Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

lékát szenvedték el. Ez az ala. ... ,,, csony arány természetesen Jovo avval is összefügg, hogy a ervezcn nők ritkábban végeznek foko. zottain balesetveszélyes mun­kát. A 17--19 éves dolgozók a balesetek 5 százalékát visel­ték el, míg a 20—30 évesek­re a sérüléseknek tpbb mint egyharmada jutott. Elszomo­rítóak a statisztika megyénkre vonatkozó adatai: 1971 Munkavédelmi aktívaéitekezlet (Folytatás az 1. oldalról) te meg, gépsorok, gépláncok relésekkel való ellátottság. közé kézi anyagmozgatást Kár, hogy ezek egy része kor. Nem történt változás a sé- kellett beiktatni, s ilyen he- szerűtlen, használatuk ke­rülést szenvedettek nemek és lyen a dolgozó mindig „ve- nyelmetlen, s nehezen tisz- korcsoportok szerinti megosz- ^^éiyzónában” tevékenyke- títhatóak. A helyzet javításá- lásában sem. Ügy tetszik: job- dik. így történt baj a salgó- ra a SZOT elnöksége intézke- ban vigyáznak magukra a tarjánl síküveggyárban és a dést kezdeményezett a Minisz- nők. A gyöngébb nem képvi- VEGYÉPSZER megyeszékhe- tertanácsmál. Határozat is sélöi ugyanis az összes, üzemi jyünkön levő üzemében. született, ám a végrehajtás las­balesetnek „csak” 14 száza- _ . . , , , ... . Baj származhat abból rs a su­hogy a beruházások A Szakszervezetek Nógrád sokszor figyelmen megyei Tanácsa mindent egy- kívül hagyják a szociális és bevetve a következő fölada- munkavédelmi szempontokat, tokát véli a legfontosabbnak: s a hiányok megszüntetésére az anyagmozgatás színovalát utólag hozott intézkedések egy. továbbbi gépesítéssel muszáj felől valamilyen kompromisz. emelni; csökkenteni kell az szumon alapulnak, másfelől üzemek zsúfoltságát; többet többletköltséget okoznak. kell áldozni a megelőzés mű­Kimutatni számszerűleg nem szaki oldalára; fontos az üze- vuimuwa. g.,s ’77 lehet, ám kétség nem fórhoz- men belüli közlekedés jobb körótt^nyolcvannyol' dolgozót zá, hogy a balesetekben köz- mepzervezése; a szociális ei­erte - munkahelyi sérülésből rejátszik a munkahely rossz látást — kivált a kereskedel­kialakítása. a klímaviszony, a mi egysegekben — magasabb z^jszint, a világítás és a szintre kell emelni; a munka- ,.színdinamika”. Megyénkben védelmi oktatásban bátrab- említésre érdemes fejlődés ban kell alkalmazni az csak a klímaviszonyokat jel- audiovizuális eszközöket. Számtalan balesetet idézett lemzi. A zajszint — sajnos — A beszámolóhoz nyolc elő megyénkben, hogy né. egyre emelkedik, a világítás szakember fűzte hozzá saját mely gyárakban nem kielégí- nem javul, a színdinamika észrevételeit, illetve tapaszta­tó a munkavédelemmel való hangulatjavító hatásával még latait. Közülük Merlák Ervin, törődés. Megesik, hogy a tér- csak egészen kezdetlegesen a Salgótarjáni Kohászati melési és a munkavédelmi élnek az üzemek. Nem kielégí- Üzemek SZVT-titkára — töb- kérdéseket nem hangolják ősz- tő a gyárak rendje, kömye- bek között — a vagonhiány sze; ez történt például a két zeti kultúrája sem. Ez az ál- okozta bonyodalmakról szólt, tarjáni üveggyárban. Ron- la,pot veszélyforrásokat rejt Üzemükben 7 tonna készáru tot.ta a helyzetet az is, hogy magában. A javuláshoz lé- van a gépek mellé ép az ud- a technológiában lebecsülték nyeges szemléleti változások varra lerakva — a hulladékok a munkavédelmi előírásokat; ez szükségeltetnek. Jellemző, társaságában, amelyeket jellemezte a FŰTÖBER nagy- hogy a munkavédelmi fel- nem tudtak két hónap óta bátonyi gyáregységét, a szé- ügyelők evvel kapcsolatos föl- elszállítani. Ez az áldatlan ál. csényi ELZETT-gyáregységet hívásaira kibúvókat keresnek lapot hatványozza a baleset­és a kivitelező építőipari vál- az illetékesek. Ahelyett, hogy veszélyt. latotokat. Sok bajjal járt a tennének valamit. Hruskó Ottó, a salgótarjáni munkaerőhiány miatti meg- Nagy szerepet tölt be a bal. öblösüveggyár munkavédelmi alkuvas es a vezeto-beosztott eset-elhárításban a tervszerű- csoDortvezetőie a balesetek közötti kéz kezet mos elv ér- megelőző karbantartás. Saj- SK hibSSftt venyne ]utasa. nos, a vállalatok többségénél szélt. Elmondta, hogy a vizs­Gyakorta okozott, gondot, a. tervszerűségről szp sincsen, gálatot végző művezető szán- hogy a munkavédelmi célok Hiányzik a próbaüzemek biz- dékosa.n nem ír be olyan kö- nem voltak egységben a gaz- tonságtechnikai szabályozása, rülményt a jegyzőkönyvbe, dasági meg a pénzügyi tér- lemaradt a szakmunkásképzés aminek fönnmaradásáért őt vekkel. így fordulhatott elő, ^s’ ezek, következtében a kar- terheli a felelősség. Ezért a hogy egy-egy föladatot csu- bantartás színvonala vissza- kivizsgálást pártatlan személy. ese^- nek, lehetőleg a munkavédel­Az utóbbbi években jelen- mi felügyelőnek kell elvégez- tősen fejlődött a védőfölsze- ni. munkahelyi sérülésből rejátszik a mup^uhely — a halál, ennek következté­ben másfél száz gyermek ma­radt édesapa vagy édesanya nélkül. A lakásgyártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral Egymillió-kettőszázezer la­kás; a második 15 éves lakás­fejlesztési program keretében — 1976. és 1990. között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő lakásál­lománynak hozzávetőleg egy­harmada. Nem túlzás feltéte- lezni-kijelenteni — hiszen ez történt 1960. és 1975. között is —, gyökeresen megújul, kor­szerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. — Valamennyi eljárás kő- — Az intenzifikálás ered- zül a házgyári a leginkább ményeként csökken-e az egy iparosított,, mind a gyárban, lakás építésére jutó élő- mind az építkezések hely- munka? színén ez igényli a legkeve- _ Feltétlenül csökkennie sebb élőmunkát. Tekintettel kell . . . noha mindezt múlt- a népgazdaság teherbíró ké- időben is mondhatnánk. Már pességére: miként fejlődik hat éve célul tűztük, hogy egy tovább e hálózat? A meg- 53 négyzetméteres házgyári levő gyárak panelgyártó ka- lakás 800 óra alatt készüljön pacitását növelik-e, vagy új el, ezzel szemben 960—1200 gyárak létesülnek-e a követ- óránál tartunk. A műszaki kező ötéves tervidőszakok- fejlesztések, az új eljárások ban? sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztön- érdél ^ítés-&?íí^^n- kos'kihasználásukra!5 a maga­Am e változás mégis külön- _ A Központi Bizottság ha- ^bl Jazdaiági érdekeltsége"s' bözik a korábbi másfél évti- tározata azt is előírja: „a la- zobb- Sazdasagí erdekeltsege is. Törekedni kell a több műsza­pán részben oldottak meg, nem pedig komplex módon. Ezt az anyagmozgatás sínylet­Mi kerül a sifonérba ? Van-e kilátás a tőkés­export további növelésére? — e témáról faggattuk Gyöngyö­si Róbertét, a Salgótarjáni Ruhagyár áruforgalmi osz­tályvezetőjét. A megyeszékhely könnyű­ipari üzeme idén — az utol­só hónap elején várható ki­szállításokkal együtt — hu­szonegy és fél millió forint értékű árut ad el kapitalista piacon. Ez a múlt évihez ké­pest 32 százalékos előrelépés. Jövőre már az ez évi meny- nyiséget kívánják növelni — nem kevesebb mint — 80 százalékkal. SKANDINÁV HÖLGYEKNEK — A legnagyobb megrende­lőnk a svédországi överlidá- ban székelő Wástgöta cég — mondta az üzleti ügyekkel foglalkozó szakember. — Idén már több mint százezer darab női ruhát szállítottunk- száflítunk nekik. Ezek értéke összesen körülbelül 350 ezer dollár. Jövőre ennél egyhar- maddal nagyobb értékű árut kívánunk részükre eladni... A tarjáni varróüzemből mór harmadik éve visznek ruhákat a skandináv kisvá­rosba. Mint megtudtuk: ele­inte csupán pamutból készült házi köntösöket rendelt a ru­hagyártól az északi kereske­dő cég. Ma már jóval igé­nyesebb utcai öltözékek is út­ra kelnek megyeszékhelyünk­ről överlidába. Mind anyag­ban, mind fazonban számot­tevően bővült az áruválasz­ték. Ebben az esztendőben például újdonság volt ötezer darab jerseyruha. Jövőre ugyanebből már 30 ezret visz­nek a repülőgépek Wástgöta számára. A harmadik éve tar­tó, s egyre bővülő üzleti kap­csolat arra enged következ­tetni: a skandináv megrende­lőnek nem gyűlt meg a baja idáig az áruk minőségével. Mint Gyöngyösi Róberttól hallottuk: 80 ezer darabos szállítmányban óhatatlanul akad néhány hibás ruha is. Emiatt az átvevők sem zsör­tölődnek. (Á szakember meg­jegyezte még, hogy e pár hi­bában sem mindig a ruha­gyár a ludas, túlnyomórészt, az alapanyag silány.) HATÄRT SZAB — A PÉNZ Másik jelentős megrende­lője a gyárnak egy líbiai ke­reskedő cég. Ennek az idén ötmillió forint értékben vit­tek, illetve visznek flanellru- hákat. Jövőre ugyanebből az öltözékből már most 15 ezer darabot igényelt az afrikai or­szág, ezenkívül 30 ezer da­rab szoknyára tartanak szá­mot. A gyárnak 1979-ben egy tucat kicsi — ötszázezer da­rabos — megrendelésnek is muszáj eleget tennie. Az e szériákban készített ruhákat hollandusok és nyugatnéme­tek viselik. Miként az áruforgalmi osz­tályvezetőtől megtudtuk, az exportból származó bevételt háromféleképpen próbálják növelni. Mennyiséggyarapí­tással, áremeléssel, vala­mint új cikkek piacra dobá­sával. A legnagyobb siker az volna, ha saját — vagyis ma­gyar — anyagos termékkel szereznének nagy mennyiség­re szóló megrendelést nyuga­ton. Ez viszont több aka- dálybá ütközik. Legfőképp a gyár pénzügyi lehetőségei szabnak határt. Egy közel- keleti üzlethez például négy­öt hónapra rpeg kell hitelezni az alapanyagot, a bért stb„ mert csak ennyi idő után té­rül meg — a rossz fizetési föltételek miatt — a befekte­tés. Igaz: ezek az üzletek te­temes haszonnal járnak. Nyu­gat-európai piacon gyorsabb a megtérülési bár kisebb a haszon. Mi a megoldás? BENNE ÉLNI A DIVATBAN — Gyarapítani fogjuk a bér- munkavállalást — hallottuk az információt Gyöngyösi Ró­berttól. — Ennek több előnye van. Nem fekszik benne pénz, gyors a megtérülés. Ezenkí­vül a megrendelő hoz min­dent: anyagot, modellt, tech­nológiát. így jószerivel ben­ne élünk a nyugati divatban: ismérjük a felkapott színeket, a fazonokat. E tapasztalatokat későbbi „kiajánlásainkban” is fölhasználhatjuk — mint. ahogy tettük is már, — siker­rel. A gyár két külkereskedel­mi vállalat, a HUNGAROTEX és a HUNGAROCOOP révén tartja kapcsolatát a tőkés­megrendelőkkel. — Igaz-e, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok gyakran csak kerékkötői a gördülé­keny ügyintézésnek? — fir­tattuk. — Ezt azért nem lehet eny- nyire egyértelműen kijelente­ni — így az üzleti szakem­ber. — Mi a kapcsolatainkra, az ő' segítségükkel tettünk szert. Természetesen szükség van az együttműködésre; egy-egy tárgyaláson a gyár képviselőjének is jelen1 mu­száj lennie. —molnár— mert tovább gyorsul az urba- tosuljon a házgyárak folyama- «abb szervezettséaré a fe- nizalodás folyamata — nagy- tos korszerűsítésére”. Bár ®aP?* * sst ät?- kl£ san sstíss kevesebb téglából, folytatja térhódítá- zifikáíássál: ház falait emelik sítés pedig együttjár az inten- tPk termékeit’is felhasználják ily tatja terhodita- zifikálással: a panelgyártás például a győri házevár —' sat a beton, tervidőszakról még kevesebb élőmunkát fog a®elvnek §7 éves kloacitása tervidőszakra több uj otthon igényelni. Az arányokat érzé- fíní-tt elemei készülnek házgyárban, kelteti a fővárosi helyzet. Bu- 5l2°-ra novekszlk ~ felhasz Minderről az Építésügyi és dapest négy házgyára összesen Városfejlesztési Minisztérium- 13,5 ezer lakás elemeinek ki- ban dr. Szabó János államtit- adására képes évente, ám a kárral beszélgetünk. Nyilatko- következő tervidőszakokban ez zatának nálja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szom­bathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Betonyp nevű fürdőszobaelemek a svájci án időszerűségét az már kevés lesz. A gyárak ka- nim^nT MSZMP Központi Bizottságé- pacitását oly módon kell nö- a apja„ nak az építő- és építőanyag- vélni, hogy a hatodik ötéves l^hetnnh’ól k 2vártnftaWnó? ipar helyzetével, továbbfej- tervben esztendőnként mint- _ Syart°ttaknal. lesztésével foglalkozó októberi egy 16 ezer, a hetedikben — Természetesen nemcsak a haz- határozata adja, amely egye- 1986 és 1990 között — viszont fyal‘ak használhatják; ilyen bek mellett'rögzíti: „az új la- már 17,5 ezer otthon össze- térelemeket kapnak a kapos- kások kétharmadát korszerű szerelését tegyék lehetővé. A vanak ’s- A méretre szabott technológiával, többszintes ki- legidősebb házgyár a buda-#enJ, , figyelmet er­vitelben, nagyobbrészt lakóte- pesti j.gg már teljesen meg- ,deml,° ko°Peraclo-,— ok . he" [epeken kell megvalósítani”. P /, , 3 . . lyezik bele a csoszereloipari ujult, s a technikai fejleszte- vállalat nagy sorozatban gvar- — Az 1,2 millió évi átlagban sen túl kibocsátóképessége tott épületgépészeti elemeit. 80 ezer új lakást jelent megkétszereződött. Az igé­mondja dr. Szabó Janos. — , Ennek kétharmada 53 ezer. nyéknek es lehetőségeknek Ha tekintetbe vesszük azt is, megfelelően kerül sor a többi hogy a lakások átlagos alap- üzem rekonstrukciójára is. területe a mostani 53-ről 56 négyzetméterre növekszik a Országossá terebélyesítve a hatodik ötéves terv időszaká- helyzetképet: a négy buda- lgvártásának 1övöje ban, akkor kitűnik: évente a pesti cs a többi hat varosban ^zgyár függ­jelenleginél 160 ezer négyzet- levő gyár - üzembe helyese- del amaní;uh :Eugg_ méterrel több, korszerű tech- suk sorrendjében: a győri, a yenye. Ma nat paneiuzem mu nológiával épülő lakást kell miskolci, a debreceni, a sze- átadni. Mindehhez további gedi, a veszprémi és a kecske­műszaki fejlesztésekre van méti — most éyente. együtt®' — A Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnak panelüzeme van. Mi lesz ennek, és a többi poligon- üzemnek a sorsa?, — A kaposvári üzem lakás­a szükség, a tíz házgyárból álló sen 31 ezer lakás paneljait ké- f országos hálózat ugyanis évi, szíti el. A tervek szerint 1981 amelyekre viszont mintegy 30 ezer otthon ele- ás 1985 között már 36 ezer, meit adja. Igaz, ma sem a a hetedik ötéves terv idősza- házgyárak a korszerű lakás- kában pedig 44 ezer lesz az építés kizárólagos bázisai. Hat esztendőnkénti átlag. Mindeh ködik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelí­teni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagútzsaluknak, amelyek panelüzem is működik Duna- hez elsődlegesen a belső tarta- “ aia|u“®ala™“K'' újvárosban, Szolnokon és lékokat kell feltárni-hasznosi- ™egf®1pt\71Í7s sorUatna^yság másutt; beváltak az alagút- tani, s a gyártás> egesz folya- « “P^mahs sorozatnagyság zsaluk — Zalaegerszegen, va- matát hatékonyabbá, a maga- lamint Heves megyében még sabb igényeknek^ megfelelőb- sokáig e módszerrel ópítkez- bé — rendszereivűvé — tenni. esetén a jelenleginél is gazda­ságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlet­tel évente 250—300 otthon nek —, s megjelent immár Am az intenzifikálás csupán a 'e* evente zou-juu önnön Nógrádban is az angol Wim- járható utak egyike; emellett pey cégtől vásárolt No Fines foglalkozunk egy^-örmántú- ^^^^^/a f egféb eszkö-' „egyszemcses _ ontottbetonos* h - pécsi - házgyár letelte- _ * - f lőre szövetkezetek alkalmaz- tési program részét képező el- zák, Keszthelyen és Bonyhá- képzelés: vizsgáljuk, mennyire dón épült jó néhány ilyen la- szükséges Hatvan kás. házgyárat telepíteni. technológia. Ez utóbbinak a sével, erre a hatodik ötéves j¥ikr/ , is szükség van, mű­társas házak tető alá hozásá- tervben kerülhet sor. Távolab- ha^gy-earváHaíatnars^övet­nál lehet nagy szerepük; egye- bi, de még a 15 eves fejlesz- Jetnek né^öt^ készlete van oltalma», tpci nrnizram részét keriezo el- iu=z.eineit ne ,y 01 xcsziete van. Ez természetesen feltételezi térségében azt is» h°gy egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfo­kuk előregyártott térelemek­kel és egyéb módon ugyan­csak fokozható. Távozóban van —, noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód; de amíg építünk blok­kal, addig folyamatosan kor­szerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladat a külső szigete­lés javítása és a belső vako­lat elhagyása. A fővárosban a Centenárium-lakótelepen már ki is. próbálták azt a gipsz- kartonos belső burkoló- és vá­laszfalrendszert, amely amel­lett, hogy jobban szigetel, mintegy 1 200 óra élőmunka­megtakarítást is lehetővé tesz. — Kiemelt kormányprog­ram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP- rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye hatá­rán túl is megjelentek. A könnyűszerkezetek a hato­dik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést? — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődé­ket szerelünk össze. Am a Ter­vezésfejlesztési és Típusterve­ző Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer tovább­fejlesztését: kereskedelmi es vendéglátóipari létesítmények­hez is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a la­kóházakon is megjelennek, például' Zalaegerszegen hom­lok zati elemként, az alagút­zsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szajsó János ál­lamtitkár. Földes lam<M A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaiizemében dolgozó szocialista brigádok vállalták, hogy az éves terven felül — amely 260 000 tonna — 5000 tonnával több jó minőségű fe­keteszenet termelnek ki. A szocialista brigádok közül kiemelkedik a Mező Imre és a Ga­garin brigád, amelyek már több ízben kaptak kiváló munkájukért kitüntető címeket. A képen: A Gagarin Szocialista Brigád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents