Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

I

—

Anyám, fölnézek a te homlokodra, Hol a dicsőség koszorúja helyett Nehéz robotnak ráncait találom,

És fölteszem rá büszke áhítattal Üjjongó dallal minden szál virágom! (Juhász'Gyula: Édesanyám)

*

Világszerte egyedülálló példaként vezette be hazánk a gyermekgondozási segélyt.

Néhány más ország azóta próbálkozott hasonlóval, a magyar kezdeményezés azonban mindmáig nemzetközileg elismert modell.

A gyes életrehívásának esztendejétől fogva az a feltűnő és rendkívüli helyzet állt elő, hogy a kereső nők termékenysége meghaladta az eltartottakét. Hatása a termékenységre azonban mérsékelt és átmeneti jellegű volt. Lényeges változás a magyar népesség alakulásában 1974-ig nem következett be. S bár ma már tudjuk, hogy a gyes nem mentes bizonyos hátulütőktől, fenntartása és továbbfejlesztése népesedéspolitikai szempontból indokolt.

Hat évvel későbbre dotáló- dik a magyar népesség reprodukcióját szolgálni hivatott népesedéspolitikai határozat, mely számos kedvezményben részesíti a több gyermek^ nevelésére vállalkozó szülőket. (Az 1973. évi teljes termékenységi mutató alapján hazánk húsz területi egysége közül Nógrád megye az alacsony termékenységi területek közé tartozik.) A határozat napvilágra kerülését követően minden reményt meghaladó mértékben nőtt a születések száma. A születésszám emelkedésének egy része (főleg a másodszülöttek esetében) a jövőbeli születések előrehozásának tudható be, melyek az 1977—go. évi születésekből Várhatóan hiányozni fognak.

A sornak azonban folytatása'is van, s ez már éppen ellenkező tendenciájú. Míg 1970 es 1975 között 21 százalékkal növekedett a megyében a születések száma, s a növekedés tetemes részét az 1974-es év hozta, addig 1975 és 1977 között 10 százalékkal csökkent a világra hozott csecsemők száma. Idén várhatóan ismét kevesebb lesz a megyében az új élet.

A születések számának tíz- százalékos csökkenését csak felerészben indokolja a szülőképes korban levő nők meny- nyiségének megcsappanása. Ugyanakkor 1970 és 1977 között 60 százalékkal apadt a művi terhességmegszakítások száma, jelentős mértékben terjedt viszont a nem kívánt terhesség megelőzését szolgáló fogamzásgátlás.

Hatását, erejét veszítette volna a népesedéspolitikai határozat? A népesség egyszerű reprodukciójához kívánatos gyermekszám családonként 2,3 lenne, ehelyett mi most az 1,8-nél tartunk. A születés- szám-csökkenés okainak kutatásakor első állomásunk dr. Szabó Sándor megyei szülész főorvos. Hozzá indítottak az alábbi, döbbenetesnek tűnő adatok is: a terhes nők 41,6 százaléka veszélyeztetett megyénkben, kórházban ápolják a kismamák 22,5 százalékát!-*

Dr. Szabó Sándor hosszan gondolkodik a válasz előtt:

— Azt kérdezi, miért csök- *kent a megyénkben a születések száma? Számos összetevője lehet. Nem vagyok szociológus, csupán a szakmámból eredő okokat vizsgálhatom. Legnagyob gondunk most a koraszülések magas arányának leszorítása. Idén ősszel koraszülést megelőző megyei programot dolgoztunk ki. Számba vettük, pontoztuk az okozó faktorokat, mint pl. a megelőző vetélések, az anya kis testsúlya, szervi betegségek. Az újonnan jelentkező terhesnél adatlapot veszünk fel, a pontok összegéből megállapítható, hogy kis-, közepes

vagy nagymértékben veszélyeztetett a terhesség. Ezzel egyidőben egy svájci licenc átvételével végre gyarapodtak a gyógyszeres megelőzés lehetőségei is. A feltáró munka nyomán az erősen veszélyeztetettek gyakrabban kerülnek terhespatológiai osztályunkra. A koraszülési gyakoriság az utóbbi három évben valamelyest csökkent: 1976-ban 13

százalék, 77-ben 12 százalék, az idei várhatóan 11 százalék lesz, s ez már megfelel az országos átlagnak.

— Ide kívánkozik a kérdés: miért volt ilyen magas a koraszülési gyakoriság?

— Régebben mindig azt mondtam, ebben a megyében abortuszjárvány van. Különösen Salgótarjánban és környékén, ahol a vetélések száma duplája volt például a rétsági járásénak. Az okok feltárásához ismét szociológust kellene faggatni. Jómagam a bejárásra, a kétlaki életmódra, a szomszéd gyarapodásának húzó erejére, a kevés gyerek ,— nagy vagyon életeszményre gyanakszom. A koraszülések éppen abban a populációban a leggyakoribbak, amely a megyében igen nagy számú, s ahol mindmáig a legkevesebb eredményt tudtuk elérni, nevezetesen a cigányság körében. Nő az abortuszok száma a hajadonoknál, nem családi kötelékekben élőknél. S ez annál is inkább veszélyes, mert mire indíthatnák szülési programjukat, már túl vannak az első egy-két művi vetélésen, kockáztatva a már vállalt magzatot is. Nem megoldott a fiatal lányok fogamzásgátlása. Várhatóan hamarosan forgalomba kerül az egyszeri alkalomhoz is megfelelő tabletta, amely nem tartós hormonális beavatkozás, s enyhíti majd a fiatalok gondját. A megelőző abortuszok nagy száma mellett veszélyeztetettség! faktor a megelőző koraszülés, a nehéz munka, a sok utazás, járás, s szóba jöhetnek humanista szempontok is.

— Sok a panasz a mozgó szakorvosi szolgálatra.

— Nem mondok ellent, az ok elsősorban az orvosok túlterhelése lehet. Nem vagyunk elégedettek az egész terhestanácsadás színvonalával sem. Eddigi munkánkra egy bizonyos mennyiségi szemlélet nyomta rá bélyegét1 minél több terhest minél gyaki abban akartunk látni. Ehelyett most a minőségi munkára törekszünk, ennek egyik jele a már említett megyei program.

— Véleménye szerint miért terjed nehezen a háromgyermekes családideál?

— Talán nem is elsősorban egészségügyi probléma ez — vélekedik a megyei szülész főorvos. — Mindenesetre hosz- szabb kifutási időt, egész életformánk, anyagi álmaink reformját igényli. Nem érezzük még talán eléggé, hogy a harmonikus, szép élet nagyobb érték, mint amit forinttal vásá- rolhatóan magunk köré gyűjthetünk.

(Bár a születések számát várhatóan vajmi kevéssé növelheti, figyelmeztetésül mégis ideírjuk: letelt az ötévi türelmi idő, 1979. január 1-től kétgyermekes anyák harmadik terhességének megszakítását csak abban az esetben engedélyezik, ha az anya életkora meghaladta a 40 évet.)

*

Részlet egy salgótarjáni nagyvállalat kollektív szerződéséből :

— eltérő munkaidőben fog- lalkoztathatóak a nyolc év alatti gyermeket nevelő édesanyák ;

— ha mindkét szülő a vál6 NŰGRÁD — 1978. december 24., vasárnap j

lalatnál dolgozik, a kedvezményt az apa is igénybeveheti;

— valamennyi nődolgozót a hét utolsó munkanapján mentesíteni kell a harmadik műszak alól;

— a többgyermekes édesanyák szombati munkanapokon 2,5 óra időkedvezményben részesülnek.

Üzemi zajtól távol eső épület. Sok-sok virág, a falakon kézimunkák, 'képek. Mintha egy családi otthon tévedt volna véletlenül a gyárkerítésen belülre. A bejárat fölött lako- nikus tiltás: Dohányozni tilos!

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek rehabilitációs és gólyaüzeme ez.

— 12 munkahelyen egy műszakban aprószeget csomagolnak a várandós kismamák. Kis homokozólapátokkal nylonta- sakokba szórnak 10—25 dekás mennyiséget, lemérik, letűzik.

Telj esítménykövetelmény nincs, órabért kapnak előző átlagkeresetük alapján — mondja Décsei Ferenc, a vállalat bér- és normaosztályának vezetője.

— Nagy teher a vállalatnak

a gólyaüzem?

— Nézze, tetemes befektetéssel hoztuk létre, s egy negyedév alatt 60 200 csomag kerül ki tőlük, gyors megtérülésre tehát nem számíthatunk. De nem is nyereségességi, hanem kizárólag szociális szempontok vezettek benünket a döntéskor. Ezekre a kismamákra a jövőben is számíthatunk, érdekünk is azt diktálja, hogy tegyünk értük valamit. Mi nehézipari vállalat vagyunk, terhes asz- szonyoknak való, könnyű munka kevés akad nálunk. Másfél év, a gólyaüzem létrejötte óta azonban nincs is többé ilyen gondunk.

Rehabilitációs és gólyaüzem. A név arra utal, hogy a terheseken kívül súlyos műtéten, komoly betegségen átesett asz- szonyokat is foglalkoztatnak itt átmenetileg. Amíg megerősödnek, eredeti munkájukra alkalmassá nem válnak.

Most négy várandós fiatal- asszony dolgozik itt. Luspai Gyuláné második gyermekét várja, a hetedik hónapban van. Gagyi Kálmánnét már csak egy hónap választja el a nagy eseménytől.

— Körollós vagyok a hengerműben. Nehéz fizikai munkát végzek, sokat kell emelgetni. Itt akár végig is dolgozhatok.

Viszkok Györgyné kolléganője, szintén körollós.

— Anyagilag sem mindegy, hogy táppénzbe kényszerül-e az ember, vagy dolgozhat. Ez a munka igazán nem megerőltető, közösségben lehetünk, s ez nagyon jó dolog.

(Könnyű dolga van annak, aki gólyaüzemet keres a megyében, hiszen alig egy-két helyen működik ilyen. Azok a nagyvállalatok, üzemek, melyek nehézségeik első számú okozójaként a munkaerőmizé- riára mutogatnak, gondoljanak arra: ez is egyik útja a munkaerő megtartásának. Sőt, „csábításnak” sem utolsó!)

maradástik igazi célját, a gyermeknevelést. ’*

Idézet a nők munkaügyi viszonyáról tartott bécsi szimpóziumon elhangzott, heves reagálást kiváltó felszólalásból, melyet Hoffmann Magda, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa mondott:

„...meglepetést okozott az, milyen rosszul érzik magukat az otthonmaradott anyák, beleértve a munkásnőket is. A nők megszokták, hogy szabadon járnak a világban, most viszont el vannak szigetelve otthonukban. A gyermekgondozási segély azért káros, mert megszilárdítja a munkavégzés és a házimunka megosztásának hagyományos gyakorlatát. A férjek a család „külső” képviselőivé válnak, s hajlamosak arra, hogy csökkentsék a házi munkában való részvételüket, míg a fiatal anyák munkájuk fontosságát bizonyítandó,' túlzottan sok figyelmet fordítanak a háztartási teendőkre, s gyakran elhanyagolják otthon:

Caeszkó Gézánét az isten is háromgyermekes anyukának teremtette. Nyugodt, türelmes. A salgótarjáni tízemeletes házban, ahol lakik, közszájon forgó a fiatalasszony csendes kitartása, mosolygós derűje.

— Kezdettől fogva három picit terveztek?

— Nem. Ügy gondoltuk, hogy két gyermeket minden körülmények között felnevelünk, a harmadikat feltételesen vettük a programba. Korábban a garzonházban laktunk, most kétszobás hálófülkés lakásunk van, elférünk benne öten. Így hát megszülethetett Tündiké is.

— Mi jelent ma nagy gondot egy háromgyermekes anyukának?

— Örök perben vagyok az idővel. A nagyszülők távol élnek. Ennek ellenére ritka szerencsésnek mondhatom magam, mert szomszédasszonyom személyében pótmamára, nagymamára, lelkes segítőre leltem. Nem bánnám, ha a jobb minőségű gyermekruhákat mérsékeltebb árakon kínálnák, de ha már tekintélyes összeget fizet az ember, legalább színtartó holmit kapna. Mert bizony külön, kézzel kell mosni őket, ha nem akarom egyéni „ízlés” szerint megfesteni velük a többit. S ha már a gondoknál tartunk: szerettem volna a négy és fél éves Gabikát, a legidősebbet félnaposra óvodába adni. Sajnos, nem tudok vele annyit foglalkozni, amennyit kellene, nincs hozzávaló társasága sem. Elutasítottak, mivel itthon vagyok.

— Miről kell lemondania?

— Jelenleg minden szórakozásról, kikapcsolódásról. Ügy gondolom azonban, nem lesz ez végleges állapot. Ha a gyerekek kicsit nagyobbak lesznek, szeretnék újra olvasni, moziba, szinházba járni, egyszóval: néha egy icipicit magunknak is élni.

— Tételezzük fel, holnaptól tejhatalommal felruházott

Farkas András: Vonaton

népesedéspolitikai miniszternek nevezik ki. Milyen intézkedésekkel segítené a három- gyermekes családeszmény terjedését?

— Nem is tudom.. i Nem elsősorban anyagi kérdés ez, bár, nagyobb számú és hozzáférhető áru. háromszobás lakás építésével bizonyára lehetne eredményt elérni. Kérdés csupán az: vállaljon-e három gyermeket az, aki elsősorban a nagy lakás csábításának enged? Én azt mondom ne! Belülről fakadó érzés, családszeretet kell ehhez, s ezt semmiféle miniszteri utasítás nem adhat.

Dr. Rados Sándorral és Mocsári Zoltánnéval, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársaival is a statisztikai adatok mögött meghúzódó jelenségeket próbáltuk szóra bírni. A közös bölcsesség néhány szemcséjét adjuk most közre.

A népesedéspolitikai határozat megjelenése a még hiányzó második gyermek megszületését ösztönözte igen hatásosán. A harmadik, sőt, negyedik gyermeket ellenben már igen kevesen vállalják.

Nemcsak az állami szervek hozzáállását módosította a határozat, 180 fokos fordulat következett be a közvélemény megítélésében is. Egy 1973-as abortuszbizottsági rendelésen sírva könyörgött az anya: szakítsák meg harmadik terhességét, világcsúfja lesz a három gyerekkel! Ilyen ma már nincs, sőt, egyéni büszkeség forrása — azt ne mondjam, új státuszszimbólum — lett a három gyermek. Egyértelműen a szülők vállalkozási kedvén, viszonyain múlik a korszerű családideál elterjedése.

Közhelyszámba megy, hogy 1—1,5 szobás lakásban vajmi nehezen fér el az öttagú család. Megváltozott a nő társadalmi funkciója is, kilépett a családból, munkát vállal, s amellett bizony nem könnyű a három gyermek ellátása. Azok a fiatalok, akik most válnak szü:

lökké, nem ismerik a többgyermekes család képiét, hiszen nem olyanban nőttek fel. A saját maguk alapított család példája általában az, amely őket indította útnak. Emellett nagymamáink, dédanyáink, ha tudat alatt is, azért mégis „bekalkulálták” a magas csecsemő- és gyermekhalandóságot. Változtak az idők: az alig néhány ezrelékes csecsemőhalandóság ma szinte tel - jes bizonyosság a szülőnek, hogy világra hozott gyermeke felnövekszik

S még valami: a mai fiatalok mást várnak az élettől, mint egykor nagyszüleik. Ragaszkodnak az igényes életvitelhez, engednek a technikai csodák bűvöletének, minden eddiginél vonzóbb számukra a világjárás. A gyermekek miatti lemondás a kivárhatat- lannak tűnő jövőre halaszja az áhított életforma megteremtését, s a fiatalok egy tekintélyes része úgy érzi, hogy 3—4 gyermek neveléséért túlzottan magas ár a családi mártírom- ságra kárhoztatás.

*

Sánta Imréné, Gálik Erzsébet Népesedéspolitika Magyarországon ... című doktori disz- szertációjában ezt írja: tovább kell fejleszteni a családi pótlék rendszerét úgy, hogy a társadalom a gyermeknevelési költségeknek a jelenlegi 15 százaléka helyett legalább 35— 40 százalékát vállalja át. Célszerű ezen belül a gyermekek számától függő progresszivitást oly módon megállapítani, hogy a háromgyermekes család részesüljön a legnagyobb összegű családi pótlékban.

*

A tér tél eleji nap melengette padján fiatal anyuka és kislánya az újonnan vásárolt könyvet lapozgatják. A kicsi a képeket nézegeti, a felnőtt a sorokat olvassa. Szépen szólnak a nemes veretű szavak: édesanyám, virágosat álmodtam napraforgóvirág voltam álmomban. Édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál.

Szendi Márta