Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

Családlátogatás Zöldfa utcán* Zöldfa utcán... Vasárnapi jegyzet TERHEINK Hol játszanak a Zöldfa utcai gyerekek, Pfinkösdlék legfiatalabb családtagjai? A ház előtt és a ház mögött. Mert a játszótér messze van, s nagy a forgalom. Kulcsár József felvétele minden tekintetben különbö­zik a nótabeli Váci utcától- ahol a gyerekeink Talán túlságosan is nagy a hát, az állatok különbség, akárcsak a város- központban levő utcákhoz ké­pest is! Érdekes és figyelemre ron a szövetkezeti birkáié itt legelnek az ablak alatt. Ugyanott játszanak. vannak paklincsokkal, a gyerekekbe is- A bir­A KISMARTTÁ!*! terme­lőszövetkezeti földek tőszom­szédságában húzódik egy ut- cányi lakótelep, a salgótarjáni Zöldfa utcai házsorok. A füg- tele gőfolyosók a sárral lepett ut- jut „------- r . , c ára néznek- Az itteni épít- káknak meg szaga is van, az méltó Pünkösdi Lajos ezzel kezesről azt tartják, eredetileg ellen itt védekezni nem tu- kapcsolatos érzése, amelyet szövetkezeti lakások épülteka dunk. Kinek szóljunk és mi- így fogalmaz meg: — Nekem Zöldfa utcában, később azon. ért? A birkáiknak '* —5~ ban ez a profil jelentősen át- valamit, valahol. • alakult. Nagyon sok Pécskő- Pünkösdiék nem Zöldfa utcában, később azon- ért? A birkáiknak is enni kejl úgy tűnik, hogy ezekre a kül­.......... - ‘ • ................—- • ső. területekre jutnak végül is é lnek a salgótarjániak. Azok, akiket én számon tartok. Akiket is­merek­Van ennek magyarázata, kétségtelen. Elég csak arra gondolni, hogy a bontott, ré­sori cigánycsalád, szanált ko- úgynevezett „elzárkózott” éle- lóniás került ide. Az utca tét A házbeliek ' tulajdonképpen önmagában ósszejámak, a álló, s kicsit önmagába zárt gyakran együtt település. Mintegy háromszáz­A házbeliek közül sokan televíziót is nézik, kü­_______ _ _____ lönöoen, ha kupaszerda van. ö tven családjával — Itt nem Más szóval nyitott, s jórészt a gl házakból, telepekből, ahol ritka a három gyerek — fa- kólóniás életformához köze- nagyrészt munkások laktak, ' 11 életet élnek. Mégsem tud­lunyl néptömeg otthona. Ven- dégriaaztó sártengerrel fo­gadja a látogatót Még ta­vasszal felásták, teljes hosszá­ban a Zöldfa utcát- A gáztü­zelés bevezetésén dolgoznak. Az olajkályhákat már le is szerelték. Azonban híre kelt, hogy „esetleg mégis vissza kell hozini, mert csak decem­berre ígérik a gázfűtést”. Pünkösdi Lajos öblosüveg- gyári automatagépész és családja szövetkezeti lakásban lakik. Három gyerek él a csa­ládban, a legidősebb Istvá'n, autószerelő-tanuló, Ildikó tíz-, Mária hétesztendős. Pünkös- tíiné a szövetkezeti ház ház- felügyelője­A családfő életútján, város­hoz tartozásán lemérhető Sal­gótarján egész megváltozása. Ják például, hogy ki a ta­nácstag, s, hogy van-e ily én egyáltalában a Zöldfa utcá­ban? „Látnák csak nyáron, ml van ebben a puszta utcá­ban, ahol egyetlen fa, vagy bokor, pad, vagy tér nincsen. Valamen'nyi gyerek kint a gangon, lent a porban. Így élünk: cigányok, nem cigányok, együtt, ebben az utcában. • AHOL PÉLDÁUL hányzik a friss kenyér. Ke­nyér dél körül érkezik csak a kis boltba. De az többnyire másnapos. A munkásember­nek pedig reggel kell a friss kenyér,»amit a táskájába te­het. Kenyeret keresni is csak így lehet, mérgelődés, kelle­metlen érzés, megbántott- ság nélkül. A legalapvetőbb dolognak nem szabad hiá­Ki­Püskösdi Lajosnak, vagy Mégis hiányzik! ahogy barati, munkatársi, ro­koni körben nevezik: Laci­nak, nyolc testvére volt. A Szalai-udvarba'n lakott a csa­lád egy szoba-konyhás, kis la­csak az új lakótelepekre le­hetett költöztetni, költözni. Igaz, igaz, de aztán szóba ke­rül az Arany János utca, ami mégiscsak a városközponthoz tartozik. — Nagyobb baj az, hogy nincs rendszeres orvosi ren­delés az utcánkban. Pedig a gyermekkörzeti rendelő itt áll — mondja Pünkösdiné. — Hi­ányzik az orvos. Ha a gyere- rendre ke^ betegek, az esztékába kell vinni őket. Nem- lehetne va­lamit csinálni? PÜNKÖSDIÉK — talán fe­lesleges mondani — nem elé­gedetlenek életükkel, helyük­kel, szerepükkel, lakásukkal. Nem, erről nincs szó! S, hogy szeretik-e a várost? ök ma­guk alkották, s alkotják ma is Salgótarjánt. Hetedíziglen, ötven évre visszafelé és fél­évszázadra, vagy többre előre nek szóljanak? A házak elől néz?e is. Megkülönböztetett fi- a háztartási hulladékot (rend- gyeimet érdemelnek! szeresen) hetente egyszer vi­szik el- Ez, nyáron külön gon­dot okoz a birkákon túl. De T. Pataki László Tiravfln vastag anyagot helyeztek az ab- l^díali lakkeretbe itt, az első emeleten. Így az ember úgy érzi magát néha, mintha egy sokdioptriás szemüvegen át tekintene bele az októberi délelőttbe. Mintha futballpályányi vászonra pergetnének filmkockákat, úgy mo­zog néhány méterrel lejjebb a város. Csupa ismerős arc. Reggel, délben pontosabban köz­lekednek, mint a MÁV szerelvényei. A negy­ven körüli köpcös például mindig visszapillant a sarokról, nem üldözik-e? Két bakfis félig szívott cigarettára gyújt nap mint nap. s olyan füstkarikákat eregetnek, hogy öreg in­dián varázslók ezt látva álarcot öltenének szégyenükben. A törzsvendégek megoszlanak. Egyik cso­portjuk már korán gyülekezik a posta oldal- bejáratánál, amiről a laikus könnyen arra kö­vetkeztethet: imp, a világ eseményei mennyi­re lázban tartják a salgótarjániakat, az elő­fizetett napilapért a postához jönnek. E sej­telmet eloszlatja azonban, hogy ropogósabb papírosokat gyömöszölnek bugyellárisukba. Igaz, messziről látszhatna kisebb méretű fo­lyóiratnak is a küldemény, de ezeket nem szokás pénztárcákban érezgetni. A postás­várókat követi egy népesebb csoport. A Lak- berendezési Áruház raktárának nyílásával szemben toporognak. Lehetnek négyen-öten. Jobbra-balra pislognak, mint az első rande­vúra érkezett tinédzser, majd hirtelen mind egy irányban kezdenek inalni, akár százas sprintereknek is becsületére válna. A győztes jutaLma — most a kiskorúak és a gyengébb idegzetűek hagyják abba az olvasást — nem mozijegy a 80 magyar huszárra, nem egy orosz pezsgő jegesvödörrel, hanem egy teher taxi. Nem is tudom örült-e már valaki úgy négytalálatosnak, mint a múltkoriban egy asszonyka a szabad teherszállító járműnek, miután egész hetét az árkádok környékén töltötte, még a reggelit is oda hozták neki. Sokáig töprengtem, hogy miért népszerűek ennyire a tehertaxik, hogy néha még hajba is kapnak egyik-másikért. Nemhogy a csinos és lomha csuklós autóbuszok vagy a Diesel­mozdonyok kegyeiért versengnének. Aztán elmúlt a hályog a szememről, mert valakitől azt hallottam: mi már lassacskán kezdünk elszokni a teherviseléstől. Csupa olyan dolgot hozott fel példának, amit leírni nagy teher tétel lenne. Szónoki fogósként még meg is jegyezte: itt vám a „kutya lényege elásva”, mert tessék megnézni, maholnap már arra sem lesz vállalkozó, aki kocsikísérőként el­szegődne a Progressz teherszállító űrhajóra. Holott ez igazán előnyös állás, főként, ha beáll a súlytalanság állapota. Ott aztán biztos nem fizetnek fekbérl a késedelmes kirako­dásért. Tehát itt a dolog nyitja. Ezért a rohanás tehertaxiért. Aki nem szeret terheket horda­ni hosszabb távon, íme a legkézenfekvőbb megoldás: majd a tehertaxi. Engem persze nem tud fellelkesíteni, ha arra gondolok, hogy a szolgáltatási díj fejében a terheket még a házhoz is szállítja, amely egyébként sem tehermentes. A gyakorlott tehertaxisok azon­ban roppant óvatosak. Nem dobálóznak. Fo­kozatosan adagolják, s figyelmük kiterjed még az egyenletes teherelosztásra is, amit az em­ber legfeljebb statikusoktól várhat el olykor­olykor. Akadnak persze terhek, amelyeket nem olyan könnyű levenni az ember válláról. Is­merősöm is ilyen terhes esetet említett, meg valami bizottságot, amelyhez szerencsére ide. jében fordultak. Ezek után hiába magyaráz­hatják neki. hogy a különféle bizottságoknak nem bevett szokásuk a terhek megszünte­tése. Sőt, éppen ellenkezőleg: a maradékra újakat is raknak, amit olyan gyűjtőfogalom alatt emlegetünk, mint a feladatok. Erre hangzott el a máig is megválaszolatlanul ma­radt kérdés: akkor nemcsak tehertaxira, fel­adattaxira is szükség van? (Bizonyára ezzel az Edzett ifjúságért mozgalmat sikerülne so­ha meg nem álmodott méretekre dagasztani, ha egy egyszerű tehertaxi után is ennyit keli futkosni.) Manapság sokat emlegetettek a ra­kományok. Nem csupán olykor, ha három vagonból álló tehervonat miatt várakozik kilométeres kocsisor fél órá­kat, mert abban a gépkocsivezetők is meg­egyeznek, hogy a teherhordásra sokkal ki­válóbbak a sínen gördülő acéldobozok, mint az a néhány teherhordó szamár, amely itt-ott feltünedezik fő- és mellékutcákon. Mert rá­juk még a KRESZ alkotói sem gondoltak a jelzőtáblák elkészítésekor. Csak a lovas foga­tokat szerepeltették. Holott a makacs sza­maraik is belevaló teherhordók, még ha sokan meg-megmosolyogják őket. akkor is. Pedig egyelőre a maguk nemében pótolhatatlan sze­repet töltenek be. Amellett, hogy szimbó­lumként is szerepelnek. Szükség van rájuk, mert sok a teher. Minden kinek megvan a magáé. Néha jólesne felkiáltani: „Hét, taxi! Hé, tehertaxi!” Szabó Gyula M Összefogással épült óvodák Tavaly szinte egyidőben rádi Szénbányák tervezőire- és még ma is jó egészségnek kezdtük el Kishartyánban, il- dájának szocialista brigádjai örvend, kutya baja! — emlé- letve Sóshartyánban az ovo- készítették el társadalmi mun- kezik a bonyodalmakra Dénes dák építését. A beruházásra kában, a kivitelezést pedig Andor, aki a beszélgetés után előirányzott költség hárommil­lió forint volt, ebből másfél milliót jelentett a felső taná­csi hozzájárulás, 500 ezret a Kishartyánban a Nagybátonyi óvodalátogatásra invitál. Kö^éggazdálkodási Vállalat, A Wshartyáni gyermekintéz- Soshartyánban a Karan«.völ- mény előterében vidám, kalo- gye Építőipari Szövetkezet vé- csal virágmintával körbefes- fejlesztési alapból fedeztünk, géz te. A műszaki átadás már tett táblák iudntiák a k„]ó a többit pedig vállalatoktól, megvolt és úgy néz ki hogy pőkkel^óVodS nevétésa üzemektől kapott támogatással mind a két epületet még en- következőket- ennvit hívtunk és a lakosság segítségével te- nek a hónapnak a vége előtt ennyi?főttünk ^A vezető remtettuk elő. A két község birtokukba vehetik az aprosa- óvónő Saxineer Ovnlánó apraja-nagyja, mindenki, aki gok. A lakosság már nagyon elé„V aki Salgátariánho! » csak mozogni tudott, ott volt várja, hogy megnyíljanak _ az g-os sza?mú 6vS Ä át 3z ^P^eseken hof;dta a intézmények, hiszen az ovo- az üj létesítménybe. Szívesen maltert homokot, rakta a fa- das korú gyermekek felugye- és érthet6 büszkeséggel vál­takat. Mindezt szombaton, va- letet eddig a szülők és a nagy- jaiia el a idegenvezető sárnap társadalmi munkában szülők csak kényszermegoldá- rep|t sorra mutatia a beteg- végezték, és az egy főre eső sok árán tudták megoldani. szobát az öltözlhelyiséget fz termelési érték meghaladta az — Hány gyermek elhelyeze- irodát a mosdót és a hátai, ötszáz forintot — tájékoztat sére alkalmasak az épületek? mas foglalkoztatótermet. Meg­elégedetten a közös községi _ Mind a kettő huszonöt- S^áljfk af ízl^es dtko-fcN tanács irodájában Dénes An- huszonöt férőhellyel készült, ót a nyuszi alakú zsebkendő- dór vb-titkár. Majd folytatja: de a sóshartyánit idővel —, tartót a hímzett köténvkéket - Tavaly a társadalmi mun- majd a hatodik ötéves terv- bYbCLt és Tahképetet y * kaversenyben második helye- ciklusban — szeretnénk öl- „ , , . ^ zést értünk el Érsek vadkert ven kicsiny emberke befoga- .,,77. A .dek,orac,°l<at, egyelen mögött. Mindössze kettő ío- dósára ás oiiátásáro aitoim-n_ fillér nélkül teremtettem élő, mögött. Mindössze kettő ío rinttal maradtunk el tőlük! — Hol készültek a tervek és ki vállalta a pét? A rajzokat és a villamos szerelvények terveit a Nóg* dására és ellátására alkalmas­sá tenni. — Az alkalmazottak létszá- kivitelező szere- ma teljes-e, vagy akad üres státusz? a faliképeket gipszből kiöntöt­tem, befestettem, de segítettek . a szülők és a megyében mű- s ködő vállalatok is. Rengetegét- Minden óvónőnek, dajká- ^°!gozl.a,^ « ik. főzőnőnpk ás n fakarí»áv. óok, például az ÉMÁSZ Blat­hy Ottó nevet viselő munka­kásban. Édesapja az öblös- mos(; gondban vannak utca­üveggyárban dolgozott- A Pünkösdi családból is hárman tagjai az öblös- üveggyári munkásgárdának. A gépésznek a Zöldfa utcai, gyártól kapott szövetkezeti lakás éppen a hatodik ottho­na- Á Szalai-udvarbóí először, már rült anyósáékhoz, majd az öblösüveggyári kolónián ka­pott egy padlásszobát, ő és a család. Később, ahogy töb­hosszat a gázfűtés beszere- lése miatt is! Mi lesz, ha hir­telen jön a hideg? Mivel fű­iének? A szövetkezeti laká­sokból — ebből van a keve­sebb — még nem vitték el az Olajkályhákat. De a laká­sok nagy többsége, jelenleg, mint házas embér ke- minden fűtési lehetőség nél­kül áll- Az IKV leszerelte nagy részét Az ismeretlen tanácstagról arra terelődik a szó, kit tart ben lettek, úgya'nott szoba- pünkösdi Lajos tekintélyes konyhás lakást kaptak, majd embernek? a gyár terjeszkedésével és a kolónialakások szanálásával új lakótelepre, a Zöldfa utcá­ba költözhettek. De már itt is két lakásban laktak- Ez most megfelelő. Minden tekintet­ben? Milyennek látják a vá­rost? — Hat plusz kettesben dol­— A legfontosabb, hogy em­ber legyen, mindenkit em­berszámba vegyen, a tekin­tély is ebből következik. Amikor a gondokról, hiá­nyokról beszél, Pünkösdi La­jos mindig így fogalmaz: Pál- falvára is nagyobb figyelmet kelléne áldozni-.. Mit jelent gozom. Hetente egyszer me- számára Pálfalva? Kiderül gyek be a városba, a felesé- abból is, hogy csak a bánya- gemmel. Olyankor a piacra gépgyár mögötti területre, an- tnegyünk, másra nemigen jut nak környékére gondol. S per­időm? Milyen a városban lak- sze mégiscsak elsősorban ni? Jó lenne benne lakni, de otthonára, a Zöldfa utcára, ez itt azért mégis más- Nyá- Amely bizony mi'nden, de nak, főzőnőnek és a takarítók nak is megvan a kinevezése: Munkás kulturális hetek Ünnepi megnyitó hétfőn Salgótarjánban első ízben két további két rendezvényre hiv- évvel ezelőtt rendezték meg juk fel a közönség figyelmét, a munkás kulturális hetek A József Attila Művelődési gazdag sorozatát. A két- Központban termékbemutatót évenként megrendezésre ke- szerveznek a Salgótarjáni Ru- rülő kulturális programsoro- hagyár, az öblösüveggyár, a zat ünnepi megnyitóját októ- ZIM, az SKÜ, a BRG, a ba­bér 9-én, hétfőn, 18 órakor lassagyarmati Ipoly Bútorgyár, tartják a Kohász Művelődési a finomkötöttárugyár és a ká- Központban. Beszédet Tóth belgyár készítményeiből. A Józsefné, a Szakszervezetek termékbemutató látogatóit 16 Nógrád megyei Tanácsának órakor Bakos János, a megyei titkára mond. Ezt követően, tanács ipari osztályának ve- az országos bemutatót meg­előzve, díszelőadáson mutat­ják be Gábor Pál új filmjét, az Angi Verát, A Kohász Mű­velődési Központ TIT-klubjá- ban az érdeklődők találkoz­zetője köszönti. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki könyvtára a Technika Házá­ban 14 órakor rendezi meg a műszaki könynapok meg­nyitóünnepségét. Beszédet hatnak a film rendezőjével, Hopka László, az SKÜ műsza- valamint Bernáth László film- ki igazgatója mond. Ezzel az kritikussal, s kicserélhetik Vé- eseménnyel egyhónapos ren- leményüket. dezvénysorozat kezdődik a A munkás kulturális hetek műszaki irodalom és ismeret­hétfői eseményeinek sorában terjesztés jegyében. csoportonként két-két óvónőt közössége végezte el a vil­foglalkoztatunk, így Klshar­lanyszerelést, a salgótarjáni tyánban öt-, ’ Sóshartyánban ?íktÜVe|g.y0arrl. Gz09ia­hatfőnyi személyzet látja el a f,ta 2J*na,- ko?yelí.tef9' gyerekeket. Elkészült a téma- ve* pedlg gyönyörű jénai tá­tika, a foglalkoztatások mód­szertana is, sőt, beszereztük már az élelmiszereket és a tartós csak az indulás — Elegendőnek bizonyult a hárommillió forintos beruhá­zási költség? nyárokat, étkészletet kaptunk. De mivel képtelenség lenne mindenkit felsorolni, aki a fogyasztási cikkeket, - ffút3h idulás van hátra! ™”Íu"k,n|kik köszönetét - töpreng el Saxinger Gyulane. A sóshartyáni óvodának ha­sonló a beosztása, felszereltsé- — Pontosan 200 ezer forint- §e. berendezése. Ott is izgatot­tal túlléptük az összköltséget, tan készülődnek a megnyitás- mivel Kishartyánban az óvó- ra-, Ámi lehet, hogy eltolódik... dától kétszáz méterre levő hiányzik a konyhából és állí- kútról kell vezetni a vizet, tólaS képtelenség beszerezni muszáj volt új szivattyúházat, azokat a góliát mosogatókat, vezetéket építeni. Annak a melyeknek megléte nélkül a kútnak, amire rá akartuk köt- KÖJÁL nem engedélyezheti a ni az óvodát, gyermekek fo- gyermekintézmény működé­gyasztására alkalmatlan vize sét A leírtakhoz, elmon­van, így a KÖJÁL megtiltotta dottakhoz talán, rsak annyit a felhasználását. Ezt a tényt lehetne még hozzátenni: Kis- nehezen lehetett megmagya- hartyánban és Sóshartyánban rázni a lakosságnak. Az em- roppant jó lenne három-hat berek nehezen értették meg, életév közötti kislánynak, vagy váltig hajtogatták: a nagypa­pa is ebből ivott, ezen nőtt íel kisfiúnak lenni! Tocsér Julianna NÓGRÁD — 1978. október 8., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents