Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-15 / 295. szám
Figyelmeztetés Hanoiból A jövő évi költségvetésről tárgyalt az országgyűlés ipari Az Indokínában kialakuló helyzet veszélyességére hívta tel az ENSZ Biztonsági Tanácsának figyelmét a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya. A tanács soros elnökéhez intézett levelében a VSZK állandó ENSZ-nagykövete rámutatott arra, hogy az országa és a szomszédos Kambodzsa között fennálló határ- konfliktus hátterében Kína délkelet-ázsiai terjeszkedési politikája rejlik. Ez a hege- monista célokat követő politika a konkrét esetben arra irányul, hogy harcba sodorja egymással a három indokínai országot, s Vietnam és Laosz ellen hangolja az Asean, a délkelet-ázsiai országok szövetségének tagállamait. Az utóbbi évek során Peking több tanújelét adta a független külpolitikát folytató, s így szükségszerűen terjeszkedési tervei útjában álló Vietnam iránti ellenséges érzületéről. Kezdődött azzal, hogv Kína megszállta a Vietnamhoz tartozó Paracel-szigeteket, majd felbujtotta a Kambodzsában uralomra került maoista színezetű rendszert a Vietnammal való fegyveres határkonfliktus kirobbantására. Végül pedig mesterségesen felszította a Vietnamban élő kínai kisebbség körében a nacionalista szenvedélyeket, s „elnyomó politikával” vádolván a hanoi kormányt teljesen beszüntette az addig folyósított kínai segélyt. Azóta a kínai határprovokációk is megszaporodtak. Űj tényező az indokínai térség békéje és biztonsága szempontjából a nemrég megkötött szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés, amelyet két napja ratifikált a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége. A két nép mély barátságát immár intézményesen is megpecsételő szerződés feltétlenül stabilizáló hatással lesz a térségben. Ez a szövetség nem irányul senki ellen, de hatodik cikkelye előírja: amennyiben a felek egyikét támadás érnél vagy azzal fenyegetnék, a két ország haladéktalanul megkezdi a konzultációkat a közös ellenintézkedésekről. Értékes segítség ez á'békés szocialista munkát folytató Vietnamnak, amely élharcosa a térség biztonságának, a fennálló vitás kérdések tárgyalásos rendezésének is. Ami Kambodzsát illeti, biztató fejlemény a Kambodzsai Nemzeti Egységfront megalakulása és a Phnom Penh-ben uralmon levő klikk elleni fegyveres harcának a kibontakoztatása. A marxizmus—leninizmushoz hű maradt kádereket és a kegyetlen terrort kifejtő maoista kormányzattal szemben álló hazafiakat tömörítő front léte reményt nyújt arra, hogy Peking indokínai tervei idővel teljes kudarcot szenvednek. Pálfi Viktor Mélykúti Attila, az MTI tudósítója jelenti: Ma már nem elég, ha mindenki egy kicsit jobban dolgozik — hangsúlyozta Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár az országgyűlés ipari bizottságának csütörtöki ülésén. A jövő évi költségvetés tervezetéről szóló tájékoztató kapcsán hangsúlyozta: abban van a tartalék, hogy ott dolgozzanak jobban, ahol gazdaságos termékkel rukkolhatnak lei a piacra. Ahol pedig ráfizetéses a vállalati munka, ott mindenképpen mondjanak nemet a termelés növekedésére. A kormányzat a pénzügyi fel. tételek szigorításával, az általános követelmények emelésével, a kivitelezések csökkentésével serkent a jobb gazdálkodásra. Az államtitkár az idei év kedvezőtlen jelenségeiként említette az eddi. ginéi is rosszabb készletgazdálkodást és a termeléssel közvetlenül össze nem függő vállalati költségek aránytalanul gyors növekedését. A beszámoló határozottan leszögezte: az olyan esetekben, amikor nem alakítható ki észszerű megoldás a tartósan gazdaságtalan munka száműzésére — vagy ebbe?: nem biztosítható megfelelő fejlesztési forrás —, a felügyeleti szerveknek határozottabban kell élniük a gazdaságtalan termékek előállítása, egyes üzemrészek, telepek, sőt végső esetben a vállalatok megszüntetésével! A népgazdaság érdekeinek megfelelően gazdálkodó és dolgozó vállalatok természetesen 1979-ben és az azt követő években is dinamikusan fejlődhetnek, s ehhez még állami támogatást is nyújtanak nekik. (Folytatás az 1. oldalról) munkaverseny-mozgalomnak széles körű kibontakozását, az üzemi demokrácia fórumainak hatékony működését. 1979-ben nagyobb gondot kell fordítani az élet- és munkakörülmények fejlesztését szolgáló anyagi eszközök még jobb elosztására. El kell érni, hogy az átlagkeresetek növekedése differenciáltan valósuljon meg. A keresetek kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. A kormány és a SZOT vezetői egyetértenek abban, hogy biztosítani kell az áruellátás folyamatosságát, és a fogyasztói árak szervezett ellenőrzését. Az együttes ülésen áttekinA könnyű, és nehézipar, va„ lamint a kohó. és gépipar jövő évi terveinek ismertetése utáni vitában több képviselő, köztük Ollári István (Borsod m.) és Szigeti István (Somogy m.) az idei gazdálkodás és a jövő évi terv összefüggéseit keresték. Rámutattak: a beruházások, az import, valamint a készletek idei mennyisége az előirányzatok ellenére haladta meg a tervezetet. Tavaly, sőt az azt megelőző években is így alakult a hely. zet. Mi akkor a biztosíték a jövő évi jó és szükséges elképzelések valóra váltására? — kérdezték. Madarasi Attila rámutatott, hogy az idei helyzet nyomán mind a tervezésben, mind a gazdasági szabályozásban, mind a támogatások eddigi rendszerében is megfelelő következtetéseket vontak le. A túlzottan magas készletek ellen 1979-ben újra életbe léptetnek egy régebbi rendeletét: ha a felhalmozódott kohászati anyagok mennyisége túllépi az engedélyezett határt, a vállalatok a szokásosnál jóval magasabb eszközlekötési járulékot, azaz jóval több pénzt fizetnek. Különböző intézkedésekkel Jobban ösztönöznek az importanyag ésszerűbb és takarékosabb felhasználására is. Péterfi Ferenc (Vas m.) észrevételére az államtitkár elmondta: az idén terven felül elkészült gyárak, üzemek többsége korszerű gépekkel jó termékeket gyárt, tehát ezek jövőre növelhetik az ország exportját, segítve a népgazdaságot. Fáik Miklós (Bács m.) a Paksi Atomerőmű építkezésének helyzetéről kért tájékoztatást. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes elmondta: tették az üzemi demokrácia érvényesülésének főbb tapasztaltait, s kijelölték a további tennivalókat. Megállapították, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott határozatok eddigi eredményei kedvezőek. További következetes és ösz- szehangolt munkára van szükség azonban mind az állami, mind a szakszervezeti testületek részéről, hogy a határozat követelményeinek a továbbiakban is folyamatosan érvényt szerezzenek. A kormány és a SZOT vezetői tárgyaltak együtt működésük, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörű és más állami szervezetek, illetve a megfelelő szakszervezeti testületek közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányairól. (MTI) bizottsága az első reaktorblokk várhatóan 1980. végére, az utolsó, a negyedik pedig 1984-re készül el. Az atomerőmű a VI. ötéves terv villamosenergianövekedésének 80 százalékát biztosítja. Jazbinsek Vilmos (Baranya m.) fölemlítette: a bányászok — szabadnapjaikat és ünnepnapjaikat is felemésztő — áldozatos munkát végeznek, ugyanakkor a vállalatok a túlórák kifizetésével, a felosztható nyereségüket csökkentik. A nehézipari miniszterhelyettes mindenekelőtt köszönetét mondott a föld alatt dolgozók munkájáért, rávilágítva: jövőre is számolni kell túlórákkal, a szabad szombati műszakokkal, de ezt a bányászok anyagi elismerésénél is figyelembe veszik 1979-ben. Több képviselő tette szóvá olyan közszükségleti cikkek hiányát, amelyek termelését azért szüntették meg, mert — úgymond — gazdaságtalan volt a termelésük. Egyedi pél. daként említették, hogy Svédországból importáljuk a patkószöget. Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettes elismerte, hogy valós gondról van szó. A KG'.I és a belkereskedelmi minisztérium — a már megkötött megállapodás alapján a jövőben még nagyobb figyelmet fordít a lakosságot érintő cikkek gyártására, illetve — a termelés megszüntetése esetén — az importból való pótlására. Weiszböck Rezsőné (Győr m.) javasolta, hogy a külkereskedelmet tegyék jobban ér. dekeltlé a termelési, értékesítési munkában. A pénzügyminisztériumi államtitkár egyetértett a képviselővel, ismertette az eddigi kísérleteket, befejezve azzal: a végső megoldás a valóban jó érdekeltsági szabályozás 1980-ban várható. Bodnár Ferenc (Borsod m.) arra a kormánydöntésre utalt, amely szerint a szakmai bértáblázatok alsó határát 1979. március 31-ig kell elérniük a vállalatoknak, A jövő évi tervekből azonban nyilvánvaló, hogy erre nem lesz meg az anyagi fedezet. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a határozat végrehajtására va. 'ószínűleg halasztást kémek a kormánytól, mert a költségvetésben valóban nincs pénz a központi béremelésre. Csapó Jánosné (Tolna m.) a következetes, a változtatásokra gyorsan reagáló irányítás és végrehajtás szükségességére hívta fel a figyelmet, rávilágítva: a nehéz kérdésekre is rögtön kell válaszolni, majd dönteni, megfelelően tájékoztatva a dolgozókat, hogy értsék is, miért szükséges a változás. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Hatvanéves a lengyel kommunisták pártja Hatvan évvel ezelőtt Lengyelországban a munkásmozgalom fejlődésének is új irányt és lendületet adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világfordító eseménye. Százhúsz éves harc után a lengyel nép visszanyerte függetlenségét, amelyben döntő szerepet játszott a szovjet rendszer lenini nemzetiségi politikája, amely szabadságot, nemzeti függetlenséget biztosított a cári rendszer által elnyomott népeknek. Varsóban 1918. december 16-án megtartották az egyesülési kongresszust, a lengyel és a litván szociáldemokratákból, valamint a Lengyel Szocialista Párt balszárnyából létrejött a Lengyel Kommunista Párt. Ez a párt volt az első, amely az önálló államiság keretei között kezd- hetfe meg működését. Noha a lengyel tanácsköztársaság fegyveres kivívását a reakciós erők meghiúsították, a Lengyel Kommunista Párt nem adta fel a küzdelmet, s a két világháború között az országban a társadalmi mozgalmak vezetőjévé, hajtómotorjává vált. A munkásszolidaritást híven tükrözte az a tény, hogy a Lengyel Kommunista Párt forró hangú Indítványban üdvözölte a Magyar Tanácsköztársaságot, a lengyel kommunisták is küzdöttek az első magyar néphatalom védelmére alakult nemzetközi brigádban. Otthon, Lengyelországban eközben a tőkések és a földesurak kizsákmányoló rendszere egyre elviselhetetlenebb, népellenes politikát folytatott. A Lengyel Kommunista Párt szívós küzdelemre mozgósította az ország népét, a józanul godolkodó politikai erőket. A húszas, harmincas években Varsóban, Lódzban, a sziléziai iparvidéken százezrek tették le a munkát a párt felhívására, hogy ily módon tiltakozzanak a burzsoázia népelnyomó politikája ellen. Sajnálatos, s a mozgalom számára tragikus, hogy rágalmak alapján 1938-ban, a hitlerista agresszió küszöbén feloszlatták a Lengyel Kommunista Pártot. A lengyel kommunisták. noha meg voltak fosztva pártjuktól, hősies harcot vívtak a hitlerizmus ellen. A harc élvonalában voltak, amely óriási véráldozatot, hatmillió ember életét követelte. Mint Wladyslaw Bronlewski, a nagy forradalmi költő írta, a kommunisták „nem hányták sérelmeiket a polgári társadalom szemére, ellenben áldozatra készen harcoltak a hitlerista támadók ellen”. A Lengyel Kommunista Párt egykori aktivistái három évvel a párt feloszlatása után, megalapították a Lengyel Munkáspártot, amely folytatja pártja nemes hagyományait, az új történelmi helyzetnek megfelelően, alkotóan továbbfejlesztette ideológiáját. A Lengyel Munkáspárt mutatta a lengyel nép számára a fel- szabadulás egyetlen helyes útját, a Szovjetunióval vállvetve vívott fegyveres harcot. A Szovjetuniónak a hitleri fasizmus fölött aratott győzelme a nemzeti felszabadulás mellett a társadalmi szabadságot is meghozta a sokat szenvedett lengyel népnek. A barátsági, az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1945-ben történt aláírása gyökeres fordulatot hozott a két ország kapcsolataiban, amelyek a népek érdekközösségén, a békére és a haladásra való törekvésén alapultak. 1948. decemberében egyesült a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt. Megalakult a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amelynek vezetésével megindult az országban a társadalom- és gazdaságfejlesztő munka. Lengyel barátaink a LEMP vezetésével nagy sikereket értek el a politikai, gazdasági életben, gyökeresen átalakították a társadalmat. A LEMP VI. és VII. kongresszusán nagyszabású fejlesztési programot dolgoztak ki, hogy a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági feltételek közepette is biztosíthassák a kiegyensúlyozott fejlődést. A kettős évfordulón köszöntve a lengyel kommunistákat, szóljunk méltatóan a LEMP következetesen internacionalista politikájáról, amely a testvérpártokhoz, a haladó erőkhöz fűződő viszonyának alapja. 1918-ra és 1948-ra emlékezve, sok sikert, kiemelkedő eredményeket kívánunk a lengyel nép élcsapatának a LEMP-nek a társadalmi hala-* dásért, a# békés egymás mellett élésért, a szocialista országok kapcsolatainak elmélyítéséért vívott következetes harcához. D. P. *& NÓGRÁD - 1978. december 15., péntek Új szervizek, műhelyek, barkácsbolt Szolgáltatásfejlesztési program Salgótarjánnak Hatodik ötéves terve előkészítésén dolgozik a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat. Idén kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalat lett, s tevékenységét úgy kell fejlesztenie, hogy egyre inkább alkalmassá váljon a lakossági szolgáltatási igények kielégítésére. Ennek a célnak rendeli alá a szervizek, felvevőhelyek, raktárak és irodák — lehetőségekhez mérten optimális — elhelyezését is. A vállalat végleges elhelyezkedése rövid távon nem oldható meg, ezért ideiglenes döntésekre is szükség van. A salgótarjáni Arany János úti szövetkezeti és tanácsi kezelésű épületek alagsorában ideiglenesen kap helyet az elektronikaüzem és az antennaszerelő műhely. Ugyancsak az Arany János úti 21- es jelű épület alagsorában alakítja ki a vállalat a háztartási gép és híradástechnikai szerviz első részét. A második rész megvalósítására a városi tanács jelenlegi épületének lebontása után, az üzletház teljes befejezésekor kínálkozik lehetőség. Az űj üzletházban ugyanis 200 négyzetméter alapterületet kap a vállalat háztartási gép és híradástechnikai szerviz berendezése céljára. Az elkövetkező évekre szóló tervek közé tartozik a barkácsbolt és -műhely is, amely 1979-től kezdve az Arany János úti 2-es számú pavilonsorban várja majd a Csináld magad! mozgalom vállalkozóit. 1980-ban helyezik üzembe a salgótarjáni új benzinkút melletti motorkerékpár-szervizt, melynek szükség szerinti bővítésére a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Salgótarjánban a felvevőhálózat a Be&zterce-lakótelepi 80, a Gorkij-telepi 80 és a Palóc Imre téri 20 négyzetméteres felvevőhelyekkel kialakult. Ez a felvevőhálózat a szervizekkel együtt képes lesz a vállalatnál jelentkező igények fogadására és az adott terület ellátására. A nyugati városrész építésével párhuzamosan, az ott elkészülő mintegy 530 lakáshoz kapcsolódóan a vállalat 300 n égj'zet méter alapterületen háztartási gép, elektroakusztikai és lakáskarbantartó szervizt hoz majd létre. A városi tanács a vállalat rendelkezésére bocsátotta a volt bányagépgyári kultúrház egy részét, hogy ott bázisra k- tárat, tmk-t és szakipari műhelyeket helyezhessen el. A Salgótarjáni város’ Tanáccsal való egyezséggel egv- időben a Balassagyarmati városi Tanáccsal is tárgyal a vegyesipari javító vállalat a szervizek, felvevőhelyek elhelyezéséről. 4 vietnami külüa; f miniszter Tokióban Flesch István, az MTI tudó- rangú hanoi vendéget fogad- sítója jelenti: ják a szigetországban. A vietnami államférfi, akinek 11- A japán kormány meghívá- tagú kíséretében van Le sára csütörtökön este Tokióba Khac, az állami tervbizottság érkezett Nguyen Duy Trinh, a alelnöke és Phan Hien kül- Vietnami Szocialista Köztár- ügyminiszter-helyettes is, fel- saság kormányának elnökhe- keresi Ohira Maszajosi új lyettese, külügyminiszter, japán kormányfőt, s két alkaÉszak és Dél egyesülése óta lommal tárgyal partnerével, személyében a legmagasabb Szonoda Szunaóval. Közlemény a magyar—osztrák vízumkényszer megszüntetésével kapcsolatos tudnivalókról A Magyar Népköztársaság kormánya és az osztrák szövetségi kormány 1978. július 5-én egyezményt kötött a vízumkényszer megszüntetéséről. Az egyezmény 1979. január 1- én lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően mindkét ország érvényes útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum (előzetesen kiadott beutazási engedély) nélkül utazhatnak egymás országaiba, ahol harminc napig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők tartózkodási idejét az egyezmény ettől eltérően állapítja meg. A vízummentesség a két országnak azokra az állampolgáraira is vonatkozik, akik nem hazájukban, hanem más ország területén élnek. A hazatérési igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár vízum nélkül utazhat át Ausztria területén és ott az osztrák hatóságok külön engedélye nélkül legfeljebb három napig tartózkodhat. Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a magyar, illetve osztrák állampolgárokra, akik állandó tartózkodás (letelepedés), vagy munkavállalás céljából kívánnak a másik országba utazni. Részükre vízumot a külképviseletek adhatnak. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindkét ország fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nem kívánatosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja. Ennek alapján Magyarországra vízummentesen nem utazhatnak be azok az osztrák útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, akik 1963. március 22-ét követően hagyták el a Magyar Nép- köztársaságot, s az illetékes magyar hatóságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön. E magyar állampolgárokat a külképviseletek a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően látják el beutazási engedélyekkel. Az egyezmény értelmében az Osztrák Köztársaságban, illetve a Magyar Népköztársaságban tartózkodó magyar és osztrák állampolgároknak be kell tartaniuk az érvényben levő törvényeket és előírásokat. A Magyar Népköztársaságba beutazáskor az osztrák állampolgároknak adatlapot kell kitölteniük, amely statisztikai célokra és egyben a lakcímbejelentés igazolására, illetve szükség szerint a tartózkodási engedély meghosszabbítására szolgál. A határátlépést gyorsítja, ha az osztrák állampolgárok a határátkelő helyekre már olvashatóan kitöltött adatlappal érkeznek. Ausztriá területén az adatlapok a bécsi magyar külképviseleten, az IBUSZ Wiennél, a magyar és osztrák utazási irodáknál szerezhetők be. A lakcímbejelentés rendje változatlan marad. Az a magánútlevéllel rendelkező osztrák állampolgár, aki 30 napnál hosszabb ideig kíván Magyarországon tartózkodni. legkésőbb a 28. napon kérje a tartózkodási engedély meghosszabbítását. A tartózkodási engedély meghosszabbítását a bejelentett magvarországi lakhely szerint illetékes városi, járási rendőr- kapitányságokon, a megyei rendőr-főkapitányságon, Budapesten a kerületi rendőrkapitányságokon, illetőleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályán (Budapest, VI. Népköztársaság útja 12.) lehet kérni. Ha az osztrák állampolgár személyi okmányát (útlevél, tartózkodási engedély, „adatlap ki” példánya) elveszíti, vagy az megsemmisül, ezt a legközelebbi rendőri szervnél be kell jelentenie. (MTI)
