Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXIV ÉVF.. 269. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978 NOVEMBER 15., SZERDA Párizs ünnepélyesen várja Kádár Jánost Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első tit­kárának Párizsba érkezése előtti napon, ked­den fellobogózták a Champs Elyséest, a francia főváros híres sugárútját. A diadalív­től a Concorde térig egymás mellett lengeti a szél a piros-fehér-zöld és a kék-fehér-piros zászlókat. A francia sajtó megkülönböztetett figyelmet szentel az MSZMP KB első titkára szerdán kezdődő útjának. A Le Monde kedden este megjelent szerdai számában közli Kádár Já­nos nyilatkozatát, valamint a lap kérdéseire adott válaszát. A Kádár János vezette magyar küldöttség látogatása különleges helyet érdemel az európai krónikákban: ez az első legmaga­sabb szintű találkozó a két ország fennállása óta — írjá L’Humanité keddi számában Max Leon, a lap Budapesten járt különtudósítója. Magyarország az elmúlt három évtizedben Olyan átalakulások színhelye volt. amelyek a civilizáció első soraiba állították — emeli ki írásában a tudósító, majd hozzáfűzi: — a szocialista Magyarország olyan partner, amely számít a nagy nemzetközi tárgyalásokon, az ENSZ-ben, Helsinkiben, a bécsi tárgyaláso­kon, a minden irányú cserékben. A France Soir keddi száma első oldalán keretes hírben, második oldalán egész oldalas riportban foglalkozik Kádár János francia- országi látogatásával. A lap kiemeli, hogy Giscard d’Estaing és Kádár János a fran­cia—magyar kapcsolatok első csúcstalálkozó­ján a nagy nemzetközi kérdésekről, a leszere­lésről és az enyhülésről tárgyalnak majd. Az elmúlt évtizedben több kormányfői szintű találkozóra került sor és ma kielégítő politikai kapcsolatok vannak a két ország között — írja a France Soir — kereskedelmi és ipari téren azonban a helyzet nem egészen így áll. így mindkét fél azt reméli, hogy Ká­dár János látogatása új lendületet ad a Pá­rizs és Budapest közötti kapcsolatoknak. Nemzetközi szeminárium az európai dolgozó nők helyzetéről Kedden a Gellért Szállóban megkezdődött az európai dol­gozó nők helyzetével foglal­kozó nemzetközi szeminárium. A tanácskozáson — amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Szakszerve­zeti Világszövetség szerve­zett — részt vesznek csaknem valamennyi európai ország demokratikus szervezeteinek küldöttei, s képviselteti magát számos nemzetközi szervezet is. A hattagú magyar kül­döttség vezetője Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, aki a nőtanács, a szeminárium há­zigazdájának nevében kö­szöntötte a résztvevőket. A magyar kormány nevében Trethon Ferenc munkaügyi miniszter méltatta a tanács­kozás jelentőségét, majd — Mirjam Touminennek, az NDK főtitkárának vitaindító előadásával — megkezdődött az érdemi munka. Fogyasztói érdekvédelem a gyártói a vevőig Erősítik a társadalmi ellenőrzést Ä bérből és fizetésből élők mos összetevőjét, a társa- sós” ellenőrök évente 25—28 jövedelmük több mint há- dalmi ellenőrzés erősítésének ezer vizsgálatot végeznek, s romnegyedét. a belkereske- lehetőségeit vitatták meg ked- tavaly 3600 pénzbírság nyo- delemben, 200 ezer árúféle- den a Hazafias Népfront Or- mán 4,5 millió forinttal bün- ségből válogatva költik el és szágos Tanácsa gazdaságpoli- tették a vásárlók megkáro- 150 ezer kereskedelmi dől- tikai bizottságának ülésén. sítóit. A vállalati árdrágí- gozóval kerülnek kapcsolat- A Szakszervezetek Orszá- tásból, vagy más ügyeskedés- ba. gos Tanácsának, az orSzá- bői származó bevételeket is, A társadalmi közérzet és a gos kereskedelmi felügyelő- 5—6 millió forintos büntetés- közhangulat szempontjából, ségnek, valamint több mi- sei „csapolták meg”. A SZOT tehát fontos, hogy miiyen nisztériumnak a képviselői is — az állami szervezetekkel az áruválaszték, az üzlet és beszámoltak a fogyasztói ér- együttműködve — több mint az eladó magatartása. A fo- dekvédelemmel kapcsolatos tízezer társadalmi ellenőr gyasztói érdekvédelem szá- tapasztalatokról. A „hivatá- munkáját hangolja össze. Rendszeresen vizsgálják a vállalatok, a szövetkezetek árképzését, s már csírájában igyekeznek leleplezni a fo­gyasztói érdekek megsértőit. Ez év első felében a társadal­mi ellenőrök 2177 esetben ja­vasoltak pénzbírságot, fe­gyelmit, illetve bűnvádi fe­lelősségre vonást. A vitában több felszólaló hangsúlyozta, hogy az utóbbi másfél évtizedben a gazdasá­gi, a kereskedelem és a szol­gáltatás gyors fejlődése révén számottevően javult az ellá­tás. Csakis ebben az össze­függésben szabad a még két­ségkívül meglevő hibákról, és megszüntetésük lehetősé­géről töprengeni. Ugyanak­kor megengedhetetlen, hogy vállalatok és kereskedők ob­jektív körülményekre — gyakran teljesen megalapo­zatlanul és jogtalanul — ex­portérdekekre hivatkozva az ellátási kötelezettségeiket fel­rúgják. A résztvevők javasol­ták: ne 'növeljék tovább a szabályozások és az ellenőr­zési rendszer bürokratizmu­sát, hanem a meglevő és jó előírásokat tartassák be kö­vetkezetesen. Ehhez az eddi­ginél jobban kell élni a fe­lelősségre vonással is. A vá­sárlókat megkárosító válla­latok például ne a költség­alapjukból fizessék a bünte­tést, hanem a vétkes „ve­zető zsebe bánja meg a ve­vők becsapását — szorgal­mazták. Zavartalannak ígérkezik a kistermelők téli takarmányellátása Országszerte zavartalan, ki­egyensúlyozott a takarmány­forgalom, a kistermelők no­vember közepén, az állami és a szövetkezeti bolthálózatban — összesen 5300 helyen — könnyen beszerezhetik az ál­latok tartásához, felnevelésé­hez szükséges abrakot és a keveréket. Az idei esztendő első, egye­lőre még nem hivatalos ta­karmányösszesítései szerint a Gabona Tröszt vállalatai a tavalyinál 4—5 százalékkal több takarmányt adtak el a kistermelőknek. Az országosan értékesített készlet 38—40 százalékát kapták a kisterme­lők, akik ily módon biztos ta­karmánybázishoz jutottak. A központi értékesítés nélkül nem is tudták volna felnevel­ni az állományt.. A Gabona Tröszt ellátási kötelezettségé­nek megfelelően messzemenő­en támogatta a ház körüli ál­lattartókat és így sikerült el­érni, hogy a nyár végi kisebb ellátási zavaroktól eltekintve egész évben megfelelő áru­készlettel rendelkeztek a ta- k ármány boltok. A választék is kedvezőbben alakult, mint 1977-ben. (A július—augusztus —szeptemberi részleges ne­hézségeket az okozta, hogy mivel tavaly a vártnál ke­vesebb kukorica termett, a központi készletek megcsap­pantak, s nehéz volt szemes kukoricához jutni. Az idei ter­més betakarítása kezdetér, azonban már sikerült fel­tölteni a készleteket és októ­berben ismét zavartalan volt a kukorica árusítása). Az ország 110 gabonaipari takarmánykeverő üzeme ezek­ben . a napokban teljes kapa­citással dolgozik, hogy a té­lire jusson mindenhova ér­tékes takarmánykeverék. Felmérték az 1979. évi elő­zetes takarmányigényeket. A Gabona Tröszt számos nagy­üzemmel egyeztette a takar­mányellátással kapcsolatos adatokat. Ezek ismeretében arra készülnek fel, hogy jö­vőre félmillió tonnával nö­velni kell a keveréktakarmány­gyártást, s ezzel 1979-ben is zavartalan lesz a kistermelők állatállományának ellátása. (MTI) A BRG salgótarjáni gyáregységében a napokban rendezték meg az ifjúsági parlamentet, amelyen az ifjúsági törvény helyi megvalósításának tapasztalatait beszélték-vitatták meg fiatalok és gazdasági vezetők. Képünkön Antal Józsefné, a gyáregység fiatal mű­szerésze a rádiós adó-vevők végfokát ellenőrzi. Egy felmérés alapián Munkaerőgondok a megyeszékhelyen Nőtt a foglalkoztatottság — Program nélkül Salgótarján város Tanácsa a közelmúltban felmérést ké­szített a megyeszékhely mun­kaerőhelyzetéről, s megálla­pította, hogy a város mun­kaerő-tartalékkal már nem rendelkezik. Következéskép­pen a gazdálkodó szervek mindinkább rákényszerülnek a technika eredményeinek alkalmazására. A város foglal­koztatási lehetősége az el­múlt nyolc év során 7,8 szá­zalékkal növekedett, a mező­gazdaság kivételével a nép­gazdaság minden ágában bő­vült a foglalkoztatás aránya, leginkább a kereskedelembén és a szolgáltatói területeken. Az iparhan mintegy 1200- zal dolgoznak többen mint 1971-ben, ami elsősorban a bejárók számának növekedé­séből, s — jóval kisebb mér­tékben — a szénbányászat visszafejlesztéséből adódik. A férfiak munkaerő-kihasznált­sága 88,6, a nőké pedig 71,6 százalékos, így mindkettő meg­haladja a megyei átlagot. A korábbi évek gazdasági szabályozói és az ezzel pár­huzamos ipartelepítések ha­tására a vállalatok erőtelje­sen növelték létszámukat, s ez nem kívánatos munkaerő- mozgást eredményezett, ame­lyet tovább fokozott az épí­tőipari telephelyek létreho­zása. Mivel munkaerő-tartalé­kokkal nem rendelkezünk ez az elszívó hatás a nagyobb üzemek, vállalatok terhére történt. Ezek a körülmények tették szükségessé egy olyan központi intézkedés meghoza­talát, amely tervszerűbbé te­szi a munkaerő elosztását, az eddiginél jobban segíti a nép- gazdasági szempontból fontos gazdálkodó szervek igényei­nek kielégítését. Ennek ered­ményeképpen jelent meg 1976- ban a Nógrád megyei Ta­nács határozata, amely ka­tegóriába sorolta a gazdál­kodó. szerveket és a munka­erő-elosztás érdekében sor­rendet állapított meg. Ez év első felében szintén felmérés készült arról, hogyan tartják be a munkáltatók a jelenleg érvényben levő rendelkezése­ket, utasításokat. E szerint legtöbb vizsgált egység nem készített végrehajtási prog­ramot a munkaügyi intézke­dések végrehajtására. Több­ségük csupán rész-, illetve két-három éves tervezetet vázolt fel, melyek nem tar­talmaznak létszámtervezésre vonatkozó korszerűsítési cél­kitűzéseket, • munkaerő-szük­ségleti fedezeti számításokat. Tapasztalat, hogy az üzemek elsősorban a termelékenység­gel és műszaki kérdésekkel foglalkoznak szívesebben, 3 gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a létszámterve­zéssel is szorosan összefügg. A munkaerő-tartalékok miatt az üzemek fokozzák a gépesí­tést, a technológia korszerű­sítését, valamint az üzem- és munkaszervezést. bérülések főleg a frontokon Lent nem volt halálos baleset Biztonsági helyzet a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák ak- 'naüzemeiben ez évben sem sújtólégrobbanás, sem halá­los kimenetelű baleset, sem hanyagságból, vagy a bizton­sági berendezések hiányából adódóan nem történtek kü­lönleges események. Mindez annak köszönhető, hogy hosszú évek óta hagy gon­dot fordítanak a balesetek megelőzésére. Üj, korszerű eszközöket szereztek be, meg­felelő képzésben részesítik a vállalat valamennyi dolgozó­ját, s végszükség esetén, ké­szenlétben állnak a bánya­mentők. Mindezek ellenére sem ja­vult, a munka- és biztonsági fegyelem, nem csökkent kel­lő arányban a balesetek .szá­ma. Ezt bizonyítja, hogy az 1977-es évben, az előzőnél öt- vennel, az idén, az ezt meg­előzőnél mindössze hárommal lett kevesebb a sérültek szá­ma. 1977. szeptember végéig 365, idén ugyanezen idő­szakban 362 baleset követke­zett be. Az egyetlen halálos baleset, a külszínen, a kö­télpálya-fenntartóknál tör­tént. A közelmúltban végzett vizsgálatok összegzésekor megállapították: sajnálatos módon a baleseteknél egyre több alkalommal ' érzékelhe­tő-bizonyítható az emberi ha­nyagságból, a technológiai előírásoktól eltérő szabályta­lan munkavégzés. Erre ve­zethető vissza a balesetek számának lassú csökkenése. Pedig a műszaki intézkedé­sek sokrétűek. A harmadik negyedév során cserélték ki — példaként — benzinhel működő, metánt mérő bizton- ságd lámpákat műszerekre, s így tovább csökkentették a bányakatasztrófát előidézhető, sújtólégrobbanás lehetősé­gét.' A bányatüzek megelő­zésére, vagy a keletkezett tü­zek - lokalizálására tovább folytatták a tűzoltó-vízcső­hálózat építését. Az év még hátralevő idejében több mint 6000 méter ilyen jellegű vezeté­ket építenek be az aknákba. Az öngyulladásból eredő ka­tasztrófák megelőzésére idő­ben lezárják a lefejtett bá­nyatérségeket, s a gátak mö­gött rendszeresén ellenőrzik, a levegő összetételét. A szénporrobbanás-veszélyes kányási üzemben új, robba­násfojtó vízzárakat alkal­maznak, s valamennyi akná­nál üzemkész állapotban vannak a habgenerátorok. Mindezek mellett kézi tűz­oltókészülékek is szolgálják a biztonságot. A vízveszély el­hárítására, főleg Kányáisdn, nagy gondot fordítanak. Fo­lyamatosan . végzik a réteg- víz-lecsapoló fúrásokat, ami szükségszerű, hiszen augusz­tus elején, nagymérvű, me­tánbeáramlással kísért víz­betörés volt. Ebben az akna­üzemben egyébként a közel­múltban helyeztek üzembe egy percenként öt köbméter víz eltávolítására alkal­mas szivattyút. A Nógrádi Szénbányák va­lamennyi aknaüzemében a főbb bányaveszélyek meg­előzésére, illetve azok bekö­vetkezése esetén, tovább foly­tatták a dolgozók tájékozta­tására szolgáló riasztó- es hírközlőhálózatot. Tiribe- sen ez már teljes egészében elkészült, bár egyes beren­dezések hiányoznak kései szállítások miatt, s Ménkesen is jó ütemben halad a meg­valósítás. A biztonságtechnikai vizs­gálat megállapította: Tiribe- sen. a földtani és földméré­si irodánál, valamint a fuva­rozási irodánál emelkedett a balesetek száma. A frontok mellett a közút vált a legve­szélyesebbé. Jeléntős ered­mény azonban, hogy az épí­tési üzemben ötvenszázalé­kos javulás mutatkozott az elmúlt időszakban. A munka- védelmi előírások megsértésé­ért egyébként ötvenhét sze­mély közel huszonhétezer forint bírságot fizetett, nyol­cán kaptak írásbeli figyelmez­tetést, három dolgozót eltil­tottak a további munka vég­zésétől, hatvanhét személyt vontak fegyelmileg felelős­ségre és tizenegy alkalma­zott ellen indítottak szabály­sértési eljárást. Ezen kívül tizennégy személyt marasz­talt el a fenti okok miaH| a társadalmi bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents