Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
KEREK ASZ TÁL-BESZÉLGETÉS \»» i*2hI mogje mezőgazdaságának időszerűi kérdései A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 15-én tárgyalta a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, megjelölte a fejlesztés hosszú távú feladatait. A közelmúltban e felelősségteljes munkát végezte el Nógrád mezőgazdasága fejlődésének tapasztalatairól, a tennivalókról az MSZMP megyei bizottsága is. A tanácskozás után kerekasztal-beszélgetést rendeztünk, amelyen részt vett Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Herencsényi József, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Glózik András, a megyei pártbizottság tagja, a Nógrád megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója, Molnár Pál, a palotás! termelő- szövetkezet pártvezetőségének titkára. A NÓGRÁD szerkesztőségét Szabó Gyula képviselte. Az ankét középpontjában három téma szerepelt: a Központi Bizottság határozata feldolgozásának megyei tapasztalatai; a megye kedvezőtlen adottságok között tevékenykedő termelőszövetkezeteinek helyzete, fejlesztésük lehetőségei; a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalának, élet- és nyeinek alakulása. Iránytű a jövőhöz NÓGRÁD: A megye kommunistái miként fogadták a KB-határozatot, melyek a taggyűlések legfontosabb tapasztalatai ? kodásukban egyre inkább érvényesül a kollektivizmus szelleme. A megye mezőgazdasága eredményei értékét növeli az a tény, hogy NógDevcsics Miklós: A Köz- rád az ország egyik legkedponti Bizottság márciusi határozatát nemcsak a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók fogadták nagy érdeklődéssel. Megyénk közvéleménye szerint is időszerű volt a párt agrár- és szö- vetkezetpolitikája tapasztalatainak összegzése, a feladatok meghatározása. A Központi Bizottság határozatát széles körben ismertették. Egyebek között járási, városi titkári értekezleteken, a járási pártbizottságok ülésein, alapszervezeti taggyűlésevezőtlenebb adottságú megyéje. A taggyűléseken szerzett tapasztalatok is mutatják: a megye mezőgazdaságában, élelmiszeriparában szorgos- kodók jól látják a megoldásra váró feladatokat, s azt, hogy több területen a kívántnál lassúbb a fejlődés üteme. Mint a megyei pártbizottság ülésén is szó esett róla: a Központi Bizottság határozatainak következetesebb megvalósítása érdekében meglevő tartalékaink jobb kihaszken, a pártoktatás kereté- nálására van szükség. .Legdönben. E széles körű vélemény- cserét összegezte és a feladatokat határozta meg a megyei pártbizottság ülése. A párttagok elismeréssel szóltak arról az útról, amely szocialista mezőgazdaságunk mögött áll. A megye mezőgazdasága és 'élelmiszeripara, közös erőfeszítéseink és az állam támogatásával számottevő eredményeket ért el. A mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt tizenöt év alatt megnégyszereződött, elérte a 4,2 milliárd forintot, miközben a foglalkoztatottak száma felére csökkent. Az élelmiszeripar teljesítménye 1,5 milliárd forintra nőtt. A fejlődést segítette, hogy jelentősen korszerűsödött és bővült a gazdaságok anyagitechnikai bázisa. Az állóeszközök értéke a mezőgazdasági üzemekben több mint duplájára emelkedett. Kialakultak a korszerű technika befogadására képes nagyüzemek, amelyek fejlődése egyre di- namlkusabbá és kiegyensúlyozottabbá vált. Mindezek, valamint a párt életszínvonalpolitikájának következetes megvalósítása, az állam e célra adott támogatása eredményezhette azt, hogy a mező- gazdaságban dolgozók élet- színvonala, életkörülménye, jövedelme megyénkben is megközelítette a munkásokét. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése kedvezően hatott a falvak társadalmigazdasági életére, a falusi lakosság életmódjának, szemléletének változására is. Emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók szakmai és kulturális műveltsége. Gondoltőbb feladat a gazdálkodás hatékonyságának és minőségének javítása, hogy megteremtődjenek az eredményes munkát hosszabb távon elősegítő feltételek. Középpontba került a termőföld védelme, a racionális földhasználat ütemesebb végrehajtása, az adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet továbbalakítása, a termelés szakosításának fokozásai, a gazdaságok közötti kooperáció nyújtotta lehetőségek kiaknázása. A tennivalók között lényeges a helyi pénzügyi erőforrások és a központi támogatások ésszerűbb, koncentráltabb fel- használása, az üzemi és területfejlesztési tervek összehangolása; a termelés, értékesítés, felvásárlás, feldolgozás harmonikus egységének megteremtése. A feladatok csak úgy hajthatók végre, ha az irányítás tervszerűbbé válik. Tovább emelkedik a vezetés színvonala, jatunk múlik, hogy milyen következetesek vagyunk a hétköznapokon. Devcsics Miklós: A Központi Bizottság határozata végrehajtásában a legnagyobb szerep a pártszervezetek tagjaira hárul. Nógrádban az élelmiszeripar és mezőgazdaság területén a megye kommunistáinak 12,4 százaléka munkakörülmé- dolgozik. Javult kezdeményezőkészségük, növekedett szerepük a helyi és népgazdasági érdekek egyeztetésében, a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. Ezek az örvendetes jelenségek, s a Központi Bizottság határozata —, amely iránytűként szolgál előttük hosszabb távra —, a biztosítékai annak, hogy a megye mezőgazdasága előtt álló feladatok teljesítésére adottak a lehetőségek. Ehhez néhány területen a pártmunka javítására is szükség van. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek pártszervezeteinek főleg a központi célkitűzések helyi megvalósítására kell összpontosítani a figyelmüket. A határozatok és gazdasági tervek végrehajtásának számon kérésében, a szemlélet formálásában, az érdekek egyeztetésében, a tervszerű káder- is kitér- munka feltételeinek megte- tervünk- teremtésében nagyobb kezdeményezőkészségre és következetességre van szükség. Tudatosabb tagépítő munkájukkal, a helyi társadalmi és tömegszervezetekkel vállvetve, a dolgozók kezdeményezéseinek , felkarolásával mozgósítsák a párttagokat a kollektívákat a feladatok teljesítésére, a hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára. csolatban álló vállalatokra, szervekre is kiterjednek. A vitában olyan gondok mellett, mint az akadozó alkatrész- ellátás, a felvásárlás fogyatékosságai, elsősorban a helyi tennivalók kerültek előtérbe, A termelés szerkezetének csiszolását, a népgazdasági igények figyelembevételét, a szervezés javítását, a belső tartalékok jobb kihasználását szinte minden felszólaló hangsúlyozta. A korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítanunk a munkafegyelem javítására, helyes döntéseink végrehajtásának megszervezésére. A javaslatok sem maradtak el. így például a gépek kihasználásánál a kettős műszakok gyakoribb alkalmazását indítványozták, amelyet szeretnénk a tehergépkocsikra, a műhelyre jeszteni. Intézkedési ben rögzítettük a teendőket, megjelöltük a felelősöket. Főként az ellenőrzésen szeretnék javítani. Például egy-egy beszámoltatás előtt, a pártvezetőség tagjai a helyszínen szereznek tapasztalatokat. A Központi Bizottság által megjelölt célkitűzések helyi megvalósításának kulcsa az alapszervezetek kezében van. RajKedvexötlen adottságok között NÓGRÁD: A megye terme- hozamok emelésében, a lőszövetkezeteinek kétharma- ségek csökkentésében, da kedvezőtlen adottságok és közepette gazdálkodik. Ezek színvonalának a körülmények tartónak. Hogyan látják: mire van szükség helyzetük javításihoz, fejlődésükhöz ? Herencsényi József: A megye mezőgazdasági üzemei az elmúlt másfél évtizenben bebizonyították a szocialista nagyüzem fölényét. Ez elmondható a kedvezőtlen költ- az munkaszervezés javításában, örvendetes, hogy a párt agrár- és szövetkezetpolitikája a mostoha adottságú térségben is sikeresen valósul meg. A termőföld miatt kedvezőtlen tsz-einkben található a területnek csaknem fele, az állóeszközök negyven százaléka. A megye mezőgazdasága termelési értékének negyven vul a szakember-ellátottság, zal|kán a lejtésfok 17 százalék Bialocniiili’ o BTAtrAtu-íHvmi riA- _ _ . . , <■, _____z a dottságú gazdaságokról is. százalékát itt állítják elő, a Nógrádban a terület 16,8 szászélesedik a szövetkezeti demokrácia. A Központi Bizottság határozatát feldolgozó taggyűlések eredményes tek, nagy segítséget tak ahhoz, hogy a Bizottság és a megyei párt- bizottság által megjelölt úton haladjanak a megye közös gazdaságai, élelmiszeripari vállalatai. Molnár Pál: A palotási termelőszövetkezet hat alapszervezetében is időszerűnek tartották a Központi Bizottság határozatát. Jónak ítélték a célokat, amelyeket nem csak a mezőgazdasági üzemekre, hanem az azokkal kapfelett van, pusztít az erózió, a talajok zöme rossz . , ,, kémhatású, a terület átlagos felelősségteljes, aranykorona-értéke alapján munkát végez- Nógrád a megyék között az nyújtót- utolsó, a népgazdaságnak vi- Központl szont az itt termelt értékre is szüksége van. Fejlesztésük a Politikai Bizottság és a megyei pártbizottság határozatai nyomán előtérbe került. Bebizonyosodott, hogy kedvezőtlen adottságok között is lehet tartósan jó eredményeket elérni, ha javul a tervszerűség, megfelelő a gazdálkodás nyereség 37 százaléka a gazdaságokban keletkezik. Kedvezőek a búza, burgonya, bogyósfélék termesztésének eredményei. Az adottságoknak megfelelően fejlődik a szarvasmarha- és juhtenyésztés. Javult a pénzügyi egyensúly, szélesedtek az üzemek közötti együttműködések. A meglevő — szűkös és szétforgácsolt — fejlesztési eszközök koncentrálásával ezekbe a tsz-ekbe jutott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordítható összeg egyharmada, az építési beruházások negyven százaléka. Javult az irányítás, a szerkezete, emelkedik a vezetés vezetés színvonala. Akadnak színvonala, Másrészt a lehe- azonban gondok is. A hozatőségek közül még sok a kihasználatlan, mint például a mok emelkedésétől ban növekednek a gyorsabtermelés A kellemes őszi időben jól haladnak a cukorrépa betakarításával a pásztói Béke Termelőszövetkezet földjein is. bő termést a cukorrépakombájn segítségével gyűjtik össze. költségei, csökken a nyereség, s így az újratermelés bővítésének feltételei csak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek töredékében teremtődnek meg. Nem kielégítő a forgó- és állóeszközök kihasználása sem. A kedvezőtlen adottságok hosszabb távon meghatározzák a megye mezőgazdaságának fejlődését. Éppen ezért fontos az üzemen belüli tartalékok számbavétele, feltárása, mozgósítása. Ennek érdekében szükséges az adottságoknak legjobban megfelelő. termelési szerkezet kialakítása, a nagyobb jövedelmet biztosító növényfélék, állat- tenyésztési ágazatok arányának növelése, hogy az adottságokból fakadó hátrányok csökkenjenek. Továbbra Is meghatározó a kalászosok, burgonya, az olajnövények, cukorrépa és takarmányfélék termesztése, a termelési rendszerek nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával. A szarvasmarha- és juhágazatok fejlesztése rendkívül fontos tennivaló. Ezen belül a takarmányozás, tenyésztés, az állategészségügy helyzetének javítása. A hozamokban meglevő indokolatlan különbségek differenciált csökkentése a törekvés, aminek kapcsán szükség van a vezetés színvonalának további növelésére is; Az üzemközi együttműködésekben rejlő erőforrások jobb kihasználásán keresztül javíthatók a termelés feltételei, aminek következménye a hatékonyabb gazdálkodás. A meglevő —• szűkös — erőforrások kihasználására van szükség, elsősorban a termőföldre és a gépekre gondolok. Az üzemek közötti földcserékre, a föld termőképességének javítására, amit nem lehet eleget hangsúlyozni. A szemléleten is változtatni kell, hiszen a kedvezőtlen adottság nem magyarázat, hanem' körülmény, amelynek keretei között is lehet eredményes munkát végezni. Dr. Glózik András: A mező- gazdasági üzemekben, s főként a mostoha körülmények között tevékenykedő tsz-ekben rengeteg a belső tartalék. Én is szeretném felhívni a figyelmet a hozamokban mutatkozó indokolatlan, s néha elképesztő különbségekre. Az egy liter tej előállításához az egyik üzem 30, a másik 72 dekagramm abrakot használ fel, az egy kiló sertéshúshoz szükséges takarmány 3,7—6,90 kilogramm között ingadozik, a marhahús termelésében még elgondolkodtatóbb az arány: 2,5—10 kilogramm a szélső határ. A másik fontos tartalék a melléküzemág. Sajnos, megyénkben még mindig kevés a megtermelt árut magasabb színvonalon feldolgozó üzem. E területen is óriásiak a lehetőségek, hogy azután a melléküzemágban keletkező nyereség jó alkalmat nyújtson a növénytermesztés, állattenyésztés fejlesztéséhez. Volt alkalmam taggyűléseken, vezetőségi üléseken részt venni. Tetszett, hogy az esetleges, nehézségekből kivezető utat a portán belül keresték, először saját lehetőségeikkel, tartalékaikkal igyekeztek, tisztába kerülni. JVem csak a hozamok emelkedtek NÓGRÁD: A termelés célja végső fokon az életszínvonal emelése, az élet- és munkakörülmények javítása. E területen milyenek a tapasztalataik? Herencsényi József: Á mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményei, élet- színvonaluk jelentősen javült Ez a végbement sokoldalú fejlődésnek, a termelés feltételei korszerűsödésének, a fizikai munka gépekkel történő helyettesítésének is következménye. Tavaly például a termőhelyileg kedvezőtlen adottságú tsz-ekben az egy főre jutó jövedelem 3073 forint volt amely megközelítette a megyei átlagot és mindössze hét százalékkal maradt el a nem támogatott gazdaságokban dolgozók jövedelmétől. A javuló szemléletet jelzi, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a tsz- ek és társulások 170 millió forintot irányoztak elő a munkakörülmények javítására, s eddig az összeg 45 százalékát használták fel. A tsz-ek zöme megoldotta a kulturált személyszállítást, az üzemi étkeztetést. Az állattartó telepeken már ott találni a szociális épületeket, annak ellenére, hogy_ ezt a gazdaságnak saját erőből kell kiviteleznie. Molnár Pál: A korszerű mezőgazdasági termelést csak megfelelő környezetben lehet végezni. Nemcsak a technika lényeges, hanem az ember is, akire az új eszközöket bízzuk, A róluk való gondoskodás, úgy érzem, rendszeres. A szükség is rákényszeríti a mezőgazdasági üzemeket, hogy az iparhoz megfelelő színvonalat biztosítsanak. A palotási termelőszövetkezetben az elmúlt esztendők során rendkívül sokat áldoztunk dolgozóink élet- és munkakörülményei javítására. Négyszáz személyt kiszolgáló konyhát, étkezdét létesítettünk, két új autóbusz- szal rendelkezünk, évente 80 —100 tsz-tag, alkalmazott üdülhet támogatásunkkal, s szinte^ kivétel nélkül mindenki eljut egy kirándulásra. Á szakembereknek 10 korszerű lakást építettünk, s a következő években újabbakra kerül sor. Herencsényi József: A kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek nem vonzzák sem a fiatalokat, sem a szakembereket. Ezeken a helyeken különösen égető az éíet- és munkakörülmények javítása. A megyei tanács segíti a szakemberek letelepedését, legutóbb mintegy harminc termelőszövetkezeti lakás építéséhez nyújtottunk anyagi támogatást, amellett tíz szakember saját lakásához kapott a rendelkezésre álló összegből. Csak példaként említem, hogy akadt gazdaság, amely egymillió forinthoz jutott, ezáltal, s bizonyára lakások kivitelezése után csökkennek szakembergondjai. Azokban a gazdaságokban, ahol a jövedelem színvonala, éppen a kedvezőtlen adottságok miatt, elmaradt az átlagtól, az arra érdemes szakembereknek külön juttatást adunk. Dr. Glózik András: Az állattenyésztésben jól mérhetők a megváltozott körülmények. Hol van már az az idő,1 amikor kézzel fejtek, kosárban hordták a takarmányt? Igaz, elvétve még találkozni mostoha állapotokkal is. A lényeg azonban egyértelmű: a mezőgazdasági dolgozók körülményei alaposan megváltoztak. S a környezet viszszahat az emberre, igényesebbé formálja őket. Tudok olyan tsz-t, ahol a borjúelhullás húsz százalékról két százalékra csökkent éppen a környezet változása miatt Mert a kulturáltabb körülmények közé sikerült felkészült dolgozókat kapni. Devcsics Miklós: A mező- gazdaságban dolgozók életszínvonalának emelése megyénkben is összhangban áll a párt életszínvonal- és jövedelempolitikájával. Továbbra is szükség van a munkahelyi és szociális körülmények kedvező irányú változására, a szociális ellátás ma még meglevő különbségeinek fokozatos megszüntetésére. örvendetes, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői egyre jobban felismerik, hogy céljaikat csak úgy tudják megvalósítani, ha rendszeresen gondoskodnak a termelés résztvevőiről. A munkahelyi, szociális körülmények javítása a gazdálkodás függvénye. Csak azokon a helyeken lehetséges mind magasabb színvonalon kielégíteni a dolgozók jogos igényeit, ahol az ehhez szükséges anyagiakat megteremtik. E gondoskodás a hétköznapokon a változó szemléletben, a tulajdonosi érzések erősödésében, a sok-sok kezdeményezésben, ötletben s ,,nem .egyszer az áldozatok vállalásában is kamatozik. Legszemléletesebb példája ennek a mezőgazdasági üzemeinkben zajló szocialista munkaverseny-mozgalom, amely egyike legszámottevőbb tartalékainknak. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, élelmiszer- ipari vállalatoknál dolgozóknak, közöttük a pártszervezetek tagjainak eddigi munkája, helytállása a biztosíték arra, hogy a Központi Bizottság határozatában megfogalmazott célkitűzések és a megyei pártbizottság által meghatározott feladatok teljesítéséhez adott a lehetőség. NÓGRÁD: Köszönjük a beszélgetést!