Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
Elutazott Hafez Al-Asszad (Folytatás az 1. oldalról) re. De a régen Iparosodott, konszolidált tőkésországokban is — különösen a legutóbbi nagy gazdasági válság, az infláció, a munkanélküliség növekedése óta — egyre több a vita és az élesedő harc akörül, milyen legyen a dolgozók demokratikus uralma, s hogyan, milyen úton és eszközökkel érhető el. Mindezek pedig azt jelzik, hogy a szocialista megoldás gondolata terjed. A békemozgalom tehát kedvezőbb talajon dolgozhat most, kedvezőbb lehetőségei nyílnak arra, hogy a közvéleményre hasson. E közvélemény nyomásával kell kényszerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak. Mint azt előttem több felszólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli állapotot óhajtunk — amelyet azonban még fenyegetések, gazdasági és szellemi veszteségek terhelnek —, hanem a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantálja a maguk választotta úthoz; amely a társadalmi rendszerek előnyei vagy hátrányai felől nem a harcmezőn vagy a légi csatákban — és az egyre nagyobb költségeket felemésztő haditechnikában — kívánja meggyőzni a maga értékeiről az embereket, hanem a békés építés, az alkotó munka lehetőségeivel és eredményeivel. E nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szovjetunió és a szocialista országok tekintélye, ereje, valamint a szocialista eszme vonzásának növekedése. Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, amelyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szovjetunióval és velünk együttműködni az enyhülésért. Az a közvélemény, amelyet ezek a realista politikusok képviselnek és befolyásolnak, helyeselte a helsinki záródokumentum aláírását és várta kedvező hatását. A fegyverkezésben érdekelt monopolista csoportok és a tömegtájékoztatásban az ő érdekeiket szolgáló erők azonban helsinki után egy-egy ügyes manőverrel, a záródokumentum egyes szavait annak lényege ellen fordítva, ellentámadásra indultak az enyhüléssel szemben. Az enyhülés e három erőforrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyverkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt meg- tarriák ugyan, de egy alacsonyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyverek ,ís háborúk nélküli világ felé. Fegyverek és háborúk nélkül is komoly gondjai vannak az emberiségnek. A világ lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Kisebbik felén, különösen a tőkésországokban és ezen belül is Észak-Amerikában ijesztő nyersanyagpazarlás folyik. Ennek és a környezetszennyeződésnek a veszélyei mellett nem kisebb világprobléma a gazdasági fejlődésben elmaradt és mindmáig akadályozott népek sorsa. Nekik csak a szocialista közösség országai segítenek önzetlenül, de mi is sokkal többet tudnánk nyújtani, ha nem nehezednének ránk a fegyverkezési verseny terhei. A stockholmi békekutató Intézet adataiból tudjuk, hogy a NATO fennállása óta fegyverkezésre fordított ösz- szegekből a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ főtitkárának kimutatá. sa jelzi — a világ tudósainak több mint a fele olyan feladatokon dolgozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve hadicélokat szolgálnak. Ezért az emberiség egyetemes érdeke, hogy a józan ész felülkerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: „pártunk és, a magyar nép bízik abban, hogy ... az enyhülésért küzdők erőfeszítését siker koronázza, hogy végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a viharos századok után békésebb korszaknak nézhetünk elébe”. Ebben az ünnepi beszédben ugyanaz az elhatározottság fogalmazódott meg, mint amely pártunk és kormányunk mindennapi tevékenységéit jellemzi a nemzetközi kapcsolatokban: fellépéseink a nemzetközi színtéren szolgáljanak a béke és a társadalmi haladás javára. Nemzeti ügyünk és internacionalista elveink együttes szolgálatát jelenti az, hogy hűséges szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak, a szocialista országok közösségének, szilárd tagjai a bizton. Ságunkat és függetlenségünket garantáló Varsói Szerződésnek. Külön kiemelem szolidaritásunkat a hős vietnami néppel, amely oly’ hosszú és oly’ sok áldozatot követelő háborús időszak után most a békés építés rövid évelt megtörő újabb támadásoknak vaui kitéve — ezúttal a kínai vezetés részéről. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, más társadalmi szervezetek tagjaival és eltérő világnézetű honfitársainkkal — kezdettől tevékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemozgalomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehetőséget megragad, ha hasznos lépéseket tehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javitá. sára. Munkásosztályunk egyetértő támogatása, egész népünk bizalma nagy erőforrásunk a hazai problémák megoldásában. Nemzetközi fellépéseink sikerét pedig itthoni munkánk eredményei adják. A Magyar Népköztársaság helyzetét elemezve pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban a szocialista építés egész időszakát áttekintette, áprilisban pedig a XI. kongresszus óta eltelt három évét. Mindkét elemzés azt mutatta, hogy — kritikusan számot vetve tévedésekkel, hl. bákkal és nehézségekkel is — hazánk társadalmi fejlődésének mérlege pozitív. Szocialista épltőmunkénk eddigi eredményeként népgazdaságunk szilárd és jelentős termelőalapokat hozott létre. Ezek adták a lehetőségeket, hogy a dolgozó lakosság életszínvonala az elmúlt időszakban számottevően emelkedett; ezekre a meglevő alapokra támaszkodva dolgozhattak ki gazdasági és kormányzati szerveink, fogadhatott el a párt Központi Bizottsága olyan gazdaságpolitikai programot, amely a világgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására és a további rugalmas alkalmazkodásra képessé teszi vállalatainkat és szövetkezeteinket. De mindig hangsúlyoztuk: ehhez meg kell tanulnunk célszerűbben felhasználni erőforrásainkat; a további fejlődés feltétele az, hogy jobban gazdálkodjunk anyaggal és energiával, üzemi épületekkel és termőfölddel, gépekkel, eszközökkel, de mindenek felett az emberi munkával. Ezeknek határozott érvényesítését most már nem halogathatjuk. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan emberek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak, amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekongresszus küldöttei is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe. Állampolgáraink reménykedve tekintenek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének minapi nyilatkozatából kicsendülő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus sugárzik, azt realitás jellemzi. Széles lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruktív együttműködésére, A fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsönösen elfogadható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott ehhez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mögött tudva kormányunk tevőlegesen fogja szolgálni a benne foglaltak valóra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok ehhez a szép, emberi, nemes harchoz, hazánkért, az emberiségért, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. Szombaton elutazott Budapestről Hafez Al-Asszad, az Arab Cjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a További felszólalók: Szakonyi János, egyetemi adjunktus, Veszprém megyei küldött, Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Apáti Zoltánná, a Dombóvári Kesztyűgyár munkása, Simái Mihály akadémikus, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke, az OBT alelnöke, Horváth József, a Csepeli Szerszámgépgyár lakatosa, Az elnöklő Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács alelnökének javaslatára, ezután a kongresszus elfogadta azokat az alapélveket, amelyeket figyelembe véve az újonnan megválasztandó Országos Béketanács majd újjádolgozza, módosítja működési szabályzatát. A következő felszólaló Szabó Gyula, a Thália Színház művésze volt. Szót kért Zsebök Zoltán egyetemi tanár, az OBT alelnöke, Szlobodnilc Endre, Komárom megyei küldött, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára, Berencsy György, budapesti kutató-orvos, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. A IX. magyar békékong- resszus — Szalay Zsolt budapesti küldöttnek, a Magyar Rádió hírszerkesztősége rovatvezetőjének indítványára — állásfoglalásban erősítette meg Vietnam népe iránti szolidaritását. A vita utolsó felszólalója Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára volt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az ENSZ 1979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította. A szocialista országok — köztük hazánk — is nagy figyelemmel fordulnak a gyermekév eseményei Tisztelt kongresszusi A világ asszonyai, lányai egyre nagyobb részt vállalnak a gondokból, terhekből, mely- lyel napról napra meg kell küzdenünk. A nők számára a béke nem csupán egy szó, egy fogalom. Aki már várta rettegve, a naponta érkező híreket, s ritkán jövő leveleket, aki szívszorongva gondolt arra, hogy tud-e másnap kényé, rét tenni az asztalra és egyáltalán mit hoz a holnap, az tudja azt is, a béke nem csupán olyan helyzetet jelent, amikor nem szólnak a fegyverek, hanem az életet jelenti, az egyetlen módot, ahogyan dolgozni, gyermeket nevelni, családot összetartani lehet. Ezért számunkra a békeharc, a mindennapi helytállás szocialista társadalmunkban, munkahelyünkön és otthonunkban. Én, a salgótarjáni öblös- üveggyár mérőhengerüzemében egy huszonhárom fős női brigád vezetője vagyok. Névadónk Furák Teréz, egy fiatal kommunista lány, aki városunkban élt. Történelmünk legnehezebb időszakában a két világháború közötti években dolgozott, harcolt egy szebb jövőért, melyért a legdrágábbat, fiatal életét áldozta fel. Tizenkilenc éves korában halt meg. önfeláldozása, helytállása példakép számunkra. Ügy érezzük, emlékét őrzi a mi becsülettel elvégzett munkánk, társadalmi tevékenységünk. Előtte is tisztelgünk, amikor kommunista műszakon, társadalmi munkán veszünk részt, vagy óvodát patronálunk. Brigádunk, hasonlóan az üzem sok más szocialista bri- gádjáhpz, tudatosan vállalja a brigádmozgalom hármas jelNépköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, Losonczi Pál cs más magyar közéleti vezetők búcsúztatták. (MTI) felé. S ha országainkban immár természetes is, hogy a legújabb nemzedéket, a családokat sokoldalú társadalmi gondoskodás veszd körül, a gyermekek nemzetközi évében számunkra is feladat, hogy összegezzük az eredményeket és kijelöljük további teendőinket. Ezután a vitát lezárták, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára összegezte az elhangzottakat, az 51 felszólalás gondolatait, Sebestyén Nándorné válasza után a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Béketanács jelentését a két kongresszus között végzett munkáról, valamint a szóbeli kiegészítés és a vita összefoglalóját. Darvas! István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX. magyar békekongresszus állásfoglalás tervezetével kapcsolatban elhangzott észrevételeket. A módosításokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumentumokat egyhangúlag elfogadták. Hantos Jánosnak, a jelölő bizottság vezetőjének indoklása után a kongresszus küldöttei megválasztották az új, 287 tagú Országos Béketanácsot. Az ezt követő szünet ideje alatt megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztotta tisztségviselőit. Az ismét összeülő kongresszust Hantos János tájékoztatta a testület döntéseiről. Az OBT egyhangú szavazással Sebestyén Nándornét, a Béke-világtanács elnökségének tagját választotta új elnökévé. Hantos János hangsúlyozta, hogy olyan ember szavát, ennek szellemében él és dolgozik. A mindennapi munka mellett egyéb tevékenységekben is részt veszünk. Hogy a világ dolgaiban eligazodjunk, minden brigádtagunk valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra, szemináriumra jár. Nyitott szemmel figyeljük hazánk és a nemzetközi élet eseményeit és a különböző fórumokon véleményünknek hangot is adunk. Brigádunk összetartó ereje a közösségi érzés és a kollektív felelősség. Ez nem csupán szűkebb környezetünkre vonatkozik, kitérjed a gyárra, sőt ennél jóval messzebbre is. Bár szavakban soha nem fogalmazódik meg, az emberi, ségért érzett felelősség és szeretet megnyilvánulása példá. ul a rendszeres véradás, vagy tevékenységünk a Vöröskereszt -szerv ezetb en. Hazánkban több mint harminc éve béke van. A békés alkotó munka minden feltétele biztosított, jövőnket nyugodtan tervezhetjük és tervezzük. Részei vagyunk egy erős, legyőzhetetlen nemzetközi közösségnek, a szocialista országok táborának, mely eredményedre joggal lehet büszke, s féltve óvja mindentől, ami veszélyeztetné. Tiltakozik a háborúra való készülődés, s fegyverkezési hajsza, a tömeg- pusztító eszközök gyártása ellen. Felemeli szavát a terror, az emberi szabadság és emberi méltóság megsértése, az emberi jogok sárba tiprása ellen. Segítő kezet nyújt minden nemzet, minden ország, minden ember felé mely szabadságáért, függetlenségéért küzd. A szocialista tábor hatalmas egységének mi csak kicsiny részei vagyunk. De tudjuk, hogy az erőt az egység ereje Ifjúságmozgalom- - történeti diákí*zeminárium Szombaton az Államigazgatási Főiskolán megkezdődött a II. országos ifjúságmozgalom- történeti díákszeminárium. Dr. Vastag Pál, a KISZ kb intéző bizottságának tagja köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Nagy Sándor, a KISZ központi bizottságának titkára tartott előadást az ifjúságmozga- lom-történeti kutatások jelentőségéről. A konferencián felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője is. (MTI) Taglibei Fexencné felszólalása került az elnöki posztra, akinek az élete, munkája, öszszeforrött a magyar békemozgalom fejlődésével. A hosszan tartó tapssal kísért méltatás után ismertette a jelölő bizottság elnöke az OBT további tisztségviselőinek névsorát. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván, Állami-díjas író, a BVT tagja, Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgató főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot- Curie Sugárbiológiai és Su- gáregészségügyí Intézet igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottsága, agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. Az Országos Béketanács elnökségének további tagja, Angyal Barnabás, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munkása is. A IX. magyar békekongresszus — amelynek második napján Nagy Mária és Réczei László elnökölt — az Országos Béketanács új főtitkárának és új elnökének zárszavával ért véget. Kovács Béla és Sebestyén Nándorné — a kongresszus állásfoglalásának szellemében — a 30 esztendős magyar béke- mozgalom eredményes munkájának folytatását jelölte meg a jövő feladataként. A kétnapos tanácskozás záróakkordjaként a kongresz- szusi teremben — a Magyar Rádió gyermekkórusának tolmácsolásában — felhangzott, Kodály Zoltán békedala. Alábbiakban közöljük Tag- liber Ferencné, a szocialista munka hőse, a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozójának a felszólalását. adja, s feladata van minden egyes embernek, minden egyes kommunistának. E gondolat jegyében vettünk és veszünk részt a különböző szolidaritási akciókban. Tiltakozunk a hazafiak kivégzése miatt, akciókat szerveztünk a chilei események kapcsán, röpgyűlésen emeltük fel szavunkat és aláírásunkkal tiltakoztunk a neutronbomba, gyártásának amerikai terve ellen. Széles korú mozgalom bontakozott ki a vietnami harcok során és az első perctől kgzdve politikai, erkölcsi és anyagi támogatást adtunk a szabadságukért küzdő népnek. szívből örültünk győzelmüknek. Aggódunk azért a helyzetért, amely Kína Viet- nam-ellenes külpolitikája nyo. mán alakult ki és a kambodzsai—vietnami nyílt katonai összeütközésekhez, a kínai- vietnami konfliktus kiéleződéséhez vezetett. Változatlanul a vietnami nép mellett állunk és ha szükséges, továbbra is szívesen támogatjuk akár anyagilag is a békés országépítő munkájukat. Tisztelt kongresszus! A világ békéjéért a harc tovább folyik, és e harcban egy percre sem szabad megtorpanni. A küzdelemnek számos formája van, s mindenkinek lehetőségéhez, erejéhez mérten kell hozzátennie önmagát. S mint ahogy velem együtt sok száz és ezer munkásasszony teszi, jobb és egyre eredményesebb napi munkánkkal, a közösségért érzett felelősség ébren tartásával, és nem utolsósorban gyermekeink szocialista szellemű nevelésével igyekszünk hozzájárulni hazánk erősítéséhez, és ezáltal békés életünk meg ve. déséhez. NÓCRAD - 1978. december 3a vasárnap Hazánkba látogat Mengisztu Hailé-Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Hailé-Mariam alezredes, a szo- Népköztársaság Elnöki Taná- cialista Etiópia ideiglenes kacsa elnökének meghívására ma tonal kormányzótanácsának hivatalos, baráti látogatásra' elnöke, állam- és kormányfő, hazánkba érkezik Mengisztu (MTI)
