Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
Mit kér? Miben segítene} ••• _ — „Régebben ott volt a kul- hatszáz fő alatt van a létszám, vennének részt szívesen a túrházunk — mutat egy na- Ismerjük egymást, de a kap- tevékenységi körök közül és gyobb épületre kísérőm, az csolattartás és a jó tervezés miben segítenének a művelőötvözetgyár udvarán. — Most érdekében egyaránt haszno- dés gazdagítása érdekében, tmk-műhely. Azt mondják, sah lehetnek ezek az ismere- Milyen alternatívákat tart kezdetben nagy kulturális élet tek. zajlott — főleg az előadáso- — Mit jelent ez: „ismerjük kát emlegetik, hogy még bu- egymást”? dapesti művészek is jöttek. — Ne csak az Aztán már nem volt szükség együtt dplgozókra ilyen méretű »kultúrházra«, én magam például azok a művelődési réndezvé- járva a dolgozók nyék, amik voltak, hol hol ott kaptak helyet. újra lesz külön helye a gyá- róluk ahhoz, hogy megfelelő, tájival, olvasással kapcsola- ron belüli művelődésnek. És nem rájuk erőszakolt műve- tos formák iránt van: kertba- függetlenített könyvtáros áll lődési formákat alakíthassunk rátkör, nyúltenyésztés, barmunkéba — az eddig még nem ki. kácsolás, szabás-varrás, kéziirodákban gondoljon: a gyárat többségét itt, ismerem. Persze, ez nem jelen- szókból az derül ki, általános Most ti azt, hogy eleget tudok is igény csak az otthonnal, házlegjobbnak, legkedveltebbnek? Otthon, kirándulás, brigád eddig befutott vála— Az volt sose... Ez a gyár szinte mintapéldája lehetne egy folyamatnak — minden zökkenőjével és bökkenőjével; annak ugyanis, miképp lesz a „népművelésből” közművelődés egy üzemben, ami nem sima ügy. .. 160 tő nyolc osztály alatt „Ismerjük egymást, de...” munka, az inkább kulturális jellegű dolgok közül az íróolvasó találkozó (Moldovával, Baranyival. Garai Gáborral, Galgóczi Erzsébettel, Bihari Klárával szeretnének legtöb— Melyek a jelenlegi lehe- ben találkozni). A könyvárusitőségek? tás jól megy nálunk, többen — Ha igaz, november 7-én szeretnek olvasni. Nagyon átadják azt a szociális célokat kedveltek voltak eddig is a szolgáló épületet, amelyben he- kirándulások — az üzemnek lyet kap egy kéthelyiséges van saját autóbusza. Szerekönyvtár. Komoly munka lesz pel a tervünkben —, úgy hia könyvállomány kialakító- szem, ez is egyezik többek — A művelődési bizottság sa: sok a selejtezendő, elavult igényével — a TIT-előadások r.-.: • nincs egyéves, január- könyvünk és szeretnénk a fo- számának növelése. A kohóban alakítottuk. Elnöke a lyóirat- és könyvigényeket fi- szati üzemek TIT-szervezeté- műszaki igazgatóhelyettes, gyelembe véve olyan könyvtá- vei akarjuk felvenni a kap- Kovács János, titkára Kre- rat létrehozni, hogy használ- csolatot. A szocialista brigá- nács Józsefné a személyzeti ják, szívesen bejárjanak. dók tartalmasabb közösségi osztályról. Társelnöknek en- — A tanfolyamokhoz, ta- életének, művelődési vállalá- gem választottak — mutatja nuláshoz ez jó segítség.. 1 sainak elősegítéséért egyrészt be Brezniczki Jánosné kohó- — Szakmai jellegű képzés a bizottság egy ajánló füzeten mérnök bizottságukat. — Erre az elmúlt hónapokban sok- dolgozik, meiyben konkrét az évre összeállítottuk a mun- féle volt, többen tanulnak lehetőségek, tippek lesznek, katervet, de a jövőre gondol- középiskolában is. A legna- másrészt a hőerőművel közö- va nagyon lényeges dolognak gyobb gond nálunk is az ál- sen szeretnénk megvalósítani tartom egy másik ténykedé- talános iskolai végzettség hiá- a brigádvezetők továbbkép- sünket: a művelődési igénye- nya — 160 dolgozónk vég- zését. két firtató lapot adtunk ki. zettsége alacsonyabb a nyolc — Milyen segítséget várnak Novemberben szeretnénk majd osztálynál. Megtalálni az ősz- mindebben? — A dolgozók „ajánlatait” még nem összegeztük — azt összegezni, remélem, addig tönzőket, segíténi a kollektí- még befut néhány. vákon belül a tanulásra vál\ dossziéból előkerül egy lalkozókat — nem egyszerű, hiszem, néhány szakkör jel- kitöltött példány. A kérdések És gyakori az újratermelődés: legű forma beindításában és a válaszok nem csak arról végzett megy el, hiányos vég- lesz segítségünk. Van, aki a vallanak, mit kér, igényel a zettségű jön. Most kilenc fő közönségszervezést, a városi dolgozó, hanem a szabadidős- végzi a hetedik osztályt, hoz- programok népszerűsítését elfoglaltságok köréről, lehe- zájuk öten fognak csatlakoz- támogatja. És remélem, nem tőségeiről és arról, miben se- ni a nyolcadikban. Ez ko- csak érdeklődő, előadó is lesz gitenének alkalomadtán a fel- moly eredmény!... - üzemünkből a TIT-programosorolt területeken. — A felmérésben az iránt kon... — Nem nagyüzem a miénk, is érdeklődnek, hogy miben G. Kiss Magdolna A televízióból jelentiiik Szávitri és az asszonyi hűség Sárga fényben fürdő arany- díszleteik előtt táncol Szávitri. Asvapati király lánya. A zene keleti ízű dallamai szét- ömlenek a hatalmas stúdió falai között, s harmóniát, vég- akihez télén nyugalmat árasztanak. Az utolsó felvételek folynak ezen a napon az ókori mitológiából készült forgatókönyv alapján, amelyet a nézők némek örömet és boldogságot jelent a királyi párnak mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Szatjaván királyfi, Szávitri feleségül megy. Nárada az égi bölcs azonban megjósolja, hogy a halál istene Járna, egy év múlva magával viszi. Szávitri a táncával kellett elmondania. — Mi a véleménye az ősi, téma tv-feldolgozásának ötletéről? — Egyáltalán nem olyan lesz, mint amilyennek elképzeltem. Hogy miként sikeredik persze még nem tudhatom, hiszen csak részletfelvételeket láthattam. Mi'ndenhány hónap múlva, „Szávitri, ségével, szerelmével a halál istenét, hogy megsajnálja az ifjú házasokat és segítségükre siet. — Hogyan hidalták át a nyelvi nehézségeket? — Könnyen, — nevet fel azonban annyira meglepi hű- esetre érdekes kísérletnek az asszonyi hűség dicsérete1" címmel láthatnak majd a képernyőn. A filmet Rajnai András rendezi „blue box” technikával, az elektromos trükkök segítségével, mint annyi más tévéjátékában is. A díszletek ezúttal is makettek segítségével válnak valóságos háttéré a hindu táncosnő és a mitologikus játékban szerepelő magyar színészek mögött. — Honnan jött, honnan került a stúdióba, Maitreyi kisasszony, a klasszikus indiai Bharata Natjam táncosnő, — kérdeztem a felvételek véget- értével a fáradtan megtelepedő Szávitrit? — Egyenesen Párizsból jó néhány héttel ezelőtt, hiszen a felvételek azóta tartanak. A film rendezője hívott meg erre a szerepre. Franciaországban élek. Ott tanítom ezt a balett-táncot már három éve. — Hol tanult meg táncolni? — Az indiai Madzsarban kezdtem tánctanulmányaimat tizenkét évvel ezelőtt. A klasszikus Bharata Natjam tánc meglehetősen bonyolult, technikát igényel. . . Legalább 5—10 év kell a tökéletes tánctudás elsajátításához. Fiataloknak, gyerekeknek nem is ajánlom, mert bizonyos fokú érettséget és elmélyültsé- get követek — Miről szól a Szávitri története ? — Asvapati király és felesége gyermektelen lévén az istenektől kéri, hogy teljesítse kívánságukat. Szávitri isten- asszony meghallgatja kérésüket és egy leánygyermekük születik, akit szintén Szávitri - nek keresztelnek el. A gyertartom. Különben sem értek a televízióhoz, hogy véleményt mondhassak. A tévében először szerepelek. — Szívesfen csinálta? — Igen, Ezt nyugodtan állíthatom. Élveztem a forgatásMatreyi kisasszony, — Szá- sál járó izgalmakat, a felvé- vitri szerepében egy néma teleket, az intenzív munkát... lányt játszom, akinek mindént Szémann Béla Gyorsfénykép Szemefhy Imréről #1-1 1 tó M [t! KM ■ v y iöiií;,' fej ' .'S. « TH! ,r Szemethy Imre két rajza május 1-re. Az 1945-ben született, s főiskolai tanulmányait 1971-ben, Barcsay Jenő és Ék Sándor növendékeként befejező Szemethy Imre páratlanul gyors és töretlen pályán érett művésszé. Már első munkái jelezték, hogy ízig-vérig grafikus hajlamú alkotó, akinél a mesterség bravúros ismerete sajátosan egyéni világképpel és látásmóddal párosul. 1968 óta szerepel a nyilvánosság előtt; egyéni kiállítása 1974-ben a Stúdió Galériában, 1976-ban Szombathelyen és a Helikon Galériában volt. Külföldön Norvégiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban mutatkozott be nagyobb anyaggal. Több kiállítási és pályázati elismerése, köztük az 1973-as hódmezővásárhelyi őszi tárlat, illetve a miskolci grafikai biennálé díjának tulajdonosa, a Derkovits-ösz- töndíj (1972—75) és a Mun- kácsy-díj (1977) kitüntetettje. Mint nemzedékének legtöbbje, ő is Kondor Béla „iskolájából” indult, aki kirobbanó tehetségével egy már- már megmerevedettnek tűnő műfajt galvanizált életre, s lendített álmos érdektelenségből képzőművészetünk élére. A kondori életműből azonban nem a stílus, hanem a művész erkölcsi-szellemi igényessége hatott rá elsősorban, az az illúziótlan, ám mégsem szenvtelen éleslátás, amelynek birtokában Kondor választ tudott adni napjaink embpri kérdéseire. Szemethy ugyanazzal a fanyar iróniával szemléli a világot, mint nagy példaképe, de mondandóit gyökeresen új eszközökkel, Kondor látomásos művészetétől elütő grafikai nyelven jeleníti meg. Ennek a grafikai szókincsnek a forrása a modern irodalom, pontosabban az az összetett, a képzelet és a valóság egymásbaj átszását, az értékek viszonylagosságát megsejtő szorongó életérzés, melyet a XX. századi epika olyan nagy egyéniségei fogalmaztak meg, mint Proust, Kafka és James Joyce. Az utóbbi híres regénye, az „Ulysses” még főiskolásként került Szemethy kezébe, s olyannyira megragadta, hogy ezt választotta diplomamunkája tárgyául. A regényhez rajzolt illusztrációsorozata nem a cselekmény hagyományos, „jelenetező” ábrázolására, hanem az író gondolkodásmódjának, alkotómódszerének a megjelenítésére vállalkozik, amit a szabad eszmetársítás, az emlékezésnek a tér- és időhatárokat átlépő m°k halmazataiból koncenta saját tapasztalatairól, élményeiről valljon. S vajon mi a művész egyéni észrevétele? Bizony, megint csak az, hogy a dolgok és az eszmék ugyancsak „többszólamúak”: — például a történelem esetlen hétköznapjai is csak az utókor képzeletében nőnek a helytállás magasztos példáivá. A Zrínyiász eseményei ugyanis nemcsak a színükkel, azaz mai értelmezésünk szerint, de visszájukkái, tehát a kor szemével nézve is megjelennek a lapokon, s ebből a párosításból kiderül, hogy sok, ma hősinek ítélt dolog a maga idejében nagyon is véletlennek, esetlegesnek tetszett. Szemben a korábbi lapokkal, amelyek a mikromotívujátéka jellemez. A feladatot Szemethy a regény struktúrájának képi parafrázisával oldja meg: a szürrealizmus fogásait segítségül véve olyan új rendszerbe szervezi a jelenségeket, (illetve az ezek felbontásából nyert elemeket), ahol azok a képzettársítás révén eredeti értelmükön túlmutató jelentések hordozói lesznek. A fiatal mester szür- realisztikus világa így voltaképpen protestálás: ironikus kétségbevonása minden olyan nézetnek, amely leegyszerűsítve látja a valóságot. Szemethy karikirozó készsége, a groteszk iránti vonzódása Zrínyi Miklós hőskölteményéhez, az iskolai tanulmányainkból oly jól ismert „Szigeti veszedelem”-hez készült rézkarcain bontakozik ki teljes fegyverzetében. Az „Üjabb Zrínyiász”-ként is emlegetett ciklus a főiskolát követő évek termése, az első komolyabb kísérlet arra, hogy ismét az irodalmi illusztráció kereteiben ugyan, de már rálódtak szerves egésszé, Szemethy legújabb munkáit a motívumok megnövekedése és kapcsolataik szervesebb rendje jellemzi. Ez tűnt fel már 1976-ban bemutatott; Szentkuthy Miklós regényeit feldogozó illusztrációin is,’ melyek motívumszövevényeiben úgy elegyedik a konkrét és az elvont, mint az írott szövegben a lényeges és a lényegtelen, s ez teszi érdekessé azokat a kísérleteit, melyeket a Galéria Zichy Mihályt és Ferenczy Istvánt ünneplő emlékkiállításán és a tavalyi miskolci grafikai bi- ennálén láttunk. Ezek a lapok arról vallanak, hogy izgalmas sejtetések helyett immár az összefüggések feltárása, a mozgások irányának a kijelölése lett a fiatal művész fő célja, akit legalább olyan hivatástudat vezet mestersége gyakorlásában, mint a tudóst az emberiség haladása érdekében végzett munkájában. Tasnádi Attila A z embernek kevés jut a végtelen időből, hogy azt lényegesebb pontokon megragadhassa, értelmezze és át is élje, ki is fejezhesse magát. Ha jelen könyvremek nem is direkt politikai mű, mégis eszünkbe juttatta, hogy élő, alkotó, lángelmájű kivétele mégis volt az emberiségnek: Lenin, aki 1917-tei új történelmi korszakot indí- ott rejtezett „4z elillant évek szőlőhegyén 9» ségnek szóló kort megterem, tő szocializmus tudott kiemelni embermilliókat. Mindezt a magyar társadalom és a maAz természetes volt, hogy a Sággal szíven ütötték — azt Is rendű mivoltának. Dénes Zsó- gyár kultúra síkjából élte, lát- ép és igaz ember — egyben elrejtette, s állt a nagy láng- fia magyar művelődéstörténe- ta — és láttatja a mai olva1A Ui i n **rrr\ /\1 rv»/\ tviolloíf mtrf rtonlr n fut*- + - 4- Am • 1 i fnl llíf o .. ' 1 szép egész Európát megjárta, s sze- elme mellett, míg csak e fúr- ti vonatkozású témái fölött a sóval. tott el, s egyben hosszú időkre hasznos tanácsokkal látta el az új ember kiformálására szükséges öntőmunkára az utószázadokat. mélyiségében a ritkaszép ma- csa, egyedülállóan nagy asz- mai olvasó alig tudja elfojta- gyar nő testesedett meg, ki- szonyi hivatásától a féltékeny ni, hogy maga is könnyekre ben szinte a tudatos gondolko- édesanya lenem szakasztottá, ne fakadjon! Déryné asszonyi dúsra felesküdött erélyesség is Ha Ady az a bizonyos kérkedő tisztasága, szennyes szerelmi sosem gondolt Don Juan típus volt is sok te- kalandoktól való elzárkózása, szépségének úgynevezett kintetben — Dénes Zsófia a művészetének érlelődése a azt kell I ~* hhez hozzátennünk, rögtön hogy tiszta stílusa végtelen nagy érték. Hiszen olyan korokon ment keresztül, amikor „értékére”, mint azt tünemé- szerény, mélységesen csendes, legnehezebb hazai körűimé- az írói kifejező eszközöket künyes sorokban annyiszor meg- méltóságteljes feleség hivatá- nyék között: ennek rajzában írta. „Az asszonynépség háló- sára volt kész. Ma már visz- Dénes Zsófia a színháztörté- ingben a legszebb — ez Dénes Zsófia, a kilencvenhat éves író, gondolkodó, művész az egész emberi élet velönbnél különbféle izmusok tették cikornyássá, sárossá, da- gályossá és szónokiassá- Dé. ngs Zsófia aranyjánosi szellemben a Sogalmak tiszta megteremtésével él — szinteszafelé következtetni- senki nészeknél is többet, eredetibszakmai viselete«” — idézte sem tud —, s nem jósolha- bet, megrendítőbbet nyújt az neki Ady rövid menyasszony- tunk olyasfélét, hogy az Álta- itt megrajzolt portréban. De sága idején. Az Ady-féle túl- la egészségébe visszaemelt for- ott van keze alatt a másik zott szónokiasság e területen radalmi poétanagyság hogyan forró és nagy téma: a tragika szinte függetlenül minden más „_a?; SjSHa* — nem hatott rá fikarcnyit vitte volna tovább élethivatá- Jászai Mari, a legmélyebb tár- stílushatástól. Tiszta emberisét és miképpen teljesedett sadalmi állapotból és nélkülö- sége, kultúrpolitikailag értévolna ki az új társadalom, az zésbő! fölröppent női lángész, kelhető alkotásvágya ez utóitól, hogy az új történelmi kor szak kialakulásának részese, átélője, magyarázója, híve, igaz harcosa lehetett. Lélektanilag is a legérdekfeszílőbb alapmotívum az volt egész életében, hogy mint író, újságíró — sok tekintetben filozófusi életnyugalommal megáldott személyiség — nem tapasztalt és nem írt meg magasabb rendű dolgot, mint azt, se — elhárította ezt a szóno- kias dicsekvő szerelmi színpadiasságot. Mint a kötetben is új emberért folyó harcokban, ak: szereplő tüneményes tv-nyilat- kozatban is elmondta, és a magyar színjátszás hi- só huszonhárom esztendő alatt A könyv sok más részében vatástudatától hajtva szinte teljesedett ki a legszebben, is az a lélektanilag legmegfe- férfinak való, nagy eröfeszíté- zavartalanul — fölényes műkötetben és másutt sokszor szítőbb tulajdonság és érték, sekre, tudatos törekvésekre, vészeiét és életművészetét az megírta: Adyban nem a magyarság és polgáriasság ösz- szeötvözőjét látta, hanem az elmaradott magyar társadalom „újraöntőjét”. Azért akart melle állni, hogy magánemhogy a magyar közelmúlt kai- síílusteremtő újdonságai elfő- alkotás számára jelenleg bizgadtatására képes volt! Gran- tosított szabad és tiszta leve- diozitását mutatja be a mai gő bontakoztatta ki Dénes emberritek az író, aki szinte Zsófiából is. A szocializmus- fantasztikus vonzalommal ké- nak a széles tömegekkel foiy- pes viseltetni minden iránt, tatott tisztult párbeszédét ez turális alakjai és áldozatos nőharcosai — Jászai Mari, Déryné — úgy élednek meg írói keze alatt, hogy azon voná, „ , . ..icnc ciiuu, uMSau=.u- saik élednek újra elénk, béri eltévelyedéseit lenyeseges- amelyekkel a női ma- ami az elmúlt kilenc évtized az író nagy vonzóerővel érzékiségét le- gasabbrendűség a magyar kul- alatt szépre, jóra, haladóra folytatja, s minden olvasót és a nagy fórra- túra szolgálatában a legtöbbet törekedett. A dolgok jó meg- társadalmi réteget magával költőnek a legmaga- tették: a színjátszás és nem- valósításában — ahogy ő ragad. Az alkotó és az alkotó rendű elhivatott- zeti függetlenség megteremtő- egész életében látta, tapasz- társadalom kölcsönös egymás- Kalan- sében törtek .új utat —, mint falta és meg is hirdette írás- ra hatását az ő életműve szép mani- akik tökéletesen tudatában ban és egész életével — az bizonyítékaként tükrözi, való- voltak a színjáték magasabb- élet ínségeiből az új emberi- Fodor Lászlé ként fol.v le az új ember, az újkori történelmi forduló, a forradalom, a szocialista ember kiformálódása. NÓGRÁD - 1978. októbei 25., szerda se, kérkedő tompítsa és dalmár sabb ságát szolgálja, dóri nőhódító feszt megnyilatkozásai
