Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-28 / 304. szám
Jogi tanácsadó I KEDVEZMÉNYEK A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJNÁL i P. Sandámé nagybátonyi olvasónk 31 éves, közel egy éve keresőképtelen állományban van, de kezelőorvosának véleménye szerint belátható időn belül felépülése nem is várható, javasolja: kérje rokkantsági nyugdíjazását. Amikor ezt a javaslatot vállalatával közölte, azt a tájékoztatást kapta, hogy nyugdíjazásához a jelenlegi hét évvel szemben legalább nyolcévi szolgálati időre volna szüksége. Olvasónk részben az orvos javaslata, részben pedig mások véleménye alapján, akik szerint sokkal kevesebb munkaviszonnyal is helyeztek már rokkantsági nyugdíjba valakit, kételkedik a tájékoztatás helyességében. Mégis lehetséges lenne, hogy kérelmével elutasítanák? — kérdezi olvasónk. Lehetséges. Hatályos jogszabályaink szerint rokkantsági nyugdíjra az a dolgozó tarthat igényt, aki munkaképességét legalább 67 százalékba elvesztette és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, megszerezte a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati időt, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél. A rokkantság tekintetében a kezelőorvos véleménye lehet irányadó, de semmiképpen sem döntő érvényű. A keresőképtelenség ugyanis nem azonos a munkaképtelenséggel. A munkaképtelenség százalékának megállapítása kizárólag az Országos Orvos Szakértői Intézet I. és II. fokú orvosi bizottságának hatáskörébe tartozik, akik viszont a kórházi leletek és az előzetes szakorvosi véleményeket is figyelembe véve állapítják meg az igénylő munkaképtelenségének a mértékét. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő tekintetében is különbséget tesz a jogszabály, aszerint, hogy az igénylő hány éves a megrokkanás idején. Ennek megfelelően; 22 éves életkor betöltése előtt két év, 22—24 éves életkorban négy év, korkedvezményes munkakörben három év, 25—29 éves életkorban hat év, korkedvezményes munkakörben négy év, 30—34 éves életkorban nyolc év, korkedvezményes munkakörben hat év, 35 éves életkor betöltése után pedig tíz év, korkedvezményes munkakörben nyolc év szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy az egyéb feltételek fennállása esetén az igénylő rokkantsági nyugdíjra jogosult legyen. A fiatal korban megrokkantak érdekében a törvény kedvezményt tartalmaz. Ennek megfelelően két évnél kevesebb szolgálati idő alapján, vagyis a szolgálati idő tartamára tekintet nélkül is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki. iskolai tanulmányainak befejezését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt rokkant meg. Kedvezmény az is, hogy a szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás, nem pedig az igénybejelentés idejének időpontjában betöltött életkorát veszik alapul. .A megrokkanás időpontjának vélelmezése ugyancsak a MÜCSŰ hatáskörébe tartozik. Nem lehet ezt a kedvezményt alkalmazni annál az igénylőnél, aki a munkába lépését, illetőleg a szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant. Ebben az esetben a szolgálati idő számításánál az igénybejelentés időpontja az irányadó. További kedvezmény az is, hogy az a dolgozó, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően a megrokkanásig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. Fentiekből kitűnik, hogy olvasónk lehet jogosult rokkantsági nyugdíjra. Ezt a jogosultságot csak a társadalombiztosítási szervek tudják pontosan megállapítani. Javaslom ezért, hogy nyugdíjigényét az ellenvélemények ellenére is nyújtsa be az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz. SZABÁLYT ALAN FELMONDÁS A VÁLLALAT RÉSZÉRŐL K. János érsekvadkerti olvasónk öthónapos keresőképtelensége után jelentkezett munkára. Kellemetlenül érte, hogy munkakörébe más dolgozót helyeztek, olvasónkat pedig máshol kívánták foglalkoztatni azzal a szóbeli indokkal, hogy régi munkakörébe olyan dolgozó kell, aki nem betegeskedik. Még nagyobb meglepetés érte a vezetőjével folytatott hosszas vita végén, amikor áthelyezés címén a munkaviszonyát felmondó határozatot is megkapta, amelyben többek között közölték, hogy a tizenöt napos felmondást megkapta, de munkájára nem tartanak igényt. Amikor viszont a még bentlevő szabadságát kérte, azt közölték, hogy az benne van a felmondási időben. Olvasónk érzése szerint a vállalat eljárása törvénysértő' volt. így van-e ez, ha igen, mit várhat a döntőbizottságtól, amelyhez már beadta panaszát? — kérdezi olvasónk. A vállalat eljárása többszörösen is jogszabályt sértett. Nem vitás, hogy a vállalatnak joga van átszervezés címén egyes dolgozóinak a munkaviszonyát megszüntetni. Átszervezésnek számít egyes munkakörök megszüntetése, összevonása, de semmi esetre sem lehet átszervezésnek tekinteni azt, amikor a munkakör megmarad, csak éppen az oda alkalmazott dolgozó kényszerű távolléte idején oda mást alkalmaznak, vagy osztanak be. Tehát már a felmondás oka is törvénysértés alapján született. A jogszabály egyértelműen tiltja a felmondást bármilyen címen is történne az, a keresőképtelenséggel járó betegség ideje (legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy, tbc-s megbetegedés esetén két évig) és az azt követő 15 nap alatt. E szabály alkalmazásánál nem a munkaviszony munkakönyvbe is bejegyzett megszűnésének a napja, hanem a felmondás közlésének az időpontja, vagy a felmondási idő kezdő időpontja az irányadó. A munkaügyi döntőbizottság bizonyosan érvényteleníteni fogja a vállalat felmondó határozatát, ennek következtében a vállalat vagy kénytelen régi munkakörében tovább alkalmazni, vagy pedig az újabb felmondásnál a jogszabályban előírtaknak megfelelően eljárni és a felmondást részletesen megindokolni. Törvénysértő az elmaradt fizetett szabadságnak a 15 napos felmondási időbe való beszámítása is. A ki nem adott fizetett szabadságot csak akkor lehet a felmondási idővel kiadottnak tekinteni, ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették munkavégzése alól. Miután e szabály szerint 15 napos felmondási idő esetén a kötelező felmentési idő ugyancsak 15 nap, kizárt, hogy a vállalat a szabadságot a felmondási idővel kiadottnak tekintse. Köteles tehát a ki nem adott szabadságot pénzben kifizetni. Dr. J. S. ZK 1500-as Lada eladó. Kishartyán, Dózsa út. 29. KULCSMASOLAS minta után. mindenfajta kulcsok készítése megvárható. Ipacs Gyula, Salgótarján. Csizmadia út 10. (öblösüveggyárral szemben). CSALÁDI ház — városközpontban — beköltözhetően eladó. Vállalat részére is alkalmas. Érdeklődni: délután Salgótarján, Rákóczi u. 79/81. II. 7. FIAT 500 CT eladó. Érdeklődni: Salgótarján, Damjanich út 30. vagy 12-29 telefonszámon. ELADÓ 2 szoba, hálófülkés, erkélves. panorámás szövetkezeti lakás „Igényes” jeligére. Levélben érdeklődés a kiadóban. 6 NÖGRÁD - 1978. december 28., csütörtök [ Pályázat katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium vett pályázókat a főiskolák jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő és azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni, amennyiben középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben befejezik, érettségi vizsgát tesznek, illetőleg korábban már érettségiztek. 1. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság; büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság; hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság; nőtlen családi állapot; 23 évnél nem idősebb életkor. 2. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: saját kezűleg írt önéletrajzot; erkölcsi bizonyítványt; 2. számú statisztikai lapot; korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt; a TBC-gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas-röntgenernyő fényképet, vagy igazolást. 3. A jelentkezők pályázhatnak: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszaki (útépítő és építőgépész), műszaki-magasépítő vagy határőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi, rakéta, vegyivédelmi, híradó, rádiólokátor, rádiófelderítő, páncélos és gépjármű, fegyverzeti vagy hadtáp: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő-műszaki (vadász és helikopter, sárkányhajtómű, fegyver és rakéta üzembentartó), vagy repülőgép-vezetői szakára. A felvételi vizsgán kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályázók közül választják ki azokat is, akik a Szovjetunió, vagy más szocialista ország katonai tanintézeteiben készülhetnek fel választott tiszti hivatásukra. Abban, hogy a jelentkező, mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsga eredményének, valamint kérelmének figyelembevételével történik döntés. 4. A pályázók a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán évenként márciusban vesznek részt felvételi vizsgán, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsga anyaga: egészségi alkalmassági vizsgálat; katonai pálya- és fegyvernemi alkalmasság megállapítása; matematikai (repülőgép vezető-j előlieknek helyette orosz nyelv), fizikai (az azt helyettesítő géptan, elektrotechnika, mechanika stb.) ismeretek felmérése. A felvételi vizsgán részt parancsnokai döntésükről május 31-ig írásban értesítik. A középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben befejező és felvételt nyert pályázók az érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30- ig juttassák el azon főiskola parancsnokságához, amelyre felvételt nyertek. Aki az érettségi bizonyítványát határidőre nem küldi be, nem tekinthető felvettnek. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek és ott felvételi vizsgát tehetnek. A felvételt nem nyertek az értesítéstől számított 15 napon belül — amennyiben legalább a minimális pontszámot elérték és egészségileg alkalmasak — a HM vagy a BM Személyügyi Főcsoportfőnökségre fellebbezhetnek. 5. A katonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: évenként augusztus 1—5. A főiskolák hallgatói teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. Az eredményes tanuláshoz szükséges eszközöket a főiskolák térítésmentesen biztosítják, továbbá magas színvonalon gondoskodnak a hallgatók elhelyezéséről, kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. 6. Tanulmányi idő: 4 év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók — állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek kinevezésre. A sikeres államvizsga után felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg csapatszolgálatukat. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgaz- dászi, vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. 7. A pályázati határidő; évenként január 31. Repülőgép-vezetői szakra: előző év november 30. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ISIógrád megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala Salgótarján boldog új évet kíván «5® 1979-ben is ajánlja szolgáltatásait: SZÁLLÁSBIZTOSÍTÁS az ország egész területén BEL- és KÜLFÖLDI TARSASUTAZASOK — OLCSÓ CSEHSZLOVÁK, LENGYEL TÜRÁK, MEGYEI KÖRUTAK — KIRÁNDULÁSOK — ÜZEMLÁTOGATÁSOK, VALUTÄK VÉTELE—RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSA — TÉRKÉPEK — KIADVÁNYOK — EMLÉK- és AJANDÉKTARGYAK — PROGRAMAJÁNLATOK ÜDÜLÉSHEZ — UTAZÁSHOZ — KIRÁNDULÁSHOZ. Hivatal; 3101 Salgótarján Tanácsköztársaság tér 15. Tel.; 20-66. Telex: 22-9106. Kirendeltség: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 49. Tel.: 286. Telex: 22-9197.
