Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
Fehér köpeny nélkül Tóth István: Jó a kollektívánk, nem szeretnék innen elmenni! akkor, bizony én már nem szeretnék innen elmozdulni! — önt már kezelték ebben a kórházban? — Még szerencsére nem került rá sor, de a nejemet itt műtötték meg visszérrel és a három picit is ezen a szülészeten hozta a világra. Két fiunk van — tizenkét és nyolcévesek — és egy kislányunk, ő két és fél éves. Tizenharmadik éve vagyok nős, szépen, elégedetten. boldogan él a mi kis családunk. A lakatosnak, Bóta Lászlónak ez a második munkahelye. ahova 1961 januárjában lépett be. Tősgyökeres pásztói, felesége szintén a kórházban dolgozik, a születésze- ten takarítónő. Két gyermekük közül a lányuk már férjnél van — ő két éve fiú unokával örvendeztette meg Bóta Lászlóékat —, fiuk a helyi ÁFÉSZ-nél tevékenykedik, asztalosként. Manapság egyre több szó esik az ápolónőkről, asszisztensekről, f védőnőkről, orvosokról, pedig a magyar egészségügy helyzetét nem „csak” az ő munkájuk határozza meg. Szükségük van segítőtársakra — azokra, akik fehér köpeny nélkül, közvetve járulnak hozzá a betegek gyógyulásához —, hiszen nélkülük nem tudnának oly sok embert visszaadni az életnek. Sajnos, a legtöbb gyógyítóintézményben nem tartják egészségügyi dolgozónak a műszakiakat, takarítókat, kisegítőket, noha nélkülük tehetetlenek lennének a „fehérköpenyesek”. Vajon, a pásztói kórház dolgozói miként vélekedhetnek erről az ellentmondásos témáról? — tettem fel magamnak a kérdést, s elindultam, hogy választ keressek rá. A vízvezeték-szerelő, Tóth István ötödik éve dolgozik az egészségügyben, a harminchárom éves fiatalembernek ez a harmadik munkahelye. Előzőleg az építőiparban tevékenykedett brigádvezetőként —, a NOTÉV-nál állt alkalmazásban — és így sokat kellett vidékre járnia. De közben odahaza is gyűlt a tenni- vennivaló — épült a 10-szer 10 méteres alapterületű lakása Pásztón — és a család is egyre jobban hiányolta Tóth Istvánt. — Főleg ezért változtattam munkahelyet. Igaz, a kórházban kevesebbet keresek, mint az építőknél, de itt idegileg nem kimerítő, nyugodt munkát végezhetek. Ahogy az emberek gyógyítása az orvosok feladata, nekem éppúgy kötelességem a vízvezetékek és a fűtés csőrendszerének a karbantartása, az oxigénellátás biztosítása és a palackok ellenőrzése, cseréje. Ragyogó kollektívánk van, nagyon jó itt dolgozni, és ha az elkövet- 0 kező években is ilyen marad a munkaszellem, mint most... Bóta László: Ügy néz ki: maradok nyugdíjig... — Nekünk valamennyi mesterséghez kell egy kicsit ko- nyítanunk, a mi munkakörünkben az egy szakma típus nem érvényesülhet! Mert, ha az ügyeletünk alatt elromlik valami, legyen az villany, fűtés, vagy vízvezeték, akkor annak a javításával nem lehet várni: egy-kettőre meg kell csinálni! Volt olyan esetem, hogy az átemelőszivaty- tyű aknáját ellepte a víz és én kénytelen voltam egyszál magamban vödörrel felhurcolni azt a rengeteg vizet..., de megoldottam a feladatot! Nyugodtan végzem a dolgom, mert tudom: bármilyen gond-baj előadódhat, azzal én mindenképpen megbirkózom. Ha az elavult víz-, és fűtéscsöveket valóban kicserélik újakra, mint ahogy ígérik, akkor én már nem megyek el innen, maradok nyugdíjig. Csak az anyaghiány ne volna, mert attól rettenetesen szenvedünk .. .most például rolettarudat nem tudunk beszerezni, nem lehet kapni az egész országban. — Egyéni vágyai, jövőre vonatkozó elképzelései? — Többet nem is szeretnék, csak annyit: az egészség megmaradjon és orvos kezébe sohase kerüljek! Amióta itt vagyok, még nem volt szükség rá, hogy befeküdjek valamelyik osztályra, de a feleségemet már kezelték lábtöréssel és vakbéllel is, az anyósomat meg bokatöréssel.. semmi panaszuk nem volt az ellátásra. Takarítónőként húsz éve dolgozik a pásztói kórházban Tóth Miklósné, ebből nyolc évet a gyermekgyógyászaton tizenkettőt pedig a belgyógyászaton töltött. A férjével huszonöt éve él együtt jóban- rosszban, békességben, szere- tetben. Három fiút neveltek fel, a legnagyobb katona, februárban szerel le. a középső Salgótarjánban ipari tanuló, a legkisebb az általános iskola ötödik osztályába jár. — Ha valaki egy helyen ennyi időt ledolgozott, az már úgy él együtt a munkatársaival, mintha testvérek volnának. Itt, az osztályon öten vagyunk, el tudunk látni minden feladatot, rosszat nem mondhatunk egymásra. .. jól kijövünk a nővérkékkel betegekkel is. Hordjuk a mosott ruhát, meg a szennyest, segítünk ételt osztani, de mindig másik, tiszta köpenyt veszünk fel... ránk, a mi munkánkra nem lehet panasz! Már nem akarok változtatni az életemen, hiszen itt nyugalomban. békességben dolgozhatom, így hát szeretnék ezután is,' egészen a nyugdíjig maradni. . . jó azt érezni: szükség van rám! Valóban égető szükség van rájuk, a fehér köpennyel nem rendelkező egészségügyi dolgozókra, akik nélkül megbénulna a gyógyítás apróbb-na- gyobb fogaskerekekből, csavarokból álló szerkezete... Tőcsér Julianna Tóth Miklósné: Jól kijövünk a nővérkékkel... szükség van ránk! A felvételeket Bábel László készítette. CCVÜTT — EdVMÁSÉRT Fenn, a Pécskő-hegyen A teherautók salakot visznek az útépítéshez A közösségi összefogás szép példájával szolgálnak azok, akik Salgótarjánban, a Pécs- kő-hegyen telkes bérlőként, gazdaként, nagyrészt önerőből utat építenek. S ha meggondoljuk, azon a területen egy megfelelő út megépítése éppen a hétvégi telkek célszerű használatát segíti elő — sok száz, ezer salgótarjáni dolgozónak. Fenn, a Pécskő- hegyen, jelenleg mintegy hétszáz (!) telek várja pihenésre, egészséges kerti munkára, kellemes kikapcsolódásra, az emberi kapcsolatokat szolgáló szomszédolásra egy-egy hét végén a gazdáját. S természetesen a telkes gazdák családját, azok barátait, ismerőseit. Ilyenformán valóban sok ezer embert érint az a mozgalom, amely a Pécskő- hegyen nemrégiben elkezdődött, s mára figyelemre méltó lendületet vettA járható út régóta hiányzott erről a kellemes üdülő- területről, hétvégi hobbikertvárosból. Mert hiszen valóságos városi településsé növekedett az évek során a pécs- kői szilvás, almás, barackos, ahogy az itteni területeket egymástól névvel megkülönböztetik. A rendkívül rossz útviszonyok megkeserítették az itt pihenő salgótarjániak szabad óráit, nehézzé tették az amúgy sem könnyű megközelítést. Ez különösen az építéseknél, a kis házak gyakorta bizony évekig is elhúzódó létesítésén, az építési és kerti munkához szükséges anyagok szállításánál jelentett gondot. Ezért vált szükségessé, hogy az itteni telkes gazdák összefogjanak, s megkeressék az útépítés lehetőségét, jelentős anyagi áldozatot is vállalva a valamivel jobb. útért. Miután az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a fakitermelést követő szállításainál maga is igénybe vette a telepen keresztül húzódó rossz földutat, és érdeke fűződik ahhoz, hogy a jövőben járhatóbb, rossz idő esetén is alkalmas út épüljön a PécskŐn, földgépekkel segítette a kezdeményezést. Időközben megalakult a telkesek között egy héttagú intéző bizottság, amely nagy feladatot vállalt a munka- és az anyagi eszközök megszerzésében, a szervezésben, a pénzek összegyűjtésében, a telkes gazdák felkeresésébfen. A pécskői „telepesek” közül nagyon sokan nagy örömmel, szívesen járultak hozzá néhány száz forinttal családonként fi gépeket kezelő szakemberek munkabéréhez. A Salgótarjáni városi Tanács mélyépítő üzeme a hétvégeken a szükséges gépekkel, gépkocsikkal segíti az útépítést, a dolgozók munkabérét, természetesen ebben az esetben is, a telektulajdonosok fizették, s fizetik. Követ a közeli Pécskő-csúcs környékéről szereztek. Most azt tervezik, hogy felkérik a salgótarjáni üzemeket, vállalatokat, hogy a felesleges salakot ne a kijelölt hulladék- gyűjtő telepekre, hanem a Pécskőre szállítsák, s ott társadalmi munkával, a telkesek útépítésre felhasználják. Az elképzelést, annak helyességét Sz is alátámasztja, hogy a telektulajdonosok ezekben a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél dolgoznak. Az épülő út a telep szélétől Somlyóig húzódik, tehát a Somlyói kiskerttulajdonosokat is érinti, ugyanakkor később szó lehet arról is, hogy a Somlyói buszjárat egyes viszonylatai napközben érintik a telepet, megkönnyítve azok számára a közlekedést, akik gyalogosan járnak a hegyre- Fenn, a Pécskő-hegyen ezekben a napokban, hetekben / egymásért, a közösségért dolgoznak az emberek. Utat építenek együtt, egymásért, példát mutatva elsősorban arra, miként lehet nagy értéket, saját erőből létrehozni. (t. pataki) A legkevésbé látványosan A tanácsi munka szervezői A legkevésbé látványos tanácsi munkát végző osztály kétségtelenül mindenütt a szervezési feladatokat ellátó, és felelősségteljes tevékenységet folytató, szervezési osztály. A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága időről időre nemcsakhogy értékeli, hanem egyben minősíti is egy-egy osztályának munkáját. A közeli múltban szervezési osztályának tevékenységét minősítette- Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, hogy ez az osztály 1973-tól jelentős mértékben javította munkáját, miközben a tanácsra, és ilyenformán az osztályra háruló feladatok egyre nőttek. Dolgozói közül hárman az idén fejezik be a tanácsakadémiát. Az osztály jól segíti a tanácsi testületek munkáját, hiszen a tanácstagok jelzéseit mindenkor továbbítja, ugyanakkor nagy munkát vállal a választások előkészítésében és lebonyolításában. Részt vesz a tanácstagi beszélgetéseken, a testületi ülések előkészítésében, de szükségesnek látszik, hogy a társosztályokkal végzett munkájában tovább erő- sátse a következetességet. A Salgótarjáni városi Tanács szervezési osztálya jó kapcsolatokat teremtett a városi lakóbizottságokkal és fokozottabb figyelmet szentel a város környéki, de tulajdonképpen a városhoz tartozó község életére, munkájára. Jelentősnek ítélték a szervezési osztály feladatvállalását, törekvéseit az ügyfélszolgálati munkában is. A szervezési osztály nem gyakorol hatósági hatásköröket és nem folytat a város életére kiható gazdálkodási tevékenységet. Ilyenformán valóban a legkevésbé látványos a munkája. Az osztály dolgozói legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a tanácstörvény megvalósulását, valamennyi rendelkezésükre álló eszközzel, és a legjobb tudásukkal elősegítsék- Helyes az a megállapítás, amely így hangzik: a nem látványos munkát végző szervezési osztály valódi tevékenysége tulajdonképpen a tanácsi testületek munkájának színvonalán mérhető. A testületeket, vagyis a tanácsot, a végrehajtó bizottságot, a tanácsi bizottságokat és a tanácstagi csoportokat, számos formában segítik Közhasznú munkájuk végzésében. Ez az osztály ugyanakkor sokoldalúan támogatja a tanácstagok tevékenységét is. A tanácstagi beszámolók előkészítése idején az osztály dolgozói igyekeznek az igényeket messzemenően kielégíteni a szervezésben és a szükséges írásbeli segédanyagok elkészítésében. Különösen nagy figyelmet szentelnek a tanács- ülési interpellációkra adott válaszok megvalósulásának ellenőrzésére. Az osztály hangolja össze például a tanácstagi alap felhasználását városszerte szolgáló tevékenységet is. * A lakóbizottságokkal kat>- csolatos szervezési teendők ugyancsak az osztály hatáskörébe tartoznak. Bár, e feladatokat kellően ellátják, mégis úgy vélik, hogy a jövőben ezen a területen hatékonyabb munkát kell végezni! Az osztály dolgozói úgy látják, hogy a lakóbizottságok tevékenységét az eddiginél is sokoldalúbban szükséges segíteniük. A szakigazgatási ki- rendeltségek (Zagyvaróna és Somoskőújfalu) irányítását a városi tanács elnökének megbízásából látja el a szervezési osztály. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a zagyvarónai városrészben működő kirendeltség jól dolgozik- A Somoskőújfalui városrészen a kezdeti nehézségek, bizonytalanságok után az ottani kirendeltség most kezdi betölteni fő szerepkörét: a városrész politikai, társadalmi életének összefogását. A szervezési osztály jogi hatásköreinek keretében ellátja a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek esetleges perbeli képviseletét is. Az osztály évenként mintegy 25—30 peres ügyoen lát el képviseletet Ezek általában családjogi problémákból adódnak, és úgyszólván mentesek az anyagi kihatásoktól. A jogi hatáskör gyakorlatában előfordul néhány kisebb jelentőségű munkaügyi per is. A szervezési osztály elleni perek elsősorban a kisajátítással kapcsolatosak, míg a műszaki osztály ellen indított perek nagy része kártérítési jellegű. A szakigazgatási szervek törvényességi felügyeletében is közrempködik a szervezési osztály. Értnek során lefolytatja a rábízott törvényességi és célvizsgálatokat, de folyamatosan is figyelemmel kíséri a hatósági ügyintézés törvényességét. Az államigazgatás egyszerűsítésére törekedve vizsgálja az osztály, hogy a jogszabályok miként érvényesíthetők a gyakorlatban. A szervezési osztály, az említetteken túl, propaganda- és információs feladatokat is ellát, és jelentős munkát végez a tisztségviselők segítéseben is- Az osztály ügyfélszolgálati irodája ugyanakkor a legközvetlenebb kapcsolatban áll a város lakosságával. Az iroda ötéves tevékenységre tekinthet vissza. 1975-ig elsősorban csupán eligazító és felvilágosító szerepkört töltött be. Két éve jelentősen növelték az iroda létszámát, bővítették tevékenységi körét, főként általános igazgatási feladatokkal. Ma az iroda a teljes ügyfél- forgalom mintegy 10 százalékával foglalkozik, egyebek között bevezette az ingyenes jogi tanácsadást is. E tevékenység nyújtotta lehetőségedre igazán érdemes a vállalatok és üzemek, intézmények figyelmét felhívni! TPL 5 NÖGRÁD - 1978. októbei 24., kedd 3
