Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

Izraeli küldöttség megy a Szovjetunióba ' Az izraeli sajtóban közzé­tették a szovjet békebizottsag által november végére Szov­jetunióban teendő látogatásra meghívott izraeli küldöttség közleményét. A meghívottak között van Tauíik Tubi, az Izraeli Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkár- helyettese, továbbá néhány parlamenti képviselő. „Azzal, hogy elfogadták a meghívást — húzza alá a Köz­lemény —, a csoport tagjai azt a meggyőződésüket jut­tatták kifejezésre, hogy az át­fogó, igazságos és tartós béke —, amely a térség minden ál­lamának, minden népének, köztük a Palesztinái arab nép törvényes jogainak tisztelet­ben tartásán alapszik, nem valósulhat meg a Szovjetunió részvétele nélkül a béke mó­dozatainak keresésében”. Az izraeli közvélemény kép­viselőiből álló csoport közle­ményét az izraeli sajtó egy része nemtetszéssel fogadta, és támadta a csoport tagjait. Válaszul a támadásokra Jo- szif Sárid, a knesszet kép­viselője a Davar című szak- szervezeti napilapnak adptt nyilatkozai ban kijelentette: „a küldöttség tagjai közvetlen, névre szóló meghívást kap­tak a szovjet békebizottságtól. A küldöttség tagjai nem párt­juk képviselőjeként, hanem személyes meghívásra utaznak a Szovjetunióba”. Összekapcsolták az Adria Kőolajvezetéket a magyai—jugoszláv határon Hétfőn délben jelentős ál­lomásához érkezett az Adria Kőolajvezeték építése: Csurgó térségében, a magyar—jugosz­láv határon, a két ország be­ruházó és kivitelező vállala­tai, képviselőinek jelenlétében összekapcsolták a vezeték ju­goszláviai és magyarországi szakaszát. A Siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat beruházásaként lé­tesülő 189 kilométeres ma­gyar szakasz építése tavaly augusztusban kezdődött. A jugoszláv határtól Kára közsé­gig terjedő 85 kilométeres sza­kaszon a Siófoki Kőolajveze­ték Építő Vállalat és mintegy száz kivitelező vállalat végez­te a munkát, míg Kárától Százhalombattáig — 104 ki­lométer hosszúságban — a csehszlovák Plynostav Vállalat munkásai dolgoztak. A mun­ka során sokszor igen mosto­ha körülmények között, rend­kívül nehéz terepen 900 ezer köbméter földet mozgattak meg és a vezetéken kívül 183 egyéb műtárgyat építettek. A csur­gói szivattyúállomáson köz­vetlenül befejezés előtt állnak a munkák. Csurgó és Százha­lombatta között, a vezeték mentén mindenütt a földbe fektették a hírközlést biztosí­tó kábeleket. Ezzel nemcsak külön információs rendszert hoztak létre a távvezeték üze­meltetését segítő állomások között, hanem távvezérléssel működtethetik az úgynevezett tolózárakat is. December kö­zepére a magyar szakasz ké­szen áll az olaj fogadására, illetve szállítására. Jugoszláv területen is vé­geztek a Krk szigetétől Csur­góig terjedő 283 kilométeres Adria Kőolajvezeték építésé­vel. Befejezés előtt áll a há­rom szivattyúállomás és a vezeték üzemeltetéséhez szük­séges berendezések építése és szerelése. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését Az előzetes megállapodás­nak megfelelően 1978. novem­ber végén Moszkvában tart­ják meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének soron követ­kező ülését. Egyiptom {elf iigg es z tette tárgyalásait 1 Egyiptom felfüggesztette Izraellel Washingtonban kez­dett tárgyalásait és hazahív­ta tárgyalóküldöttségét az amerikai fővárosból — jelen­tették jól értesült forrásokra hivatkozva hírügynökségek hétfőn este Iszmaüiából, ahol Szadat egyiptomi elnök re­zidenciája van. Az elhatározást az Egye­sült’ Államok kairói nagykö­vete útján tudattak Carter elnökkel. Az AFP francia hírügynök­ség értesülése szerint az egyiptomi küldöttséget csu­pán tanácskozási céllal ren­delték haza és így az nem ielénti a washingtoni tárgya­lások felfüggesztését. Egyelőre nem ismeretes, hogy mikor tér haza az egyiptomi küldöttség. Macryar — jugoszláv vízügyi iáigyalások Dr. Gergely István állam­titkárnak, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének veze­tésével magyar küldöttség érkezet Jugoszláviába, a két­oldalú vízgazdálkodási és vízvédelmi együttműködés időszerű kérdéseiről folyta­tandó tárgyalásoücra. Dr. Gergely István hétfőn Beigrádban megbeszélést folytátott Milován Zidarral, a szövetségi mezőgazdasági bizottság elnökével. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­két. fogadta Braniszlav Iko- nics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) alelnö- ke is. A magyar küldöttség négy napot tölt Jugoszláviában és látogatása során a _ Vajda­ság Szocialista Autonóm Tar­tomány, majd a Horvát Szo­cialista Köztársaság víz­ügyi képviselőivel is tár­gyal. Veszedelmes konfliktus Egy helyi háború korunk­ban mindig beláthatatlan ve­szedelmekkel járhat, különö­sen akkor, ha olyan feszült­ségekkel terhes térségben rob­ban ki, mint Afrika. A kon­tinens déli részén úgyneve­zett frontállamok sorakoznak, amelyek a két fajüldöző rend­szerrel: Rhodesiával és a Dél­afrikai Köztársasággal szem­ben védelmezik a hazafias erőket, s közülük ki több, ki kevesebb támogatással já­rul hozzá a színes bőrűek jo­gos törekvéseinek sikeréhez. Most sajnálatos módon újabb front nyílt, ezúttal két független afrikai állam között. Uganda két héttel ezelőtt tá­madást intézett Tanzánia el­len, s a két ország azóta gya­korlatilag hadban áll egymás­sal. Idi Amin ugandai elnök csapatai a Kagera folyóig nyomultak előre, s a legfris­sebb hírek szerint ebben a térségben a múlt hét végén kibontakozott a tanzániai erők ellentámadása. Meglehetősen homályos a fegyveres konfliktus háttere. Amin huzamosabb ideje azzal vádolta Nyerere elnököt, hogy támogatja az 1971-es ál­lamcsínnyel megdöntött és az­óta Tanzániában élő Milton Obote, s a köréje tömörült emigránsok tevékenységét. Olyan hírek is érkeztek, hogy az ugandai csapatok csak ab­ban az esetben kapnak pa­rancsot a visszavonulásra, ha Tanzánia elismeri a szomszé­dos állam kormányát, s ígé­retet tesz, hogy nem intéz el­lene támadást, valamint az emigránsok erre vonatkozó terveit meghiúsítja. Vannak olyan források is, amelyek Amin offenzíváját Uganda belső problémáival magyaráz­zák, s arra a következtetésre jutnak. hogy a támadással Kampala saját gondjairól igyekszik a figyelmet elterel­ni. ■ Nos, találgatásban nincs hi­ány. Mint a moszkvai Pravda vasárnapi kommentárja is rámutat: „az ilyen fejlemé­nyek nem használnak sem a közvetlenül érintett feleknek, sem pedig általában az afri­kai népeknek.” Ellenkezőleg, es- fontos frontország — Tan­zánia — helyzetét gyöngítik, éppen olyan időpontban, ami­kor a Smith-rezsim minden eddiginél hevesebb támadá­sokkal zaklatja a Zimbabwei Hazafias Front erőit. A konfliktusban színre lép­tek már a közvetítők is, bár a tárgyalások eddig nem jár­tak eredménnyel. Mindenek­előtt az afrikai egységszerve­zet igyekszik érvényt szerez­ni többször is határozatba fog­lalt álláspontjának, miszerint a kontinens államhatárai sér- hetetlenek, s minden fajta erőszakos határkiigazítás sú­lyosan árt az ingatag afrikai béke ügyének. Sékou Touré guineai elnök is elküldte meg­bízottját Kampalába, de más környező országok — köztük, Kenya is — lépéseket tettek a konfliktus elsimítására. Mindenképpen célraveze­tőbbnek tűnik a józan és hig­gadt tárgyalás, mint a fölös­leges erőfitogtatás. Sem a hadszíntéren, sem a ringben — mint ahogy Nyerere elnök kihívásával Idi Amin, a brit gyarmati hadsereg hajdani ökölvívóbajnoka elképzelte — nem lehet döntést kicsikarni. Afrika és az érintett országok érdeke mielőbbi fegvvernyug- vást és a viták béi-cés rende­zését sürgeti. Gyapay Dénes [iGST-munkacsopo|*tülés a gazdaságos anyag­áé energiafelhasználásról A Veszprém megyei Tejipari Vállalat keszthelyi üzeme a környék százhuszonnégy tej­csarnokából gyűjti össze a tejet. Az üzemben naponta százhúszezer liter tejet dolgoznak fel különböző tejtermékké. Az ésszerű takarékosság hosszú távú programjáról tár­gyal a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizott­ság racionális anyagfelhaszná­lási állandó munkacsoportja, amely hétfőn kezdte meg Bu­dapesten 7. ülését. A KGST szervezetében néhány évvel ezelőtt jött létre ez az együtt­működési bizottság és állandó munkacsoportja, ezzel is ta­núsítva, hogy valamennyi tag­országban előtérbe került az Köztudott, hamarosan ma­gyar vendége lesz az Elysée- palotának; Giscard d’Estaing elnök meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára Pá­rizsba utazik, s ezzel kétség­telenül az utóbbi időben meg­élénkülő magyar—francia kap­csolatok eddigi legjelentősebb állomásukhoz érkeznek. S hogy e novemberi talál­kozónak a vendégváró házi­gazdák milyen kiemelt sze­repet szánnak, mutatja az ál­taluk előszeretettel hangoz­tatott minősítő „csúcs” jelző is, amely a francia diplomá­cia nyelvhasználatában csak « legmagasabb szintű tár­gyalásoknak jár ki. Amikor újságíró kollégákkal a fran­cia külügyminisztériumban a Bzaina-parti készülődés nyo­mait kutattuk, személyesen Is tapasztalhattuk a lázas ké­szülődés jóleső izgalmait. A Quai d’Orsay-cn, a külügymi­nisztérium különböző főosz­tályain nagy körültekintéssel készültek az „elnöki” dossziék, felölelvén a politikai, gazda­sági és kulturális élet fontos területeit, a kétoldalú kapcso­latok erősítésének távlatokba mutató, megvitatandó terve­it ás lehetőségeit. Usghangpsabban Andriani tr\ a francia külügyminisz­térium európai főosztályának igazgatója, a magyar—francia gazdasági vegyes bizottság Csúcstalálkozó előtt Párizsban társelnöke fogalmazta meg: nincs ma felelős francia po­litikus, aki sutba vetve a rea­litás tényeit kétségbe vonhat­ná a szocialista országokkal, köztük a Magyarországgal való jó kapcsolatok kiépíté­sének szükségességét.' E kap­csolatok erősítésének gondo­lata jól illeszkedik egyébként abba a változatlanul vallott francia külpolitikai koncep­cióba, amely az enyhülés Hel­sinkiben meghirdetett prog­ramjának és szellemének meg­valósítására irányul. A fran­cia diplomácia képviselői el­ismerik, hogy e folyamat erő­södésében a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyá­nak kulcsszerepe van, .de sajátosan francia álláspont sze­rint az enyhülésért folytatott küzdelemben az egyes nem­zeteknek is megvan a maguk felelőssége és lehetősége. Ezért is fordul most a figyelem erő­teljesen a találkozó felé. A novemberi magyar— francia ,.«5005” kedvezően hathat majd ki politikai ered­ményein túl gazdasági kap­csolataink erősödésére is, amelyek, s ezt a külügymi­nisztérium gazdasági főigaz­gatóságán is elismerik: meny- nyiség és minőség tekinteté­ben jóval elmaradnak a két ország együttműködési lehe­z NÖGRAD - 1978. novembei 14., kedd tőségeitől — jóllehet az utób­bi időben ezen a területen is kedvező mozgások tapasztal­hatók. Franciaország fejlett ipa­rával, magas, műszaki szín­vonalával kétségtelenül je­lentős tényező a világ gazdasá­gi életében. S ha időnként érik is a tőkés gazdasági rendből törvényszerűen következő megrázkódtatások, jelentős iparágakban nagy lehetőségek rejlenek a tőkés világ negye­dik exportőrjével való együtt­működésben. Tény azonban, jelenleg a francia üzletembe­rek felénk irányuló érdeklő­dése meglehetősen langyos és mérsékelt. A külügyminiszté­rium gazdasági főigazgatósá­gán mindezt úgy értelmezik, s még tetszetős elmélet is van hozzá, hogy a magyar gazdasá­gi élet földrajzi, történelmi és még nyelvi okokból is, gaz­dasági szokásait tekintve is eleve közelebb áll a német aj­kú tőkésországokhoz, mint a távolabbra eső Franciaország­hoz. A gazdasági főigazgatóság vezetője persze elismeri, hogy sajnos sok esetben úgy kell' noszogatni a francia üzletem­bereket, hogy. elképzeléseik­kel a magyar piacokon je­lentkezzenek. A francia fél szerint e tartózkodás mögött a szükséges ismeretek hiá­nyából származó bizalmatlan­ság is meghúzódik, s ez ellen a lehetőségek mélyebb megis­mertetésével lehet felvenni az eredményes harcot. (Ebből a szempontból biztató, hogy már­ciusban Párizsban, a főváros előkelő negyedében, az Avenue Kleber 83-ban megnyílik a Magyar Műszaki Tájékoztatá­si Központ.) A gazdasági együttműködés kérdéseit latolgatva, külön­böző szinteken egyértelmű a vélemény Párizsban: nem az adok-veszek túlságosan is leegyszerűsített üzleti for­mája, hanem a termelés és ér­tékesítés minden mozzanatá­ban együttgondolkodást fel­tételező kooperációké a jövő. Jblentós vállalatok és üze­mek közvetlen „kézfogásáé”, akár a szerszámgépgyártás­ban, a gyógyszer és növény­védő szerek előállításában, akár a korszerű energiák és egyes nyersanyagok terme­lésében és hasznosításában. A járműgyártásban például a harmadik világ piacainak re­ményében találhatná meg szá­mításait az immár világhírű magyar Ikarus és az autó.- nagyhatalommá vált francia Renault. A három napra tervezett találkozó előterében kétség­telen a külpolitika. Európa jövője és biztonsága, vala­mint gazdasági kapcsolataink fejlesztésének kérdései áll­nak, de ott lesz majd a tár­gyalóterem asztalán a kultu­rális témák dossziéja is, amelyben szellemi terméke­ink fokozottabb cseréjét, szakemberek kölcsönös láto­gatásait szorgalmazó gondo­latok, tervek kapnak helyet. Jelentős találkozások alkal­mával, hagyomány, hogy fel­idéztetnek az érintkezés tör­ténelmének nevezetesebb pil­lanatai. Én, záró gondolatként egy egészen friss, s jelképes­nek is felfogható eseményre utalnék: egy, a halottak nap­jához is fűződő párizsi ese- »ményre, amelyen a vörös öve­zetbeli Ivry külvároska köz­temetőjében sok százan vettek részt, hogy ama legendás hu­szonhármakra emlékezzenek, akik a náci megszállás idején az emberi méltóság nevében szálltak szembe a betolako­dókkal, s életükkel fizettek Párizs szabadságáért. Emlék­művet avattak ezen a no­vember 4-i délelőttön. S a messzire vöröslő emlékosz­lopon ott fénylett az őszi nap­sütésben kőbe vésve: „Dicső­ség azoknak, akik meghaltak, hogy Franciaország éljen.” S a nevek között, lengyelek, franciák, örmények, olaszok társaságában három magyaré is: Elek Tamásé, Bozov Jó­zsefé, Békés Imréé. Amikor a két európai ország együttműködésének kérdései kerülnek szóba most legmaga­sabb szinten, a földrész és az emberiség jövője iránti fele­lősséggel, ez a felemelően szép történelmi lecke — bár ennek aligha vannak hiva­talos dossziéi — sem kerül­heti el a figyelmet. Valkó Mihály anyag- és energiagazdálkodás hatékonyabb módszereinek kutatása. A budapesti ülésszakon a több ágazat együttműködését igénylő anyag- és energia­megtakarítási intézkedések végrehajtásáról, s a közös munkában résztvevő partne­rek munkaprogramjáról tár­gyalnak. Magyarország beje­lentette — a minisztérium ja­vaslatai alapján —, hogy 14 téma közös kidolgozásában érdekelt. A többi között a motorizáció széles körű elter­jedésének következtében mind nagyobb gond nálunk — és másutt is — az óriási tömeg­ben összegyűlt régi gumikö­peny és egyéb gumihulladék elhelyezése és gazdaságos fel- dolgozási módszereinek. kuta­tása. Hasonlóképpen a nem­zetközi munkamegosztásban keresünk együttműködő part­nereket £lyan fejlett gyűjtési rendszerek, átdolgozási és fel- dolgozási módszerek kialakí­tására, amelyekkel gazdaságo­san hasznosíthatók a szemét­be dobott műanyag zacskók, polimerfóliák és a termelés­ben keletkezett hulladékok. Könnyűiparunk érdekelt a gyapjúhulladék célszerű fel­használási technológiájának kidolgozásában, építőiparunk oedig a cement veszteségmen- tesebb szállítási módszereinek fejlesztésében. Hatékonyabb módszerek szükségesek a kő­olaj és kőolajszármazékok, a színesfém- és vashulladékok, a papír, a bőr stb. takaréko­sabb felhasználására, s a vesz­teségek csökkentésére egy­aránt. A tanácskozáson áttekintik a KGST júniusi ülésszakán elfogadott három hosszú távú együttműködési célprogram­hoz kapcsolódó gazdaságos anyag- és energiafelhasználási feladatokat. Meghatározzák tehát az ésszerű gazdálkodást és takarékosságot célzó javas­latok kidolgozásának rendjét, határidejét, s a munkameg­osztás módját. Javaslataikat a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottság elé terjesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents