Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

Skanzen, rezervátum vagy...

M erre farfson Hollók 0 ?

c«*r*‘r*»i<*t**t**i**i*»i,,i<»i**i**i*»i**i##i**i^i**i^i»#i**i*4i*^^i^i**i**i*#i**i**i**i**w^’i**i**i**i**i**i**i**i**i**i*#.**i**i**i*'*i****#.**i**.**i*#i**i**.**.*t«* *•*****•**•**** ***'-*■*•**'

Egy idősebb házaspár tizenéves kislányával, egy fiatal házaspár és egy idősebb férfi álldogálnak a hollókői falumúzeum előtt. A balassagyarmati Vájná János dunántúli és hollandiai rokonait hozta el, hogy el dicsekedjen megyénk immár világhírű látnivalójával, a hollókői népi építészet emlékeivel.

— A múzeum zárva — mondja egy idősebb hölgy. — Emberekkel szeretnénk találkozni, szeretném megismerni a helyi hímzést, de lehet-e vajon? Az igaz, hogy a falu hangulata nagyon szép.

A hollandusok lenyűgözötten nézelődnek. A férj belső építész, a következőket mondja:

— Nálunk Hollandiában is vannak ilyen falvak, az azonban nem az igazi, hanem turistaipar. Hamis. Ilyesmit itt nem tapasztaltam. Azonban jó lenne ezeket a szép épületeket belülről is végignézni, és ismerkedni a helyi mesterségekkel. Enélkül a látványosság egy kicsit kevés.

Elragadtatás és hiányérzet. Nagyon sok Hollókőn megforduló látogatóban gyűrkőzik egymással a két érzés. Ez a kettősség késztetett arra, hogy az illetékesektől véleményt kérjünk: merre tartson Hollókő?

szágos Műemlékvédelmi Felügyelőség újítja fel és alakítja át. Az így létrejövő helyiségekkel is a fogadási feltételeket próbáljuk javítani. Ezen túl a bakancsos-autós turisták számára esőbeállókat, padokat állítunk fel. Elégtelennek ítéljük az étterem kapacitását, mely egy autóbusz utasaival még meg tud birkózni, de másféllel már nem! Vizsgáljuk a lehetőségét, hogyan lehetne a lökésszerű igényeket kielégíteni. Szintén az ellátás javítására növelni kívánjuk a községi üzletek hűtőterét, hogy jobb legyen a tej-, tejtermék- és húsellátás. Tekintettel az idegenforgalmi helyzetre, oly módon is támogatjuk a közös községi tanácsot, hogy anyagiakkal járulunk hozzá a közvilágítás korszerűsítéséhez.

— És a látnivalók?

— Véleményem szerint ez inkább közművelődési feladat.

lepítettük az évről évre megrendezésre kerülő Faléc szőttes kulturális fesztivált.

Amennyiben a klubkönyvtár vezetője időben megfelelő

jelentkezést ad be. részt vehet a jövő évben a megye több településén kísérletileg bevezetésre kerülő központi szolgáltatás rendszerben is. Ez további programokat tesz lehetővé a községben.

A tanácsnak gond

Azért van a népművelő!

Szert Sándorné, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője munkája alapján sokat foglalkozik Hollókővel.

— Élő falumúzeumnak tekintem, hiszen értékeket mutat be, ugyanakkor nem üres skanzen, hanem ma is funkcionál. Ha Hollókőt akarjuk megítélni, feltétlenül figyelembe kell venni, hogy még építés alatt áll. Véleményem szerint nem elsősorban nagy forgalmú turistacentrummá, inkább pihenőfaluvá kellene tenni. Ezt szolgálja jelenleg az IBUSZ-szal közösen szervezett „Üdüljön falun” akciónk. A csend, a levegő, a pihenés mellett természetesen jó, ha van egyéb látnivaló is. Sajnos a múzeum nem mindenben felpl meg ennek. A külföldi látogató — ha nem szakember — nagyon sok, számára ismeretlen célú tárgyat lát, és ha tolmácsot nem hozott magával, nem nagyon értheti meg, mire való, miért kerültek ide a kiállításra? A helyzeten javítani szeretnénk a magnetofonos idegenvezetés megvalósításával. Emellett egy már megvásárolt házban a Palóc Háziipari Szövetkezet bemutató-árusító helyiségét is berendezzük. A várban tart a restaurálótevékenység, s szó van arról, hogy esetleg ott is kialakíthatnak egy kiállítóhelyiséget.

Füzesi István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoport- vezetője elfogadja a „labdát”.

— Mivel ilyen igény mutatkozott — bár a község lé- lekszáma ezt nem indokolta — főfoglalkozású népművelői státusz létesült Hollókőn. Ezt egyetemi végzettségű — néprajz szakos — dolgozóval töltöttük be. Az ő tevékenységének célja Hollókő kulturális ellátottságának megfelelő

színvonalon tartása, folyamatossá tétele, súlypontilag ennek összehangolása az idegen- forgalommal. Az, hogy a község népi kultúráját az arra járó vendégekkel megismertesse. Meg kell mondanom, hogy elsősorban a helyi köz- művelődési munkájával, annak folyamatosságával nem vagyunk elégedettek. Az idén azonban már két olyan hagyományőrző, felújító rendezvényt is szervezett — egyet tavasszal, egyet ősszel — melyek nemcsak a helybelieknek, hanem az oda látogatóknak is élményt jelentettek.

— Milyen további lehetőségeket lát Hollókőn?

— A községben az idén elkészült a szabadtéri színpad, melynek teljes felszerelését biztosítottuk. Az így létrejött lehetőséggel élve ide teHollókő közigazgatásilag a Nagylóci közös Tanács társközsége. A tanács elnöke, Túrái Barna következetesen skanzennek nevezi a hollókői együttest.

— Volt ugyan olyan vélemény is, hogy nevezzük rezervátumnak, ez azonban úgy vélem egyrészt nem fedi a valóságot, másrészt szemléletünkkel sem egyeztethető össze. Véleményem szerint az idők során üdülőközséggé kellene válnia Hollókőnek.

— Állítólag olyan jelenségek is tapasztalhatók, melyek inkább a rezervátum felé hajlásra engedtek következtetni. Némelyek anyagiasságot emlegetnek például.

— Kétségkívül a lakosság még nem egészen nőtt fel ahhoz a feladathoz, mely az idegenforgalom növekedésével együtt jár. Nevezhetnénk ezt érdektelenségnek is, melyre az összes nagyobb fórumon, például falugyűlésen felhívjuk a helybeliek figyelmét. Különösen a köztisztasággal kapcsolatos rendelkezések végrehajtása ütközik nehézségbe. Ugyanakkor nem hajlandók figyelembe venni, hogy a község dinamikus fejlesztése az idegenforgalmi helyzet velejárója. A köztudatban ma is az él, hogy mivel más községben van, Hollókőnek is jár amit ők kérnek, s néha egyenesen bizarr, indokolatlan kívánságokkal állnak elő. Nem szabad azonban egyértelműen elítélni a hollókőieket. Az utóbbi évben már a korábbiaknál jóval jelentősebb értékű társadalmi munkát végeztek, önként vettek részt a szabadtéri színpad építésében is. Igaz, ők arra a területre ma is elsősorban mint libalegelőre tartanak számot, s egy- egy rendezvény előtt napokkal a hangosbemondón kell felhívni a figyelmüket, hogy tartsák zárva a jószágot. Az

is »ellettük szól, hogy ez a község az elmúlt kétszáz évben az alapvető megélhetési minimumért küszködött. Ily módon túl sokat várnánk a falubeliektől, akiknek semmiféle idegenforgalmi hagyomány nem áll rendelkezésükre. Régebben idegen csak akkor vetődött Hollókőre, ha éppen oda tévedt. Megítélésem szerint a rövid idő alatt, amióta az új helyzet fennáll, a várhatónál több fejlődést mutatott a lakosság. Még akkor is, ha ez nem tekinthető kielégítőnek.

— Talál-e az oda érkező programot magának? Mit csinálhat esténként, ha nem kíván az italmérésben időzni ?

— Sétálhat. Amíg meg nem únja. A helyi közművelődési intézménynek kellene olyan tevékenységet folytatnia, mely folyamatosan élményeket, programot szolgáltat. Erre azonban a tanács nem tud megfelelő pénzeszközöket fordítani. így a népművelőtől a helyi igények kielégítését várjuk. A közös községi tanácsra a fentieken túl Hollókővel kapcsolatban sok egyéb sajátos gond is hárul. Tárgyalni kell adásvételi ügyekben és szem előtt kell tartani a műemlékekkel járó követelményeket is.

Straod nem lesz?

Kovács Pál, a hollókői tanácsi kirendeltség vezetője, a pártalapszervezet titkára, lelkes lokálpatrióta. Öt is arról

kérdeztük, mi a véleménye a község arculatáról, fejlődéséről.

— Számomra Hollókő műemlékileg védett együttes. Nem akarom sem skanzennek, sem rezervátumnak nevezni!

— Igaz-e, hogy a hollókői népviselet egyes darabjai az ország minden táján jobban megtalálhatók, mint odahaza?

— Ha nem is pontosan így, de sajnos igaz. Annakidején jöttek diákok, gyűjtők, a helybeliek meg elajándékozták nekik, amijük volt.

— Elajándékozták?

— Eleinte elajándékozták. Aztán meg eladták, amikor látták, hogy gyűjtik. De azért egy-egy öltözőruha minden háznál akad.

— Többek véleménye szerint üdülőfaluvá kéne tenni a települést. Bizonyára ön is tud róla, hogy többen is érdeklődtek, nem vehetnének-e meg egy-egy védett épületet

őrzik a hagyományt

hétvégi háznak. Ezt ugyan a jelenlegi rendelkezések nem teszik lehetővé, de távlatokban talán megoldható. Annál is inkább, mert amúgy sem szándékoznak minden műemlékileg értékes épületnek központi funkciót találni.

— Jó is volna ez az üdülőgondolat, dehát milyen üdülőhely az, ahol nincsen strand?

— Ivóvize nincs mindig elég a községnek....

— Azért az a strand mégis jó lenne — mosolyodik el.

két, képeznék a szolgáltatásokban résztvevők csoportját. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy mindenképpen elválasztandó az amatőr önművelés, illetve az ide látogatóknak nyújtott szolgáltatás, aminek természetesen anyagi kihatásai is vannak.

Rendszerezetten, szervezettebben

Tanácstalan a népművelő

' Az idegenforgalom közigazgatásilag a Nógrád megyei Tanács kereskedelmi osztályának alárendeltje. Az osztály vezetője, Nyerges János mint a népi építészet hagyományait őrző településről beszél Hollókőről.

— Kétségtelen, hogy a Hollókőre látogatókat nem fogadja minden alkalommal elegendő látnivaló, úgy is fogalmazhatnánk, látványosság. Ebben azonban úgy érezzük nem nekünk vannak feladataink.

— Mire kívánják fordítani saját eszközeiket a községben?

i— Elsősorban az ellátás javítására. Vannak pénzeszközeink az épületek megvásárlására, ezeket az előre meghatározott funkciók alapján az OrTöbbször került már szóba a község népművelője, akin állítólag nagyon sok múlik. Fiatal, nagyon energikus nő Liszkay Zsuzsanna. Folyton nyugtalan.

— Teljesen tanácstalan vagyok. Mást követelnek tőlem közvetlen feletteseim a községi tanácson és mást a megyei szervek. Én azért választottam ezt a munkahelyet, mert mint néprajzost érdekelt. Azonban sokan azt várják, csináljak művelődési házat a klubkönyvtárból, a 40 ezer forintos költségvetésből pedig biztosítsak ORI- műsorokat. Ez természetesen képtelenség! Ezzel szemben az elmúlt évben a mezőgazda- sági osztály támogatásával gazdakört szerveztem, mely tanfolyam az idén is folytatódik. Gyermekjátszó szakköröm sorra hozza a díjakat, úttörő versbarátkört is vezetek. Működik a hímzőszakkör is, bár szakköri helyiség nélkül. Azt nem engedik, hogy a lakásomon legyen a foglalkozás. A nagyterem fűtése pedig nem kielégítő. Egyenként keresem fel őket. Nemrég mértem fel az igényt, alakulóban van egy citerazene. kar, csak itt is a helyhiány okoz gondot.

— Lát-e valamiféle megoldást, az idegenforgalom helyzetét tekintve?

— Tapasztalatom szerint a falu lakossága alkalmas lenne arra a nyílt műhelymunkára, ami itt megoldást jelenthetne. Sok tehetséges emberre találtam, aki szívesen foglalkozna ilyesmivel. Természetesen nagyon kell vigyázni arra, hogy valóban a népi értékek kerüljenek bemutatásra, ne pedig az a giccses „népiesch kultúra”, ami nagyon sok idegenforgalmilag látogatott (eriileten tapasztalható. Ennek az lenne á garanciája, hogy a szakköri munkában legkiemelkedőbbek, akik az amatőr tevékenység keretein belül bizonyították rátermettségüGyőri Sándor, a szécsényi járási hivatal elnöke így értékeli a helyzeteit:

— Hollókő műemlékednek értékét jelentős mértékben emeli, hogy élő falu, nem holt látványosság. Kétségtelen, hogy a műemlékfalu gyorsabb fejlődést igényelne. Ez a gyorsulás — részben anyagiak miatt — elmaradt. Másik oldatról, amíg a közművelődés, az elektromos hálózat föld alá vitele és az utak rekonstrukciója nem készül el, nincs értelme fokozott tempóban végezni az épületek felújítását

sem. A fenti folyamat elindult, hatmillió forintot irányoztak elő az ötödik ötévre tervben. Már készülnek a tervek. Az elektromos hálózat korszerűsítésén is dolgoznak. Ezeket követheti az út. majd az újabb felújítási hullám. A műemlékegyüttes végső formában csak akkor képzelhető el, ha a lakosság szemlélete is változik. Hiszen az épületek jelentős része magántulajdonban marad, s azt a benne lakóknak kell rendben tartaniuk, épségéről gondoskodniuk.

— Hogyan vélekedik a kulturális programokról, mint az idegenforgalom velejáróiról?

— Mintha nem lenne szinkron a műemlékvédelem és a turizmus között. Véleményem szerint a vendégek fogadásának rendszerezettebb, szervezettebb módját kellene megtalálni. Ez lehetne a népművelő munkájának mintegy „ melléktermék e”.

X

Nem lehetett célunk minden illetékes véleményét kér. ni. Inkább arra törekedtünk, hogy megpróbáljuk ismertetni azt a ma még nem egészen egységes képet, ami Hollókő körül mára kialakult. Reméljük, hogy e kommentárt nem kívánó beszélgetések, illetve nyilatkozatok másokat is arra késztetnek, hogy kifejtsék véleményüket a kérdésekben, s azt is, hogy ezek összevetése után mindenki számára kielégítő kifejezést — és célt — sikerül találni a címben levő három pont helyett.

Gáspár Imre

NÓGRÁD = 1978. november 1?., vasárnap 7

>