Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

Mini sok ezer idegszál LcvelesKŐinlí jelentik m A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ-nél — 1971. évhez vi­szonyítva — a dolgozók állo­mányi Létszáma az 51 száza­lékos növekedés következté­ben több mint 400 főre emel" kedett. A dolgozólétszám ily nagy arányú növekedését részben a szövetkezet műkö­dési- területének bővülése, másrészt a lakossági igények kielégítését szolgáló hálózat- fejlesztés, a szövetkezeti va­gyon gyarapítása tette szük­ségessé. A létszámnövekedés azonban pozitív fejlődést ho­zott a szövetkezet áruforgal- máhak alakulásában is, mivel az ÁFÉSZ árbevétele — a beszámolási időszak alatt megtízszereződött és a múlt évben túlhaladta az évi, 300 millió forintot. A szövetkezet állományi létszámának növekedésével, egyidőben a nődolgozóik ^ szá" ma háromszorosára nőtt és így az összdolgozói létszám­hoz viszonyítva 75 százalékot ért el. Úgy a lakosság, mint a szö­vetkezeti tagság', valamint a 300 főnyi nődolgozó helyze­tének javítása érdekében tett intézkedésekről — a párt nő­politikái határozatának vég­rehajtása területén elért ered­ményekről, gondokról — Vincze József, az ÁFÉSZ-igaz- gatóság elnöke számolt be a szövetkezet pártalapszerveze- tének ülésén. A szövetkezet elnöke rész­letes tájékoztatást adott a la­kosság áruellátását biztosító hálózatfejlesztésről, a boltok korszerűsítéséről, a hűtőkapa­citás további növeléséről, a nődolgozók bérének alakulá­sáról, a szolgáltatás bővítésé" ről stb. Mindemellett kiemelten adott számot arról, hogy az ÁFÉSZ vezetése elsőrendű feladatként valósítja meg — a lakosság kulturált ki­szolgálása, valamint a keres- delmi dolgozók saját érdekeit szem előtt tartva — a nődol­gozók általános, politikai és a szakmai műveltség színvona­lának tervszerű növelését és ehhez a feltételek megterem­tését. Az eddig megtett intéz­kedések eredménye, hogy a nődolgozók közül 235-en a nyolc általános, ötvenhatan középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az utóbbiaknál 20 főnek folyamatban van a végzettség megszerzése. Mind­ezek mellett előbbre kell lép­ni — lehetőleg a meglevő dolgozók körében történő be­iskolázás alapján — a felső­fokú képzettséggel rendelke" zők arányának növelésénél is. Az iskolai oktatás mellett a szövetkezeti dolgozók rend­szeres politikai képzésben, to­vábbképzésben vesznek részt. Az ML középiskolát eddig 15, nődolgozó végezte el. Az ÁFÉSZ-nél foglalkozta­tott nődolgozók arányának gyors ütemű növekedése nagy feladatot és odafigye­lést igényel a szakmai kép­zettségi szint emelésének biz­tosítása területén. Ugyanis, az 1975-ös felmérések alap­ján a képesítéshez.kötött mun­kakörökben a szakképzettség aránylag alacsony, illetve 62 százalékos Vplt. Ezt követően a gazdasági és mozgalmi ve­zetők a szakképzetlén dolgo­zók körében egyéni elbeszél­getések alapjan szorgalmaz­ták annak felismerését, hogy a kereskedelemtechnika, a korszerű élelmiszer-árualap fejlesztése, a fogyasztókkal való kulturált együttműködés, magasabb színvonalú, körül­tekintőbb szaktudást igényel. A meggyőzés eredményeként a nődolgozók körében — a GYES-en levők részvételét — is figyelembe véve — a fel­mérést követő két éven belül a szakképzettségi arány 73,5 százalékra 'növekedett. A szö­vetkezet vezetői részéről szor­galmazott személyes kapcso­lat mellett jó irányha befolyá­solta a szakmai képesítés megszerzését, az is, hogy az utóbbi 3 évben, 23 nődolgo­zóval kötött a szövetkezet ta­nulmányi szerződést és a kü­lönböző szakképesítést szer­ző tanfolyamok költségei cí­mén közel 35 ezer forintot fi­zetett ki az ÁFÉSZ. A szak­mai képesítés megszerzésén, kívül 26 nődolgozó egységve­zetői képesítést szerzett, ez- zeíl részvételi arányuk 63 szá­zalékra növekedett. A nődolgozók részéről ta­núsított szorgalmas munka, a politikai, a? iskolai, a szak­mai képzésük alapján egyre nagyobb számba kerülnek be a szövetkezet gazdasági mun­káját végző vezetői állo­mányba. A szövetkezet elnökének tartalmas, sok kérdést érintő beszámolóját, a további fel­adatok eredményes megvaló­sítása érdekében teendő in­tézkedéseket, a taggyűlés jó­nak értékelte és elfogadta. Lefler Mihályné Szerkesztői üzenetek S. A. (Vizslás): A házasság felbontása nemv érinti a név­viselési formákat, a feleség a házasság fennállása alatt vi­selt nevét továbbra is visel­heti. Csakis a nő dönt ab­ban a kérdésben, hogy a há­zasság fennállása alatti nevét viseli-e tovább, vagy mást választ helyette. Ehhez nem szükséges sem a volt férjének, sem másnak a hozzájárulása. A választott nevet a feleség a házasság felbontásától számí­tott 60 nap alatt jelentheti be az anyakönyvvezetőnek. v *• K. L. (Kisterenye): 1978. ja­nuár 1-től munkaviszonyban, szövetkezeti tagként vagy be­dolgozóként korlátozás nélkül, azaz nyugdíjuk meghagyása mellett dolgozhatnak mind­azok, akiknek nyugellátása, baleseti nyugellátása 1973-ban a havi 1400 forintot, az ezt követő években pedig a kü­lön jogszabályban megszabott — évenként emelt — összeget nem Haladja meg. A fenti ha­tárösszeg szempontjából a mindenkori nyugellátás levo­nás nélküli összegét kell fi­gyelembe venni. Figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíj­jal együtt folyósított egyéb ellátást, mint például az öz­vegyi nyugdíjat, a baleseti já­radékot, a családi pótlékot, a házastársi pótlékot, beszámí­tandó viszont a határösszegbe a kivételes nyugellátás, a tü­zelőanyagárak emelkedése miatt járó havi ötven, s a húsárak emelkedése miatt já­ró havi hatvan forint. 4r B. B-né (Salgótarján): A nyugdíjasok foglalkoztatása körében új intézkedés vonat­kozik a takarítókra az eddi­giektől eltérőén. Ezek eddig naptári évenként 840 órát, egyes intézményeknél 1260 órát dolgozhattak. Korláto­zás nélkül dolgozhattak azon­ban azok, akik egészségügyi, oktatás-, gyermek- és szoci­ális intézménynél vagy köz­forgalmú gyógyszertárban áll­tak alkalmazásban. Az új sza­bályozás szerint a takarítók — az év elejétől — évente 1260 órát tölthetnek munka­viszonyban nyugdíjuk korlá­tozása nélkül, mégpedig ke­resetüktől függetlenül. To­vábbra is nyugdíjuk korláto­zása nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok azokon a munr kahelyeken, melyekre nézve eddig sem állott fenn koriár tozás. S még egyet: 1978-tól a 840 óra helyett évente 1260 órát .dolgozhatnak nyugdíjuk korlátozása nélkül a pénzin­tézetekben és a postánál a pénzolvasók, valamint a »táv­beszélő-kezelői munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasok. „Női munka” a központban Taggyűlés a salgótarjáni AFESZ-nél Bucsina Gizella: mint egy kézimunka. A közvélemény érdeklődé­sének kereszttüzében álló, születőiéiben levő salgótar­jáni CROSS-BAR telefon- központba látogattunk, hogy érdeklődjünk . arról, halad-e a munka, kik dolgoznak a szép sárga épületben. A központ szerelését Burg- hardt Imre irányítja, aki jó eredményről számol be: — A kábelozás 80 százalé­ka elkészült. Megindult és jó ütemben halad a „női mun­ka”. — Mit jelent ez? — Női munkának nevezzük a keretformálást, a dugaszoló­aljzatba való forrasztásokat és még sok más tennivalót, egyszerűen azért, mert ezeket nők végzik. Legjobb lesz, ha személyesen megnézi! Az épület legfelső szintjén a leendő gépteremben még nem a végleges helyükön, fó­lia védelmében állnak a köz­pont építőelemei. Az üresen maradó rész leginkább egy er­dőre hasonlít, lombtalan, szürke fákkal. Ezek azok a kábelkötegek, melyeken ke­resztül a beszélgetések lebo­nyolódnak, melyek összekap­csolják a készülékeket. A szigorúan megszabott hőmér­sékletű — meglehetősen fül­ledt meleg — csamoknyi he­lyiségben valóban a szebbik nem képviselői tevékenyked­nek. Ha kell állva a padlón, ha kell magas állványon ku­porogva bontogatják erekre a kábelek végeit, s a külső szemlélő számára titokzatos­nak tűnő műveleteket végez­nek, itt elcsípnek valamit, ott forrasztanak, s a piros, fehér, fekete huzalok, mint sok ezer idegszál végül mind a he­lyükre kerülnek. Bucsina Gizella sok pólusú késes dugaszegységbe forraszt­ja az ereket. Egy fél öllel a mennyezet alatt kuporog, előtte billenthető fémtábla, — Mi tetszik rajta? — Nézze meg ezt — tartja elém a sokszínű kábelszöve­vényt. — Nekem ez olyan, mint egy kézimunka. Mit mondjak, szeretem csinálni. — Salgótarjánt ismeri-e? — Nem nagyon volt még rá időm. Egy hónapja vagyok itt. Nyújtott a munkaidő... Néhány állványsorral odébb a teherelosztó forrasztócsú­csait formálja, köti be Ger- liczky Katalin. Ö nyíregyhá­zi és elsősorban szintén a jó kereset miatt választotta négy hónapja e munkát. De nemcsak ezért: — Előzőleg két évig inter­központban dolgoztam. Kí­váncsi* voltam, milyen lehet építeni azt a központot, amin dolgozom. Megpróbáltam, megszerettem. Szép. — Mi a szép rajta? — Nehéz kérdést tett fel; Tulajdonképpen nem tud­nám megmondani. , Nem a szemnek szép, hanem a szív­nek. Mielőtt idekerültem, Ta­Gerliczky Katalin: a szívnek szép. til . . I (Bábel felvételei) alá rögzítve a 105 pólusú du­gasz. A szétbontott kábelt szá­lanként rendezi, méri, nyesi, azután a mértőáblát elbillent­ve forraszt. T- Tizenöt éves koromtól dolgozom, másfél éve végzem ezt a munkát. Édesanyám Boldogkőváralján él, de vele csak havonta találkozom. A salgótarjáni előtt a kazincbar­cikai és a miskolci telefon- központ építésében vettem részt. — Miért választotta ezt a munkát? — Mit mondjak? Szükség volt a pénzre is, mert édes­apám meghalt. Itt jól fizet­nek, kényelmes lakást bizto­sítanak, a munkát is szere­tem. tabányán dolgoztam. Ha még egyszer visszakerülök és tele­fonálnom kell, majd eszem­be jut, hogy az én munkám is benne van, hogy ez lehet­séges. .. így női, nőldögél a köz­pont, egyre több szál, ér ke­rül a helyére mindegyikkel egy lépéssel közelebb jutunk az átadáshoz. Nem szapora a munka. Bucsina Gizella egy óra alatt átlag négy eret for­raszt a helyére. Ez jó köze­pes teljesítmény! Nem szabad csodálni a lassúságot, hiszen nem engedhetik meg maguk­nak a tévedést. A „női mun­kán” múlik, használható köz­pont születik-e, vagy össze­vissza drótgubanc. —g.— Szendékéiül változások * Öregek napja Ipoli/tarnőcon Nógrád megye nyugati „csücskének” kapuja Szendehely. Aki Vác felől érkezik hozzánk, mindenként áthalad ezen a nagyon változó, alakuló, gazdagodó községen. Lakói nemei nemzetiségűek, közismertek szorgalmukról, dolgosságuk- ról. Mindezt a falu külső képe is jelzi. A terjeszkedő Szendehely egyik legújabb utcáját mutatja képünk, csdpa új, éppen hogy elkészült, vagy még épülőfélben levő házzal. Az ipolytarnóci pártalapszervc- zet koordinációs vezetőségi ülésen tárgyalta meg az immár hagyo­mányos öregek napjának megün­neplését a helyi Vöröskereszt- szervezet szervezésében. A koráb­bi évekhez viszonyítva most szín­vonalasabban. elsőként a Vörös- kereszt tagságából alakult asz- szonvkórus lépett feh s adta elő a Galambszívet örököltem... cí­mű dalt. melv szép csengérű hangvételével könnveket csalt ki az ünnepeltek szeméből. Majd ün­nepi beszéd következett. T*ozó Barnabásáé titkár méltatta az id^s, megöregedett nemzedék mai szo­ciális b/dvzetét, az emberhez röpí­tő életbiztonság lényegét. A továb­biakban elmondotta, hogy az idő­sek a szocialista társadalmunkban nem teherként léteznek, hogy tár­sadalmunk a nyugdíjuk mellett számol a tőlük telhető munká­jukra. A párt- és tömeg szerve­zetek nevében mondott köszöne­tét az öregeknek, azért, hogy fel­nevelték nemzetünk jövő generá­cióját. Ezt követően a kisiskolá­sok szavalattal, valamint tánccal kedveskedtek az ünnepeiteknek. A műsort ism«t az asszonykor™g dala zárta. Az öregek nevében Te­lek Dezső mondott köszönetét a szervezőknek a rendezésért, a fá­radozásért. Kocsis 'Ferenc Ipolytarnóc Szakadék tátong Nem tudom, tudnak-e arról az illetékesek, hogy a Rónafalu és Zagyvaróna közötti útszakasz mel­lett kivágták a fákat. No, ez még nem is lenne baj, de egy helyen elég mély szakadék tátong. Volt rá példa 1977. telén, hogy becsú­szott a busz a szakadékba, de a fák felfogták és így nem történt baleset. De félek, ha nem tesz­nek korlátot az út mellé, ez meg­ismétlődhet, és nem hiszem, hortv szerencsés kimenetelű lenne. In­tézkedést kérünk, mivel gyerekek is utaznak mindennap oda-vissza. Azért is írok önöknek, mivel nem tudom, hogy ebben az esetben ld az illetékes. G. T.ászlóné Rónafalu A szerk. megjegyzése: A szer­kesztőség a sorok megjelenteté­sével kívánja a közérdekű ügv- re a figyelmet ráirányítani, az il­letékes szíves figyelmébe ajánla­ni. NÓGRÁD — 1973. november 9.# csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents