Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

J úrgva’la a nép front Tisztább megyeszékhelyt! AZ MSZMP XI. kongresz- téré. Ezen belül a szemét- szusán elfogadott program- szállítás rendszertelensége, a nyilatkozat tartalmazza a kő- szeméttároló edények elhe­vetkezőket: „Az életkörülmé- lyezése, a helyijárati autó­nvek javításában növekszik a busz-megállóhelyek takarí- természetvédelemnek, a mun- tatlansága, egyes üzletek kör­kahelyi és lakóhelyi környe­zet ápolásának jelentősége. Az állami és vállalati, a tár­sadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával. . létre kell hoznunk a környe­zetvédelemnek olyan rend­szerét, mely nemcsak a ká­rosodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja.” A fentiek jegyében tűzte napirendre a közelmúltban a Hazafias Népfront Salgótar­ján városi Bizottsága, a me­gyeszékhely környezetvédel­mi helyzetét. Mielőtt a fó­rum elé került volna a kér­dés, gondos előkészítő mun­ka folyt. Aktívák bevonásá­val felmérés készült a külön­böző városrészekben tapasz­nyékének tisztátlansága, a lakóépületek előtti üzem igazgatója is, aki az üzem nehézségeiről, az alap­vető feltételek egy részének hiányáról, és az üzem néhány fontos intézkedésének hatás­talanságáról adott számot, ö s még néhány utána felszó­laló részvevő is sürgette a pedagógiai tevékenységén be­lül meg kell kezdeni a leg­kisebbek tisztaságra nevelé­sét. A lakosságra plakátok­kal, felszólításokkal, a tömeg- talható helyzetről. Ennek kommunikációs eszközök nyomán többek között mint- igénybevételével és a meg- egy 30 bejelentés érkezett, levő mozgalmak továbbfej- melyeket a bizottság intézke- lesztésével, körük bővítésével dés kezdeményezésével to- lehetne hatni. Ezeken túl a vábbított az illetékes szem városi tanács, a városgazdál- veknek. kodási üzem, a vendéglátó és engedély nélküli építő- jelenleginél sokkal szigorúbb anyag-, illetve törmeléktáro- bírságolást. A hozzászólások- lás szerepelt főbb „vádpont- ból akár csak a beszámolók­ként”. Az ezt követő részben ból kiderült, hogy a salgó- amellett foglalt állást, hogy tarjániak egy része legfeljebb ezen a helyzeten — amelybe odáig jutott el a környezet­nem szabad belenyugodni — csak a lakosság, valamint az üzemek, intézmények veze­tőinek szemléletében beálló gyökeres változás segíthet. Ezzel kapcsolatban a bizott­ság javasolta, hogy a gyer­mek- és oktatási intézmények csolatos alapvető kötelezett­ségeikkel ! Előfordult, hogy mástól várták volna azt, amit — büntetés terhe mel­lett — nekik kellett volna elvégezni. védelemben, hogy a várossal, a szomszédaival szemben már támaszt igényeket, önmagá­val szemben azonban nem! Nagyon sokan vannak, akik nincsenek tisztában a kör. nyezetük tisztaságával kap­— A CINIKUSOK azt mondják ma divat a környe­zetvédelemről beszélni. Ha ez valóban így lenne, ha csak divatról lenne szó, nem va­lószínű, hogy olyan szenve­Az általános kép koránt- kereskedelmi létesítményeket Méllyel került volna szóba a sem megnyugtató! Bár kör- fenntartó vállalatok és egyál- nyezetünk tisztaságának meg- talán valamennyi helyi vál- őrzése érdekében sikerült Mlat és üzem vezetősége, az eredményeket elérni — leg- IKV és a MÉSZÖV lakásszö- utóbb például kitiltották a vetkezetek titkársága számá- városból a gőzmozdonyokat ra javaslatokat dolgoztak ki, — a környezetvédelem — és melyek segítségével, ha nem téma, mint amilyent a bi­zottsági ülés résztvevői átél­tek. Sajnos felszólításokkal és rendeletekkel — különö­sen, ha azok betartására nincs mindig meg a lehető­ség — nem lehet tisztábbá főként a tisztaság — szem- is lehet tökéletesen megoldani tenni Salgótarjánt. Sokszor pontjából sok találhatunk. A bizottsági ülésen Szabó Ferenc városi népfront- titkár elemezte a helyzetet. Részletesen, elsősorban ő is a tisztasággal foglalkozott. Megemlítette (többek között) kívánnivalót jelenlegi gondjainkat — je­mondtuk már, hogy ez mind­lentős mértékben csökkenteni annyiunk kötelessége, felada. ta. Ügy látszik azonban ed­dig a szavakat nem sikerült töb- kellő mértékben' tettekre vál­lehetne azokat. ' A BESZÁMOLÓHOZ ben hozzászóltak. Közöttük Morvái Ernő, a városi ta­nács általános elnökhelyette­az erdőszélekre kihordott sze- se, aki a témával kapcsola- . , , , . metet, az ott tapasztalható tos tanácsi intézkedésekről kisérésévé! sikerül a falopást — elsősorban a hét- számolt be, teljes mértékben továbbiakban^ az^ eddigieknél végi telkek közelében, ahol helyeselve az elhangzott ja- “ tanunk. Remélhetőleg a Ha­zafias Népfront további ak­tív közreműködésével, a ja­vaslatok sorsának figyelem­hatásosabb környezetvédelmi szerfának használják - rátért a köztisztaság- majd vasiatokat, helyze- Ervin, a Szót kért Nékám tevékenységet folytatni, városgazdálkodási —g.­Motívumfílatéliai kiállítás Salgótarjánban Nem mindennapos esemény foglal helyet a gyűjteményben. 1957-ben létrejött motívum- Salgótarjánban egy-egy orszá- A motívumgyűjtésnek kultu- filatéliai szakosztály, amely gos bélyegkiállítás megrende- rális jelentősége is van. A kipróbált, lelkes aktivistáin zése. Szinte minden sa’gótarjá- gyűjtőt arra neveli, hogy a keresztül szervezi és irányítja ni filatelista védnöknek érzi bélyegben ne csak anyagi a magyar motívumgyűjtők te- magát a sikeres lebonyolítás hasznot lásson, hanem széllé- vékenységét. Erre igen nagy érdekében. Az ország külön- mi, művelődési értékét is ke- szükség van, mert a motívum- böző területeiről jelentkezett resse, becsülje. Ma már a leg- kiállítások szigorú nemzetközi közel félszáz kiállító hamaro- egyszerűbb elképzeléseket is szabályzatának figyelmen kí- san felvonultatja a motívum- valóra lehet váltani a bélye- vül hagyásával nemigen le- filatélia csaknem minden gek és filatelista okmányok — hét komoly kiállításon sikerre gyűjtési területét, annak szép- futott levelek, emlékbélyegzé- számítani egyetlen gyűjtőnek ségeivel együtt. sek, carte maximák — segítsé- sem. Éppen ezért a szakosz­A bélyeggyűjtés szinte egy- gével. A motívumgyűjtés tehát tály a gyűjtemények rendsze- idős a bélyegek megjelenésé- az időtöltés mellett ismerete- rés közzétételével kívánja ösz- vel. Egyes feljegyzések sze- két ad, látókört tágít. Hasznos tönözni a motívumfilatelistá- rint arra lehet következtetni, segítője lehet a gyermekek, az kát és egyben saját tapaszta- hogy néhányan azonnal meg- ifjúság nevelésének, ismereteik latait bővíteni. bővítésének. A motívumkiállítások sorá­ban a Salgótarjánban október kezdték a „papírdarabkáknak” a gyűjtését. Kezdetben az or- szágbélyeggyűjtésnek hódol­tak a filatelisták. Amikor a A motívumgyűjtőknek nem­21—29 között sorra kerülő ki" zetközi szervezetük (FIPCO) is állitósra a gyűjtemények szám­postaigazgatóságok szakítottak ™otfVUIráilatéliát — 1964-ben szerű növekedése, azok egy- a bélyegkiadás hagyományai- “°Sívadt a Bélyeggyűjtők re teljesebb feldolgozása, a „képes’ vezett hamar ráálltak ábrák, azaz a gyűjtésére. A második világháború óta fénykorát éli a motívumgyűj­tés, s ennek előidéző jeként több dolgot fel lehet sorolni. Megnőtt a bélyeget kiadó ál­lamok száma, a kiadott bélye­gek mennyisége, a bélyegek egyre inkább az országok név­jegyeivé váltak. A motívumok megjelenésével szinte korlátlan lehetőség kínálkozik a témák feldolgozására, kinek-kinek is­merete. képessége, kedve sze­rint. Városunkban az első fila­telista egyesület 15 fővel ala­kult meg ötvenöt. évvel ez­előtt. Több mint ezer a bé­lyeggyűjtőkörökben nyilván­tartottak száma. A salgótar­jáni bélyeggyűjtők között is népszerű a motívumgyűjtés, az országos és nemzetközi ki­állításokon e gyűjtési ágban értek el jó helyezést a helyi gyűjtemények. A motívumgyűjtés lényege tehát, hogy a szokásos or­szággyűjtéstől eltérően nem időrendi, hanem tematikus fel­építésű. Függetlenül attól, me­lyik ország, mikor bocsátotta ki; a bélyegkép célja alapján Magyar Bélyeg­béayegbtyegek ónkban a .... motívumok Orsfágos SzöVet*ege irányításává! működik az jellemző. Bizonyára sok ér­deklődő leli örömét benne. Juhász László Gyorsfénykép Raszler Károlyról Ahhoz a nemzedékhez tar­tozik, amelyik már az új ha­zában nőtt művésszé, a főis­kola megváltozott atmoszfé­rájában, a kulturális élet de­mokratikus körülményei kö­zött kezdett alkotó munkába. Nyitott szemmel járó, mé­lyen érző művész, érdeklődé­sét egyaránt felkeltik az em­beriség nagy kérdései és a mindennapi élet eseményei. Pályakezdése, 1952 óta, az a szándék vezérli, hogy tuda­tosítsa nézőiben a kis tettek nagyságát, az egyéni helytál­lás, a megvallott humaniz­mus világforgató hatalmát. Munkásságát lehetetlen rö­viden jellemezni, olyannyira gazdag és sokrétű. Vala­mennyi grafikai technika fö­lényes mestere, de a külön­böző eljárások arányait min­dig a témához igazítja, a mondanivaló szolgálatába rendeli. Egyike azoknak, akiknek kezén a magyar grafika korszerű arculatot öltött; a nemzeti hagyomá­nyok, s a modern képzőmű­vészet internacionális nyelve­zetének eredeti összehango­lása minősíti minden munká­ját. Művészi hitvallása: meg­figyelni és megismerni a kor lényegét, megkeresni és fel­tárni a dolgok és események összefüggéseit. Hogy ennek a követelménynek eleget tud­jon tenni, határozott, konst­ruktív rajzstílust teremtett, mely azonban a gondolatiság mellett nem nélkülözi az ér­zelmi és hangulati motiváció­kat sem. Műveiből szuggesztív erő­vel tör fel az élményszerű­ség. Sosem a jelenség vagy az esemény puszta ábrázolá­sát tekinti feladatának, ha­nem hozzájuk fűződő ref­lexióinak grafikai kifejezését. Irodalmi és zenei inspiráci­óid kompozícióin viszont az ábrázolt mű világát teszi át képekbe, s szubjektív élmé­nyeinek mellőzésére törek­szik. Egyik kedvenc téma­Széntároló. heves érzések áramköre és a világ grafikusainak legelőket természeti valósággal való lőbb szervezete, a firenzei szoros kapcsolata biztosítja, akadémia is. Népszerűségére Raszler Károly számos jellemző, hogy 1953 óta meg­alkalommal képviselte mű- szakítás nélkül tanára a Kép­vészetünket külföldön, s zőművészeti Főiskolának; je­____ _ _______ _ munkái mindenütt komoly lenleg mint tanszékvezető k öre a gyári éleb az"üzemek elismerést arattak. Rangjának professzor fáradozik azon,- pontos fémjelzői kitüntetései: hogy a morális és szociális háromszor Munkácsy-díjat, indítékú művészetnek a jövő­majd Érdemes művészi cí- ben is meglegyen az utánpót­szép met> végül Kossuth-díjat ka- lása. pott. Tagjává választotta a világa; a munka megbecsü­lésének jegyében szól a két­kezi emberekről. Szenvedé­lyes humanizmusának példái politikai sorozatai, melyekben a faji megkülön­böztetés, a gyarmati kizsák­mányolás és az imperializ­mus háborús mesterkedései ellen tiltakozik. Míg pályája kezdeti szaka­szán konkrét jelenségekben, emberi típusokban kereste az élet megnyilvánulásainak kü­lönböző formáit, újabb mű­veiben elvontabban foglalko­zik a témával. A keletkezés és elmúlás egymást váltó fo­lyamatának, a lét és nem lét kifejezésének művészi kife­jezése izgatja. E tartalmi mó­dosulás következményeként a képi fogalmak már nem le­író jelleggel, tárgyias mivol­tukban, hanem lényeges vo­násaikra egyszerűsítve, jel­képszerű en vetülnek fel lap­jain. Jelbeszéde mindenki számára megfejthető, közért­hetőségét a vonalait Tasnádi Attila Mai tévéajánlatunk 30.05: Teréz. ládot. A nagy álmodozó és „Régen készülődtem már, forradalmár mögött egy hogy írjak Táncsics Mihály- rendkívül kemény, mindent ról — mondja a szerző Örsi kibíró asszony állt! Ilyennek Ferenc. — De minél többet láttam. Ez különösen a sza- foglalkoztam a nagy író és badságharc bukása után mu- forradalmár személyével, an- tatkozott meg. Táncsicsnak) nál inkább rájöttem, hogy ugyanis bújdosnia kellett, s Táncsics Mihály életében az Teréz készített számára „egy igazi hős a felesége, született olyan kitűnő búvóhelyet”, Seidl Teréz. Táncsics mellett ahol az osztrák rendőrség az asszony élete is keserűen sohasem találta meg. A tévé­alakult. Nagyon szegények játék abból az esetből kere- voltak. Házasságukból először kedett ki, amikor az asszony három gyerek, majd később újra teherbe esett. S ezt a még kettő született. Az író motívumot meghatározónak önző volt és hosszabb időre éreztem, meet a köztudottan külföldre utazott, s ez alatt az tisztességes asszony árulójá- idő alatt meghalt két gyér- vá vált. A hírhedt Prottmann mekük. Az asszony közben ügyosztály is tudomást szer­vezető egyedül tartotta fenn a csa- zett róla Bécsben.” Nem titkolom: valamennyi mesterség közül az asztalos­ság áll szívemhez a legköze­lebb. Talán azért, mert fá­val dolgoznak, műhelyeik­ben mintha a természet ütött volna tanyát... Szeretem a fát, az illatukat; hogy köny- nyen megadják magukat az „őket” értő és ismerő mes­tereknek. Benedek László asztalos­mesterrel Kállón találkoz- __ _____ t am. Építkezés közben talál- parkettát gyártok, tam, éppen a betonkeverő gé- mai elégedettek, pet „bütykölte”. — Hűtlen lett a fához? — kérdem. — Szeretem én a vasat Is — mondja. — Ezt a gépet is magam csináltam. A fa persze más, az az igazi... A fában benne van minden...” Kupák, vázák, kelyhek — Rendész és asztalos egy- személyben ? — Igen. Az Ikarusban ren­dészként dolgozom. A szak­mát csak másodállásban csi­nálom. Ajtókat, ablakokat, Munkám­Beszélgetésünk itt váratlan fordulatot vett. Az asztalos felesége rejtélyes mosoly kö- zepette a szobába invitált e _ea _ " bennünket. A mosoly „titka” a szobában egycsapásra meg­Eredetileg a boenár szakmát °ldódott' SzéPséges faeszter- ♦. SSLgalyos-munkák tárultak a szemem elé. Törökbuzogány, ágyú, kupák, vázák, kelyhek... i ,. A meglepetéstől alig tudtam tettem le a mestervizsgát, szólni. A mester kisegített. mat, mert csak úgy van ér­telme, ha mások is látják. Amikor dolgozom, nem gon­dolok a leendő nézőkre, kö­zönségre, a legtöbbször me­net közben alakul a tárgy az rüsegere kezdtem, azutan ki- m, hogy megállapíthassam; a egészen más „jön ki” a ke- derült, hogy másoknak is je- kállai mester munkái bizony alól mint amit előtte lent valamit... Pásztón mu- különbek... Szebbek, fino- elképzelek. Az ágyúnál más mabb kidolgozásúak. volt a helyzet. A Hadtörté­Az Iparművészeti Mu- neti Múzeumban láttam ha­zeumbM is állítottam ki. sonlót. Hazajöttem és emlé­. . ...... , : ?tt tudtak értekein! mond- kezeiből megcsináltam. Esz­24 darab különféle tárgy, ott ja es hirtelen elkomorul az tergagép kellene, akármilyen is sikert arattam. Eljutottam arca. - J két alkalommal a BNV-re is. Felesége Nógrádot én képviseltem az okát: — Tavaly áprilisban Salgó­tarjánban állított ki a férjem tatkoztam be először, és mindjárt sikerült az első he­lyet megszereznem. Pásztóról Pestre kerültek a munkáim, A feleség közben egy szí­nes reklámújságot rak elém. helyezést kapott. Csak Német nyelvű szövegek, fo- harmadikat... régi vaseszterga, átalakíta- megmagyarázza nám és különb dolgokat csi­nálhatnék, akárki megnézhet­né... Fa is kellene, mahagóni, amerikai dió... tanultam, csak később lettem asztalos. Bognár már nem kell senkinek. Jó tizenöt éve kisiparos lettem, azután, ren­dész... tők: különféle méretű fatá­nyérokat Iátok. — Egy külföldi mester munkái — kommentálja Be- nem* a _ tvt ________ munkát i NÓGRÁD — 1978. október 8., vasárnap | készségesen mesélni kezdett: — 1975 óta foglalkozom ilyen jellegű munkákkal. Csak úgy a magam gyönyö­nedek László. — Nem rossz munkák, de nézzen csak ide... Kezembe adja áz általa voltam, zámban Azért r Fából készült láncot ad a kezembe. Forgatom, nézege- aí. a *"eln‘ Sehogyan sem értem, Azóta hogyan lehet egyetlen tömb­ből megcsinálni. A mester és sem. Ha a BNV-re jó “ felesége mosolyognak, majd h'-L Benedek László szólal — Akárhogy is csűröm- csavarom a szót; fájt az a harmadik helyezés, nem» csináltam egyetlen itt, a szűkebb ha- l vagyok jó? hagyom abba. készített fatányérokat. Nem Idén ismét lesz Pásztón ki­keli felkészült Ítésznek len- állítás. Elviszem a munkái­meg: — Szeretni kell a fát... ab­ban benne van minden... a lánc is... (sárközi) i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents