Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV eVF 295. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 15., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Rendelkezés az alacsony összegű nyugellátások fel emeléséről .A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztésére határozatot hozott az 1979. évi népgazdasági terv­ről és a végrehajtással kap­csolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1979. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány megha­tározta a jövő évi népgazda­sági terv céljainak megvaló­sítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a mun­kaügyi miniszter előterjeszté­se alapján a kormány ren­delkezett az alacsony összegű nyugellátások felemeléséről. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság ülés­szakáról. A kormány elfogad­ta a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottságát, hogy dol­gozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott ha­tározatok végrehajtására. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a Mi­nisztertanács módosította a közületi szervek gépjárművei­ről szóló jogszabályokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkaerőhelyzet alakulása és hatása a termelésre November végén teljesítette idei exporttervét a Budapesti Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyára. A termékek készítése során kevesebb minőségileg hibás termék került le a szalagokról, mint a korábbi években, amíg 1977-ben száz exporttermékükből hét darabot kellett belföldön csökkentett áron értékesíteni, addig az idén már csak négy darab volt az ilyen ruhaféleség. Az üzemben korszerű gépek segítségével végzik a lá­nyok, asszonyok a munkát, így — képünkön — a női blúzokra a mintákat ötletes gép segítségével préselik rá. — kulcsár — Akik a múltnak élnek... Befejeződött az országos elméleti tanácskozás Salgótarjánban A munkaerőhelyzet alakulása és hatása a termelésre témájú országos elméleti tanácskozás — melyet az MSZMP KB agltációs és propagandaosztályának megbízása alapján az MSZMP Nógrád megyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­ga rendezett Salgótarjánban — csütörtökön Devcsics Mik­lósnak, a Nógrád megyei pártbizottság titkárának elnöki megnyitójával folytatódott. A tanácskozáson jelen volt Szat­mári Miklós, az MSZMP KB agitációs és propagandaal­osztályának vezetője, dr. Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára. A több mint másfél száz pro­pagandista, párt- és tömeg­szervezeti vezető, tudományos szakember előtt elsőként Bol- doczki János, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tartott előadást A munkaerő­szükséglet és -felhasználás ter­pontjából — Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója. Az üze­mekre jellemző tényként em­lítette, hogy egyre több a nagy értékű gép, az anyag, mint a meghatározó szerepet játszó munkaerő. Gondokat vezésének és szabályozásának okoz a munkások képzettségi elvei és módszerei címmel. Hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves terv foglalkoztatás­politikáját alárendeltük az alapvető gazdaságpolitikai cé­loknak. A jövedelmezőség, a gazdaságosság megítélésében a szelekció fontosságát emelte ki. Vázolta a mostani és a hatodik ötéves tervben várha­tó munkaerő-foglalkoztatási tendenciákat. Jellemző, hogy egyre több segéd- és betaní­tott munkás megy nyugdíjba hazánkban, az új munkavál­lalók zöme viszont szakmun­kás. Az új generáció pedig már kevésbé vállalja a nehéz fizikai munkát, a rossz! mun­kakörülményeket. Az igények olykor nagyobbak, mint a le­hetőségek. A létszámkorláto­zás idején például — 1976- ban — az országban mintegy tizenötezer munkaképes le­ány hirtelen „eltűnt”. Kide­rült. hogy inkább otthon ma­radtak, mintsem, hogy szá­mukra nem tetsző munkát vállaljanak. Lényeges, hogy az egvéni és a társadalmi ér­dek harmóniáját megteremt­sük. Ezután az elnöklő dr. Ban- dúr Károly, a Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság vezető­je Horváth Andrásnak, a Köz­lekedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola tanárának adta át a szót, aki az érdek és az anyagi ösztönzés munkaerő­gazdálkodásban betöltött sze­repét elemezte. Vázolta, hogy az elméleti kérdések — Győr-Sopron megyei vizsgáló­dások alapján — miként ér­vényesülnek a munkahelyi gyakorlatban. Szorgalmazta, hogy az oktatásban, a propa­színvonala. Hiszen az SKÜ- ben manapság is a munkavál­lalók 20—21 százaléka nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel. Beszélt a fluktuáció káros hatásáról, kiváltó okairól és elmondot­ta. hogy gondot okoz a felső­fokú végzettségű szakemberek „mozgása” is. öt év alatt 67 felsőfokú végzettségű munka­erőt vettek fel, ám időközben 36 eltávozott. A továbbiakban Réder Jó­zsef, a Fejér megyei Oktatá­si Igazgatóság tanára és Bo- nifert Donát, a Mü.M Munka­ügyi Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa hozzászólása hangzott el. Érdeklődéssel várt előadást tartott Búza Márton, a SZOT elmélet kutatóintézetének igazgatója. Az ideológiai, po­litikai tényezők jelentőségét taglalta a munkaerő-gazdálko­dásban. Hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom­ban a dolgozó tulajdonos és egyúttal munkavállaló. Ezért a szocializmusban a teljes foglalkoztatottság objektív szükségszerűség. A teljes fog­lalkoztatásnak vannak bizo­nyos hátrányai, ám óriási előnyei a döntőek. A huma­nizált munkaviszony védi és nem veszélyezteti a dolgozók életét, testi épségét, lehetősé­get nyújt a képességek kifej­tésére, az alkotásra, a siker­élmény megszerzésére. A szo­cialista életmód nem ott kez­dődik, ahol a munkaidő befe­jeződik — hangsúlyozta az előadó. Az az ország, amely csak a munkában teremt „jó­létet”, a lehetőnél lassabban halad előre, mert a munká­ni! A munkaerő mennyiségi tartalékairól, a nyugdíjasokról szólva kiemelte, hogy a jelen­kori nyugdíjkorhatár szocia­lista vívmány, melynek eme­lése nem időszerű. Ám elgon­dolkoztató, hogy hazánk az egyetlen ország a világon, ahol tíz év munkaviszony után már nyugdíjat lehet sze­rezni. Sok a tennivaló a munka­idő jobb kihasználásában, a munkahelyi hiányzások mér­séklésében. A hiányzásoknak csupán egyharmadát jelentik a fizetett szabadságok. Álta­lában ezt is túl sok részlet­ben veszik ki a dolgozók, s nem tudnak regenerálódni. Érdekes vizsgálati tapaszta­lat, hogy a táppénzes napok száma ott magas, ahol ala­csony a szabadságok száma. Az egyik fővárosi nagyüzem­ben például a fiatalok van­nak legtöbbet táppénzen, hol­ott kötve hisszük, hogv ők a legbetegebbek. Végezetül a munkaerő-pazarlásra említett néhány példát az előadó. Az elméleti tanácskozás mérlegét Devcsis Miklós vonta meg. Hangsúlyozta, hogy kötelességünk összegez­ni a tapasztalatokat, a teljes­ség igénye nélkül. A cél az volt, hogy a KB-titkárság ha­tározata alapján a munkaerő- helyzet alakulása és hatása a termelésre témakörből a tu­dományos kutatás eredménye­inek egy részét közvetítsék a propagandisták számára, s azokat a gyakorlatban fel­használhassák. A tanácskozás­ról — melyet eredményesnek minősített .— kiadványt je­lentetnek meg. Az elméleti tanácskozást dr. Bandúr Ká­roly rekesztette be. Napirenden: az idős emberek társadalmi helyzete A Hazafias Népfront me- lalkczásra, a gondjaikkal való nek, mindig tudnak újat mon­gyei elnöksége tegnap a dél- törődésre. Egyszóval: értei- dani. Hasznos és tanulságos előtti órákban tartotta meg mes éveket kell adni az őre- lenne ezeket az emlékeket írá- soron következő ülését Sál- geknek! sós anyag formájában is fel­gótarjánban a megyei tanács Természetesen a társadalom, dolgozni. szókházának vb-termében. a volt munkahely vezetőinek Az előterjesztéshez kapcso- Az értekezlet — melyet Mar- felelőssége mellett nem felejt- lódó kérdésekre, a felvetett czinek István, a HNF megyei kezhetünk el a családról, a javaslatokra, hasznos ötletek- titkára és dr. Karászi Benő, becsülettel felnevelt, szárnyra re Seres Vladimirné, a HNF a HNF megyei elnöke, veze- bocsátott gyermekekről sem. megyei bizottságának mun­tett le — két napirendi pont- Az ő felelősségüket is szüksé- katársa részletes, kimerítő vá- tal, ezek megvitatásával, ki- ges kihangsúlyozni, mert nem laszokat adott. Az ülés részt- bővítésével foglalkozott. Az lehet a kis közösségekben, az vevői egyhangúlag elfogad- első, írásos előterjesztés az egy családon belül adódó ták az első napirendi pontot idős emberek társadalmi kap- problémáknak a megoldását a és jóváhagyták annak a tíz- csolatainak helyzetéről, élet- nagy közösségre, a szocialista tagú albizottságnak a megala- körülményeik lehetséges ja- hazánkra hárítani. Az idős kítását is, melynek tagjai az vitásáról, az emberek lelkiis- személyek szívesen, örömmel idős lakosság egész társadal- meretére való ráhatás lehető- részt vesznek a lakóhely szépí- mat érintő problémáival fog­ságéiról szólt. tésében, parkosításában, a lalkoznak majd. Országszerte gyors ütem- kulturális rendezvények és a A második előadás a HNF ben emelkedik a munkaképes kellemes elfoglaltságot adó Szécsényi nagyközségi Bizott- koron felüliek aránya — ha. programokban, ott vannak az ságának beszámolója volt; zánkban kétmillió nyugdíjas őket érdeklő előadásokon. El- a népfrontklub működéséről él, a megyében pedig számuk beszélgetnek múltjukról, éle. és tartalmi munkájáról Tóth eléri a 46 ezret —, ezért ért- tűkről az otthonukat felke- Endréné, a HNF Szécsényi hető, hogy egyre nagyobb reső iskolásoknak, társadal- nagvközségi Bizottság titkára szükség van a velük való fog- mi aktíváknak, gondozónők- tájékoztatta a hallgatóságot. Folyamatos az űf múzeum megnyitására Tanácskozásra gyűltek ösz- sze tegnap Salgótarjánban, a Munkásmozgalmi Múzeum­ban megyénk muzeológusai, akik a párt-, állami és társa­dalmi szervek, valamint a közművelődési intézmények képviselőinek jelenlétében megvitatták a Nógrád megyei múzeumok 1978. évi tevé­kenységéről készült beszámo­lót, illetve a múzeumok jövő évi munkatervének tervezetét. Dr. Horváth István, a me­gyei múzeumok igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz, amely vala­mennyi szakterületre kiterje­dően elemezte a múzeumok idei tevékenységét. Amint azt a vitában résztvevők is meg­erősítették, megyénk múzeu­maira ebben az évben is a fo­lyamatos és tudatos munka­végzés volt jellemző. A még meglevő gondok ellenére nyi­tottabbá váltak múzeumaink, jó arány alakult ki a múze­umi tudományos munka és a közművelődési tevékenység között. A múzeumi szervezet határozása jellemzi. A múzeu­mok tevékenységüket jövő évben is a párt közművelő­dési és tudománypolitikai ha­tározatai, az állami és tanácsi művelődési döntések, a mú­zeumok középtávú tudomá­nyos és közművelődési terve végrehajtása érdekében végzik majd. A tervezet szerint, köz- művelődési tevékenységük­ben továbbra is elsősorban a munkás- és ifjúságközpontú szisztematikus munkával ké- gyakorlatuk továbbfejleszté­gandában az érdekviszonyok val kell megteremtenünk bol­elemzése kapjon nagyobb te­ret. Szólott a minőségre ösz­tönzés fontosságáról, az erköl­csi ösztönzők növekvő szere­péről. dugulásunkat. Védeni a több­ség érdekeit a lusta kisebb­séggel szemben. A munkafe­gyelemről nem általában, ha­nem konkrétan kell beszélni. A vállalati mur.kaerő-gazdál- Vannak munkahelyek, ahol a kodás néhány fő kérdését vezetőknél kell a munkafe- •csctelte — a gyakorlat szem- gyelem szilárdítását clkezde­A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Mi- ért eddigi vívmányok meg- nisztertanács elnökének és szilárdításához és a jövőbeni Gáspár Sándornak, a Szak- fejlődés feltételeinek jó meg­szervezetek Országos Tanácsa alapozásához elsősorban a nép- főtitkárának vezetésével, csü- gazdaság egyensúlyi helyzeté- törtökön a SZOT székházában nek javítására, a hatékony­megbeszélést tartottak a kor- ság és a termelési szerkezet mány és a SZOT vezetői. fejlesztésére, a ráfordítások Megvitatták a jövő évi nép- csökkentésére van szükség. A gazdasági terv végrehajtásé- kormány vezetői felkérték a val összefüggő közös feladató- szakszervezeteket, hogy a nép- kat. Megállapították, hogy a gazdasági terv eredményes terv végrehajtása társadalmi végrehajtása érdekében sa- előrehaladásunk egyik leg- játos eszközeikkel segítsék elő főbb feltétele. egybehangzó a dolgozók alkotó kezdemé- véleményük, hogy az anyagi nyezéseinek, a szocialista termelésben és a népünk élet ­színvonalápak emelésében el- (Folytatás a 2. oldalon) szül a salgótarjáni új múze­um leendő megnyitására, e te­vékenységben folyamatosság érvényesül. Ezen túl — többi között — imponálóan gazdag volt a múzeumok kiállítási programja, kiemelkedőek voltak a politikai évfordulók­ra készült tárlatok, egyéb rendezvények. Egyre fejlődik a múzeumok és más intézmé­nyek, üzemek, iskolák stb. kö­zötti kapcsolat is, a múzeu­mok eredményesen járultak hozzá például a salgótarjáni úttörőakció, a „Keresd meg! Kutasd fel!”, valamint a sal­gótarjáni munkás kulturális hetek sikeréhez. Színvonalas volt a tudományos publiká­ciós tevékenység is. Megyénk múzeumait eddig mintegy százhatvanezren látogatták, többen mint az előző évben. Eredményesnek bizonyultak a múzeumi és műemléki hónap megyei rendezvényei is. A Nógrád megyei múzeu­mok jövő évi munkatervét ugyancsak a célok reális meg­sén kívánnak dolgozni. En­nek keretében kiemelt fel­adatuknak tekintik az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójának méltó megün­neplését, a gyermekek éve, múzeumi programjának kö­rültekintő kialakítását, diffe­renciált megvalósítását, a községi úgynevezett kulturá­lis szolgáltatások teljesítését, a múzeumi lehetőségeknek megfelelően s a hagyomá­nyosnak számító múzeumi programokat (honismereti tá­bor, múzeumi és műemléki hónap stb.). A tudományos múzeumi feladatok sorában továbbra is elsőbbséget bizto­sítanak a salgótarjáni új ál­landó kiállítás szakmai, tudo­mányos előmunkálatainak, a bányászkutatás folyamatos és ütemes továbbfejlesztésé­nek, illetve más társadalmi csoportok életének feltárásá­hoz kötődő múzeumi munká­nak, hogy csak a legfontosab­bakat említsük a jövő évi gazdagnak ígérkező tevékeny­ségből.

Next

/
Thumbnails
Contents