Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-09 / 264. szám
Mini sok ezer idegszál LcvelesKŐinlí jelentik m A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ-nél — 1971. évhez viszonyítva — a dolgozók állományi Létszáma az 51 százalékos növekedés következtében több mint 400 főre emel" kedett. A dolgozólétszám ily nagy arányú növekedését részben a szövetkezet működési- területének bővülése, másrészt a lakossági igények kielégítését szolgáló hálózat- fejlesztés, a szövetkezeti vagyon gyarapítása tette szükségessé. A létszámnövekedés azonban pozitív fejlődést hozott a szövetkezet áruforgal- máhak alakulásában is, mivel az ÁFÉSZ árbevétele — a beszámolási időszak alatt megtízszereződött és a múlt évben túlhaladta az évi, 300 millió forintot. A szövetkezet állományi létszámának növekedésével, egyidőben a nődolgozóik ^ szá" ma háromszorosára nőtt és így az összdolgozói létszámhoz viszonyítva 75 százalékot ért el. Úgy a lakosság, mint a szövetkezeti tagság', valamint a 300 főnyi nődolgozó helyzetének javítása érdekében tett intézkedésekről — a párt nőpolitikái határozatának végrehajtása területén elért eredményekről, gondokról — Vincze József, az ÁFÉSZ-igaz- gatóság elnöke számolt be a szövetkezet pártalapszerveze- tének ülésén. A szövetkezet elnöke részletes tájékoztatást adott a lakosság áruellátását biztosító hálózatfejlesztésről, a boltok korszerűsítéséről, a hűtőkapacitás további növeléséről, a nődolgozók bérének alakulásáról, a szolgáltatás bővítésé" ről stb. Mindemellett kiemelten adott számot arról, hogy az ÁFÉSZ vezetése elsőrendű feladatként valósítja meg — a lakosság kulturált kiszolgálása, valamint a keres- delmi dolgozók saját érdekeit szem előtt tartva — a nődolgozók általános, politikai és a szakmai műveltség színvonalának tervszerű növelését és ehhez a feltételek megteremtését. Az eddig megtett intézkedések eredménye, hogy a nődolgozók közül 235-en a nyolc általános, ötvenhatan középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az utóbbiaknál 20 főnek folyamatban van a végzettség megszerzése. Mindezek mellett előbbre kell lépni — lehetőleg a meglevő dolgozók körében történő beiskolázás alapján — a felsőfokú képzettséggel rendelke" zők arányának növelésénél is. Az iskolai oktatás mellett a szövetkezeti dolgozók rendszeres politikai képzésben, továbbképzésben vesznek részt. Az ML középiskolát eddig 15, nődolgozó végezte el. Az ÁFÉSZ-nél foglalkoztatott nődolgozók arányának gyors ütemű növekedése nagy feladatot és odafigyelést igényel a szakmai képzettségi szint emelésének biztosítása területén. Ugyanis, az 1975-ös felmérések alapján a képesítéshez.kötött munkakörökben a szakképzettség aránylag alacsony, illetve 62 százalékos Vplt. Ezt követően a gazdasági és mozgalmi vezetők a szakképzetlén dolgozók körében egyéni elbeszélgetések alapjan szorgalmazták annak felismerését, hogy a kereskedelemtechnika, a korszerű élelmiszer-árualap fejlesztése, a fogyasztókkal való kulturált együttműködés, magasabb színvonalú, körültekintőbb szaktudást igényel. A meggyőzés eredményeként a nődolgozók körében — a GYES-en levők részvételét — is figyelembe véve — a felmérést követő két éven belül a szakképzettségi arány 73,5 százalékra 'növekedett. A szövetkezet vezetői részéről szorgalmazott személyes kapcsolat mellett jó irányha befolyásolta a szakmai képesítés megszerzését, az is, hogy az utóbbi 3 évben, 23 nődolgozóval kötött a szövetkezet tanulmányi szerződést és a különböző szakképesítést szerző tanfolyamok költségei címén közel 35 ezer forintot fizetett ki az ÁFÉSZ. A szakmai képesítés megszerzésén, kívül 26 nődolgozó egységvezetői képesítést szerzett, ez- zeíl részvételi arányuk 63 százalékra növekedett. A nődolgozók részéről tanúsított szorgalmas munka, a politikai, a? iskolai, a szakmai képzésük alapján egyre nagyobb számba kerülnek be a szövetkezet gazdasági munkáját végző vezetői állományba. A szövetkezet elnökének tartalmas, sok kérdést érintő beszámolóját, a további feladatok eredményes megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket, a taggyűlés jónak értékelte és elfogadta. Lefler Mihályné Szerkesztői üzenetek S. A. (Vizslás): A házasság felbontása nemv érinti a névviselési formákat, a feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét továbbra is viselheti. Csakis a nő dönt abban a kérdésben, hogy a házasság fennállása alatti nevét viseli-e tovább, vagy mást választ helyette. Ehhez nem szükséges sem a volt férjének, sem másnak a hozzájárulása. A választott nevet a feleség a házasság felbontásától számított 60 nap alatt jelentheti be az anyakönyvvezetőnek. v *• K. L. (Kisterenye): 1978. január 1-től munkaviszonyban, szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként korlátozás nélkül, azaz nyugdíjuk meghagyása mellett dolgozhatnak mindazok, akiknek nyugellátása, baleseti nyugellátása 1973-ban a havi 1400 forintot, az ezt követő években pedig a külön jogszabályban megszabott — évenként emelt — összeget nem Haladja meg. A fenti határösszeg szempontjából a mindenkori nyugellátás levonás nélküli összegét kell figyelembe venni. Figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított egyéb ellátást, mint például az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot, a családi pótlékot, a házastársi pótlékot, beszámítandó viszont a határösszegbe a kivételes nyugellátás, a tüzelőanyagárak emelkedése miatt járó havi ötven, s a húsárak emelkedése miatt járó havi hatvan forint. 4r B. B-né (Salgótarján): A nyugdíjasok foglalkoztatása körében új intézkedés vonatkozik a takarítókra az eddigiektől eltérőén. Ezek eddig naptári évenként 840 órát, egyes intézményeknél 1260 órát dolgozhattak. Korlátozás nélkül dolgozhattak azonban azok, akik egészségügyi, oktatás-, gyermek- és szociális intézménynél vagy közforgalmú gyógyszertárban álltak alkalmazásban. Az új szabályozás szerint a takarítók — az év elejétől — évente 1260 órát tölthetnek munkaviszonyban nyugdíjuk korlátozása nélkül, mégpedig keresetüktől függetlenül. Továbbra is nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok azokon a munr kahelyeken, melyekre nézve eddig sem állott fenn koriár tozás. S még egyet: 1978-tól a 840 óra helyett évente 1260 órát .dolgozhatnak nyugdíjuk korlátozása nélkül a pénzintézetekben és a postánál a pénzolvasók, valamint a »távbeszélő-kezelői munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasok. „Női munka” a központban Taggyűlés a salgótarjáni AFESZ-nél Bucsina Gizella: mint egy kézimunka. A közvélemény érdeklődésének kereszttüzében álló, születőiéiben levő salgótarjáni CROSS-BAR telefon- központba látogattunk, hogy érdeklődjünk . arról, halad-e a munka, kik dolgoznak a szép sárga épületben. A központ szerelését Burg- hardt Imre irányítja, aki jó eredményről számol be: — A kábelozás 80 százaléka elkészült. Megindult és jó ütemben halad a „női munka”. — Mit jelent ez? — Női munkának nevezzük a keretformálást, a dugaszolóaljzatba való forrasztásokat és még sok más tennivalót, egyszerűen azért, mert ezeket nők végzik. Legjobb lesz, ha személyesen megnézi! Az épület legfelső szintjén a leendő gépteremben még nem a végleges helyükön, fólia védelmében állnak a központ építőelemei. Az üresen maradó rész leginkább egy erdőre hasonlít, lombtalan, szürke fákkal. Ezek azok a kábelkötegek, melyeken keresztül a beszélgetések lebonyolódnak, melyek összekapcsolják a készülékeket. A szigorúan megszabott hőmérsékletű — meglehetősen fülledt meleg — csamoknyi helyiségben valóban a szebbik nem képviselői tevékenykednek. Ha kell állva a padlón, ha kell magas állványon kuporogva bontogatják erekre a kábelek végeit, s a külső szemlélő számára titokzatosnak tűnő műveleteket végeznek, itt elcsípnek valamit, ott forrasztanak, s a piros, fehér, fekete huzalok, mint sok ezer idegszál végül mind a helyükre kerülnek. Bucsina Gizella sok pólusú késes dugaszegységbe forrasztja az ereket. Egy fél öllel a mennyezet alatt kuporog, előtte billenthető fémtábla, — Mi tetszik rajta? — Nézze meg ezt — tartja elém a sokszínű kábelszövevényt. — Nekem ez olyan, mint egy kézimunka. Mit mondjak, szeretem csinálni. — Salgótarjánt ismeri-e? — Nem nagyon volt még rá időm. Egy hónapja vagyok itt. Nyújtott a munkaidő... Néhány állványsorral odébb a teherelosztó forrasztócsúcsait formálja, köti be Ger- liczky Katalin. Ö nyíregyházi és elsősorban szintén a jó kereset miatt választotta négy hónapja e munkát. De nemcsak ezért: — Előzőleg két évig interközpontban dolgoztam. Kíváncsi* voltam, milyen lehet építeni azt a központot, amin dolgozom. Megpróbáltam, megszerettem. Szép. — Mi a szép rajta? — Nehéz kérdést tett fel; Tulajdonképpen nem tudnám megmondani. , Nem a szemnek szép, hanem a szívnek. Mielőtt idekerültem, TaGerliczky Katalin: a szívnek szép. til . . I (Bábel felvételei) alá rögzítve a 105 pólusú dugasz. A szétbontott kábelt szálanként rendezi, méri, nyesi, azután a mértőáblát elbillentve forraszt. T- Tizenöt éves koromtól dolgozom, másfél éve végzem ezt a munkát. Édesanyám Boldogkőváralján él, de vele csak havonta találkozom. A salgótarjáni előtt a kazincbarcikai és a miskolci telefon- központ építésében vettem részt. — Miért választotta ezt a munkát? — Mit mondjak? Szükség volt a pénzre is, mert édesapám meghalt. Itt jól fizetnek, kényelmes lakást biztosítanak, a munkát is szeretem. tabányán dolgoztam. Ha még egyszer visszakerülök és telefonálnom kell, majd eszembe jut, hogy az én munkám is benne van, hogy ez lehetséges. .. így női, nőldögél a központ, egyre több szál, ér kerül a helyére mindegyikkel egy lépéssel közelebb jutunk az átadáshoz. Nem szapora a munka. Bucsina Gizella egy óra alatt átlag négy eret forraszt a helyére. Ez jó közepes teljesítmény! Nem szabad csodálni a lassúságot, hiszen nem engedhetik meg maguknak a tévedést. A „női munkán” múlik, használható központ születik-e, vagy összevissza drótgubanc. —g.— Szendékéiül változások * Öregek napja Ipoli/tarnőcon Nógrád megye nyugati „csücskének” kapuja Szendehely. Aki Vác felől érkezik hozzánk, mindenként áthalad ezen a nagyon változó, alakuló, gazdagodó községen. Lakói nemei nemzetiségűek, közismertek szorgalmukról, dolgosságuk- ról. Mindezt a falu külső képe is jelzi. A terjeszkedő Szendehely egyik legújabb utcáját mutatja képünk, csdpa új, éppen hogy elkészült, vagy még épülőfélben levő házzal. Az ipolytarnóci pártalapszervc- zet koordinációs vezetőségi ülésen tárgyalta meg az immár hagyományos öregek napjának megünneplését a helyi Vöröskereszt- szervezet szervezésében. A korábbi évekhez viszonyítva most színvonalasabban. elsőként a Vörös- kereszt tagságából alakult asz- szonvkórus lépett feh s adta elő a Galambszívet örököltem... című dalt. melv szép csengérű hangvételével könnveket csalt ki az ünnepeltek szeméből. Majd ünnepi beszéd következett. T*ozó Barnabásáé titkár méltatta az id^s, megöregedett nemzedék mai szociális b/dvzetét, az emberhez röpítő életbiztonság lényegét. A továbbiakban elmondotta, hogy az idősek a szocialista társadalmunkban nem teherként léteznek, hogy társadalmunk a nyugdíjuk mellett számol a tőlük telhető munkájukra. A párt- és tömeg szervezetek nevében mondott köszönetét az öregeknek, azért, hogy felnevelték nemzetünk jövő generációját. Ezt követően a kisiskolások szavalattal, valamint tánccal kedveskedtek az ünnepeiteknek. A műsort ism«t az asszonykor™g dala zárta. Az öregek nevében Telek Dezső mondott köszönetét a szervezőknek a rendezésért, a fáradozásért. Kocsis 'Ferenc Ipolytarnóc Szakadék tátong Nem tudom, tudnak-e arról az illetékesek, hogy a Rónafalu és Zagyvaróna közötti útszakasz mellett kivágták a fákat. No, ez még nem is lenne baj, de egy helyen elég mély szakadék tátong. Volt rá példa 1977. telén, hogy becsúszott a busz a szakadékba, de a fák felfogták és így nem történt baleset. De félek, ha nem tesznek korlátot az út mellé, ez megismétlődhet, és nem hiszem, hortv szerencsés kimenetelű lenne. Intézkedést kérünk, mivel gyerekek is utaznak mindennap oda-vissza. Azért is írok önöknek, mivel nem tudom, hogy ebben az esetben ld az illetékes. G. T.ászlóné Rónafalu A szerk. megjegyzése: A szerkesztőség a sorok megjelentetésével kívánja a közérdekű ügv- re a figyelmet ráirányítani, az illetékes szíves figyelmébe ajánlani. NÓGRÁD — 1973. november 9.# csütörtök i