Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

Mit kér? Miben segítene} ••• _ — „Régebben ott volt a kul- hatszáz fő alatt van a létszám, vennének részt szívesen a túrházunk — mutat egy na- Ismerjük egymást, de a kap- tevékenységi körök közül és gyobb épületre kísérőm, az csolattartás és a jó tervezés miben segítenének a művelő­ötvözetgyár udvarán. — Most érdekében egyaránt haszno- dés gazdagítása érdekében, tmk-műhely. Azt mondják, sah lehetnek ezek az ismere- Milyen alternatívákat tart kezdetben nagy kulturális élet tek. zajlott — főleg az előadáso- — Mit jelent ez: „ismerjük kát emlegetik, hogy még bu- egymást”? dapesti művészek is jöttek. — Ne csak az Aztán már nem volt szükség együtt dplgozókra ilyen méretű »kultúrházra«, én magam például azok a művelődési réndezvé- járva a dolgozók nyék, amik voltak, hol hol ott kaptak helyet. újra lesz külön helye a gyá- róluk ahhoz, hogy megfelelő, tájival, olvasással kapcsola- ron belüli művelődésnek. És nem rájuk erőszakolt műve- tos formák iránt van: kertba- függetlenített könyvtáros áll lődési formákat alakíthassunk rátkör, nyúltenyésztés, bar­munkéba — az eddig még nem ki. kácsolás, szabás-varrás, kézi­irodákban gondoljon: a gyárat többségét itt, ismerem. Persze, ez nem jelen- szókból az derül ki, általános Most ti azt, hogy eleget tudok is igény csak az otthonnal, ház­legjobbnak, legkedveltebbnek? Otthon, kirándulás, brigád eddig befutott vála­— Az volt sose... Ez a gyár szinte mintapél­dája lehetne egy folyamatnak — minden zökkenőjével és bökkenőjével; annak ugyanis, miképp lesz a „népművelésből” közművelődés egy üzemben, ami nem sima ügy. .. 160 tő nyolc osztály alatt „Ismerjük egymást, de...” munka, az inkább kulturális jellegű dolgok közül az író­olvasó találkozó (Moldovával, Baranyival. Garai Gáborral, Galgóczi Erzsébettel, Bihari Klárával szeretnének legtöb­— Melyek a jelenlegi lehe- ben találkozni). A könyvárusi­tőségek? tás jól megy nálunk, többen — Ha igaz, november 7-én szeretnek olvasni. Nagyon átadják azt a szociális célokat kedveltek voltak eddig is a szolgáló épületet, amelyben he- kirándulások — az üzemnek lyet kap egy kéthelyiséges van saját autóbusza. Szere­könyvtár. Komoly munka lesz pel a tervünkben —, úgy hi­a könyvállomány kialakító- szem, ez is egyezik többek — A művelődési bizottság sa: sok a selejtezendő, elavult igényével — a TIT-előadások r.-.: • nincs egyéves, január- könyvünk és szeretnénk a fo- számának növelése. A kohó­ban alakítottuk. Elnöke a lyóirat- és könyvigényeket fi- szati üzemek TIT-szervezeté- műszaki igazgatóhelyettes, gyelembe véve olyan könyvtá- vei akarjuk felvenni a kap- Kovács János, titkára Kre- rat létrehozni, hogy használ- csolatot. A szocialista brigá- nács Józsefné a személyzeti ják, szívesen bejárjanak. dók tartalmasabb közösségi osztályról. Társelnöknek en- — A tanfolyamokhoz, ta- életének, művelődési vállalá- gem választottak — mutatja nuláshoz ez jó segítség.. 1 sainak elősegítéséért egyrészt be Brezniczki Jánosné kohó- — Szakmai jellegű képzés a bizottság egy ajánló füzeten mérnök bizottságukat. — Erre az elmúlt hónapokban sok- dolgozik, meiyben konkrét az évre összeállítottuk a mun- féle volt, többen tanulnak lehetőségek, tippek lesznek, katervet, de a jövőre gondol- középiskolában is. A legna- másrészt a hőerőművel közö- va nagyon lényeges dolognak gyobb gond nálunk is az ál- sen szeretnénk megvalósítani tartom egy másik ténykedé- talános iskolai végzettség hiá- a brigádvezetők továbbkép- sünket: a művelődési igénye- nya — 160 dolgozónk vég- zését. két firtató lapot adtunk ki. zettsége alacsonyabb a nyolc — Milyen segítséget várnak Novemberben szeretnénk majd osztálynál. Megtalálni az ősz- mindebben? — A dolgozók „ajánlatait” még nem összegeztük — azt összegezni, remélem, addig tönzőket, segíténi a kollektí- még befut néhány. vákon belül a tanulásra vál­\ dossziéból előkerül egy lalkozókat — nem egyszerű, hiszem, néhány szakkör jel- kitöltött példány. A kérdések És gyakori az újratermelődés: legű forma beindításában és a válaszok nem csak arról végzett megy el, hiányos vég- lesz segítségünk. Van, aki a vallanak, mit kér, igényel a zettségű jön. Most kilenc fő közönségszervezést, a városi dolgozó, hanem a szabadidős- végzi a hetedik osztályt, hoz- programok népszerűsítését elfoglaltságok köréről, lehe- zájuk öten fognak csatlakoz- támogatja. És remélem, nem tőségeiről és arról, miben se- ni a nyolcadikban. Ez ko- csak érdeklődő, előadó is lesz gitenének alkalomadtán a fel- moly eredmény!... - üzemünkből a TIT-programo­sorolt területeken. — A felmérésben az iránt kon... — Nem nagyüzem a miénk, is érdeklődnek, hogy miben G. Kiss Magdolna A televízióból jelentiiik Szávitri és az asszonyi hűség Sárga fényben fürdő arany- díszleteik előtt táncol Szávit­ri. Asvapati király lánya. A zene keleti ízű dallamai szét- ömlenek a hatalmas stúdió fa­lai között, s harmóniát, vég- akihez télén nyugalmat árasztanak. Az utolsó felvételek folynak ezen a napon az ókori mito­lógiából készült forgatókönyv alapján, amelyet a nézők né­mek örömet és boldogságot je­lent a királyi párnak mind­addig, amíg meg nem jelenik a színen Szatjaván királyfi, Szávitri feleségül megy. Nárada az égi bölcs azonban megjósolja, hogy a halál istene Járna, egy év múlva magával viszi. Szávitri a táncával kellett elmondania. — Mi a véleménye az ősi, téma tv-feldolgozásának ötle­téről? — Egyáltalán nem olyan lesz, mint amilyennek elkép­zeltem. Hogy miként sikere­dik persze még nem tudha­tom, hiszen csak részletfel­vételeket láthattam. Mi'nden­hány hónap múlva, „Szávitri, ségével, szerelmével a halál istenét, hogy megsajnálja az ifjú házasokat és segítségük­re siet. — Hogyan hidalták át a nyelvi nehézségeket? — Könnyen, — nevet fel azonban annyira meglepi hű- esetre érdekes kísérletnek az asszonyi hűség dicsérete1" címmel láthatnak majd a képernyőn. A filmet Rajnai András rendezi „blue box” techniká­val, az elektromos trükkök se­gítségével, mint annyi más tévéjátékában is. A díszletek ezúttal is makettek segítségé­vel válnak valóságos hátté­ré a hindu táncosnő és a mi­tologikus játékban szerepelő magyar színészek mögött. — Honnan jött, honnan ke­rült a stúdióba, Maitreyi kis­asszony, a klasszikus indiai Bharata Natjam táncosnő, — kérdeztem a felvételek véget- értével a fáradtan megtele­pedő Szávitrit? — Egyenesen Párizsból jó néhány héttel ezelőtt, hiszen a felvételek azóta tartanak. A film rendezője hívott meg er­re a szerepre. Franciaország­ban élek. Ott tanítom ezt a balett-táncot már három éve. — Hol tanult meg táncolni? — Az indiai Madzsarban kezdtem tánctanulmányai­mat tizenkét évvel ezelőtt. A klasszikus Bharata Natjam tánc meglehetősen bonyolult, technikát igényel. . . Leg­alább 5—10 év kell a tökéle­tes tánctudás elsajátításához. Fiataloknak, gyerekeknek nem is ajánlom, mert bizonyos fo­kú érettséget és elmélyültsé- get követek — Miről szól a Szávitri tör­ténete ? — Asvapati király és fele­sége gyermektelen lévén az is­tenektől kéri, hogy teljesítse kívánságukat. Szávitri isten- asszony meghallgatja kérésü­ket és egy leánygyermekük születik, akit szintén Szávitri - nek keresztelnek el. A gyer­tartom. Különben sem értek a televízióhoz, hogy véleményt mondhassak. A tévében elő­ször szerepelek. — Szívesfen csinálta? — Igen, Ezt nyugodtan ál­líthatom. Élveztem a forgatás­Matreyi kisasszony, — Szá- sál járó izgalmakat, a felvé- vitri szerepében egy néma teleket, az intenzív munkát... lányt játszom, akinek mindént Szémann Béla Gyorsfénykép Szemefhy Imréről #1-1 1 tó M [t! KM ■ v y iöiií;,' fej ' .'S. « TH! ,r Szemethy Imre két rajza május 1-re. Az 1945-ben született, s fő­iskolai tanulmányait 1971-ben, Barcsay Jenő és Ék Sándor növendékeként befejező Sze­methy Imre páratlanul gyors és töretlen pályán érett mű­vésszé. Már első munkái je­lezték, hogy ízig-vérig gra­fikus hajlamú alkotó, akinél a mesterség bravúros ismere­te sajátosan egyéni világkép­pel és látásmóddal párosul. 1968 óta szerepel a nyilvá­nosság előtt; egyéni kiállítása 1974-ben a Stúdió Galériá­ban, 1976-ban Szombathelyen és a Helikon Galériában volt. Külföldön Norvégiában, az NDK-ban és a Szovjetunió­ban mutatkozott be nagyobb anyaggal. Több kiállítási és pályázati elismerése, köztük az 1973-as hódmezővásárhelyi őszi tárlat, illetve a miskol­ci grafikai biennálé díjának tulajdonosa, a Derkovits-ösz- töndíj (1972—75) és a Mun- kácsy-díj (1977) kitüntetettje. Mint nemzedékének leg­többje, ő is Kondor Béla „is­kolájából” indult, aki kirob­banó tehetségével egy már- már megmerevedettnek tűnő műfajt galvanizált életre, s lendített álmos érdektelenség­ből képzőművészetünk élére. A kondori életműből azonban nem a stílus, hanem a mű­vész erkölcsi-szellemi igé­nyessége hatott rá elsősorban, az az illúziótlan, ám mégsem szenvtelen éleslátás, amely­nek birtokában Kondor vá­laszt tudott adni napjaink embpri kérdéseire. Szemethy ugyanazzal a fanyar iróniával szemléli a világot, mint nagy példaképe, de mondandóit gyökeresen új eszközökkel, Kondor látomásos művészeté­től elütő grafikai nyelven je­leníti meg. Ennek a grafikai szókincs­nek a forrása a modern iro­dalom, pontosabban az az összetett, a képzelet és a va­lóság egymásbaj átszását, az értékek viszonylagosságát megsejtő szorongó életérzés, melyet a XX. századi epika olyan nagy egyéniségei fogal­maztak meg, mint Proust, Kafka és James Joyce. Az utóbbi híres regénye, az „Ulysses” még főiskolásként került Szemethy kezébe, s olyannyira megragadta, hogy ezt választotta diplomamun­kája tárgyául. A regényhez rajzolt illusztrációsorozata nem a cselekmény hagyomá­nyos, „jelenetező” ábrázolásá­ra, hanem az író gondolko­dásmódjának, alkotómódsze­rének a megjelenítésére vál­lalkozik, amit a szabad esz­metársítás, az emlékezésnek a tér- és időhatárokat átlépő m°k halmazataiból koncent­a saját tapasztalatairól, élmé­nyeiről valljon. S vajon mi a művész egyéni észrevétele? Bizony, megint csak az, hogy a dolgok és az eszmék ugyan­csak „többszólamúak”: — pél­dául a történelem esetlen hét­köznapjai is csak az utókor képzeletében nőnek a helyt­állás magasztos példáivá. A Zrínyiász eseményei ugyanis nemcsak a színükkel, azaz mai értelmezésünk szerint, de visszájukkái, tehát a kor sze­mével nézve is megjelennek a lapokon, s ebből a párosí­tásból kiderül, hogy sok, ma hősinek ítélt dolog a maga idejében nagyon is véletlen­nek, esetlegesnek tetszett. Szemben a korábbi lapok­kal, amelyek a mikromotívu­játéka jellemez. A feladatot Szemethy a regény struktú­rájának képi parafrázisával oldja meg: a szürrealizmus fogásait segítségül véve olyan új rendszerbe szervezi a je­lenségeket, (illetve az ezek felbontásából nyert elemeket), ahol azok a képzettársítás ré­vén eredeti értelmükön túl­mutató jelentések hordozói lesznek. A fiatal mester szür- realisztikus világa így volta­képpen protestálás: ironikus kétségbevonása minden olyan nézetnek, amely leegyszerű­sítve látja a valóságot. Szemethy karikirozó kész­sége, a groteszk iránti von­zódása Zrínyi Miklós hősköl­teményéhez, az iskolai tanul­mányainkból oly jól ismert „Szigeti veszedelem”-hez ké­szült rézkarcain bontakozik ki teljes fegyverzetében. Az „Üjabb Zrínyiász”-ként is emlegetett ciklus a főiskolát követő évek termése, az első komolyabb kísérlet arra, hogy ismét az irodalmi illusztrá­ció kereteiben ugyan, de már rálódtak szerves egésszé, Sze­methy legújabb munkáit a motívumok megnövekedése és kapcsolataik szervesebb rendje jellemzi. Ez tűnt fel már 1976-ban bemutatott; Szentkuthy Miklós regényeit feldogozó illusztrációin is,’ melyek motívumszövevényei­ben úgy elegyedik a konkrét és az elvont, mint az írott szövegben a lényeges és a lé­nyegtelen, s ez teszi érdekes­sé azokat a kísérleteit, me­lyeket a Galéria Zichy Mi­hályt és Ferenczy Istvánt ün­neplő emlékkiállításán és a tavalyi miskolci grafikai bi- ennálén láttunk. Ezek a la­pok arról vallanak, hogy iz­galmas sejtetések helyett im­már az összefüggések feltárá­sa, a mozgások irányának a kijelölése lett a fiatal művész fő célja, akit legalább olyan hivatástudat vezet mestersé­ge gyakorlásában, mint a tu­dóst az emberiség haladása érdekében végzett munkájá­ban. Tasnádi Attila A z embernek kevés jut a végtelen időből, hogy azt lényegesebb ponto­kon megragadhassa, értelmez­ze és át is élje, ki is fejez­hesse magát. Ha jelen könyv­remek nem is direkt politikai mű, mégis eszünkbe juttatta, hogy élő, alkotó, lángelmájű kivétele mégis volt az embe­riségnek: Lenin, aki 1917-tei új történelmi korszakot indí- ott rejtezett „4z elillant évek szőlőhegyén 9» ségnek szóló kort megterem, tő szocializmus tudott kiemel­ni embermilliókat. Mindezt a magyar társadalom és a ma­Az természetes volt, hogy a Sággal szíven ütötték — azt Is rendű mivoltának. Dénes Zsó- gyár kultúra síkjából élte, lát- ép és igaz ember — egyben elrejtette, s állt a nagy láng- fia magyar művelődéstörténe- ta — és láttatja a mai olva­1A Ui i n **rrr\ /\1 rv»/\ tviolloíf mtrf rtonlr n fut*- + - 4- Am • 1 i fnl llíf o .. ' 1 szép egész Európát megjárta, s sze- elme mellett, míg csak e fúr- ti vonatkozású témái fölött a sóval. tott el, s egyben hosszú idők­re hasznos tanácsokkal lát­ta el az új ember kiformálá­sára szükséges öntőmunkára az utószázadokat. mélyiségében a ritkaszép ma- csa, egyedülállóan nagy asz- mai olvasó alig tudja elfojta- gyar nő testesedett meg, ki- szonyi hivatásától a féltékeny ni, hogy maga is könnyekre ben szinte a tudatos gondolko- édesanya lenem szakasztottá, ne fakadjon! Déryné asszonyi dúsra felesküdött erélyesség is Ha Ady az a bizonyos kérkedő tisztasága, szennyes szerelmi sosem gondolt Don Juan típus volt is sok te- kalandoktól való elzárkózása, szépségének úgynevezett kintetben — Dénes Zsófia a művészetének érlelődése a azt kell I ~* hhez hozzátennünk, rögtön hogy tiszta stílusa végtelen nagy érték. Hiszen olyan ko­rokon ment keresztül, amikor „értékére”, mint azt tünemé- szerény, mélységesen csendes, legnehezebb hazai körűimé- az írói kifejező eszközöket kü­nyes sorokban annyiszor meg- méltóságteljes feleség hivatá- nyék között: ennek rajzában írta. „Az asszonynépség háló- sára volt kész. Ma már visz- Dénes Zsófia a színháztörté- ingben a legszebb — ez Dénes Zsófia, a kilencven­hat éves író, gondolkodó, mű­vész az egész emberi élet ve­lönbnél különbféle izmusok tették cikornyássá, sárossá, da- gályossá és szónokiassá- Dé. ngs Zsófia aranyjánosi szel­lemben a Sogalmak tiszta megteremtésével él — szinte­szafelé következtetni- senki nészeknél is többet, eredetib­szakmai viselete«” — idézte sem tud —, s nem jósolha- bet, megrendítőbbet nyújt az neki Ady rövid menyasszony- tunk olyasfélét, hogy az Álta- itt megrajzolt portréban. De sága idején. Az Ady-féle túl- la egészségébe visszaemelt for- ott van keze alatt a másik zott szónokiasság e területen radalmi poétanagyság hogyan forró és nagy téma: a tragika szinte függetlenül minden más „_a?; SjSHa* — nem hatott rá fikarcnyit vitte volna tovább élethivatá- Jászai Mari, a legmélyebb tár- stílushatástól. Tiszta emberi­sét és miképpen teljesedett sadalmi állapotból és nélkülö- sége, kultúrpolitikailag érté­volna ki az új társadalom, az zésbő! fölröppent női lángész, kelhető alkotásvágya ez utói­tól, hogy az új történelmi kor szak kialakulásának részese, átélője, magyarázója, híve, igaz harcosa lehetett. Lélek­tanilag is a legérdekfeszílőbb alapmotívum az volt egész életében, hogy mint író, új­ságíró — sok tekintetben filo­zófusi életnyugalommal meg­áldott személyiség — nem ta­pasztalt és nem írt meg ma­gasabb rendű dolgot, mint azt, se — elhárította ezt a szóno- kias dicsekvő szerelmi színpa­diasságot. Mint a kötetben is új emberért folyó harcokban, ak: szereplő tüneményes tv-nyilat- kozatban is elmondta, és a magyar színjátszás hi- só huszonhárom esztendő alatt A könyv sok más részében vatástudatától hajtva szinte teljesedett ki a legszebben, is az a lélektanilag legmegfe- férfinak való, nagy eröfeszíté- zavartalanul — fölényes mű­kötetben és másutt sokszor szítőbb tulajdonság és érték, sekre, tudatos törekvésekre, vészeiét és életművészetét az megírta: Adyban nem a ma­gyarság és polgáriasság ösz- szeötvözőjét látta, hanem az elmaradott magyar társada­lom „újraöntőjét”. Azért akart melle állni, hogy magánem­hogy a magyar közelmúlt kai- síílusteremtő újdonságai elfő- alkotás számára jelenleg biz­gadtatására képes volt! Gran- tosított szabad és tiszta leve- diozitását mutatja be a mai gő bontakoztatta ki Dénes emberritek az író, aki szinte Zsófiából is. A szocializmus- fantasztikus vonzalommal ké- nak a széles tömegekkel foiy- pes viseltetni minden iránt, tatott tisztult párbeszédét ez turális alakjai és áldozatos nő­harcosai — Jászai Mari, Dé­ryné — úgy élednek meg írói keze alatt, hogy azon voná­, „ , . ..icnc ciiuu, uMSau=.u- saik élednek újra elénk, béri eltévelyedéseit lenyeseges- amelyekkel a női ma- ami az elmúlt kilenc évtized az író nagy vonzóerővel érzékiségét le- gasabbrendűség a magyar kul- alatt szépre, jóra, haladóra folytatja, s minden olvasót és a nagy fórra- túra szolgálatában a legtöbbet törekedett. A dolgok jó meg- társadalmi réteget magával költőnek a legmaga- tették: a színjátszás és nem- valósításában — ahogy ő ragad. Az alkotó és az alkotó rendű elhivatott- zeti függetlenség megteremtő- egész életében látta, tapasz- társadalom kölcsönös egymás- Kalan- sében törtek .új utat —, mint falta és meg is hirdette írás- ra hatását az ő életműve szép mani- akik tökéletesen tudatában ban és egész életével — az bizonyítékaként tükrözi, való- voltak a színjáték magasabb- élet ínségeiből az új emberi- Fodor Lászlé ként fol.v le az új ember, az újkori történelmi forduló, a forradalom, a szocialista em­ber kiformálódása. NÓGRÁD - 1978. októbei 25., szerda se, kérkedő tompítsa és dalmár sabb ságát szolgálja, dóri nőhódító feszt megnyilatkozásai

Next

/
Thumbnails
Contents