Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
A balassagyarmati milliárdosok Kábelgyár! beszélgetések a korszerű gyártmányokról, a minőségről és az exportról A norma, az előírt követelmények teljesítése nálunk a brigádban lelkiismeret dolga. Ezért is van az, hogy figyelmeztetjük egymást, ha nem úgy megy a munka, ahogy szeretnénk... A mi bri_ gádunk tette szóvá azt ís, hogy az osztrák exportra készülő kábeleknél • valami nincs rendjén... Ügy gondolom, hogy a veszteség, ami a gyárat éri, mindannyiunk vesztesége. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában tartotta ülését a közelmúltban a párt megyei végrehajtó bizottsága. Mielőtt a testület tüzetesebben megvizsgálta az 1978-as cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait, a végrehajtó bizottság tagjai a gyárral ismerkedtek. Munkásokkal, termelésirányítókkal váltottak szót. megtekintették a csaknem nyolcszázmilliós beruházás mu nkálatait. A cselekvési program végrehajtása, a munka során jelentkező gondok,' az oldásukra hozott intézkedések adták témáját annak a beszélgetésnek is, amelyet az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága és a NÓGRAD szerkesztőség szervezett Balassagyarmaton, a kábelgyárban. A beszélgetésen Rith Lajos né, a balassagyarmati városi párt- bizottság első titkára, Géczy Imre, a balassagyarmati kábelgyár igazgatója. Imre István, a gyári pártvezetőség titkára, Does Zoltán, Kenyeres László, Kokavecz Miklós és Magyar József szocialista brigádvezetők vettek részt. A NÖGRÁD-ot Vincze Istvánná képviselte. Kitüntetés helyett fegyelmi NÖGRÁD= A kábelgyár nem rygi, mindössze ötesztendős* múltra tekint vissza. Az elmúlt esztendők azonban jelentős változásokat hoztak a gyár életében, munkájában. Géczy Imre: A gyár tulajdonképpen 1973. november elejére készült el, de a munkát már jóval előbb, 1970- ben elkezdtük. Ideiglenes csarnokokban dolgoztunk, szabad vezetéket készítettünk. A legtöbbet ma is ebből gyártunk, s a kábelművek tókésexportját csaknem teljes egészében a szabad vezetékek jelentik. Az elmúlt években végül is sikerült megteremtenünk a folyamatos termelés feltételeit. Nem is tudom, valójában mi okozott nagyobb gondot, a budapesti gyárakban már elhasználódott gépek, vagy a szakképzett munkaerő biztosítása. Kialakítottuk a termelés irányításának, technológiájának rendszerét. A termelés évről évre emelkedett, s közben magunk neveltük a termelésirányítókat is. A munkások, a termelés- irányítók felkészítésére ma is százezreket áldozunk. A gyár ötszáznegyven dolgozójából négyszáz tanul. NÖGRÁD: A termelés mennyisége tehát folyamatosan emelkedett. Az elmúlt évben alig valamivel több mint kétszázezer forint választotta el a gyárat a kilencszázmilliós termelési értéktől. Ezért akár Kiváló vállalat kitüntetést is nyerhettek ivolna. Ehelyett fegyelmit kaptak. Géczy Imre: Nehéz évünk Volt a tavalyi. A technológiai fegyelem különösen sok gondot okozott. A mennyiséget hajtottuk, s egymásután kaptuk a minőségi kifogásokat termékeink után. Jól emlékszem, Ausztriába szállítottuk a kábelt. A tőkéspiacon akkor is hibát keresnek a termékeinkben, ha azok kifogástalanok. Mi meg nem is dolgoztunk hibátlanul. Már ez alapanyag sem volt kifogástalan, s ha a huzal elszakadt, munkásaink nem hegesztették össze, egyszerűen csak visszabújtatták a szálakat Csakhogy amikor kifeszítették a huzalokat az oszlopokra, az elszakadt szálak mind előbújtak. Olyan volt az egész, mint valami tüskés disznó. Az osztrákok azonnal leállították a szállításokat. Egyetlen tekercs huzalt sem vettek át addig, amíg tüzetesen át nem vizsgálták valamennyit. Nem kis pénz, öt és fél millió forgott kockán. Hát azután kaptuk a fegyelmi büntetést... Nem annyira az elúszott prémium, mint inkább a megrendült bizalom helyreállítása miatt kellett gyorsan, hatékonyan intézkedünk. Munkásgyűlést hív-' tunk össze, tanácskoztunk a műszakiakkal, a szocialista brigádok vezetőivel, tagjaival. Egy sor hasznos ötlet, javaslat birtokában alakítottuk ki az 1978-as teendőinket. NÓGRAD: Melyek voltak közülük a legfontosabbak? Géczy Imre: A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy gyorsan, rugalmasan igazodjunk a piac követelményeihez. Ez pedig egyet jelentett a gyártmányszerkezet további korszerűsítésével, a szervezettebb és a jobb minőségű munkával. Rith Lajosné: Ha minden jól megy, a balassagyarmati kábelgyár az idén milliárdos lesz. A város iDari termelésének felét, az export csaknem nyolcvan százalékát adja. De túl azon, hogy a gyár Balassagyarmaton meghatározó szerepet játszik, innen kerül ki a megye exportjának jó egyharmada is. S még valamit: a balassagyarmati üzemek idei termelési értéke úgy kétmilliárd körül alakul. Számításaink szerint 1982-ben egyedül a kábelgyár hozza ezt. Ügy gondolom, mindezek eléggé indokolják, hogy a városi pártbizottság megkülönböztetett figyelmet fordítson a gyár pártvezetőségé- nék, három alapszervezetének, , tömegszervezeteinek munkájára, a gazdasági vezetés tevékenységére, az 1978- as cselekvési program következetes végrehajtására. Középpontban a minőség NÓGRAD: Másfél hónap, ha hátravan az esztendőből. A kérdés tehát mindenképpen indokolt: hol tartanak az 1978-as feladatok megvalósításával ? Géczy Imre: Mi az 1978-as cselekvési programunkban három fontos feladat megoldására vállalkoztunk. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a gyári termelés növekedésé haladja meg a város üzemeinek átlagos termelését. Természetesen úgy, hogy folyamatosan korszerűsítjük gyártmányainkat, javítjuk a termékek minőségét, hogy minél többet küldhessünk belőlük a hazai és szocialista országok piaca mellett, tőkésexportra is. Mindezeket a tervszerűbb, a fegyelmezettebb munkára alapoztuk, s arra, hogy a rekonstrukciós munkálatok, az új fejlesztések, amelyeket 1978-ra terveztünk mind megvalósulnak. Nos, ami a több mint egymilliárdos termelési tervünket illeti folyamatosáé teljesítjük. A tervezett 443 milliós tőkés exportkötelezettségünknek már eleget tettünk. A munkát természetesen nem fejeztük be, hiszen az esztendőből még hátravan másfél hónap. __ Ügy látjuk, megvan a lehetőségünk arra, hogy a tőkés exporttervünket harminckét-harminc- három százalékkal, összes exportunkat pedig mintegy harminchét százalékkal túlteljesítsük. Imre István: Amikor alapszervezetünk elkészítette az idei cselekvési programot, soroltuk a tennivalókat, a minőséget tettük az első helyre. Nem azt mondtuk, hogy a tervet mindenáron teljesítenünk kell! Ügy láttuk, egy olyan gyárban, ahol a termékek kétharmada exportra megy, a jó minőségű munka az export- és a termelési terv teljesítését is magával hozza. Bevallom, akkor nem mindenki értett velünk egyet. Még a párttagok közül is jó néhányat győzködnünk kellett. Az elmúlt hónapok tapasztalatai végül is azt igazolják, hogy a munka-és üzemszervezésre, a minőségi munka feltételeinek biztosítása hozott átfogó intézkedések, azok valóra váltása eredményt hoztak. NÓGRAD: Milyen intézkedések voltak ezek? Géczy Imre: Mindenekelőtt javítottuk a termelés műszaki előkészítését, a technikai, a technológiai feltételeket. Két évre visszamenően felmértük, hogy milyen termékeink után kaptunk reklamációt, s megnéztük, azt is mi okozta a hibát. Nem sajnáltuk a fáradságot, hiszen a bajon csak úgy tudunk segíteni, ha ismerjük az okát. A vizsgálódások során ugyanis rájöttünk, hogy a minőségi kifogások egy része a hibás alapanyag feldolgozásából adódik. Ezért a minőség- ellenőrzésnél külön csoportot hoztunk létre. Az a feladatuk, hogy töviről hegyire megvizsgálják a beérkező anyagot, mielőtt az megmunkálásra kerülne. A hibás anyagra nem fordítunk még különmunkát is, mert abból eleve gyengébb minőségű kábel készül. Pontosabbá, egyértelműbbé tettük a technológiai követelményeket. Valamennyi munkásunkat technológiai vizsgára köteleztük. Az újonnan belépőknél is ez volt a feltétele annak, hogy munkába állhassanak. Még nem mindenütt, de néhány fontosabb munkaterületen bevezettük a minőségre ösztönző bérezési rendszert. Eddig nálunk az történt, hogy aki sokat dolgozott, sokat is keresett. Most az keres jól, aki jól dolgozik, kifogástalan munkát ad Iá a keze alól. S természetesen rendszeressé tettük az ellenőrzést, következetesebbé a hibák javítását. .. Magyar József: Részt vettem néhány reklamáció kivizsgálásában. Voltak munkások, akik csak kérésünkre vették elő a technológiai utasításokat. A művezetők közül sem mindegyik alapozott rájuk. Mások meg azt igyekeztek bizonygatni, hogy az utasítások félreérthetőek. Pontosításuk ezért mindenképpen indokolt volt, akárcsak következetes számonkérésük. Kokavecz Miklós: Mi, akik a minőségellenőrzésen dolgozunk, ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy hibátlan alapanyagok kerüljenek a húzó-, a sodrógépekre. Ez a gyár érdeke, s ez a miénk is. Bennünket azért premizálnak, hogy észre vegyük a hibát az alapanyagon és a készterméken is. Jó fél éve lehet, hogy bevezették az ösztönzési rendszert és hozzáértő emberekkel erősítették meg a minőségellenőrző csoportot. Eredménye már most mutatkozik. Folyamatosabb, gyorsabb lett a minőségellenőrző munka. Ma már nem igén akad példa arra, hogy azért akadozik a termelés, mert a meósok nem győzik a késztermékek vizsgálatát és emiatt elszállításuk is késik. Magyar József: A műszaki komplex brigádban akciót kezdeményeztünk, hogy a gyár munkásai csak hibátlan alapanyagot dolgoznak fel. Ezért kapcsolatot kerestünk néhány alapanyagot gyártó, szállító _ vállalattal is. Többek között Inotán jártam, ahol több brigád tagjai is beszéltek arról, hogy nem csak a saját munkájukra ügyelnek, hanem egymásra is vigyáznak, figyelmeztetik, segítik társukat, ha éppen úgy adódik a munka során. Közösen kapják a jutalmat is, amelyet aztán elosztanak egymás között a végzett munka arányában. Gondolom ezt később nálunk Is meg lehetne próbálni. Egyáltalán az anyagi és erkölcsi ösztönzőknek együttesen olyan helyzetet kell „teremteniök" a mi gyárunkban is, hogy a dolgozók ne azt mérlegeljék, hogy megéri-e jól dolgozni? Az a felismerés erősödjék bennük, hogy dolgozni csak pontosan, csak jól szabad. Nemcsak Mit hoz a jövő? a vezetők gondja Géczy Imre: Ügy gondolom, hogy egyre többen ismerik fel ezt. A munka szervezettsége, minősége, a munkafegyelem az idén is sokat javult. Ügy érzem a gyári kollektívának sikerült visszaszereznie hazai és külföldi partnereink bizalmát. Mintegy hatezer tonna kábelt gyártottunk az Al- bertirsa és Vinyica közötti vezetékhez, s a munkánkra nem volt panasz. Tőkés- partnereink is bíznak bennünk. Az osztrákokkal már a jövő évi, mintegy tízezer tonnás megrendelésről tárgyalunk. A változásban kétségkívül részük van a szigorú szervezési intézkedéseknek, az anyagi ösztönzésnek. De legalább ennyit nyom a latban a pártvezért őség, a pártaláp- szervezetek, a pártcsoportok, a tömegszerv ezerbek politikai nevelő munkája. Természetesen azt azért nem állítom, hogy munkánk kifogástalan. A technológiai fegyelem megsértése ma is előfordul, vannak munkások, akik selejtet termelnek és igazolatlanul hiányoznak. A termelésirányítók munkájában is akad javítanivaló. Ami mindezek ellenére optimistává tesz, az tulajdonképpen az, hogy a gyár hí re-« eve, a fegyelmezetlenek felelősségre vonása ma már nemcsak a gyárvezetés gondja. Az egyik szocialista brigádunk tagjai tették szóvá annak idején, hogy az osztrák exportra készülő, szakadt kábeleket nem minden esetben javítják ki az előírásoknak megfelelően. Megvizsgáltuk a dolgot és két munkást azonnal elbocsátottunk, pedig kezdettől fogva itt dolgoztak. Az egyik munkaügyi döntőbizottsághoz fordult panaszával. Ott is nekünk adtak igazat... Dócs Zoltán: Mint ahogy a lelkiismeretes munkások is egyetértenek ilyen esetekben az igazgató szigorával... Hiszen az a jól végzett munka, a becsülettel dolgozó munkás rangját erősíti. Mi a húzó- és sodrógépek melleit dolgozunk. A pénz, amit a minőségi munkáért kapunk, mit tagadjam, jól jön. De nemcsak a plusz- pénzért kell minőséget adni! NÖGRÁD: A . balassagyarmati kábelgyár a következő években továbbfejlődik. A mintegy nyolcszázmilliós beruházás, a rekonstrukció és, az újabb fejlesztés milyen újabb változásokat hoz a gyár életében? Géczy Imre: A gyár fejlesztésére mintegy nyolcszázmillió forintot forditunk. A pénz nagy része, több mint öt- százmillió, gépi beruházás. A munka során megújul a már meglevő csarnokunk, ahol a szabad vezetékek gyártása folyik. A rekonstrukció, a korszerű gépek lehetővé teszik, a szabadvezeték-exportunk további növelését. Ugyanakkor megépül egy új, úgynevezett erősáramú csarnok is. Ezzel lehetőségünk lesz több újabb, korszerűbb gyártmányok készítésére, többek között egy kilovoltos alumínium vezetőjű és pvc szigetelésű kábelek, vezetékek gyártására is. Ezek a termékek elsősorban a belföldi ellátást szolgálnák, csökkentve ezzel az importot. Kenyeres László: A termelőmunka a beruházás alatt sem szünetel. Így a tmk-sok, a mi brigádunk is kettős feladatot kaptak. Biztosítanunk kell, hogy a meglevő gépek folyamatosan dolgozzanak. S bármilyen régiek, kiszolgáltak is, egyik sem álljon huzamosan géphiba miatt. Ügy gondolom ezzel rendben vagyunk. Nem sajnáljuk a túlmunkát, a pihenőnapot sem. Jövünk, ha szükség vaui ránk. Közben aiz újonnan érkező gépeket is telepítjük, mert nem szeretnénk elmaradni ezzel sem. A brigádnak minden tagja harminc-harminc óra társadalmi munkát vállalt... Nem volt vállalat, amelyik elkészítse az erősáramú csarnokban a darupályát. Megbeszéltük a brigáddal, hogy vállalkozunk rá... Azóta már elkészült a darupálya. Géczy Imre: Itt voltam akkor is, amikor a gyár épült. Akkor teljes egészében Budapestről irányították a munkálatokat. Sok gondunk volt, okultunk belőle. Most létrehoztunk itt a gyárban egy beruházási csoportot, amelynek az a feladata, hogy előkészítse, szervezze, ellenőrizze a munkálatokat. A beruházás lényegében folyamatosan halad. Igaz, az erősáramú csarnok építésénél van egy kis csúszás, mert késett a tervdokumentáció, de az elmaradás pótolható. Az építők mellett ott vannak munkásaink, segítenek ahogy tudnak. Mindannyian azt szeretnénk, hogy a tervezett időben jó gépekkel, hozzáértő szakmunkásokkal indulhatna a termelés... Hiszen 1982-re már 2 milliárd 200 milliós termelési értékkel számolunk és nem kevesebb mint 22—24 millió dollárt kell letennünk a kábelművek asztalára exportból. Magyar József: A feladat tehát nem kevés, időben fel kell Kábelgyári hétköznapok. készülnünk rá. Annál inkább, mert az új svéd, dán, német húzó- és sodrógépek egészen mások, mint amilyenekkel most dolgozunk. Fel kell készíteni a munkásokat, hogy dolgozni tudjanak rajtuk. Né- hányan kint jártak Svédországban, hogy ismerkedjenek a gépekkel, megtanulják a szükséges munkafogásokat, ök tanítják majd be munkatársaikat. Emellett itt a gyárban megszerveztük a szakmunkásképző tanfolyamot. Mi műszakiak segítjük a felkészülésüket, jómagam a fizika alapfogalmaival igyekszem megismertetni a hallgatókat. Ha befejezzük, huszonhét-harminccal gyarapodik a kábelipari szakmunkások száma. Közülük nem egy lesz olyan, akinek a második szakmája... NÖGRÁD: A pártvezető- ség, az alapszervezetek ebben az esztendőben Is sokat tettek a cselekvési program megvalósításáért. Milyen tennivalókat hoznak a gyári kommunisták számára a következő évek? Imre István: Nem panaszkodunk, volt munkánk az idén is bőven, de javultak tevékenységünk feltételei Is. Az év első hónapjaiban pártvezetőség alakult, három pártái apszervezettel. Ez lehetővé tette, hogy szinte a párttagokra bontsuk le a feladatokat. Cselekvési programunk végrehajtását vezetőségi üléseken, taggyűléseken ellenőriztük. Több párttagunk kapott olyan megbízatást, amely a termelőmunkát segítette. A párttagok többségének helytállására a nehezebb körülmények között is számíthattunk. Az első fél évben nem kaptunk elég megrendelést, s nem volt elegendő alapanyagunk sem a vezetékek gyártásához. Ezért a folyamatos termelés érdekébe« előbbre hoztuk azokat a termékeket, amelyeket csak a második fél évben kellett szállítanunk. Amikor az emberek átcsoportosításáról volt szó, más, számunkra szokatlan munkaterületre, a párttagok segítségét kértük, és ők megértőén támogattak bennünket. Valamennyien vállalkoztak a munkára. Természetesen az új helyset tőlünk' is azt követeli, hogy tevékenységünk tartalmát, munkánk módszereit egyaránt korszerűsítsük. Már a következő esztendő cselekvési programján dolgozunk. Ismerjük a gyár jövő évi terveit. Ennek birtokában úgy gondolom még pontosabban, még konkrétabban jelölhetjük meg a pártvezetőség, az -alapszervezetek, a pártcsoportok tennivalóit is. A tömegpolitikai munkára ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Hiszen a tervekből akkor lesz valóság a következő években is, ha azért becsülettel együtt munkálkodik a gazdasági vezetés, a műszaki, a közvetlen termelés- irányító, a gép mellett dolgozó munkás, a párttag és a pártonkívüli dolgozó. Rith Lajosné: A kábelgyár egyenletes fejlődése, a következő esztendői: fejlesztési tervei azt bizonyítják, hogy a párt- és a gazdasági vezetés mindinkább megfelel a növekvő követelményeknek. Érzik felelősségüket a gyárért. a munkáskollektíváért, azért a munkáért, amelyet végeznek. Intézkedéseiket széles körű véleménycserére alapozzák, s megvalósításukra eredményesen mozgósítják a műszakiakat, a szocialista brigádokat, párttagokat, a pártonkívüli dolgozó embereket. Ügy látjuk, hogy a következő esztendőkben az elért eredmények stabilizálása, a munkaszervezés további tökéletesítése, a minőség, a gazdálkodás hatékonysága, a beruházási munkálatok folyamatos megvalósítása, s a munka következetes számonkérése adja a legfontosabb feladatokat a gazdasági vezetőit, a oártvezetés számára. Ennek pedig igényesebb munkával, a feladatok konkrétabb meghatározásával, a gazdaság- politikai agitációs munka fejlesztésével tudnak még eredményesebben eleget tenni.
