Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
Jogt es fielt N&grádban „Férjéül feljelenjen Lapunk szeptember 7., 8., í). és 10-i számában azokról az esetekről kértük az olvasók véleményét, amelyek megoldását szakértők mondták el a szeptember 25-i ..Jogi esetek Nógrád megyében” című műsorban. A korábbi felhívásunkban közűiteknek megfelelően Ismertetjük a Jogesetek helyes megoldását. A házasság felbontása során a bíróság a gyermeket ahhoz a szülőhöz helyezi el, amelyiknél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ez természetesen nem jelenti, hogy a szülői felügyeletet nem gyakorló szülőnek gyermekével a kapcsolata megszakad. A láthatás célja az, hogy a nem gondozó szülővel is fennmaradjon a családi kapcsolat, és ez a szülő is folyamatosan figyelemmel kísérhesse gyermekének fejlődését, nevelésében is részt vegyen. A láthatásnak két fajtáié van: a rendszeres és a rendkívüli láthatás. A rendszeres láthatás havonta 48 óra, de indokolt esetben ennél több, vagy kevesebb is lehet, 3 éven felüli gyermek esetében. Három éven aluli gyermek láthatására havonta 8 órai időtartam engedélyezhető. A rendkívüli láthatás naptári évenként 1 hónapnál több nem lehet. Amennyiben a szülők között a láthatás kérdésében megegyezés nem születik, úgy a gyámhatóság kérelemre szabályozza a gyermek rendszeres és rendkívüli láthatását. Határozathozatal előtt a gyámhatóság maga elé hívja a szülőket, meghallgatja a gyermeket, megkísérli a megegyezést. Ha a szülők megegyeznek, nem kell határozatot hozni. Döntés előtt a gyámhatóságnak alaposan vizsgálni kell a gyermek érdekét. Érdeke a gyermeknek az, hogy a külön élő szülővel is rendszeresen találkozzon, s érzelmi világát ne sértse az a tény, hogy szülei külörvál- tan élnek. Vizsgálni kell a gyámhatóságnak, hogy a láthatást kérő szülő a kérelem benyújtását megelőzően teljesítette-e szülői kötelességét (tartás stb.), illetőleg nem veszélyeztette-e a gyermek nevelését, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését? Meg kell nézni azt is, hogy a láthatás lebonyolítására alkalmas-e a jogosított szülő lakása. a gyermekek étkeztetése, pihenése, tisztálkodása megoldott-e? E vizsgálatok után hozhatja meg a gyámhatóság a ha. tározatot. A konkrét esetet tekintve u a gyámhatóság döntése nem a kiskorú érdekében álló. Egy 9 éves gyermek még nem annyira ön. álló, hogy egyedül utazzék, nem beszélve arról, hogy egy hónapra a gyermeket ruhával is el kell látni. Egy gyermekét szerető apától elvárható, hogy gyermekéért elmenjen és a láthatás leteltével a gondozott szülő lakására visszavigye. A láthatással kapcsolatosan, költségek is felmerülnek (utaztatás, étkeztetés), amelyek a jogosult szülőt terhelik. Érhetetlen az apának az a kijelentése, hogy gyermekétől távol lakik, ezért őt rendszeresen látogatni nem tudja. Negyven kilométer nem olyan távolság, amely a rendszeres láthatást gátolná. összegezve: a gyámhatóság eljárása jogszabálysértő, mert csak az apa kérőimét vette figyelembe. Nem kísérelte meg egyezség létrehozását a szülők között. Érthető az anyának az a kérelme, hogy az apa menjen el a gyermekért. Megoldás: II. fokon úgy ,kell megváltoztatni a határozatot, hogy az apa, az anya lakásán veszi át a kiskorút, majd a láthatás leteltével oda viszi vissza. Másik kérdés: a gyermek elhelyezésének megváltoztatása. Ebben a kérdésben nem a gyámhatóság, hanem a bíróság jogosult a döntésre. A bíróságnál csak abban az esetben lehet kérni az elhelyezés megváltoztatását, ha azjk a körülmények, melyekre döntését alapította, lényegében megváltoztak, s a gyermek fejlődése eddigi környezetében már nincs biztosítva. Levelezőink jelenük Megtárgyal iák a nők körében végzett munkát Szirákon A nőpolitikái határozatra épített intézkedési terv végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt a Szirák és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. A testület tagjai Czank János szövetkezetpolitikai előadó előterjesztése alapján kaptak tájékoztatást az e területen “lért eredményekről és a szövetkezet működési területén ievő nőtagság, nődolgozók helyzetéről. A szövetkezetnél időszerűvé vált az intézkedési tervben rögzített feladatok megvalósításának vizsgálata, mivel az ÁFÉSZ tevékenységében meghatározó, hogy a szövetkezet 300 dolgozójából a nők létszáma meghaladja a 230-at, amely 72,4 százaléknak felel meg, nőtagjainak a száma pedig eléri az 1700-at. Ebből következően a párt-, a gazdaságvezetés és a szaK- szervezeti bizottság számos konkrét intézkedést tett a tagság és a szövetkezeti nődolgozók jogos igényeinek kielégítésére. Legfontosabb feladatként került megvalósításra az áru- választék bővítése céljából a körzet üzlethálózatának Korszerűsítése. A nemrégiben átadott bujáki és palotási ABC- kisáruház létesítésével biztosí- tottabbá vált az áruféleségek skálájának szélesítése, a vásárlásra fordított idő csökkentése, s ezáltal a nődolgozók szabad idejének növelése. A nők háztartási munkájának könnyítése céljából a hűtőberendezések számának növelésével tovább javult a kész- és félkész ételek választékán kívül az áru mennyisége is. Az utóbbi években szervezettebben történik a melegkonyhás egységekben az étkeztetés, valamint a kiszolgált ételek választékának biztosítása. Az igények kielégítésére az ÁFÉSZ dolgozóin kívül a termelőszövetkezeti és a tanácsi apparátus dolgozói is részt vesznek a szövetkezet által biztosított üzemi étkeztetésben. Ezenkívül Bujákon és Kállón az iskolás gyermekeit élelmezését is a szövetkezet látja el. A kereskedelmi szolgáltatásokon kívül a szövetkezet dolgozói folyamatosan ellenőrzik a kölcsönzési eszközök használhatóságát és a jogos igényeknek megfelelően valósítja meg az új eszközök beszerzését, felújítását. A legutóbbi felmérések alapján a kölcsönzési eszközök felújítására 137 000 forintot fordított a szövetkezet. A tagság jogos igényeinek — a lehetőség határain. belül történő — kielégítése mellett, a gazdasági mozgalmi vezetés fontos feladatnak tekinti a kereskedelemben dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek további javítását, szakmai, politikai képzésükhöz a feltételek biztosítását. A dolgozókkal való törődés eredménye, hogy jelenleg a szövetkezetnél közel 50 dolgozó vesz részt különböző szintű szakmai képzésben, valamint középiskolai oktatásban. Az előző években is hasonló arányú volt a részvétel, amely meghozta az eredményt is, mivel jelenleg a szövetkezeti nődoi- gozók a létszámarányuknak megfelelő százalékban vesznek részt a különböző vezető beosztásokban. Ugyanis a 72 vezetői munkakörben foglalkoztatottak közül a nővezetők száma 43. Megoszlás szerint az öt osztályvezető közül három, az öt csoportvezetőből négy, az 58 egységvezetőből 35 a nők száma. A nők vezetésbe való bevonása a szövetkezetnél 1974- től — örvendetesen — ugrásszerűen növekedett, mivel a közel négy év alatt 29 nődolgozó került vezető beosztásba. A szövetkezet gazdasági és mozgalmi vezetése, a párt politikájának határozatából eredően sokat segít a nődolgozók szociális helyzetén is. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyákat és a többgyermekes családokat évenként egy alkalommal rendszeresen, a tanévnyitás alkalmával segélyben részesítik. Ez évben például 64 gyermek kapott tanszersegélyt. Nem feledkeznek meg a gyesen levő kismamákról sem, akik részére ez év folyamán 18 000 forintot fizetett ki segély címén a szövetkezet. A dolgozó nőket segíti a szövetkezet azzal :s, hogy a gyermekeik óvodába való elhelyezése érdekében nagyobb községekben, például Szirákon és Vanyarcon óvodai dajka munkabéréhez ad hozzájárulást. A párt nőpolitikái határozata hosszabb távra jelölte meg a tennivalókat, melynek megvalósítása következetes és folyamatos munkát igényel a gazdasági, mozgalmi vezetőktől. Ebben a munkában nagy segítségére lehet a gazdasági és mozgalmi vezetésnek a küldöttközgyűlés mellett működő nőbizottság, a szövetkezetnél aktívan tevékenykedő, a 120- at meghaladó női szocialista brigádtag, a szövetkezeti választott testületek tagjai, nem utolsósorban a szövetkezet valamennyi dolgozója. Lefler Mihályné Dinnyevásár — szezon után - kj Adatlapot a megfelelő helyre Szerkesztői üzenetek Nem azonosak ! Ä napokban egymás után két olvasónktól is így Almás! jánosmé Ecseg, Vörösmarty i.. 13.. valamint Almást Jánosné Balassagyarmat, Rákóczi út 96/A II. 3. egybehangzó kérést tolmácsoló levelet kaptunk. Mindkettőjük annak igazolását kérte bizonyítani szerkesztőségünktől, hogy nem azonosak azzal az Almás! Jánosáéval, akinek 1978. augusztus 17-én „Ami egy cikkből kimaradt” c. írását közöltük. A cikkre történt reagálásként szeptember 21-én: „Nyílt levél az Olvasókhoz” címmel dr. Farkas Miklósnak, a Pásztó nagyközségi Tanács VB titkára levelének adtunk helyt lapunkban. E reagálás nyomán mindkét Olvasónkat saját környezetében élő ismerősei hol komolyan, hol csupán élcelődésből azzal vádolják, hogy ők a cikk szerzői. Mindennemű további félreértés. vagy rosszindulatú feltételezés elkerülése érdekében hangsúlyozzuk, hogy sem az ecsegi, sem pedig a balassagyarmati Almási Jánosné nem azonos a hivatkozott cikk írójával. L. A. (Luciáivá): Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas üzemi balesetet szenved, s munkaképességének a csökkenése alapján 2—4. fokozatú baleseti járadékra jogosult, nyugdíját a baleseti járadék felével kiegészítik. Hasonló a helyzet akkor, ha az üzemi balesetet szenvedett öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot, de baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását nem kéri. Ilyenkor szintén kiegészítik az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjat a 4. fokozatú baleseti járadék felével. M. V. (Nézsa): A baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj is — akárcsak a szolgálati idő alapján megállapított özvegyi nyugdíj — a férj halálától számított egy évig jár. A rokkantság címén megállapított baleseti állandó özvegyi nyugdíj a rokkantság tartalmára jár ezért megszűnik, ha az özvegy rokkantsága is megszűnt. A legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén megállapított baleseti állandó özvegyi nyugdíj pedig akkor szűnik meg, ha már egy gyermek sem. jogosult árvaellátásra. Az említett időpontokat megelőzően is megszűnik — mind az ideiglenes, mind az állandó — a baleseti özvegyi nyugdíj házasságkötés esetén. Akkor, ha az özvegy az újabb házasság megkötésekor már betöltötte az 55. életévét, baleseti özvegyi nyugdíját — a házasságkötés ellenére — továbbra is megkapja. Á. O. (Nagybátony): A 34/1977. PM. számú rendelet szerint az a magánszemély, aki a MERKUR-tól vásárolt új személygépkocsiját a vételtől számított egy éven belül — az ajándékozáson kívül bármely más jogügylettel — elidegeníti, az erről készült okirat (szerződés, nyilatkozat stb.) illetékeként 1.0 százalékot köteles leróni. Az illeték alapjául az eredeti vételár és az okiratban megjelölt érték közül a nagyobbik szolgál. Értesülésem szerint a közúti gépjárművek forgalomba helyezése, forgalomból történő kivonása, átírása, lakásváltozás, rendszámtábla-pótlás stb. közel két év óta egyazon formájú „Adatlap” kitöltésével intézhető. Megjelenése óta az üzemben tartó kötelessége ennek beszerzése! Szeptember közepéig ilyen nyomtatványhoz Nógrád megyében nem lehetett hozzájutni. Október első napjaiban már kapható volt Zagyvapálfalván a nyomtatványboltban. Helytelenítem, hogy csalt itt lehet á nevezett „Adatlap a forgalmi engedély adatainak változásáról” kelléket, a közlekedésrendészettől távol megvenni. Hisz’ nem mindenki érkezik gépkocsival, s így kicsúszhat az ügyfélfogadási időből. Remélve, hogy az érdekelt állampolgárokkal azonos a véleményem: szeretnénk ha a kétforintos nyomtatványt a megyei rendőr-főkapitányság közelében levő papírboltban (sőt a járási székhelyeken is) meg lehetne vásárolni. Kovács I,ászló B.-gyarmat Volt egyszer egy gr und,,. Kettesben — kulcsár-felv. Sajnos, csak múlt időben, mert már két éve, hogy csak a nosztalgia maradt belőle. S persze a vastag por és törmelékrétegbe burkolózott helye a vásártéren, az újonnan felépült crosbar telefonközpont mögött. Mindannyiunk előtt ismert az a tény, hogy mennyire hadilábon állunk Salgótarjánban a sportolásra alkalmas termekkel, pályákkal. Ezen — valljuk be őszintén — nem segített a város új büszkesége, a sport- csarnok sem. Városunk az ur- banizálódás lépcsőfokait egyre gyorsabban veszi és sajnos. a sportolásra alkalmas területek nem állnak ezzel egyensúlyban. így történt ez a vásártéren is. A már amúgy is sűrűn beépített lakótelepre beszorították (a szó szoros értelmében) a telefonközpontot, s ugyanakkor kiszorítottak egy ■játszóteret (ahol talán még maguk a tervezők is játszottak), valamint egy gondosan bekerített, focizásra alkalmas. lebitumenezett részt, amit az itteni őslakók „dühöngő” néven ismertek. Ahol egykor labdát terelt a láb, most port é.s szemetet terel a szél, gondosan beborítva vele a környéket. Nem egy generáció járt ide focizni, amíg lehetett. Nemes,ak az ittenieket. de a város más részéből is megtalálhattuk a fiatalokat, az „old boyokat”. Ez a hely kimondottan a hétköznapi emberek testedzését szolgálta, s nagy népszerűségnek örvendett. Ülőn útfélen olvashatjuk a testedzést propagáló feliratokat („Sportolj velünk!”, „Az Edzett ifjúságért” stb.). Mindenki nem mehet a sportcsarnokba, vagy más egyesületek pályáira. Szükség van minden sportolásra alkalmas területre. S ha le kellett bontani az épülő telefonközpont miatt a „dühöngőt” és a játszóteret, akkor (kérjük) építsék fel újra. Elfér még ott... ifj. Benkő Mihály S.-tarján NÓGRÁD — 1978. október 5., csütörtök \
