Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
Takarékos újítók Mint minden esztendőben. így most novemberben is értékelték a Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában az újítási tevékenységet. A tegnap délután megrendezett ankéton Etesi József főmérnök összegezte a tapasztalatokat, különös figyelmet szentelve a befejeződött újításihónap-akció- nak. Beszámolójában említette, hogy emelkedett az ésszerűsítő javaslatok száma, s a több mint száz elképzelésből eddig már hatvan valóra is vált. Az újítások számának további emelkedése várható ezután is, melyre a díjak nagyságának növekedése is ösztönzően hat. A gyár legismertebb újítói közé tartoznak Galló Miklós és Menczel Sándor, akik a tűzhelyek csomagolásának megváltoztatásával évi 85 ezer forintot takarítanak meg a vállalatnak, Persik Tibor pedig az elfekvő raktári készletek hasznosításával 125 ezer forintot „ment meg” az üzemnek. Képünkön Piskátorisz János 'és Lovász Sándor újítók, akik régi, elavult berendezés helyett korszerű tűzhelyalkat- rész-gyártó célgépet készítettek. Értékes forrás az újítás Jó ötlet — kis befektetés — jelentős gazdasági haszon — akár ez is lehetne az újítás leegyszerűsített képlete. A sokéves gyakorlati tapasztalat és a szakmai érdeklődés nagy értékű szellemi tőkét kovácsol, s e tőkéből érdemes is, kell is minél gyakrabban meríteni. Évről évre emelkedik a megye újítógárdájának létszáma. Kellő ösztönzés, buzdítás nélkül azonban köny- nyen elsikkadhatnak a ió ötletek, veszíthet a kezdeményező kedv.' Pedig valamennyi vállalatnak, üzemnek tudomásul kell vennie, hogy az újítások eredménye a gazdasági hatékonyság egyik forrása, jelentős tartaléka. A Minisztertanács három évvel ezelőtt módosította az újításra vonatkozó rendeletet. Elsősorban azzal a célzattal, hogy a kezdeményező kedvet gátló tényezőket elhárítsa. Sok visszás, vitára okot adó kérdést tisztázott a díjazás forrását illetően, erőteljesebb ösztönzést adott a műszaki dolgozóknak. S kimondja: a gazdasági vezetőnek nem csupán lehetősége. hanem kötelessége az újítómozgalom szervezése. A módosított rendelet alkalmat kínált a vállalatoknak az űjítómozgalom fellendítésére. Az idei tapasztalatok is azt mutatják azonban, hogy az esetek többségében nem sikerült a helyi viszonyok között kamatoztatni a megnövekedett lehetőséget. Elsős Orbán azok a vállalatok plántálták át saját gyakorlatukba az új rendeletet, amelyeknél az újítómozgalom egyébként is nagy hagyományokkal rendelkezett. A Szénbányák Vállalatnál például az év első hat hónapja alatt 402 úiítást nyújtottak be, közülük 350-et bevezettek, a gazdasági eredmény meghaladja a hétmillió forintot. Ekkora eredmény; a megelőz", esztendő ös_',o=en sem hozott. Nem a véletlen műve volt e bányászok újítási kedvének gyors megugrása. Az év elején a rendelet módosítása nyomán a Szénbányák Vállalat olyan újítási szabályzatot léptetett életbe, amely az újítók nagy ígérete lett. A nagyobb horderejű gondok megoldására az újítás* díjon felül különdíjat tűztek ki. Külön- díjban részesítik az első újítókat, s munkavédelmi különdíjat kapnak a munkát biztonságosabbá tévő újítások szerzői is. Az újítással megoldani javasolt kiemelt feladatokat rendszeresen eljuttatják mindazokhoz, akiktől ötletekre számítani lehet. Így aztán szerencsés esetben akár válogathatnak is a jó és a még jobb megoldások között, j Általánbs megyei tapasztalat, -hogy a dolgozóknak mindössze 3—4 százaléka vesz részt az újítómozgalomban. Ezzel a számmal bizony nem lehet dicsekedni. Gyakori, hogy a mozgalom fellendítésében nem támaszkodnak eléggé a szocialista brigádokra, bár követésre méltó kezdeményezés akad már. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a korábbi évek Egy brigád — egy hasznosított újítás sikere nyomán idén bevezette az Egy brigád — két hasznosított újítás mozgalmat Valamennyi üzemre, vállalatra érvényes, hogy nagyon kevés nő újít, számuk százalékban alig-alig kifejezhető. Buzdításukra külön oda kell figyelni minden munkahelyen. Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy kicsinyes emberi szempontok, rosszul értelmezett presztízsféltés, irigység állnák útját a kezdeményező kedvnek. Adottak a feltételek, ezekkel kell a jövőben sikeresebben élni. Decemberre újítási tanácskozást készít elő a szak- szervezetek megyei tanácsa. Az eddigi eredmények és fogyatékosságok megmérettetése és a tennivalók meg- f'igáim-zása bizonyára ió alapozása lesz az újítómozgalom további sikereinek. Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ütése a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, holnap kibővített ünnepi ülést tart a KMP megalakulásának GO. évfordulója alkalmából. (MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP IMÓGRÁD. MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA XXXIV ÉVF.. 272. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978 NOVEMBER 18-, SZOMBAT Kádár János hazaérkezett Párizsból Befejeződött a magyar-francia csúcstalálkozó NYILATKOZATOT ÍRTAK ALÁ Pénteken délelőtt újabb négyszemközti megbeszéléssel folytatódtak a Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja között szerdán megkezdődött tárgyalások. A találkozó színhelye ezúttal a francia államfő rezidenciája, a Elysée-palota volt. A tárgyalás ezután a magyar és francia plenáris ülésen folytatódott. Magyar részről Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője és Veress Péter Magyarország párizsi nagykövete vett részt Kádár János oldalán a megbeszéléseken. Francia részről Lous de Guiringaud 'külügyminiszter, J ean-Francois Dernau külkereskedelmi miniszter; Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete kapcsolódott be a tárgyalásokba. Az eszmecsere befejeztével Giscard d’Estaing és Kádár János aláírta ?. háromnapos francia—magyar csúcstalálkozó eredményeit rögzítő magyar—francia nyilatkozatot. Ezt követően a két vezető az újságírók előtt röviden megvonta a három párizsi nap mérlegét. Nyilatkozatok A magyar—francia nyilatkozat aláírása után Valéry Giscard d’Estaing és Kádár János rövid nyilatkozatot tett. A francia köztársasági elnök a következőket mondotta: — Első titkár úr! Az ön látogatása, amely az első csúcs- találkozó országaink történetében, hasznos volt. Tárgyalásaink során áttekintettük az enyhülés és a leszerelés kérdéseit. Megállapítottuk, hogy a nemzetközi élet e két nagy fontosságú problémáját Illetően számos kérdésben azonos nézeteket vallunk. Áttekintettük a Helsinkiben aláírt záróokmány megvalósítását célzó két- és többoldalú erőfeszítések eredményeit is. Ügy vélem, hogy az ön mostani látogatása a megvalósítás egyik állomása, s jelentősen hozzájárulhat kapcsolataink fejlesztéséhez és a Helsinki záróokmányban foglaltak további végrehajtásához. — Megvizsgáltuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a leszerelés érdekében jelenleg folyamatban vannak, s szóba került a szintén a leszerelés előmozdítását célzó francia javaslat is. — Kétoldalú kapcsolatainkat illetően megállapítottuk, hogy gazdasági és kulturális téren eredményeink még nem kielégítőek. Ezért különös örömmel nyugtázzuk, hogy a két ország külkereskedelmi minisztere együttműködési megállapodást írt alá. Ez természetesen, csupán keretként szolgál a két ország ipari, tudományos és egyéb együttműködésének kiszélesítéséhez. Magyarország és Franciaország népei jól ismerik egymást, Európához tartoznak; s azt gondolom, hogy Magyarországon teendő látogatásom is előmozdítja majd a két ország barátságát és együttműködését. Kádár János a következő nyilatkozatot tette: — Az elnök úr imént elhangzott szavai megkönnyítették a mondanivalómat. Teljes mértékben csatlakozom az elnök úr szavaihoz. Kiegészítésként csupán annyit, hogy megtisztelő volt számomra meghívása, amelyből — úgy vélem — a Magyar Népköz- társaság iránti politikai szándék is kiolvasható. Ennek megfelelően fogadtuk el a meghívást,. s annak kész örömmel tettem eleget. — Megbeszéléseinket és a velük párhuzamosan lezajlott eszmecseréket a nyíltság, a barátság és az együttműködés bővítésének kölcsönös szándéka hatotta át. Munkatársaimmal együtt magam is úgy vélem, hogy a tárgyaláTóroiókban a burgonya és hagyma Felkészültek a téli zöldségellátásia Az őszi munkák zömének befejeztével fedél alá került az idei termés oroszlánrésze. A megyei tanács s kereskedelmi osztályán arról érdeklődtünk, hogy Nógrádban az illetékesek, hogyan készültek fel a téli zöldségellátásra, mihői mennyi árut tároltak, várhatóak-e hiánycikkek. A Megyénk összes tárolási terve 685 vagon áru, amit a júliusi tárolási igények felmérésekor állapítottak meg. Tavaly mindössze 455 vagonnal értékesítettek a lakosságnak. Az idén a bőtermő burgonyából 380 vagonnal, vörös- és fokhagymából 48 vagonnal, zöldségfélékből (gyökér, káposzta) 84 vagonnal, téli almából 145 vagonnal kívántak tárolni. Ez a mennyiség a lakosság i igényeit téli cikkekből bőségesen kielégíti. A Belkereskedelmi Minisztérium csaknem 4,5 millió forint ártámogatást nyújt tárolási árkiegészítésképpen. Ennek szerepe van a fogyasztói árak mérsékelt szinten tartásában is. Az október 31-én már betárolt mennyiség megyénkben a következő volt. Burgonyából teljesítették az összes tárolási tervet, hagymából 46 vagonnal, zöldségféléből 20 vagonnal, almából 60 vagonnal. Ez a menynyi ség napról napra lényegesen növekszik, hiszen most van a legnagyobb árutömeg úton a tárolókba. A tárolási tervet előreláthatólag teljesíteni tudják, s az idén is, a múlt évihez hasonlóan, kiegyensúlyozott ellátás várható téli cikkekből. Az alma tárolása a kívánttól lassabban halad, de az előzetes tájékoztatások szerint november végére megtelnek a még üres ládák — tájékoztatott Divéki László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője. Mint Stevlik István, a ZÖLDÉRT árugazdálkodási csoportvezetője elmondta, a legnagyobb mennyiségű zöldárut a megyei ZÖLDÉRT- vállalat tárolja, a lakosság igényének 85 százalékát. Jelenleg burgonyából — kiváló minőségű — a megyei termés egy részét, ami 1450 vagon, ebből 341 tanácsi megbízatás, vörös- és fokhagymából 38, almából 50 vagon a tárolt készlet. A burgonya és a hagyma tárolását befejezték, a zöldségfélék, gyümölcs szállítása folyamatos. Annak ellenére, hogy kevesebb alma termett a megszokottnál, a téli szükségletetet kielégítik. ösz- szefoglalva: az idén is bő áruválasztékot kínálnak a megye kereskedelmi egységei, nem lesz hiány zöldáruból, minden vásárló asztalára jut a nélkülözhetetlen téli cikkekből. sok fontosak és hasznosak voltak. Őszinte köszönetét mondok elnök úrnak, munkatársainak, mindazoknak, akik segítették itt-tartózko* dásunk programjának lebonyolítását. — Meggyőződésem, hogy érdemi munkánk jól szolgálja a magyar és a francia nép érdekeit; pozitív hozzájárulást jelent a két nép további együttműködésének fejlődéséhez, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez. A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság egyaránt európai ország s így az embert óhatatlanul foglalkoztatják azok a kérdések is, amelyeknek megtárgyalására Helsinkiben 33 európai és a két észak-amerikai ország képviselői összejöttek. — Mi a helsinki értekezletet bizonyos értelemben egy korszak lezárásának tekintjük, de még nyomatékosabban kell szólni arról, hogy most egy új, biztosabb, békésebb korszak kezdődik, amelyért a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemében dolgoznunk kell. Erre készek is vagyunk. — Közismert tény, hogy országaink két különböző szövetségi rendszerhez tartoznak. A Francia Köztársaság a NATO tagállama, tagja a Közös Piacnak; a Magyar Nén- köztársaság a Varsói Szerződés és a KGST tagja. De éppen itteni megbeszéléseink erősítették meg azt a meggyőződésemet, hogy ezzel együtt lehetséges és szükséges konstruktív kapcsolatokat létesítenünk. Vannak olyan kérdések, amelyekben különböző az álláspontunk, ez azonban természetes. Ennél nem kevésbé fontos tény az, hogy közös nézeteket vallunk azokban az alapvető kérdésekben, amelyek a magyar és francia nép javát, Európa és az egesz világ érdekeit szolgálják. — A hétköznapok során is abban a szellemben akarunk dolgozni, ahogy itt tárgyaltunk és sokszor ünnepélyes Keretek között találkoztunk — hogy valósággá váljék mindaz, amiről tárgyaltunk és amiben megegyeztünk, a magyar—francia kapcsolatok sokoldalú fejlesztése és magasabb szintre emelése érdekében. A magyar vezető ezután a patinás Crillon Szállóban nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezlet Az MSZMP KB első titkárának a Crillon Szálló nagytermében rendezett sajtóértekezletét Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett. „Örülök, hogy találkozhat tom a francia és a nemzetközi sajtó, a rádió és a televízió tisztelt képviselőivel. Köszöntőm önöket, köszönöm érdeklődésüket. Mint tudják,. a Francik Köztársaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására érkeztem a francia fővárosba azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről eszmecserét folytassunk. (Folytatás a 2, oldalon)
