Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-28 / 304. szám
Téli' turizmus Irány a Tálra A Magas-Tátra hegyei A Csorba-tavi Hotel Panorama Hírcsokor Balassagyarmatról 1. A Bgy. SE atlétikai szakosztálya eredményesnek mondható évet zárt: hat arany-, tizennégy ezüst- és negyvennyolc bronzjelvényes sportoló mellett két II. osztályú és hat III. osztályú szintet teljesítettek, ami 26,5 olimpiai és 75,5 MASZ-pontot jelentett a szakosztálynak. Két sportoló kapott meghívást jövőre a magyar ifjúsági válogatottkeretbe : Torda Erzsébet és Fedor Éva. A szakosztály vezetésében is történt változás. A korábbi szakosztályi elnök hivatali elfoglaltsága miatt kérte felmentését. A sportegyesületi vezetés dr. Zándoki Gézát kérte fel a szakosztályelnöki teendők ellátására, aki szívesen tett eleget a kérésnek. 2. A kézilabda-szakosztály a közelmúltban megtartotta évadzáró értekezletét. Lombos István vezetőedző értékelte az év eredményeit és szólt az NB II-es férficsapat erősítési terveiről. A sportegyesületi vezetés felállította a mércét: a férficsapat maradjon az NB II-ben, a női gárda pedig nyerjen bajnokságot a megyei I. osztályban. A szakosztályelnöki teendők ellátására dr. Márton János kapott megbízatást. 3. Sikeres évet zárt a labdarúgó-szakosztály is. A felnőttcsapat az NB II. Középcsoportjában a 6. helyen végzett, az MNK-ban bejutott a legjobb ÍZ közé, az ifjúsági és serdülőcsapat pedig az országos bajnokságban a 6., illetve a 8. helyen végzett. Az évadzáró értekezletre a közelmúltban került sor, ahol Dávid Róbert vezető edző értékelte a bajnoki szereplést. A sportköri vezetés nevében dr. Hatvani László társadalmi elnök mondott köszönetét az eredményes szereplésért. Birkózás Román versenyzők jártak Pásztón Ismét rangos nemzetközi szabadfogású birkózóviadalra került sor a minap Pásztón a kondícióteremben. A Bp. Honvéd—Pásztói SE vegyes csapat látta vendégül barátságos mérkőzésen a román I. osztályú klub, a Steaua Bucu- resti birkózóit. A román csapat vezetője L. Cs. Cleobuti vezérezredes volt. Olyan neves birkózók is szőnyegre léptek a bukaresti színekben, mint Seregélyi Tibor junior- világbajnok, felnőtt EB harmadik helyezett, háromszoros Balkán-bajnok, Arapu VB negyedik helyezett, aki mellesleg ötszörös román bajnok és kétszer nyert Balkán-bajnokságot, Ott volt az indulók között a nehézsúlyú Panaute, olimniai negyedik helyezett, aki a világbajnok Simont szorította ki a csapatból. A ' Bp. Honvéd csapatvezetője Varga János olimpiai és világbajnok volt, mellette Hollósi Géza, a Bp. Honvéd edzője irányította a birkózókat. Bár ezúttal a Pásztói SE volt birkózója. Robotka István — a felnőtt válogatott kerettel edzőtáborozik — nem indult a versenyen, mégis láthattunk a hazaiakon kívül manapság piros-fehér színekben birkózó pásztóit, Balogh Béla személyében. Az 57 kilogrammosok súlycsoportjában a kétszeres ifjúsági, kétszeres junior- és felnőtt román bajnok Paulu pontozással győzött Oláh Gábor ellen. Ugyanebben a súlycsoportban Arapu tussal nyert Balogh Béla ellen. A 62 kilogrammban is román siker született Ebante révén. Ezután Makovnyik tussal vesztett Akinteli ellenében, majd Seregélyi (90 kg) kétvállal nyert Wessenhoffer ellen. A plusz 100 kilogrammosok súlycsoportjában is román siker született, Panauta sem talált legyőzőre.' A román együttessel már a harmadik olyan külföldi birkózóküldöttség járt Pásztón. amelynek szereplése kitűnő hírverése volt a sportágnak. Mind a szlovákiai Fülek, mind egy bolgár együttes és ezúttal Románia sportolói felvonultatták a birkózás számos szépségét. Igazi sportélményhez jutott Pásztó birkózást kedvelő közönsége és versenyzői belekóstolhattak a nemzetközi viadalok légkörébe. A. L. Még egysier 1978-ról A szövetségek által összeállított idei rangsorban a sakkozó Portisch Lajos tizenharmadik alkalommal lett „Az esztendő legjobbja” sportágában. Vitathatatlan elsősége, világranglistán is előkelő helyet foglal el, s idehaza ritkán talál legyőzőre. Eredményes évet zárt a magyar sakkozás, hiszen csapatviadalon a férfi- és a női válogatott arany-, illetve ezüstérmet nyert az olimpián. A férfiegyüttes legjobbja ezúttal is Portisch Lajos nemzetközi nagymester volt, aki azonban, az MTI-nek adott nyilatkozatában nem az olimpiáról szólt elsőnek, hanem röviden értékelte a rtfár csaknem eltelt esztendőt. — Három részre kell bontanom az évet — mondta. — A magam szempontjából jó kilencvenszázalékosnak értékelem az idényt. Sikertelen viadalom lényegében csak egy akadt, a jugoszláviai Bugoj- nóban. Kettő közepesen sikerült. Az olimpián kívül két jelentős sorozatot is megnyertem, mégpedig mindkettő Hollandiában Wijk an Zee-ben és TiLlburgban. Kiváló teljesítményt nyújtott a Buenos Aires-i olimpián. A magyar együttes elsőtáblásaként a tizennégy játszmából nyolc győzelmet szerzett, ami ragyogó eredmény. Lehetett volna jobb is mérlege Dél-Amerikában ? — Akadt már olimpia, ahol ezt a játékomat felülmúltam, s mégsem lettünk elsők. Most volt egy olyan csapat — ezt kell kiemelnem —, amelyik képes volt a másikért is küz- déni, s akik játszottak, azok remek teljesítményt is nyújtottak. Jövőre csapat Európa-baj- nokságot rendeznek. Megvéd- heti-e elsőségét a magyar férfiválogatott?-*- Valószínűtlenül nehéz feladat. Az EB-n nyolcas'csapatok vesznek részt, s a szovjet válogatott számára ez kedvezőbb. Az argentínai eredmények mellett milyen éve volt 1978. a magyar sakkozóknak ? — Inkább a nőknek hozott több elismerést. Gondolok itt elsősorban arra, hogy Ivánka és Verőci személyében először avattak magyar versenyzőnőt nemzetközi nagymesterré. Magamról szólva, még annyit, hogy ez az év számomra egyben az újrakezdés éve is volt, hiszen 1977-ben amikor kikaptam Szpasszkij- tól jó ideig nem játszottam, visszavetett az, hogy nem tudtam elérni a négy közé jutást. A már említett csapatverseny mellett 1979. a zóriavéi'- senyek éve is lesz. Portisch Lajos is indul e viadalokon, mit tervez? — Erről nem szeretek beszélni. Az első három közé kell kerülnöm, hogy azután tovább folytathassam szereD- lésemet a világbajnokjelöltek között... Üt jelző tábla az Alacsony-Tátrában Társadalmi megbízatása: sportvezető Magyarországon is egyre- többen űzik az egészséges téli sportokat — ha épp lehet. Éghajlati-domborzati adottságaink ugyanis e téren nem a legkedvezőbbek, így egyre nagyobb azok száma is, akik egy hét végi kirándulás, vagy egy egy-két hetes, utazás során valamelyik közeli országban élvezik a tél örömeit. A méltán legkedveltebb úticél : Csehszlovákia, pontosabban Kelet-Szlovákia hegyvidékei. Az Alacsony- és Ma- gas-Tátra, a Nagy- és Kis- Fátra a természetjárás, az üdülés, illetve a sporttevékenységek bármely fajtáját kedvelő látogató igényét ki tudja elégíteni. Több idegen- forgalmi iroda szervez csoportos utazásokat,! de segítséget nyújtana^,, $z egyéni turistáknak is terveik megvalósításában, a szállásfoglalásban. A természeti szépségeken túl számos olyan — történelmi múlttal és vonzó látnivalék- kal rendelkező — város is található itt (például Kassa, Lőcse, Igló, Késmárk), amely szintén magyarázza a hazánkból ide irányuló, évről évre növekvő idegenforgalmat. A fő vonzerőt mégis a hegyek jelentik; a 2500 méter fölé is magasodó csúcsok, a hónapokig megmaradó méteres hótakaró. A'z Alacsony- Tátra érdekes növényvilága mellett jég- és cseppkőbarlangjairól is híres. Legfontosabb turistaközpontjai: Cho- pok, Tálé és Donovaly. A Nagy- és Kis-Fátra romantikus vidékén még kisebb az idegenforgalom, így elsősorban az üdülni, pihenni vágyók részére előnyös. Különleges szépségű a Zsolnától északkeletre levő Vrátna-völgy (Vrát- na-dolina), melynek kiépítése az utóbbi években gyorsult meg. A Magas-Tátra kapuja Pop- rád, innen a fontosabb települések kisvasúttal kényelmesen elérhetők. A hegység egész területe védett nemzeti park, gondosan karbantartott turis- tautakkal, -jelzésekkel. A látogatók biztonságáról a korszerűen felszerelt hegyi mentőszolgálat gondoskodik. A síelők minden nehézségi fokozatú terepet megtalálnak: a lesikló- és slalompályáktól az enyhe, gyakorlásra alkalmas lejtőkig. Ródlipályák, sífelvonók, ülőliftek és kabinos drót- kötélpályák állnak rendelkezésre. A hóviszonyok kiválóak, általában a késő tavaszi hónapokig lehetődé teszik a sportolást. *A Magas-Tátra turistaközpontja: Tátrafüred, Tátra- lomnic (itt találjuk a népszerű Tátramúzeumot) és a Csorba-tó. A kirándulások során azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tél számos veszélyt is rejteget. A gépkocsival közlekedőknek figyelembe kell venniük a hegyi utak sajátosságait, a hó és jég elleni védekezés szükségességét. Sízésnél, túrázásnál pedig csak a gyakorlatunknak és felszerelésünknek megfelelő nehézségeket szabad vállalni! (szegő) — Egy ember csak akkor teljes, ha mindennapi munkája mellett a köz asztalára is letesz valamit — kezdte a vallomását az ősz hajú Mészáros János, aki 33 éven keresztül tett a köz asztalára. Neve összeforrt Szécsényben a sporttal. A felszabadulás óta, valamilyen formában mindig segítette a község sportéletének előbbrevitelét. — Negyvenöt tavaszán felkerestek a fiatalok, hogy alakítsuk meg a sportkört. A házak még romokban hevertek, a község kifosztva, a németek amit csak lehetett mindent elvittek. Ilyen körülmények között alakult meg a mi sportkörünk. Akkor nehezen értettem meg, hogy a nehéz gazdasági körülmények között a sportra gondolnak. Ma 33 év távlatából megértem őket. Akkor nem volt semmiféle szórakozási lehetőség. A gyerekek a sportban keresték a kikapcsolódást. A sportköri tagok — Gon- da István, Horváth Mihály, Vilimi Ferenc, Demszky Béla és a többiek — a sportköri elnök János bácsi vezetésével rendbe hozták a futballpályát. — Az erdészettől kaptunk fát, amiből a kapufát kifaragtuk. Nappal beástuk, éjjel elhordták. Így volt ez vagy négy alkalommal. Ütött-kopott felszerelést Pesten sikerült szereznem a labdarúgócsapat részére. Rádi Lajos, Megyeri László, Zsíros Lajos, Sziklai Sándor cipészek kezelésbe vették a rossz állapotban levő futballcsukákat. Valahogy így kezdődött. Igen! Így kezdődött Szécsényben a sportélet és így indult Mészáros János társadalmi tevékenysége. — A gyerekek többször emlegették, jó lenne a pálya mellett öltözőt és szertárt készíteni. A lebombázott sajtgyár romjai a mai Felszabadulás téren hevertek. Az anyagot megkaptuk. Oláh János, Illés Sándor, Kaszás József, Majoros Mihály, Vidu Pál és még sokan mások a gépállomástól kapott traktoron szállítottuk a pályára az építőanyagot. Aztán társadalmi összefogással az épület is elkészült. — János bácsi volt a sportköri elnök, aztán hosszú évekig, egészen 1974-ig a labdarúgó-szakosztály vezetője. A hőskorból, vagy a közelebbi évekből mire emlékezik visz- sza a legszívesebben? Egy pillanatig elgondolkozik, kutat a múltban, aztán csendesen elkezdi: — Sok szép sportsikert értünk el. Egy hírverő mérkőzésen még az SBTC-t is megvertük 1—0-ra. Ennek ellenére mégis azokra a társadalmi munkákra emlékezem vissza szívesen, amit közösen végeztünk. Ezek a munkák közelebb hozták egymáshoz az embereket. Igazi közösséggé kovácsolták össze a kollektívákat. — Mikor kötött barátságot a sporttal? — Még gyermekkoromban. A rongylabda volt az első sportszerem, amit a többi mezítlábas társammal a szécsé- nyi réten és az utca porában rúgtunk. Később a sportlövészet vonzott. Még ma is szívesen veszek kezembe fegyvert. A MEDOSZ megyei versenyén 1974-ben harmadik lettem. János bácsi nemcsak a szé- csényi sportkörben tevékenykedett és tevékenykedik. Mint labdarúgó játékvezető, 1970- ben 25 éves pályafutása alkalmából a Nógrád megyei Játékvezetői Tanácstól megkapta az aranysípot. A szé- csényi járásban 1950-től egészen 1975-ig játékvezetői tanfolyamokat szervezett és vezetett. Évek óta irányítja és vezeti a szécsényi járás labdarúgó-szövetségét. Sporttársadalmi munkájának elismeréseként 1964-ben megkapta a Testnevelési sport érdemes dolgozója kitüntetést. Tulajdonosa a Nógrád megye sportjáért emlékplakettnek. — János bácsi még ma is aktív sportvezető. Milyen tanácsot ad a fiataloknak? — Szeretném, ha az a lelkesedés, akarat, ami bennünk égett, bennük is lobogna. Akarat nélkül ezen az úton nem lehet messzire jutni. — És a sportvezetőknek? — Megértés, a sport és a fiatalok szeretete nélkül, megfelelő vezetői rátermettség hiányában nem lehet hosszú távon irányítani, vezetni. Csak az vegyen kezébe „gyeplőt”, aki érzi, hogy az odavaló. — Tervei? — Míg egészségi állapotom megengedi, szeretném a község sportéletét szolgálni. 67 éves vagyok és nem szereS nék csupán az emlékeimből élni. Mészáros János életének egy részét odatette a köz asztalára. Mindennapi tevékenységével, szervező és irányító munkájával hozzájárult szű- kebb és tágabb közössége, a sport előbbre haladásához. Azt tette, ami kedves volt a szívének és'hasznos a' közösségnek. szenográdi — NÓGRÁD - 1978, december 28., csütörtök 7
