Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

Befejeződött a magyai*—fraueia csúcs Magyar—francia nyilatkozat a pen: Kádár János cs Giscard (Folytatás az 1. oldalról) örömmel állapíthatom meg, hogy az Utóbbi években köl­csönös megelégedésünkre kapcsolataink tartalma gaz­dagodott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaor­szágnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolataink­ban. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkör­ben tárgyaltunk minderről, s a nemzetközi élet legége­tőbb kérdéseiről is. Ez termé­szetes, mivel mindkét or­szág elkötelezte magát a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája mel­lett. Ez indított bennünket ar­ra, hogy aktívan vegyük ki ré­szünket az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet előkészítéséből és mun­kálataiból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Helsinkiben a záróokmányt, amelynek maradéktalan végrehajtásá­ért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témák­ra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket foly­tattam a Francia Köztársa­ság elnökével, a francia kor­mány és politikai élet kima­gasló személyiségeivel. Tár­gyalásaink befejezéseként Giscard d’Estaing köztársasá­gi elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyár— francia kapcsolatok további fejlesztésére irányuló köl­csönös szándékunkat is rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredménye­képpen kapcsolataink tovább bővülnek, s ez jól szolgálja népeink érdekeit, segíti a békés egymás mellett élés, az enyhülés ügyét.” Ebéd Giscard d'Estaing tiszteletére Kádár János pénteken dél­ben ebédet adott Valéry Giscard d’Estaing tiszteleté­re a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a fran. cia politikai, gazdasági és kul­turális élet számos vezető sze­mélyisége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőjében hangsúlyoz­ta: e találkozó újabb bizonyí­ték arra, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd az el­térő társadalmi rendszerű, különböző szövetségi rend­szerekhez tartozó, bizonyos kérdésekben eltérő nézeteket vaúó felek köz^t. A megbe­széléseket pozitív légkör jel­láírásával zárultak a hivatalos tárgyalások Párizsban. A ké- d’Estaing kézjegyével látja el a dokumentumot. lemezte és azok eredménye- vására sen fejeződtek be. Ezzel meg- tett. teremtették a további előre­lépés szilárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együtt­működésének fejlesztése hasz hivatalos látogatást Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Ká­roly, a Központi Bizottság tit- Jr.“t kára, az MSZMP Politikai Bi­köz! enyhülés, a béke és a óságának tagjai, Benked biztonság megerősödéséhez is ás belügyminiszter, Be­Giscard d Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a látoga­tással véget vetettek annak a természetellenesnek mond­recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője, Rácz Pál külügyi ál­. ., . , , . u . , lamtitkár, Szalai Béla kül­hato helyzetnek hogy mind- kereskedelmi ^„titkár. Ur­bán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogad­ta. Jelen volt Francois-Xavier eddig nem került sor csúcs­találkozóra a két ország leg­felsőbb vezetői között, jólle­he! n^indkettÓ „eui^pai á;la™' Thollier, a Francia Köztársa- ku Francia Köztársaság el- ^ budapesti nagykövetsé­srtr sí« «*“* wiv6i* volt mind az enyhülési poli tika, mind a kétoldalú együtt­működés, mind pedig a bé­kéért folyó küzdelem szem­pontjából. Kiemelte, a lá­togatás abból a szempontból is hasznos volt, hogy előse­gítette a két ország közötti együttműködés és kölcsönös megértés megerősödését Hazautazás Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőte­réről hazaindult Kádár Já­nos és kísérete. Az MSZMP KB első titká­rát, az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barre, francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia szá­mos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztár­saság párizsi nagykövete. Kádár János Raymond Barre miniszterelnök kísé­retében, ellépett a köztársa­sági gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar Him­nusz, majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és fe­lesége egészen a különgép lép­csőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd a különgép a felszálló- pályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt In­dultak vissza Budapestre kí­séretének tagjai, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. * Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tágja, fele­sége és kísérete társaságában pénteken hazaérkezett Fran­ciaországból, ahol Valéry Gis- card d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghí­(MTI) Magyar-francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estalng-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. novem­ber 15-e és 17-c között hivatalos látogatást tett Franciaor­szágban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket foly­tatott Valéry Giscard d’Estaing-nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Francia- ország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barrc-ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügy­miniszter és Louis de Gulringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös meg­becsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mér­tékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Franciaország nemzetközi te­vékenységében maga elé tű­zött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt el­veken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése, az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Franciaor­szág nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az ál­lamok együttműködésének fej­lődése révén Európában szü­lettél?. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mind­két ország hozzájárult e folya­mat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban lát­ják a tartós béke biztosítását Európában és az egész vilá­gon, úgyszintén valameny- nyi ország jogának szavato­lását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló köz­vetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nem­ESeríire ború, borúra derű Egyhangúnak aligha nevezhető a Washingtonban folyó egyiptomi—izraeli alkudozás. Szántszándékkal alkudozásról írunk és nem tárgyalásokról, az eszmecserék jellege ugyanis közelebb áll a fejlett kereskedelmi érzékkel rendelkező közel-keleti zsibárusok látványos piaci alkujához, mint a diplomáciai életben megszokott eszmecserékhez. Számotte­vő különbség csupán a portéka jellegében mutatkozik: a bazárok és piacok pultjai fölött csecsebecsék, kelmék árá­ról folyik disputa, Washingtonban viszont népek sorsa az alku tárgya. Derűre ború, majd borúra derű — a tárgyalások han­gulata napról napra, olykor óráról órára változik. Erede­tileg Szadat elnök múlt évi izraeli látogatásának évforduló­jára ígérték a delegációk a szerződéstervezet aláírását. Ma már túl vagyunk a jelzett időponton, s George Sherman, az eszmecserék amerikai szóvivője legfrissebb nyilatkozatában azt állította, hogy a békeszerződés talán tíz napon belül alá­írható. Talán... A washingtoni jelentések egyre sűrűbben hasz­nálják ezt a bizonytalanságot kifejező szócskát. Találgatá­sok látnak napvilágot, percenként változó álláspontokról adnak hírt a tudósítások. Csütörtökön délelőtt olyan érte­süléseket továbbítottak a telexek, hogy a tárgyalásokat eset­leg fölfüggesztik, s netán újabb egyiptomi—izraeli—amerikai csúcstalálkozót hívnak össze a vita elsimítására. Délutánra kiderült: a nézeteltérések jelentéktelenek. Közben Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök Carter elnöknél járt, s átnyúj­totta Szadat újabb — ki tudja hányadik? — javaslatait. Hallatta szavát Carter is: némi ingerültséggel a hangjában a két fél taktikázásnak tulajdonította a tárgyalások körüli bonyodalmakat. Állítólag — legalábbis az UPI így tudja — Egyiptom le­geslegújabb elképzelése értelmében a gázai és a ciszjordá- niai rendezés nem választható szét. Kairó most úgy véli, cél­ravezetőbb lenne a 400 ezer palesztin által lakott Gázsi- övezet önkormányzatának megteremtése a Sínai-térségből való izraeli visszavonulással egyidejűleg. Szadat szerint ké­sőbb ennek a mintájára folytatnák a tárgyalásokat Ciszjor- dániáról, vagyis a Jordán folyó nyugati partjáról. Valószí­nűleg taktikai húzás, hogy a kairói indítvány alapvető el­térést mutat a Camp Davidben kidolgozott előirányzatok­tól. Hát így állt a washingtoni alku péntek délután. Ezúttal az időpontnak különös a jelentősége. A helyzet azonban vál­tozhat, újabb álláspont helyettesíthet egy korábbit, várat­lan akadályok léphetnek föl az egyszer már jóváhagyott e’képzelésekben. Vagvis: érvényesülnek az alku íratlan tör­vényei. amelvek kezdettől fogva oly kiábrándítóan uralta1' a washingtoni tárgyalásokat. Gyapay Dénes i zetközi kötelezettségeik tisz­teletben tartásával, attól füg­getlenül. hogy milyen a poli­tikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjái-e valamilyen szövetségi rend­szernek Vagy sem. Magyar- ország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethe­tetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erő­szakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő beavatkozás minden formáját. II. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köz­társaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet je­lentősen hozzájárult a részt­vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör meg­teremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki ér­tekezlet által elindított fo­lyamatot el kell mélyíteni egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásá­val, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként meg­egyeztek, másrészt a záróok­mány valamennyi ajánlásának következetes valóra váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban meg­felelő konzultációk révén, együttműködik annak érdeké­ben, hogy a madridi találko­zó sikeres legyen és hozzájá­ruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalom­mal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Ál­lást foglaltak a hatékony nem­zetközi ellenőrzéssel megvaló­suló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, be­leértve mind a nukleárjs, mind a hagyományos fegyverzetet, fi. gyelembevéve minden ország egyenlő jogát saját biz­tonságára. Azt kíván­ják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadóíegy- verek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a le­szerelés útján. A felek mél­tatták nz ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kának eredményeit és eszme­cserét folytattak az európai le­szerelési értekezlet összehívá­sára tett francia javaslatról, valamint a leszerelési vilártér- tekezletről. A felek megvitatták a közel- keleti helyzetet. Ennek a ren- dezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek ki­ürítésén, a palesztin nép tör­vényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapul­nia, hogy a térség minden államának — ígv Izraelnek is — joga van a békés létezés­hez, biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. — A felek egyet értettek ab- ban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegí­ti az államok gazdasági kap­csolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s ametven belül a feilődő or­szágok megoldhatják problé­máikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gaz­dasági tevékenység eredmé­nyeiből. III. Az MS7M” T'"7oonti Bi­zottságának e’sj titkárát, az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyíté­sének fontosságát. Megálla­podtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legma­gasabb szántét is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő vala­mennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együtt­működése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. El­határoztál?. hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyreha­tóan megvizsgálták az elért eredményeket az együttmű­ködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesz­tésének módozatait. Megerősítették azt a szán­dékukat. hogy a lehető leg­kedvezőbb feltételeket bizto­sítják a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét. örömmel nyugtázták az elért ered­ményeket, különösen a számí­tástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatároz­ták az együttműködés élmé­lyítését ezekben az iparágak­ban és kiterjesztését más ipar­ágakra is. A két külkereskedelmi mi­niszter megállapodást írt alá Magyarország és Francia- ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra is támo­gatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogjál? az üzletem­berek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kap­csolatait, közös fellépésüket harmadik piacokon. E célból kívánatosnak tartják a gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési vegyes bizottság te­vékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, mű­szaki együttműködés és cse­re az elfogadott programok­nak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdoní­tanak egymás kultúrája és tudományos eredményei köl­csönös ismertetésének, ösz­tönzik a magyar nyelv fran­ciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogse­gélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bi" zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turiz­mus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagia és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hoav talál­kozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország barát­ságának és egvütf működésé­nek ügyéhez, az enyhülés elő­rehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köz­társaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel el­fogadja . és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing a Francia Köztársaság elnöke (MTI) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents