Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

IVIUSPOLITIKABIII A hét 3 kérdése » A hét legfontosabb ese- A választások lezajlása után közösség arab politikáját is ménye a moszkvai szovjet— az amerikai elnöknek vala- zavarta, hiszen külön-külön amerikai külügyminiszteri ta- mivel szabadabb keze lehet mind Szíriával, mind Irakkal Valóban volt-e lehűlés a szovjet—francia viszony­ban? a tárgyalások irányítására, jók voltak a kapcsolataink.) egy megállapodás aláírására, A héten látszólag meglepő vagy esetleg egy csúcstalálko- a stratégiai helyzetből azon- zón a kézfogásra. ban logikusan következő for­dulatra került sor. Szíria megnyitotta határát Irak fe­lé, Asszad elnök pedig Bag­dadba repült, hogy négy na­pon át tárgyaljon Al-Bakr iraki elnökkel. A létrejött „ ........ , megállapodás a sokoldalú Gromiko szovjet ku ugyrru- együttműködés újrakezdését niszter párizsi látogatásának írja e]5 A honvédJelmi mi_--------------- - . yegen^ az i Elysee-palota szövi- niszterek például hozzálát­h ír a héten: Szadat és Begin voje bejelentette, hogy Valery nak köiCsönös védelmi szerző­Nobel-békedíja, Asszad va- Giscard d,?sta,151,g jövőre a kjdolgozásához. ratlan bagdadi útja és meg- Szovjetunióba látogat. A szov­állapodása az iraki elnökkel, jet—francia kapcsolatok fej­újabb tűzharcok Bejrutban, lodését a legmagasabb szin­harcias Tel Aviv-i kijelenté- tű találkozók sorának foly­sek a település sorsáról stb. tatásával is biztosítani kí­Igazi fordulatnak mégis a szí- vánják. riai—iraki együttműködés fel- A párizsi polgári sajtó az újítása látszik. Mi ennek a utóbbi időben gyakran cikke­zett arról, hogy a Szovjetunió és Franciaország között lehü lálkozó volt. Mindenki azt figyelte, hogy előbbre jutott-e ezáltal a SALT tárgyalássoro­zata? Ezt követően Andrej Gro­miko Párizsba utazott. Otta­ni tanácskozásai jó alkalmat szolgáltattak a kérdés meg­válaszolására: valóban lehű­lés tapasztalható a szovjet— francia viszonyban? Ismét a Közel-Keletről ér­kezett számszerűen a legtöbb jelentősége? Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy érthetővé váljék: miután Egyiptom le­tette a fegyvert, Izrael egész katonai súlyával északra, Li­banon irányába és keletre Szíria (no meg Jordánia és akár a távolabb eső Irak) fe­lé fordul. Ezt a nyomást lát­Közelebb jutott a meg­állapodáshoz a SALT ügye a moszkvai külüsrvminisz- leri találkozó után? lés tapasztalható. Meglehet, va; érezve' az arab vezetők ___" már nem engedhetik meg m aguknak, hogy az ellenté­lveknek a szerzői szinte egv- erőiket;A1 e1' értelműen *nnair t„i»Mnní. válasszák okét egymástól. hogy a rossz lelkiismeret dik­tálta ezeket az írásokat, ame­Gromiko és amerikai kollé­gája két nap alatt összesen több mint 9 órát töltött a tárgyalóasztal mellett, ezt követően pedig Leonyid Brezsnyev is fogadta Cyrus Vance-et. Az idén ez már az ötödik szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó volt, mindegyiken a hadászati fegyverek korlátozásáról in­tézkedő megállapodás kérdé­sét tárgyalták a legfontosabb témaként. annak tulajdoní­tották a Moszkva—Párizs vi­szonyban szerintük bekövet­kezett változást, hogy Fran­ciaország Afrika-politikája túlságosan aktív lett, méghoz zá a Mobutu-féle javára. Ugyanekkor mánykörökben Elméletileg ugyanaz a párt, a Baath, az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja van hatalmon, mind Bagdadban, mind pedig D inaszkuszban. renrtsTUrek Valójában azonban a \ párt rendszeres ké(. küWn szárnya ^ Eddig nárizsi kor- élesen szemben állottak egy- a hívták mással, mindennaposak, vol­téi a figyelmet, hogy a két tak a Ií®?S1-ádasko?^,?k- ország közötti kapcsolatok , EZln.aJ­alépítménye vál- lrakl ^uttmukodes, akkor gazdasági tozatlanul lesedik. erősödik és szé- ez. ,ka!:onai téren alaposan erősödik es sze modosítja a Közel-Kelet erő­A _ , . , „ viszonyait. Egyelőre diplomá­A Guinngaud—Gromiko- ciai vonatkozásban hoz újat: , ,,,. , tárgyalások most alkalmat most már nine« nkaHá’im A SALT-tárgyatások «iásá- adtak arra, hogy a két fél annak hogy novernber el^ ról tudósítani nem hálás fel- egyformán hitet tegyen az napjaiban éppen Bagdadban adat az újságírók számára. A enyhülési politika folytató- csúcstalálkozóra összeüljön a hírmagyarázók a szűkszavú ^ menett a világban, s hogy szilárdság frontiá”-ban le kommünikék jelzőiből pró- a leszerelési erőfeszítések , 8 nt'ia . le bálnak következtetni előre- “okozáTérdtLbe^ % k^Te- $e™?bb« *7 oélM* ZX ha tásra, vagy egy. helyben ményezésekkel élienek. Gro. f^mp D?­topesjásra. „Hasznos és konst- mika örömét ami- 3« SSáeió elteli közös' ^szoviet közS: att’ hog/ Franciaország be- SuiíSSfflt , X-kapcsolódik a genfi leszerelő- pálfy József ruktív”, ezek peltek a sz ^ _ T1.,lnllr, „ íq.i,«hc­nyekben a tár^alásokról, az sj tárgyalásokba. Guiringaud amerikai szóvivő megtoldot- djra emlékeztetett egy euró- az eszmecse­A béke forradalma (6.) A nemzeti kérdés 1918—1919-ben Magyaror- télye és a népkormány nem- másik felének demokrata­szágon a nemzeti kérdés egy' ben nemzetiségi és külpoliti­kai probléma is volt. Nem zetiségi minisztere háború »"osolya helyett?” ____ , , ... . . tevekenységevel azonban o _ _ előtti, demokratikus, ám ek- ^ tragikusan hozzájárult a csak a vesztett háborúban korra már. időszerűtlen, az nemzeti önáltatás veszélyes csődbe jutott Monarchia nem- egységes Magyarországon be- spóráinak elterjedéséhez. S zetiségei kívántak nemzetál- lüli autonomista megoldáso- ezt a foIyamatot meg Vix al- 1 am okba szerveződni, illet- ‘“ A \L,-onl ezredes budapesti tevékeny­ve már létező anyaországa- 1011 eg , ' sege sem volt kepes egeiazen ikhoz csatlakozni, hanem a pontok, a Drávát határnak te- 1919. március 21-ig megalli győztes imperialista hatal- kintő padovai fegyverszünet, tani.. . ^lak> .32 antant Is döntött majd az ennél lényegesen Ez a szemtanúk szerint ^ntetl^őf^I^Siun^a kedvezőtlenebb, de mégis csak brutális és korlátolt, ellen- keretek^ör^onalS az átren- ideiglenes demarkációs vona- fojartelmár körökkel barari deződés külsőségei, gyakor- lat megáUapítő belgrádi szer- k°zo Mou adta « 8 latilag a ponti» határok kér- £0ha be nem tartott területek leürítését, és más, ketésbéh mínt Többé - ^ní- pontjaiba kapaszkodott más főként anyagi jellegű követe­oldás, az újfajta közép-euró- Budapesten tárgyalásokba pai berendezkedés a háború jellegéből fakadóan imperialista, új és A történelmi Magyarország . . egyetlen kapocs Magyaror- , . kezdett a szlovák burzsoázia, szdg az antant között, mi* . Aradon pedig a Roman Nem- vej az újonnan szerveződő 11 * „„.... -ii/f ího zeti Komité képviselőivel. magyar külpolitikának Pa­elientmondasokat szülő lehe- Az0nban az ellentétek, a bi- rizsba való meghívás hiánya­zalmatlanság olyan mely volt, ban mas lehetősége nem s nem utolsósorban az erő- voj^ Azonban volt más le- viszonyok annyira egyénlot hetősége, helyesebben lett lenek voltak, hogy nem sí- vojna más lehetősége — került megegyezni. Noha a egybb iránybán: a szociális nemzetiségek elismerték Ja- forradalom, egy újfajta szí szubjektív becsületessé- külpolitikai orientáció Teaelőször Horvátország gét, politikája ekkorra mar, Moszkva irányában. Annál is Ä“ vÄ«Tä *A l"“b mert Syoyj^-Orosy­Csehszlovákia antantelis- idők követelményeire A onf5zag kezdettől természetes mérésé, a román és a szerb Karolyi-korTnany ,, szovetsegesenek tekintette a igények és nemzeti törekvé- integritás I»Ubkájá. követ- forradalmi Magyarországot. sek támogatása bizonyította, ^g£a[s Skedett, de a ró- Ne feledjük: 1917. után iogy agyarors^g területi ^ való önkéntes lemondás Európában nemcsak élese- Rntónföld ódiumát magára venni nem dett az osztályharc, hanem Bureen merte, annál kevésbé, mert sok helyütt fellobbant a tár- land eaves veeves lakossá- az összes magyar politikai sadalmi, a proletarforradal- gú és llfnmagvit peremke- Párt és irányvonal által nyuj- mák tüze. Az ugyan terme- rülefek ügvTbTn bizxmvT a? tott egységes támogatás alap- szetes volt, hogy a wilsonlz- kura azonban eJtlog volt ja a területi integritás védel- mus mellett magát elkötele- Kura azonDan ^eueg von ^ének roindenek fölé helye- zett magyar kormányzat nem zése volt.” (Hajdú Tibor). választhatta a lenini megol- Miben reménykedett mégis dást, legfeljebb addigi orien- ez a kormány? tációjának sikerteiensége láttán passzivitásba vonul­hatott, a kivárás álláspontjá­A külpolitikai dilemma ra helyezkedhetett, sodortat­integritását hetetlenség. A (Kárpát-Ukra jna), még lehetőség. Ehhez azon­ban a realitások talajára, a jogos és elkerülhetetlen el­szakadási törekvések elfo­gadásának alapjára kellett volna helyezkedni, nem pedig a mindent megtartani, a nem, nem, soha” képtelen ta azzal, hogy pai leszerelési értekezlet ösz­T;fk szehívására vonatkoző fran'­sak voltak’’. Az óceánon túli lapok számára természetesen ez kevés támpont, a magukat jólértesültnek mondó ame­rikai tudósítók meg nem ne­vezett forrásokra hivatkozva azt írták, hogy két újabb kér­désben sikerült előbbre jut­ni Moszkvában, de még min­dig akad egynéhány megol­datlan, vitás probléma. Vance külügyminiszter mondta, hogy a nem olyan természetűek, amelyeket a felek jószándé­kának kifejezésre juttatásá­val ne lehetne ésszerűen meg­oldani. Mindkét fél hangoz­tatta, hogy kész fokozni erő­feszítéseit a megállapodás gyors aláírása végett. Azt azonban senki sem akarja és tudja megjósolni, hogy ez a „gyors aláírás” még az év vége előtti meg­állapodást jelentl-e? Szov­jet hírmagyarázók felhívták a figyelmet, hogy a SALT egy­ben amerikai belpolitikai vi­tatéma is, s hogy november kongresszusi választá- tartanak az USA-ban. cia javaslatra. Természetesen más, Idősze­rű kérdések is napirenden szerepelhettek a Quaid d’Or- say-n a két külügymini .zter eszmecseréjén, így minde­nekelőtt a közel-keleti kér­déscsoport, amir'vntk libano­ni eleme Franciaországot, a terület egykori védnökét, maga azt nagyon is érdekli, problémák Mi a jelentősége a Szíria és Irak viszonyában be­állott fordulatnak? elején sokat A „szilárdság frontjának” azaz a szadati megalkuvó politikát elítélő arab orszá­gok csoportjának leggyön­gébb pontja az volt, hogy Szíria és Irak egymás közti viszonyát 1966 óta politikai, ideológiai és személyi ellen­tétek rontották meg, a li­banoni szír beavatkozás óta pedig még a két szomszédor­szág közös határát is lezárták. (Említsük meg, hogy ez az áldatlan állapot a szocialista A november 7-tel kapcsolatos munkarend Ebben az évben november szombati a munkaidő-beosz- 7-e keddi napra esik. A Mun- tás, a többieknél szünnap; no- kaügyi Minisztériumtól ka- vember 6-án, hétfőn, heti pi- pofct tájékoztatás szerint a henőnap; november 7-énmun- munkarend a korábbi évek kaszüneti nap. gyakorlatának megfelelően a Nem vonatkozik ez a mun- következő lesz: karend a megszakítás nélkül November 4-én, szombaton üzemelő és a rendeltetése rendes munkanap, ekkor dől- folytán munkaszüneti napo- gozzák le a hétfői munkana- kon is működő vállalatnál, il- pot; november 5-én, vasárnap, letőleg ilyen jellegű munka- a nem szabad szombatos mun- körben foglalkoztatott dolgo- karendben dolgozók részére zókra. NÓGRÁD - 1978. október 29., vasárnap háttá magát az eseményekkel. A magyar polgári demok- Ezen túl pedig felismerhette és abszurd nacionalista állás- ratikus forradalom külpoli- annak élteiére, hogy el­ás abszurd nacionalista alias- ükájának sarkköve az egy- hantám igyekezett — azt pontjára. Ez a magyar oldaid> sohasem viszonzott a kikerülhetetlen fejlődést, struccpolitika csak tovább antantbarátság volt. A győz- azt az egyetlen kiutat, amely súlyosbította az amúgy sem tesek jóindulatában is bízva a P^izs* csábító kilátásokat, különö- ag^zTtiségtkkTl^^"T'atár- menye lehetett: egy vörös sen, hogy a magyar etnikum megaiiapodásókat. Jászi Kelet-Európát, egy bolseviza­— közvetlenül érintetteken ugyan később azt írta, hogy lódott Magyarországot. A kívül — nem volt hajlandó „az antantpoliitika Janus- kommunisták erősödő pro­-irr*01- - srAssrÄfÄ: ästjä Integritás ügyéért. befnten kérdeztem: mikor sät, impenahstaellenes szo­Jászi Oszkár, a nemzetisé- fogja ábrázatának imperia- vétségét hirdette, szélesnem gi ügyek elismert szaktekin- lista felét ellenünk fordítani, proletárrétegek szemében is a nemzeti tragédiából kive­zető utat jelentette. A kor­mány és maga Károlyt is fel­ismerte ezt, amikor igyeke­zett figyelmeztetni az an­tantot, hogy magyarországi politikája, „melegágya a bol- sevizmusnak”. Hatvan hősies esztendő A. Komszomol története a elhangzott beszédét, amely védnökséget vállalt a 15 ősi szovjet nép hősi történetének felhívta a kömszomolistákat, orosz város, köztük lényeges alkotórésze. Létre- hogy sajátítsák el a forradal- Szmdenszk, Vjazma, Novgo- jötte pedig elválaszthatatlan mi elméletet, a modern tudó- rod, Voronyezs helyreállítása Lenin nevétől, az oroszországi mányt, technikát, kultúrát, felett, önkéntes ifjúsági épí- munkásosztály harci élcsapa- hogy tanulásuk és nevelkedé- tőbrigádok dolgoztak az uk- ta, a kommunista párt tévé- sük során minden lépésüket rajnai és belorussziai üzemek kenységétől. kapcsolják össze a régi világ életre keltésén, lakóházakat Az Oroszországban megala- ellen, a szocializmus és a állítottak helyre és építettek leült szocialista ifjúsági sző- kommunizmus diadaláért foly- újakat, segítettek a kolhozok és vétségek tagjai 1917. októbe- tatandó küzdelemmel, a mun- szovhozok újjá teremtésében, rének történelmi napjaiban a kások és parasztok termelő- A Komszomol krónikájának bolsevikok vezetésével együtt munkájával, hogy a Komszo- emlékezetes oldala lett az harcoltak a munkásokkal és mól legyen élen járó csapat, ifjúsági szervezet részvétele a parasztokkal, a katonákkal és amely minden munkában se- szűz- és parlagföldek műve- matrózokkal a szovjet hala- gítséget nyújt, kezdeményező- lésbe vételében- Az 1954—56. lom megteremtéséért. A for- készségről tesz tanúbizonysá- években a komszomolisták radalmi rohamosztagok — a got. cselekvő részvételével 36 mil­Vörös Gárda — tagjainak Leninnek, a kommunista lió hektárnyi új földet von- több mint a fele a 23. élet- pártnak a felhívására az tak művelés alá, s 425 szov- évüket még be nem töltött Oroszországi Kommunista If- hoz létesült, fiatalok közül került ki. júsági Szövetség cselekvőén A Szovjetunióban a fejlett A Komszomol megszületése részt vett a háború által szocialista társadalom építése az Oroszországi Kommunista tönkretett gazdaság helyreál- befejezésének időszakában je- Ifjúsági Szövetség I. kong- lításában. A kommunistákkal, lentősen fokozódott a Komszo- resszusán (1918. október 29.— a törzsgárdához tartozó mun. mól szerepe a nagy népgaz- november 4 ) nagy esemény kásokkal együtt a komszomo- dasági feladatok megoldásá- volt Szovjet-Oroszország tár- listák felépítették romjaikból ban, elsősorban Szibéria, a sadalmi-politikai életében, a az üzemeket és gyárakat, Távol-Kelet és Észak termé- nemzetközi ifjúsági mozgalom üzembe helyezték az elha- szeti kincseinek kiaknázásá- történetében. A forradalmi gyott bányákat, begyújtották ban, a beruházási építkezé- gyakorlatban első ízben jött a kihűlt Martin-kemencéket- sek meggyorsításában, a mo- létre új típusú, céljaiban és A komszomolisták részt vet- dern iparágak fejlesztésében, feladataiban kommunista, ősz- tek a mezőgazdaság újjáte- A Szovjetunióban az érett tálytermészetét, politikai remtésében, a kulturális épí- szocializmusnak — a kommu­platformját tekintve proletár, tőmunkában. 1924-ben, amikor nizmus felé vezető út tőr- felépítési elveiben szervezeti- V. I. Lenin meghalt, a Kom- vényszerű szakaszának — fel- leg önálló, s szervezési mun- szomol felvette Lenin nevét, s építése a tevékenység új táv- kamódszereiben öntevékeny esküt tett, hogy „lenini mód- latait nyitotta meg a szovjet ifjúsági tömegszervezet. ra fog élni, dolgozni és har- ifjúság előtt. A Szovjetunió A Komszomol cselekvő se- colni”. 1977-ben elfogadott új alkot­gítőtársa lett a kommunista A Nagy Honvédő Háború- mánya kibővítette a Komszo- pártnak az ifjúság nevelésé- ban valamennyi Komszomol- mól fogait az ifjúságnak az ben, az új társadalom építésé- szervezet életének törvénye állami és társadalmi ügyek be való bevonásában. A pírt lett a „Mindent a frontért, intézésébe való bevonásában, ebből a tartalékból kezdte fel- mindent a győzelemért” jel- a politikai, gazdasági és szo- töltenl sorait. szó. összesen több mint há- ciális-kulturális kérdések A szovjet Komszomol tévé- rom és fél millió komszomo- megoldásában, megszilárdí­kenységének harci programja- lista ment a frontra, s több tóttá a Komszomol tevékeny­ként fogadta Leninnek az ifjú- mint két és fél millió komszo- ségének jogi alapját, megadta sági szövetség feladatairól <*z molista lépett a kommunista a Komszomolnak a törvény- Oroszországi Kommunista If- párt soraiba. hozói kezdeményezés jogát a júsági Szövetség III. kong- A háborút követő észtén- Szovjetunió Legfelsőbb Taná­resszusán (1920. október 2-án) dőkben a lenini Komszomol csában. A kiút Süket fülekre talált. A pá­rizsi konferencia folytatva a békeelőkészítés munkáját, a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva kidolgozta a Vix-jegyzék néven ismert iratot, amely eldöntötte a polgári demokratikus Ma­gyar Népköztársaság sorsát és közvetlen előidézője volt a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának. A jegyzék súlyos fel­tételeit a rendszer képtelen volt vállalni. Minden össze­omlott. „Az illúziók kerge- tése, a szerencsétlen kísérlet a területi integritáshoz való j ragaszkodás és az ántant előt­ti behódolás politikájának összekapcsolására, külpoliti­kai megfelelője volt aiz osz­tályellentétek kibékítésével kísérletező belpolitikának”. A csődtömegből legalábbis a polgári demokrácia számára, nem volt kivezető út. Magá­nak a népnek kellett dönte­nie. Hogyan is mondta Lenin Magyarországról szólva 1919. március 23-án a bolsevik párt VIII. kongresszusán? ,.A legradikálisabb, a leg­demokratikusabb, megalku­vó burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság ide­jén, amikor a háborúban ki­merült országot újabb háború fenyegeti, a tanácshatalom történelmi szükségszerűség, beismerte, hogy az ilyen or­szágban nem lehet más hata­lom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatú­rája.’’ Vége Derer Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents