Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

Sajtóértekezlet Fidel Castro Utca! harcok Nicaraguában Amszterdamban kitüntetése Polgár Dénes, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A magyar külügyminiszter hollandiai látogatásának utol­só napján, szerdán Púja Fri­gyes és a magyar küldöttség tagjai meglátogatták Delit vá­rosát, majd hajókörutat tettek a rotterdami kikötőben. A holland és a magyar külügyminiszter kora délután sajtókonferenciát tartott. Van der Klaauw a látogatást jónak értékelte. A tárgyalások — mondotta — konstruktív lég­körben folytak és megállapít­ható, hogy a magyar—holland kapcsolatok jók. Hangoztatta, hogy örömmel fogadta el a Magyarországra szóló meghí­vást, mert nagyon hasznosnak tartja a kapcsolatok további szélesítését. Púja Frigyes elmondotta, a Holland Királyságot fontos partnernek tartjuk po­litikailag, kulturális és főleg gazdasági téren. Növelnünk kell az erőfeszítéseket, hogy szélesítsük a gazdasági kapcso­latokat és miután a készség kölcsönös, remélhetőleg ered­mény is születik. Kérdésekre válaszolva a magyar külügyminiszter kifej­tette, hogy a kis országok jo kapcsolatai kedvezően hatnak a nemzetközi helyzet alakulá­sára. A holland külügyminiszter ugyancsak kérdésekre vála­szolva hangoztatta, hogy Hol­landia is elkötelezte magát az enyhülés mellett és nagy ér­deklődéssel várja Belgrád után a madridi találkozót. A magyar külügyminisztert az amszterdami repülőtéren holland kollégája, a külügy­minisztérium magas rangú tisztségviselői búcsúztatták. Fidel Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a kubai államtanács és mi­nisztertanács elnökét, a legmagasabb etióp kitüntet téssel, a Szocialista Etiópia Csillagával tüntették ki ked­den. Ezt a legmagasabb etióp kitüntetést elsőnek kapta meg Fidel Castro. Az ünnepségen Mengisztu Hailé Mariam alezredes, ál­lamfő. az etiópial ideiglenes katonai kormányzótanács el­nöke, méltatta a proletár In­ternacionalizmus szellemében nyújtott kubai segítséget. (MTI) Közlemény a magyar küliigyminiszter hollandiai látogatásáról Púja Frigyes külügyminisz­ter hollandiai látogatásáról a következő közleményt hozták nyilvánosságra: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere dr. C. A. van der Klaa- uwnak, a Holland Királyság külügyminiszterének meg­hívására 1978. szeptember 11-e és 13-a között hivatalos .láto­gatást tett a Holland Király­ságban. A magyar külügyminisztert fogadta őfelsége Julianna ki­rálynő, dr A. A. M. van Agt miniszterelnök, valamint dr. Th. L. M. Thurlings, a parla­ment első kamarájának elnö­ke és F. Portheine, a parla­ment második kamarájának ügyvezető elnöke. A magyar külügyminiszter látogatást tett Delftben es Rotterdamban. A két külügyminiszter be­ható eszmecserét folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi kérdésekről és áttekintette Magyarország és Hollandia kétoldalú kapcsolatainak állá­sát. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréjük során a külügyminiszterek megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak az enyhülési folyamat továbbfejlesztésére, minden vonatkozásban. A kétoldalú kapcsolatokat illetően a miniszterek egyet­értettek abban, hogy a két ország kapcsolatai és a kü­lönböző területeken folytatott együttműködés kedvezően fej­lődik. Kifejezték készségüket, hogy folytatják erőfeszítésü­ket Hollandia és Magyarország kölcsönösen előnyös együtt­működésének további szélesí­tésére. A két külügyminiszter tár­gyalásai szívélyes és őszinte légkörben folytak, s hozzájá­rultak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, valamint a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztéséhez. Púja Frigyes magyarországi látogatásra hívta meg dr. van der Klaauwt, aki a meghívást örömmel elfogadta. A látoga­tás időpontjáról később diplo­máciai úton állapodnak meg. (MTI) IPUhatározatok Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: Szerdán határozatok elfo­gadásával fejezte be munká­ját az Interparlamentáris Unió 65. ülésszaka Bonnban. Az IPU legfontosabb doku­mentuma aggodalommal szól a nemzetközi fegyverkezési versenyről, a hagyományos és nukleáris tömegpusztító fegyverek terjedéséről, egyes országok mindinkább növek­vő katonai költségvetéséről és a sajnálatos módon virág­zó fegyverkereskedelemről. A világ legrégebben működő — 1889-ben alapított — nemzet­közi szövetsége hangsúlyozza a leszerelésről folyó tárgya­lások, mindenekelőtt a szov­jet—amerikai SALT-megálla- podások fontosságát és meg­győződésének ad hangot, hogy a nukleáris leszerelésnek ki kell terjednie valamennyi atomfegyverrel rendelkező ál­lamra­Az IPU méltatja az ENSZ szerepét a leszerelési erőfeszí­tésekben és a világszervezet tagországaitól elvárja, hogy ezt a szerepet erősítsék. Hangsúlyozza a bizalomépítő intézkedések jelentőségét és javasolják, hogy a helsinki biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott biza­lomépítő lépéseket terjesz- szétk ki a világ más körze­teire is. Hasznosnak minősít­ve az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszakának mun­káját, az IPU állást foglal a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. A közel-keleti határozat a térség problémáival foglal­kozó genfi értekezlet össze­hívását sürgeti. Leszögezi, hogy a válság csak az ENSZ vonatkozó határozatának ma­radéktalan teljesítésével old­ható meg. A nemzetközi ter­rorizmussal foglalkozó doku­mentum valamennyi ország kormányának összefogását sürgeti a fegyveres terror­cselekmények elleni harcban, felhívja a figyelmet a légi­forgalom biztonságának fon­tosságára, ugyanakkor hang­súlyozza, hogy a nemzeti fel­szabadító mozgalmak törvé­nyesen működnek és méltán tarthatnak igényt a nemzet­közi támogatásra­Az Interparlamentáris Unió fórumának záróaktusaként csütörtökön délelőtt a végre- * hajtó bizottság tart ülést. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke fogadta az európai biztonság és együttműködés finn nemzeti bizottságának a küldöttségét. A képen Kállai Gyula a delegáció vezetőjét, Pekka Kuusit üdvözli. Viszonylagos nyugalom Iránban Járvánnyal fenyeget az indiai árviz ' Az AFP hírügynökség je­lentése szerint az iráni fővá­rosban kedd óta viszonylagos nyugalom uralkodik- Űjabb letartóztatásokról nem érkez­tek hírek. A francia hírszolgálati iro­da tudósítója úgy látja, hogy a válság a gazdasági életre nincs kihatással. A kőolaj-ki­termelés és -export tovább nö­vekszik, s a tervek szerint szeptember 19-én megnyílik a hagyományos teheráni vá­sár. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra. hogy nyugati üzleti körökben élénk érdek­lődéssel, de nagyobb ijede­lem nélkül követik nyomon az iráni eseményeket. A rádió és a televízió köz­vetíti a kedden megkezdődött parlamenti vitában elhangzó felszólalásokat. Az ellenzék képviselői ily módon a nyil­vánosság előtt támadhatják Sarif Emami miniszterelnök intézkedéseit, s követelhetik a szeptember 8-i ,,fekete pén­tek” felelőseinek megbünte­tését- A helyszíni közvetítés példátlan Iránban. Bár az ellenzéki pániránis- ta párt képviselői hevesen támadják a kormányt, meg­figyelők megjegyzik, hogy mindeddig megmaradtak a parlamenti kereteken belül, és gondosan elkerülik a monarchiával kapcsolatos, „tabunak” számító kérdése­ket. (MTI) Indiában koleramegbetege­dések miatt járvány sújtotta területté nyilvánították Nyu- gat-Bengália egyik ősi városát. Hatszázezer főt részesítenek kötelező védőoltásban. Attól tartanak, hogy a kolera to­vábbterjedhet az országban. Az idei súlyos indiai ár­víznek eddig már több mint 1500 áldozata volt és mint­egy 115 millió dollár értékű anyagi kárt okozott. Katonák folytatják Uttar Pradesh ál­lam árvíz sújtotta lakóinak ki­telepítését, amelyet azonban a Gangesz folyó erős áradása tovább nehezít. Eddig 25 kolerás megbete­gedést észleltek Indiában, ahol az évszázad legsúlyosabb árvize pusztít. A központi kor­mány oltóanyagot küld Nyu- gat-Bengáliába és Uttar Pra­desh államba, oda, ahol leg­inkább fenyeget a járvány. Az árvízhelyzet jelenleg Uttar Pradeshben és Bihar államban a legválságosabb. Biharban egyes területeket az idén nyáron már harmadszor önt el a víz, s egyedül ebben az államban 112 halálos áldo­zata van a természeti csapás­nak. 800 ezer hektár került víz alá. Malda és Murshidabad kör­zetében — a bangladesi határ mentén — a Gangesz folyó vízszintje tovább emelkedik. Mintegy 50 ezer ember vált hajléktalanná Bangladesben, miután nyugat-radzssahi kör­zetében kilépett medréből a Mahananda folyó. A tragédiát növeli, hogy a mostani haj­léktalanok közül sokan csak nemrégiben tértek vissza la­kóhelyükre egy előző áradás után. A Mahananda árhulláma egy méterrel haladja meg a kritikus szintet. Bangladesnek ezen a részén mintegy 150 falut sújtottak a legutóbbi áradások. 2 NCGRAD - 1978. szeptember 14., csütörtök Elkeseredett utcai harcok folynak Nicaragua nagyváro­saiban a sandinista nemzeti felszabadítási front és a So­mozát támogató nemzeti gár­da alakulatai között. A felke­lők továbbra is tartják állá­saikat, annak ellenére, hogy Somoza elnök keddi sajtóér­tekezletén a kormányerők si­kereiről számolt be. A legújabb hírügynökségi jelentések szerint a felkelők változatlanul ellenőrzésük alatt tartják Chinandega vá­rosát. Masayát és Leónt a kormánycsapatok körülzárták. A diktátorhoz hű erők akadá­lyozzák a lakosság víz- és élelemellátását. Masayában megszűnt az áramszolgáltatás. Az égő város utcáin heverő holttestek járványveszéllyel fenyegetnek, mivel a Vöröske­reszt megbízottait sem enged­ték be a városba. Szemtanúk szerint a harcok elől polgári lakosok ezrei menekülnek Costa Ricába és Honduras­ba. Mint már jelentettük, ked­den nicaraguai repülőgéoek Costa Rica.i területeket bom­báztak, s a Somoza-rezsim csa­patai „a gerillák üldözése” ürügyén behatoltak a szom­szédos közép-amerikaf ország területére. Rodrigo Carazo, Costa Rica elnöke, a határra indult, hogy személyesen ta­nulmányozza a nicaraguai tá­madás következményeit. Kö­zölte, hogy erélyes tiltakozást juttatott el Nicaraguához a provokáció miatt, és utasította washingtoni nagykövetét, hogy kérje az Amerikai Államok Szervezetének sürgős összehí­vását * Ernesto Cardenal lelkész, a nicaraguai ellenzéki mozgalom egyik prominens képviselője, „a tizenkettők csoportjának” tagja, kedden San Jóséban el­hangzott nyilatkozatában azzal vádolta Carter elnököt, hogv Salvadorból és Guatemalából zsoldosokat küldött Nicaraguá­ba. Mint közölte, hétfőn ösz- szesen 300 zsoldos érkezett Nicaraguába. Az ellenzéki ve­zető elmondotta: Somoza uta­sítást adott a sandinisták ki­irtására, ami egyet jelent az­zal, hogy tömegmészárlást akar kezdeni. Somoza diktátor keddi saj­tóértekezletén beismerte, hogy hadseregének alakulatai és reoülőgépei behatoltak Costa Rica-i területre. A helyzetet úgy ítélte meg, hogy a har­cok a nemzeti gárda győzel­mével rövidesen véget érnek, s azzal fenyegetőzött, hogy katonái „nem kegyelmeznek a lázadóknak”. (MTI) LÉLEKHARANG SZINTE HALLHATÓAN Özönlenek, zúdulnak a nicaraguai fővárosból, Managuá- ból vagy a szomszédos országokból keltezett hírek. A világ figyelemmel, együttérzéssel és részvéttel kíséri a kis latin­amerikai köztársaságban zajló drámai eseményeket. A jelen­tésekből számos olyan város neve bukkan elő, amelyekről eddig alig hallottunk: a fővároson kívül kemény harcok folynak Leónbari, Masayában, Chinandegában és más hely­ségekben. Az embernek óhatatlanul eszébe jut egy amerikai lap néhány nappal ezelőtti tudósítása, amelynek fogalmazása nehezen feledhető. Így hangzott: „úgy tűnik, Nicaraguában bekövetkezett az az állapot, amelyet az jellemez, hogy az elkeseredés már nagyobb, mint a félelem”. Valóban: a jelek szerint ez a dolog lényege. Gondoljunk csak bele — olyan országról van szó, amelyben egészen mostanáig — az ame­rikai monopóliumok és kormányszervek segítségével — ke­gyetlen terrorral hosszabbította meg újra és újra életét az egyik klasszikus típusú, önmagát már régen túlélt diktatú­ra, nem egyszerűen „a felső tízezer”, hanem gyakorlatilag egyetlen család uralma. A rezsim terrorból és fegyverekből épített gátat a la­kosság gyűlölete ellen. Igazuk lett azoknak, akik azt jósol­ták, hogy ez a gát a sandinisták emlékezetes, parlament el­leni támadásával végleg és visszavonhatatlanul átszakadt. Végleg és visszavonhatatlanul? De hiszen éppen arról áradnak a jelentések, hogy a kormány amerikai fegyverek­kel ellátott elitcsapatai mindenütt folytatják a vérengzést, sőt áttörtek a szomszédos Costa Ricába is, felidézve ezzel egy területileg szélesebb konfliktus veszélyét. Igen, katonailag még nem dőlt el a csata Nicaraguában, politikailag azonban a jelek szerint igen. Washington per­sze most is irtózik attól, hogy a nicaraguai nép fegyverrel seperje el hóhérait, mert tudja: egy' ilyen fejlemény követ­kezménye csaknem biztosan olyan kormány megszületése lenne, amely nem felejti el az USA áldatlan szerepét So- mozaék országlásában. Az Egyesült Államoknak jobban tet­szene, ha a diktátornak most még sikerülne helyreállítania a „rendet , aztán találni majd valami Washingtonnak megfelelő „politikai megoldást”. Ez azonban nem változtat a hosszabb távú lényegen. A lényeg pedig az, hogy Nicaraguában nemcsak az utcákon he­verő temetetlen holtak felett szól messze hallhatóan a lé­lekharang, hanem — történelmi értelemben — a diktatúra felett is. Harmat Endre Hazaérkezett a KNOK-bő! a magyar párt- és kormányküldöttség Szerdán hazaérkezett Phen- janból^a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Szekér Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével részt vett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. A delegáció tagja volt Varga István, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, ha­zánk KNDK-beli nagykövete- A küldöttséget fogadta Li Dzong Ok, a Koreai Munka­párt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK közigazgatási tanácsának elnöke. Unbon- ban, a Koreai—Magyar Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben nagygyűlést rendeztek, amelyen felszólalt Szekér Gyula is. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezető­je és Roska István külügy­miniszter-helyettes fogadta. Jelen volt Kin Ze Szűk, a KNDK budapesti nagyköve­te, valamint Leonyid Jago- dovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének taná­csosa is. (MTI) Szovjet—indiai külügyminiszteri tárgyalások Szerdán folytatódott a szov­jet és az indiai külügyminisz­ter eszmecseréje. Atal Bihari Vadzspaji a szovjet kormány meghívására hétfő óta tartóz­kodik hivatalos baráti látoga­táson a Szovjetunióban. Andrej Gromiko és Atal Bi­hari Vadzspaji szerdán szá­mos időszerű nemzetközi problémát vitatott meg. A kölcsönös egyetértés és együtt, működés szellemében lefolyt találkozón megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fegy­verkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés problémáinak. Az indiai diplomácia veze­tője ebédet adott szovjet kol­légája tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden a két külügyminiszter pohárköszön­tőt mondott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents