Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

Égés* or ará gr a kiterjedő program A XVII. múzeumi és műemléki hónap Nemcsak egy hónapig tartó rendesvények Szeptember 30-án nyitotta rétű — sok helyütt eltart két- több gyermekfoglalkozást szer- meg Pozsgay Imre kulturális három hónapig is. veztek és bővült a szocialista miniszter a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Kiállí­tását. melynek címe: Élet­módváltozások Tolnában. Ez­zel megnyílt a XVII. múzeu­mi és műemléki hónap. liiiny veUröl Ma már nincs az országnak brigádoknak szóló program U, olyan apró települése amely A ieikes helyi munkatársak kimaradna a muzeológusok, jóén szabad i^eze. kaptak, pedagógusok, a szakemberek hogy feltárják és bemutassák munkájának és eredményei- azokat a területeket 's, ame nek,. ^fogadásától —, de egy- jyek eddig észrevétlenek ma- Néhány nappal korábban re több a lelkes aktíva >s, aki radtak. Sok új múzeumot nyi- nvdt meg Juan Soriani mexi- nem csupán passzív szemlélő- tottak meg. Pécsett kapott kői festőművész tárlata a ként válik részesévé a vízuá- otthont Uitz Bélának, a Ta- Nemzeti Galériában, s ezzel *>s kultúra eredményeinek. Ha nácsköztársaság egyedülálló nemcsak a mexikói hét vét- csak a Hohisfrtéreti-helytörté- festőjének életműve Számos te kezdetét: ez az esemény- neti gyűjteményekre utalunk, kiállítás is kapcsolódik a két sor is beilleszkedik a múzeu- ez önmagában is érzékéiteti: tős jubileum: a KMP meg- mi és műemléki hónap prog- ma noár mind kevesebb az or- alakulásának és az őszirózsás ramjába. Jellemzője ugyanis f^ag nemes hagyományai iránt forradalomnak 60-ik évfordu- ennek a rendezvénysornak, közömbös ember. lójához. Helyi események, év­hogy nem von demarkációt. Ä már megszokott múzeu- fordulók adják a kiindulását sem tematikai szempontjából, mi rendelvények, előadások, sok kiállításnak; sok helyreál- sem földrajzilag, sem dátum irodalmi és zenei estek, szer- lítobt műemléket adnak át. S tekintetében. Átfogó, színes, vezeti cSÖjíortkirándulások, ha néhány eseményt klraga- ÖUetgazdag, hihetetlenül sok- vetélkedők mellett az idén dunk a gazdag kínálatból, az ______________ —,------------. . . valóban csak tetszőleges kie­melés lehet, hiszen a program megszámlálhatatlan helyen és időpontban zajlik. N éhány, a sokrétűséget il­lusztráló példa. Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban helyszíni bemuta'ók teszik élővé a „skanzéh” épü­letéit. Balmazújvároson kiál­lítással egybekötött népfnűvé- széti kirakodóvásárt rended­nek. Sopronban, a Fabricius- ház ablakaira színes diapozití- vekét vetítenek, hogy a járó­kelők is láthassák a várostör­ténet! képeket, és a városbán rendezett kiállításokon ké­szült fotókat UNESCO-könvv- kiállítás látható a budapesti Nemzeti Galériában, képzőmű­vészeti könyvek kiállítása és vására Szolnokon, Kunmada­rason. Mohács, Veszprém, Ka­puvár új szerzeményeket állít ki. Műtárgymásolati kiállítást és vásárt rendez Debrecen. Nagy művészek állítanák ki kis településeken. Vendégül látjuk külföldi testvérmegyék kiállítóit. Frappáns szabadtéri kiállítás mutatja be a kiapad­hatatlan népi leléményt a ti­hanyi szabadtéri múzeumban, ahol madárijesztőket láthat­nak- az‘ érdeklődők. A nemzetközi események közül kiemelkedik a IV. bu­dapesti nemzetközi kisplaszti­kái kiállítás, amelyet a Mű­csarnokban rendeztek meg, Kerényi Jenő szobrainak em­lékkiállításával párhuzamosan. Méltóképpen megünnepli az eseménysor a Tolsztoj-évfor­dulót: a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum rendezett Ki­állítást tiszteletére. Ugyanitt emlékeznek meg Krúdy Gyula születésének 100 éves jubileu­máról; de Krúdyra emlékezik szülővárosa, Nyíregyháza és Szécsény is. A múzeumi és műemléki hónap impozánsan gazdag programja szerves része a mú­zeumok és műemlékvédőiéin állandó tevékenységének. És évről évre szemléletesebb ki- féjezője annak a politikának, amelynek célja: az esztétikum közkinccsé tétele. Pereli Gabriella Hármaskönyv Általában úgy szokás, hogy írástudó tett meg. Ekkor for- *z ünnepeltet megajándékoz- dítótta például Rimbáud zak. A nyolcvanéves Kardos költeményeit, s állította össze László minket ajándékozott a héber költők antológiáját, meg. A Szépirodalmi Könyv- Mindez csupán néhány kira- kiadónál adta közre a Hár- gadött példa Kardos László maskönyvet, amely —, mint írói és emberi portréjának jelzi — kísérleteit, vitáit, val- felvillantásához, lomásait tartalmazza. Kivá- A Hármaskönyv első része ló ajándék, méltó a neves mű- a Debreceni esztendők cí fordítóhoz kritikushoz, iro- met viseli. Ebben debreceni dalom történészhez, dokumen- élete utolsó negyedszázadá- tumgazdagságában nyerésé- nak azon emlékeit gyűjtötte ge irodalomtörténet-írásunk­nak, s külön is Debrecennek Olyan tudós és költő ajándé­ka, aki egész életét a ma­gyar irodalom szolgálatában szetesen töltötte. Művei az egyete- életrajzi össze, amelyeket a korabeli viszonyokra is jellemzőnek tart. Mint utai rá, nem élet­rajzot kívánt írni de termé- nem nélkülözhet elemeket. Ezekben mes magyar kultúrát gazda- az írásokban hiteles képet gitják, szülővárosa Débre* nyerhet az Olvasó, mind a kor. cen. pedig azt a fiát tisztel- ról, mint pedig Debrecen ak heti benne, aki évtizedeken kori légköréről. Tudjuk, Kar­át szellemi arculatának ha- dog Lásztó a debreceni Ady fcásos formálói közé tartozott. Társaság egyik alapítója volt, A fiatal Kardos László már s főtitkára a nyílt fasizmus debreceni évei alatt is kö- idejéig. Megint csak néhány vetkezetesen küzdött az eu- írásra utalunk itt, amelyek rópaí látókörű, szellemi em- ben. mint cseppben a tenger, bér eszközeivel a korabeli csillan fel a kor, az egyik, posványos nacionalizmus el- Karai Sándor, az ortodox má­ién, a humanizmus, az euró- szárasok ég az Ady Társaság; pai gondolkodás jegyében, a másik Gulyás Pál levele, Nem volt egyedül, kortársai, 1944-ből. például Szerb Antal, Bálint Száraz tárgyilagosságukban György, vagy Kardos Albert, is megrendítőek a könyv má- hogy csak néhányukat em- sodik Lidércnyomás című lítsük ugyancsak ezt tették, részének írásai. Ezekben a Nem rajtuk múlott, hogy szeL Debrecen német megszállásá- lemi erejük elégtelennek bi- tói, a munkatáborból való zonyult a bontakozó barbár visszatérésig tartó időt (1944. erőszak megállításához. Szám- március, 1944. november) öle- űzték őt is, először a debre- ük fel. Idézzünk egy monda- ceni zsidó gimnáziumba — tot: „Inkább száraz beszámo- bár ezzel nem Ő, hanem a ha- lót akartam adni, mint szép­iái felsőoktatás veszített —, irodalmát”. Igen, egy tudós később a munkaszolgálat pok- elme ténykőzlését olvashat­óba. Képességeihez, felké- juk erről az időről, amelynek szültségéhez méltó pozíciót embertelensége a „száraz” csak 1945. után kapott. Ezt közlés által csak még kiáltób- követően munkássága már bá válik. Van az írások között közismertebb. Megemlítjük, egy csodálatos vallomás is a hogy például 1950 óta az Eöt- fenyegetett közösség lélekre- vös Loránd Tudományegyetem pítő erejéről, a Látomás cí- világirodalml fakultásának mű. Ebben egy péntek esti tanszékvezető tanára volt, több gyertyagyújtás élményét mint húsz évig a Nagyvilág mondja el az író, amikor a főszerkesztője, a Magyar Tu- „muszosök” szállásául szol- dományos Akadémia levele- gáló hajdúnánási tornaté- ző tagja, akinek munkássá- rémben egy dorogi kisiparos gát Kossuth-díjjal, s több más állt a lobogó gyertyák elé. magas elismeréssel jutalmaz- Üj világ küszöbén címet ták. Az elismerésekkel arra viseü a Hármaskönyv utolsó érdemes embert illettek. része. Itt megint az iroda­Első sikerei Debrecenhez lomszervező, az éles szemű fűződnek. Itt említhetiük kritikus, áz országépítés te- 1925-ben írt Karinthy Fri- vékeny munkása lép elénk, gyes szellemi portréja című A fejezetben azokat a dolgó- tanulmánvát. amellyel a zatokát találjuk, amelvek az Nyugat pályázatának első dí- új élet első éveiben íródtak, ját nverte el. Tóth Árpád mo- Nem egv közülük ma már rográfiája irodalom történe- dokumentumként* is nagv ér­ti jelentőségű mű. Ugyancsak tékű. kifejezi a nez.sgő esz- kiemelkedóek a rím. vagy a tendők hanaulatát, összétett- műfordítás elméletéről írt eétfét. Nyereség. hngv béke- taoulmánvai. S úgy véljük, rült**k á könyvbe, még akkor kü'ön említendő a negyvenes is, ha vázlatos írások is Ván- években végzett műfordítói nak közöttük. Magukon vt- te'’ékonvsé"e, amelv által selik a korszak fri*« lendOV- módot tatáit az antihumánum a kataklizma után á lélek elleni 1iltak07,ásra, amelvet tágulását. — tudjuk — nem minden Tóth Elemér FILMJEGYZET POKOLI TORONY MEGÉRKEZETT hozzánk „garantált”, hiszen a sorscsa- — tipikus katasztrófa fl 1 m. is a katasztrófafilmek első pások mindig felkeltik á to- Aki megnézi —, s bizonyára darabja. Nem fogadta túlsá- megek figyelmét. Az sem mel- nagyon sokan lesznek kíván- gosan nagy lelkesedés, sokan lékes szempont, hogy a kivé- csiak rá —, képet alkothat a divat előtti behódolásnak teles helyzetek ábrázolása kü- magának a műfajról. Csepp­tartják a felnyitott sorom- Ionosén drámai effektusok ben is tükröződik a tenger, pót, olyanok is voltak, akik „szervezését” teszi lehetővé. Egy konkrét film is árulkod- eszmei-művészeti engedmé- Veszélyben Ismerszik meg Iga- hat általános elvekről és tö- nyékről beszélnek a Pokoli zán az ember —, s ezt a fo- rekvésekről. torony premierjét kommen- lyamatot, legalábbis elvben, San Franciscóban 138 eme- tóivá. a katasztrófafilmek mozgal- letes üvegtornyot emeltek. A Nem akarok védőügyvéd másán megjeleníthetik. A va_ nagy eseményt, a munka «- lenni, de: 1. a műfaj volta- lóságban persze másként keres befejezését ilük méltó képpen azóta létezik, mióta fest a helyzét. Ezek a siker- módon megünnepelni. És az a mozi „szállítani kezdte” a darabok általában megreked- avatás idején tűz keletkezik nézőknek a szenzációkat, te- nek a felszínen, a lehetőséget a felhőkarcolóban... Ennyi hát a kezdetektől fogva; 2. nem váltják valósággá. A az alaphelyzet. A meglehetö- akik vétót emeltek, lehet, „mindent a szemnek” jelszó sen lassú expozíció után egy­más alkalommal Á cápát és a jegyében nagyvonalúan ada- mást követik a borzalmas pil- többi nyugati filmslágert rek- golják az Izgalmakat, háttér- lanatok. Pánik tör ki, mert lamálták —, azzal az Indok- ben hagyva a mögöttes tártál- a lángnyelvek elborítják az lássál, hogy a hazai érdeklő- mat, a lélekábrázolást, a tár- egész épületet. Közben meg- dőt Is tájékoztatni kell a di- 6adalmi körülmények vizsgá- méretik a halálveszedelembe vat változásairól. latát, . kerülők felelősségérzete, kö­Mielőtt a Pokoü torony cí- MEGOSZLANAK a vélemé- telességtudata, S jó néhányan a mű filmet méltatnám, hadd nyék arról hogy kell-e itthon szerencsétlenség áldozatává szóljak ezekről a kérdésekről játszani — csak néhány pél- válnak. .. Ennyi a sztori. — a bemutató ürügyén min- dát említek — az Utolsó tan- Hollywoodban — közhely! deliképpen tisztáznunk illik gó Párizsban című Berto- — a semmiből is képesek az említett problémákat. lucci-alkotást, vagy Jancsó csillogó fílmplramlst építeni. Katasztrófafilm régóta van, Miklós nagy port felvert „ide- A Pokoli torony közremflkö- s már „örökzöld” darabjai Is gén színekben” forgatott dőlnek szakmai felkészültsé- akadnak. Ilyen a Titanic, az Magánbűnözők, közerkölcsök ge elsőrángú. A dramaturgia Árvíz Indiában, az Édes attya- című művét. Mindezek ha- patronjai mindig idejében föld, s még egy sor más — táresetek. Egy reneszánszát robbannak, á színészi játék jellegezetesen üzleti — pro- élő műfaj esetében másféle természetes, a „nagvjelenetek” duktum. A műfajt tehát nem elvet kéll érvényesíteni. Ne- ügyesen koreografáltak. Hogy most találták fel, csak új élet. kehi az a véleményem, hogy mégsem igazán jó John re injekciózták. A hetvenes semmi baj sem származhat Guillermln kasszarekordokat években egyre-másra forgat- abból, ha a világszerte nagy döngető katasztrófafilmje, tak ilyesfajta művekét — tér- érdeklődéssel kísért kataszt- két okkal magyarázható. A mészeteseh káprázatos kiállí- rófafilmekbői „mutatóba” mi kiszámítottsággal és a szeri ti- tásban a filmtechnika min- is játsszunk egyet-kettőt. Ta- mentalizmussal. Minden tűi­den elképzelhető vívmányát Ián éppen azért, hogy ä né- ságosan a „helyén van” a mű- felhasználva. Mi rejlik a ka- zők ne a „szomszédba” — ben, s az érzelmi kapcsola- tasztrófafilmek áradata mö- Léhgyélországba, Csehszlo'vá- tok rajza banális gött? Csak néhány összetevőt kiába, Romániába menjenek A FILMÉÉL ills. ES É G váltöza't­tittott gyümölcsöt fogy aszta, lanul hódít Nyugaton. Lehet, ni... mi is találkozunk még vele. Az már aztán egészén más Bárhogy is minősítsük, egy­kéid!«, hogy az illetékesék valami bizonyosnak látszik: jól válogattak-e, amikor a a katasztrófa fi Írnek 6emmi­Pokoli torony bemutatása képpen sem fogják meaújí­mellett döntötték. Egy bízó- tani a hetedik művészeté*. sorolok fel. A mozi verseny- futása a televízióval: a szé­les vásznon megsokszorozódik a látvány és hatás, ha a tra­gédiák részletei (légyen ár­vízről, tűzvészről, földrengés­ről szó) megelevenednek. A nézők érdeklődése egyébként nyos: John Guillermin műve —s. —f. Emberek, gyárak, házak Rokonszenves és jelentős nyilvánítás 50. évfordulóján ra, mai élétünk néhány je- feladatra vállalkozott a sál- rendezett salgótarjáni város- lenségére. Érzékeltetik azt a gótarjáni Munkásmozgalmi történeti kiállítást. S bizony, amelvet a telenü­Múzeum, amikor a napok- az ilyen jellegű tárlat gya- aagy . “ , ’ y*1 V® ban a múzeumi és műemlé- kortá hiányzik az itt élők- *es . -2™; a. századfor­ki hónap programjaként meg- nek, s az idelátogatóknak A 7 megtett, rendezte az Emberek, gyá- egyaránt. kiállítás anyagát a Műn­rak, házak című fotó- és Jegyezzük meg azért azt is, kásmozgalmi Muzeuní gyűi- dokumentumkiállítást a sál- hogy ez a kiállítás nem pó- reményéből Balázs László, gótarjáni Kohász Művelődési tolja az állandó várostörté- Szvircsek Ferenc es Vonsik Központ kamaratermében, neti tárlatot (erre majd az új ‘10na jalogatta. Cseppet sem Rokonszenves ez a kiállítás múzeum felépülésével gon- onnyu munkájuknak *MS" azért, mert a lakóhely múlt- dolhatunk), több Is, kevesebb méressél adózunk, csakúgy, jának jobb megismerését is ennél. Több, mert közmű- a kiállítás rendezése­szolgálja, s ezáltal sokakat velődésl hatása egy nagy- ff1 Horváth Istvánnak. A segíthet hozzá ahhoz, hogy szabású várostörténeti kiállí- * r*at terjedelmet tekintve, ne csak lakóhelyük, hanem tásnál, amely terjedelmes _ ®ha végezhettek volna ala­mindinkább otthonuk is le- tudományos apparátussal ké- ^f—b munkát, talán csak a gyen a Karancs aljában for- szül talán közvetlenebb lehet, yáJ°* f131 szobraiból adhat­málódó város. Különösen fon- hiszen úgyszólván azonnali ,?r,„Vo na klcsit __keYes<:bI?ey t os ez a törekvés Salgótar- áttekintést tesz lehetővé, mi- £ n?'ntha pnilnérk amelynek lakossága után kevesebb tárgyat, doku- a varosban a köztéri müvek ez jánban, amcij l/^XY laAUOOaga UWU «v*_ v ^ toiujud, . arr r\rt ttI ~ rt , , , heterogén, s ennek követkéz- mentumot vonultat fel. Egy- yag nagy számának, tében városi szellemiségének úttal kevesebb, mert termé- !iRy érezzük hogy a alakulása is mintha lassúbb szetesen inkább csak jelzé. x ehetP' voína a kelleténél, kisúgár- sekre, a város történetének f ®neK,ezV,t,1?1 ..nfmiké,pp lot?- zó szerepe sem érte még el mindenekelőtt képi felvillan- }?-" 6^-nf k ,VO na PT a kívánt szintet. Nem e cikk tására szorítkozhat. Éppen ,___ uvészeti ag fel­f eladata ennek elemzése, csak utalni kívántunk a gondolatra. Jelentős azért is a tárlat, mert a múzeum leg­utóbb 1972-ben, a várossá ezért fontos a válogatás. Ügy gondoljuk, a tárgyak, dokumentumok ezúttal Vá­lóban kórhű jelzésként utal­nak a régi Tarján viszonyai­ig NŰGRÁD — 1978. október 8., vasárnap T Orosz István; Házvég. villantásának előnyére.) Széréncsésnek véljük a ki­állítás helyének megválasz­tását is. Ez az az épület, ahol Salgótarján várossá nyilvánítása megtörtént. 1922. január 27-én az acélgyári ol- vasóegylét nagytermében tar­totta meg alakuló közgyűlését , Salgótarján rendezett táná- csú város képviselő testületé. Továbbá ez az a hely, amelv mindig is számöttévő szere­pet játszott — játszik ma is — a munkásmozgalmi és munkáskulturális hagyomá­nyok ápolásában, ha nem is mindig ellentmondásoktól mentesén. A2 intézmény ép­pen évszázados fennállását ünnepli. Nem lehet célunk a kiállí­tás bemutatása. Reméljük, mind többen nézik meg nem­csak az idősebb kofósztály képviselői, akik számára em- lékidéz£ ez a tárlat, hanem elsősorban a fiata'ok, s az ország más tájairól idetele­pültek is. A kiállítás létrehozói sze­rint több, mint izgalmas fel­adat volt számukra ez a tár­lat: maga az élet. Ezzel kész­séggél égyetértünk. (te) t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents