Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
Megkezdődött a visszaszámlálás Az nagy napjai Kollár József igazgatóval ugyan hol is találkozhatnánk mostanság, meglehetős gyakorisággal. ha nem az épülő R—III. monumentális, gépektől, emberektől hemzsegő csarnokában. Nem rendhagyó hát az „összefutás” ott, s nem „ritka látvány” az ém't- kezésen a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója, ami. ha belegondolunk, érthető. Hiszen a vezetése alatt álló, immáron régi hírnevét vissza, követelő, s azt tudni tudó gyár jövője is függ az új nagyberuházás megvalósulásától. Amely, ha elkezd termelni, hazánk legnagyobb csempegyártó üzemévé emeli a "omhányit. Kivitelezőkkel történő helyszíni beszélgetésre siet az igazgató, de meg nem állja, hogy kérdésünkre ne válaszoljon. Igaz, a néhány rövid perc alatt is minduntalan órájára tekint, de nagyjából körvonalazza az építkezés jelenlegi helyzetét. — Magamban már megkezdtem a visszaszámlálást. Hiszen hónapokon múlik csak, hogy megkezdhetjük a próbaüzemelést. Bár fogalmazhatnék úgy is: mindössze százhúsz nap van hátra addig, s tudja, ilyenkor hogy szalad az idő. — Biztosítottnak látja az jíprilisi termelésindítást? — ... Nekem más elméletem van; egyetlen nagy célt kell jövőre megvalósítani, de azt mindenképp: hogy a Romhány III. üzem 1979. végéig ötszázezer négyzetméterhyi csempét termeljen. Aztán hogy „március végén indulunk-e”, avagy május első hetében, ha ez a teljesítmény sikeredik, szerintem teljesen mindegy. Persze, ez nem a határidőkről való teljes lemondást jelenti. Mi azt tartjuk: inkább késsen az néhány napot, de utána úgy mozduljon a gépezet minden egyes porcikája, ahogyan kell! De, hogy úgy mozdul-e majd a gépezet? Vári László a generálkivitelező Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ottani legfontosabb személyisége bizakodik. Még azok ellenére is, hogy — mint mondja — egyáltalán nem nyugodt, sok napi gondja akad és így, év vége előtt, „sűrűsödnek a dolgok”. — Egy azonban bizonyos — hangsúlyozza —: az idei évre a beruházók-; a gyáriak által kért és programozott terveket teljesítjük. Ami, ha így lesz, jelentős eredménynek számít. Ismertek ugyanis az év eleji, s közbeni nehézségek, a kivitelezésben résztvevők közötti viták, a megmagyarázott, de levő lemaradások. Melyek most is vannak, de korántsem olyan élességgel jelentkeznek, mint annak előtte. Hiszen a NÁÉV dolgozóinak, s az őket irányítóknak az' a- cél lebegett szemük előtt; a próbaüzemelés megvalósításához szükséges üzemek, a gyártást biztosító technológiai sor, legyenek megfelelő állapotban. Éppen ezért csoportosították át embereiket az e szempontból döntő fontosságú helyekre: a csarnok, a tmk- épület, a nyersanyagtároló és fill ■ '''1 Az égetőkemencén dolgoznak terei a nyersanyagőrlő malomház kivitelezéséhez, s hagytak szánt szándékos lemaradást másutt. Bár ez utóbbi is, fogalmazhatunk akármilyen árnyaltan, már gondokat takar. „Megszaladtak” az egyik munkával, de tág rés maradt a beüzemelés szemszögéből ugyan lényegtelen, de a május végén megkezdődő átadást döntően befolyásoló építkezéseknél. Ami most még nem okoz feszültséget, de Vári László látja: később megkérdőjelezheti eddigi sikereiket, összhangba kellene hát hozni a fontost, a kevésbé fontossal, mivel munkaerőgondok is vannak, s ezek még nagyobb nehézségek előidézői is lehetnek. — Huszonöt-harminccal kevesebb most a létszámunk a kelleténél — mondja a főépítésvezető. — És éppen a kulcsszakmabéliek hiányoznak: a vas- és fűtésszerelők, az ácsok, a bádogosok. Akik — tesszük hozzá mi, a számok ismeretében, az össz- létszám csaknem egynegyedét tennék ki. Ha lennének. Az építésvezető azonban optimista. Az elmúlt hónapok alatt ugyanis jelentős szervea Hőtechnika Vállalat meszési intézkedéseket vezettek be — közöttük a rugalmas munkás-átcsoportosítást —, „meghonosították” a minőségi béresést, minek eredménye, hogy eleddig kifogás nem merült fel munkájukkal kapcsolatban. Magyarán: hanyagul végzett tevékenység miatt egyetlen forinttal sem lett rövidebb semelyik munkás fizetése sem. Mi több, az utóbbi két hónap alatt az építkezésen résztvevő szocialista brigádok tizenegy olyan értékelhető felajánlást tettek, mik nagyban elősegítik a pontosságot, az ütem tar. tást. A NÁÉV salgótarjáni telepén pedig egy tmk- brigád állandó ügyeletet tart, a váratlanul Romhány- ban meghibásodott gépek javítására* Hiszen nekik mondhatni „éltető elemük” a beton, szállító és -keverő, valamint az emelőgépek és berendezések jó állapota. .December végéig százmillió forint értéket kellene az állami építőipari vállalat szakembereinek „beépíteni” a Romhány III. üzembe. Többen bizonygatják: ez sikerül. Nagy napoknak néz elébe a hajdan volt csempegyár... — karácsony — A képviselőcsoport tárgyalta A büntető eljárások érvényesülése Amiként arról egy rövid tudósításban már említést tettünk, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja soros ülésén az országgyűlés téli ülésszakára készülve foglalkozott a büntető eljárások érvényesülésének megyei tapasztalataival. Megyénk országgyűlési képviselőit dr. Csonka Tibor megyei főügyész tájékoztatta erről a fontos témáról. Az MSZMP XI. kongresszusa speciális feladatként szabta meg a hatóságok számára a szigorú és következetes fellépést minden társadalomellenes magatartással szemben, különösen ami a társadalmi és a személyi tulajdon bűnös megkárosítását, a spekulációt és a társadalmi együttélést sértő magatartást illeti. A megye bűnüldöző és igazság- szolgáltató szerveinek ez irányú tevékenységét elősegítette a törvényesség fogalmának új . értelmezése, a módosított alkotmány által, amelyről népszerűén szólva megállapítható, hogy a törvények megtartása saját területén mindenkinek alapvető kötelessége. A képviselőcsoport ülésén a részletekbe menően szó volt arról, hogy milyen tendenciák jelentkeztek megyénkben a legutóbbi években a törvényesség érvényesülésének legszámottevőbb fokmérőjét, a bűnözés alakulását tekintve. Ezzel összefüggésben a képviselőcsoport megismerkedett azzal is, hogy milyennek tekinthető a büntető eljárások hatásfoka a megyei gyakorlatban. A legfontosabb megállapítást, azt ugyanis, hogy 1977-ben valamelyest csökkent a bűncselekmények száma Nógrád megyében, képviselőink örömmel fogadták. Különösen örvendetesnek ítélték meg azt a körülményt, hogy a vagyon elleni bűnözésben bekövetkezett 10 százalékos csökkenés az igen sokrétű és egybehangolt intézkedések nyomán jöhetett létre. Ezeket az intézkedéseket a megyei párt-végrehajtóbizottság által kezdeményezett és meghatározott irányelvek és szempontok alapján tették meg az illetékesek. A bűn- megelőzésre is kiterjedő intézkedéseknek — miként a képviselőcsoport ülésén erről hangsúlyozottan szóltak —, feltétlenül részük van abban, hogy tavaly például sikerült megállítani a társadalmi tulajdonban okozott károk hosz- szabb időn át emelkedő tendenciáját, sőt azt jelentősen visszaszorítani. A helyzetet jól érzékelteti néhány adat, amely szerint három évvel ezelőtt 5,3 millió forintot tett ki ez a kárösszeg, két éve megközelítette a 10 milliót, 1977-ben pedig 1,4 millió forintra csökkent. A vagyon elleni bűnözés azonban változatlanul jelentős helyet foglal el megyénkben az összbűnözés területén, minthogy az még mindig 44 százalék, s jelentős, pontosabban számottevő azoknak az ügyeknek a száma, amelyek elkövetői a közös vagyon ellen intéztek támadást. A megyei képviselőcsoport ülésén ezzel összefüggésben részletesen szóltak arról is, hogy milyen fontosabb okok játszanak közre a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények elkövetésében. Képviselőink közül többen is javasolták, hogy a társadalmi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében a különböző szervek és az ítélethozó igazságügyi szervezetek, intézmények közreműködésével a leginkább veszélyeztetett területeken ankétokat is tartsanak. Miután a képviselőcsoport e témában csupán ajánlási jogával élhetett és a konkrét intézkedéseket a büntető eljárásokat lefolytató intézményektől várja — érdekes lehet az, milyen választ kaptak képviselőink javaslataikra. A megyei főügyész elmondta, hogy az e tekintetben különösen számba jöhető területeken az éves munkamegbeszéléseket a jövőben valóban felhasználhatják a magatartáskötelességek ismertetésére. A büntető ügyekben eljáró hatóságok számára visszatérő gondot jelent az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények számának folyamatos emelkedése. Ezen belül szinte minden, évben előfordul egy- egy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény is. A fiatalkorú bűnözés általában kedvezően alakuló összképét rontotta néhány nemi erkölcs elleni bűn- cselekmény, amelynek elkövetői között számos fiatalkorú szerepel. Itt is érdemes hangsúlyozni, hogy ezeknek az ügyeknek többségében a sértettek — többnyire középiskolás, kollégista lányok köny- nyelműsége, elővigyázatlansága jelentős mértékben közrejátszott a bűncselekmények elkövetésében. Bíróságaink a kiemelkedő tárgyi súlyú bűn- cselekmények elkövetőivel szemben szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot folytatnak. Képviselőinket különösen érdekelte, hogy mi az oka a bűnügyek emelkedésének a pásztói járásban. A területi bűnözés statisztikáját nézve feltűnő, hogy amíg 1976-ban a pásztói járásban 287 ismertté vált bűncselekmény szerepelt, addig a tavalyi adat már 370- ről szól. A járásban különösen nagy gondot okoz a fiatalkorúak nagy számának italozó életmódja és a cigány származású lakosság egy részének helytelen életmódja. Ezért ezen a területen különösen fontos a megelőzés munkájának erősítése, a gond társadalmi megoldása. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy megyénk erkölcsi-társadalmi, politikai arculata az utóbbi években tovább javult, nincs ok különleges intézkedésekre. A bűnüldöző szervek munkájukat a törvényesség betartásával, a jogpolitika helyes alkalmazásával végzik — állapították meg a képviselő- csoport ülésén. A büntető eljárás törvényességét, a vádemelések megalapozottságát jelzi a váderedményesség alakulása. Ez a mutató évek óta igen kedvező, tavaly például 98,6 százalék volt, ami meghaladta az országos átlagot is. Mindezek arra utalnak, hogy a büntető ügyekben eljáró hatóságok következetesen munkálkodnak a XI. kongresszus határozataiból adódó speciális feladataik végrehajtásán. E tevékenységük hatékonyságát várhatóan növeli majd a jövő évben hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv is, amely jobban tükrözi a társadalom fejlődésének eredményeit, tökéletesíti a jogi eszközöket és egységesíti a büntető jogelveket — ily módon számottevő hozzájárulást jelenthet a bűnözés visszaszorításához, az eredményesség növeléséhez. TPL Szécsényi szerelők Ä szécsényi termelőszövetkezet gépudvarán, mint a díszszázad a fogadáson, sorakoznak az MTZ-erőgépek. Velük szemben, mintha párbajra készülnének, pedig csak a holnapi munkára, állnak némán az IFA-tehergépkocsik. A lassan hulló esőcseppek kis patakokban a plató hajlatából csorognak a fölázott udvarra. A szürkületben nagyokat lépünk, de cipőnk orra elmerül a locs-pocsban. A műhely egyik ablakán fény szivárog át, s jelzi, hogy ott még találhatunk valakit. Kísérőm, Fiikor Bertalan műhelyvezető előBeépítettck már az olasz gyártmányú gépsorokat .......| l lllllllHM*. . .... . ___ Bábel László felvételei re lép, s a sok ezerszer kinyitott műhely ajtaja nyikorogva nyílik és előttünk a szerelők otthona. Egy félig szétszedett MTZ várja, hogy felszereljék fülkéjét és kijavítsák a hibás sebességváltóját. Ezután csak a levegő hiányzik a kerekek gumitömlőjéből. A szomszéd szerelőakna fölött egy rakodógépet javítottak, de még külön áll az eleje a hátsó futóműtől. Épp annyi hely maradt, e csarnokban, hogy bepréseltek egy Camion-pótko- csit. A sarokban 100-as izzó fehér sugarainál munkaasztala fölé hajolva töpreng egy alkatrész fölött Rádi Pál autószerelő. — Mi a baj? — Bedugult a festékszóró pisztoly. Kitisztítom és lefújom ezt a nagy dobozt —, jegyzi meg és hozzáteszi: — legalább az alját jó lenne még ma lefújnom, de nem tudom, lesz-e belőle valami — mutat a pótkocsi alsó részére. Próbaüzemet tart és a hígítót annak rendje-módja szerint porlasztja a kis szóró- pisztoly. A szomszéd helyiségben két érdekes vasszerkezet, az egyiken már dolgozik is egy szerelő. Kalapáccsal a kezében óvatosan egyenget egy tengelyszerű rudat és drótkefével letisztítja a rászáradt sarat az alkatrészekről. Közelebb lépve kiderül, hogy burgonyaültető rendbe tételén fáradozik , Sárközi Béla lakatos. — Hányadik telét tölti itt? — Több mint tizenkét éve jöttem haza, hogy közelebb legyek családomhoz. A fizetésemmel is elégedett vagyok. Négy óra. — Túlóráznak? — Nem. öt éve vállaltam, hogy reggel hattól délután ötig bennmaradok. így délután is van ügyeletes, aki az esetleges kisebb meghibásodásokat kijavítja. Vállaltam a tízórát és le is dolgozom — mondja Sárközi Béla. A műhelyvezető szerint Sárközi Béla az, aki legjobban ragaszkodik munkahelyéhez, szereti és érti is feladatát. Nincs véleménykülönbsége munkatársaival és a lakatosműhely csoportvezetője is. Emellett a traktorostanfolyamok szakoktatója és sokat segít a mezőgazdasági szakközépiskolásoknak is. Huszonkét társával — villanyszerelők, bádogosok, lakatosok, szerelők — együtt dolgozik a II. Rákóczi Ferenc nevét '-viselő szocialista brigádban, akik ha kell, szívesen végeznek társadalmi munkát, szépítik környezetüket. Októberben, munkaidő után a műhelyátalakításban segítettek. A jelenlegi lelkesedés még nem az igazi, van min javítani még a brigádtagoknak. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, tudnak jól dolgozni az itteniek, a még néhol hiányos és nem a kívánt műszaki felszereléssel, berendezéssel. A téli gépjavítás az eddigieknél előreláthatólag göröngyösebb, nehezebb lesz, de bíznak abban a szécsényi közös gazdaság szerelői, hogy derekasan helytállnak, időben kijavítják, a meghibásodott gépeket és üzemképes berendezésekkel várják a tavaszi kampánymunkák kezdetét. K. I. NÓGRÁD - 1978. december 16., szombat 3