felé Gardy tábor­nok a zsoldossereg egykori parancsnoka. Az Evianban 1962-ben meg- . kötött francia—algériai egyez­mény értelmében, az idegen- I légió főhadiszállását, a hír­hedtté vált Sidi bel Abbes-i tá­maszpontot, 118 év után ki­ürítették. Pierre Messmer ak­kori hadügyminiszter azon­ban kijelentette, az idegenlé­gió feloszlatásáról szó sem le­het: „új megbízatást” kap. Az új központ, a Marseilles melletti Aubegnébe került, a kiképző bázisokat pedig Kor­zika szigetén (egy szigetről mindig nehezebb a szökés) építették ki. A légióban a tisz­tek szinte kivétel nélkül fran­ciák. A legénység közé hiva­talosan nem vesznek fel fran­cia állampolgárt. Ezt azonban nem nehéz kijátszani: a fran­ciák általában kanadaiként, belgaként, vagy svájciként diktálják be adataikat. A francia idegenlégiót .1831. március 9-én alapította Lajos Fülöp királyi rendelettel. Első szakasza így hangzik: „A ki­rályság területén idegenlégiót lehet alakítani, de bevetni, csakis a királyság kontinentá­lis területén kívül lehet”. Az idegenlégiót azért alapította Lajos Fülöp, hogy törvényes keretben foglalkoztassa Napó­leon és X. károly „munkanél­külivé” vált zsoldosait. A királyi rendelet értelmé­ben először nemzeti zászló­aljakat állítottak fel. Ezen ha­marosan változhattak, mert a különböző nációjú zászlóaljak közötti rivalizálás majdnem belháborúba csapott át. Az el­ső parancsnoknak, a svájci származású Stoffel ezredes­nek, az is fejfájást okozott, miként zabolázza meg a légi­ót elárasztó „nehéz fiúkat”. Szökött fegyencek, gályarabok és köztörvényes bűnözők szép­számmal akadtak a királyi rendelettel alapított „tisztes szervezetben". A börtönökben és a gályákon híre terjedt an­nak, hogy mesés kincseket rejtettek el azokban az észak­afrikai városokban, ahová majd küldeni fogják őket. A Toulonban 1832-ben be­hajózott első zászlóalj marta- Iócainak azonban csalódniuk kellett: Stoffel ezredes azon a véleményen volt, hogy a „fiú­kat” csak a legkeményebb munkával lehet megszelídíteni és vakfegyelemre nevelni. Tíz­órás, megállás nélküli ásást rendelt el az afrikai nap gyil­kos tüze alatt. A Duale és Bugarik közötti mocsaras vi­déken megépített utat a „Lé­gió Ütjának” nevezték. A túl­élőkből olyan katonák váltak, akik vakon vallották: „mi nem Franciaországért, hanem a Légióért harcolunk, a Légió a mi hazánk”. Persze a légió nem magáért létezett, az 1832—1935-ös had­járat során lassanként azzá vált, aminek tulajdonképpen szánták: a gyarmati hadsereg „dárdahegyévé”. És ettől kezd­ve története egybefonódott a francia gyarmatosítás történe­tével. Megépítik a Sidi bel Abbes hirhedt erődítményét. Azután 1854-ben Észak-Afrikából a légiót „kirádulni küldik” a krími háborúba, ahol egysé­geik részt vesznek Szevaszto- pol bevételében. Az újabb kaland 1863-ban, a mexikói expedíció, egvben a légió első „kis Waterlooja”. III. Napóleon nagy ábrándja világháborúra. A kínai veze­tés figyelmen kívül hagyja a világ népeinek a békéért ví­vott harcát. A kínai vezetés nap mint nap szorosabbra fű­zi kapcsolatait az imperialis­ta hatalmakkal, amit ékesszó­lóan bizonyít, hogy a közel­múltban állapodott meg Wa­shingtonnal a diplomáciai kap­csolatok nagyköveti szintű felvételében. az volt, hogy Mexikó leigá­zásával és néhány dél-ameri­kai állam hozzácsatolásával — íráncia védnökség alatt — „latin-amerikai katolikus bi­rodalmat” hoznak létre. A „nagy eszme” keresztesvitézei pedig az idegenlégiósok vol­tak. Három év után azonban megtizedelve indultak vissza Mexikóból a légiósok: a kole­ra, a sárgaláz és a mexikói szabadságharcosok golyói mint­egy kétezrüket marasztalták ott örökre. Amit azonban ma­gukkal vittek, az a légió első legendája volt. A fáma szerint Danjou ka­pitány hatvan légionáriusa 11 órán át tartotta magát egy cameronei nyomorúságos kis porfészekben háromezer mexikói katonával szemben, persze csak azért, mert pa­rancsot kaptak arra, hogy ott maradjanak. Azóta minden év április 30-án a „Légió a mi hazánk” szólamai mellett em­lékeznek és a legénységnek járó dupla alkoholadaggal adóznak a legenda teremtői­nek. Danjou kapitány fakezét pedig a Mexikóból kiebrudalt franciák magukkal vitték, a légió múzeumában aranyta­lapzaton állították ki. A „mű- kézereklye” előtt a légiós­tiszteletadás kötelező. A ke­gyetlen kiképzési módszereket, a testet-lelket megtörő bánás­módot a legendák kialakítá­sával, a hazug légiós romanti­kával próbálták ellensúlyoz­ni. A porosz—francia háború­ban vetik be az alapító ok­mánnyal ellentétben először Franciaország területén a Lé­giót, majd a versailles-i had­sereg kötelékében részt vesz­nek a Párizsi Kommün leve­résében. E rövid kitérő után újból a gyarmatokon tevékenykedik tovább a hadsereg „lándzsa­hegye” : Indokína, Dahomey, Szudán, Madagaszkár. Ma­rokkó. .. A második világhá­borúban a szövetségesek olda­lán harcolnak az észak-afrikai hadműveletekben, a háború után pedig éppen Kömmel Af­rika—Korpsának katonáiból töltik fel a Franciaország szá­Marchais az NDK.-ban Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára csütörtökön fogadta Georges Marchaist, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­rát, aki üdülésen tartózkodik az NDK-ban. A megbeszélé­sen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. Vé­leménycserét folytattak párt­jaik politikájáról, valamint a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről. (MTI) mára Vietnamban újból foii- tossá váló idegenlégiót. Itt szenvedi el fennállásának leg­súlyosabb vereségét — mint­egy 15 ezer légiós veszett ott Vietnamban. A Dien Bien Phu-i katlanban körülzárt 5800 légiósból 1500 elesett és 4000 megsebesült. Vietnam után egy újabb kíJ sérlet az összeomló félben le­vő francia gyarmatbirodalom összedrótozására: Algériában szervezik újjá a légió egysé­geit. De a „fehér kepisek” nem sokáig gyarapíthatták itt sem a légió dicsőségnaplóját. A de Gaulle tábornok által aláírt eviani szerződés 1962-ben úgy tűnt, pontot tesz az idegenlé­gió algériai történetére. A több mint másfél évtlze-' des „Csipkerózsika-álom” után a légiósok napja azon­ban újra „felragyogott”. Üj megbízatást kaptak, a légió lassan visszaszivárgott Afri­kába. Ma már nyolc afrikai országban állomásoznak fran­cia csapatok. A „nagy vissza­térés” idén tavasszal volt, amikor is Párizs Afrika szí­vében vetette be az idegenlé­giót. A zairei Shaba tarto­mány fővárosát, az idegenlégió 2. ejtőernyős ezrede foglalta vissza a felkelőktől. Az utolsó légiós 1962-ben esett el igazi tűzharcban Csádban. Azután a „hosszú unalom” évei alatt legfeljebb egymás kezétől, vagy feldühö­dött korzikai pásztorok va- dászpuskáitól hullott el egy- egy hadfi. Zairéban azonban újból voltak „hősi halottak” és így újabb lapokkal bővül­hetett a légió porosodó emlék­könyve. Liszkal László Értesítés Megnyílt Balassagyarmaton az Express Ifjúsági,, és Diák Utazási Iroda fiókja. 1979. évben a következő szolgáltatásokat tudjuk nyúj­tani: Belföld: utaztatás. rendezvény, üdültetés, szállás, étkezés, közlekedési eszköz — értékesítés. Fakultatív idegenve­zető, belföldi csoport­kísérő rendezvények­re — koncertekre — színházakba, belépő­jegyek beszerzése, közlekedési jegyek, vasúti nem­zetközi jegyek, helyjegyek, hálókocsi-, repülőjegy biztosí­tása. Külföld: társasutazások, szak­mai utak, nyelvtanfolyamok, brigádoknak különvonat indí­tása. Egyéni kiutazás! ajánlataink: NDK, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Jugoszlávia. Jelentkezési korhatár: 35 év. Bővebb felvilágosítást ad fió­kunk Balassagyarmaton. Rá­kóczi út 61. Telefon: 385. KÖGRÁD - 1973. decembei 29., péntek Ábrahám Kálmán építésügyi­éiinába hívják a dalai iá mát Az amerikai küldöttség „meleg" fogadtatása Tajvanon (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents