Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
Később, de nem későn Énekelnek a hévízi őspark elegáns gyógycsendjében. Archaikus dallam száll együtt a kénes gőzzel a harkányi fürdő- medencéből. Valami régen hallott, ismerős dal egy madárról, amely fészkére talált. Mi dolgunk vele. A gyógyfürdők úgymond finom közönsége azonban felfigyel. A külföldiek valami egzotikus „ungarisches" programot sejtenek. És nem is tudják, mennyire igazuk van. Legfeljebb annyiban tévednek, hogy ez nem egyszerűen szórakoztató program, és főként nem nekik szól. Az értő, hazai törzsgárda-közönség hamar átlátja a helyzetet és legyint: semmi csak megint egy falusi tsz-ki- rándulócsoport. Mindössze. És mint a szegény rokonokat kicsit még szégyellik is a nótát., Kínlódva hallgatják a dalt, amely a párját kereső madárról szól, de amely mégis más hírt hoz. Azt mondja, hogy eljöttek az új tulajdonosok, hogy még mindig vannak-új birtokbavevők. Akik nem a fürdőhelyek, idegenforgalmi központok, kulturális centrumok, múzeumok, színházak, képtárak elegáns, hűvös rendjét, hanem a friss élmény keltette örömet Ismerik. És' érzéseiknek nem tudva, nem akarva buta korlátot szabni, csöndben dalra fakadnak a meleg vízben. Ki nem látott volna manapság történelmi nevezetességek, múzeumok, képtárak, kiállítások bejárata előtt csoportosuló, fekete ünneplőoe öltözött embereket. Férfiakat, akik sötétkék ruhát és fehér inget vettek fel egy kétnapos IBUSZ-kirándulás kedvéért, akik ijedten kerestek biztonságot, kapaszkodót egy üveg jól ismert Kinizsi sörben, és akik hasztalan küzdenek az álmosság ellen a színházi előadás harmadik felvonása közben. " Szégyellik, vagy furcsállják még maguk is, hogy köztünk vannak. Az értők, a kerítésen belül levők, a viselkedők között. Pedig tudhatnák már, hogy ők vannak otthon. Mindenütt. Mert a film nem, pontosabban, nem elsősorban a premiervetítés vájt fülű közönségének készült. Mégis, a sután topogó, a sörösüvegért körbetekintő, az áhítatosan dalra fakadó emberek ezrei — ha hivatalosan nem is —, de valami magángőg miatt néha még másodrendű vendégei a pihenésnek és a kultúrának. Tavaly a Balatonnál 14 százalékkal többen fordultak meg mint tavalyelőtt. Hazaiak. Tudom, ebben elsősorban az eltöltött éjszakák száma és a fürdőzők tömege a lényeges. Ám azt is tudom, hogy a tizennégy százalék javulás mögött olyan rétegek is vannak, amelyek eleddig hogy, hogy nem, elzárták magukat a lehetőségtől. A pihenéstől, következésképpen a művelődés bizonyos lehetőségeitől is. öröklött, múltból cipelt szempontok, szemléletek miatt maradtak távol, és ezt a mai közeledésünket is — a hivatalos hívó szón túl — mit tagadjuk, sokan idegenkedve szemlélik. Kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek? A fészkét megtaláló madárról dalolok, a sután, vagy gátlásaikkal küzdve éppen harsányan viselkedők. Oda .állnak mellénk, akik alkalmasint azt hisszük, hogy hajdani önmagunkkal kifogytak a kezdők, akik a korábban érkezők felsőbbrendűségével bámuljuk a később, de nem későn érkezőket. Egyszer egy helytörténeti pályázat eredményhirdetésére voltam hivatalos. Az ünnepélyes alkalomra minden pályázó meghívót kapott. El is jött mindenki. Sötét ruhában, fehér ingben, csöndesen cigarettázva, ismerőst keresve és találva o hallban várakoztunk, ahogy ez szokásos egy díjkiosztón. Csak egy falusi asszony álldogált egyedül a fal mellett. A rendező el is kérte tőle a meghívóját. Egyedül tőle kérte el, mert ruházatából, megjelenéséből úgy vélte, hogy eltévedett a néne. Nos, nem a néni, hanem a rendező tévedett. Történetesen ez a falusi asszony nyerte a pályázat eiső díját. A rendező talán azóta már tudja, hogy szégyellnie kell magát. , Miskolczi Miklós I Fáklyaismertető A Fáklya szeptember 24-én megjelenő 18. száma gazdagon illusztrálva mutatja be az orosz népi miniatúra-festé- szet, az úgynevezett palehi-dí- szítés jellegzetességét. Ugyancsak képes riport ismerteti meg az olvasót a jól gépesített és minden tekintetben korszerű Gigant nevű kolhozzal. A KGST-tagországok valuta- és hitelgazdálkodásáról gazdasági elemző írás szól. Képes riport kíséri nyomon az Abház ASZSZK területén a szovjet alpinisták kalandos útját, elénk tárva a táj csodálatos szépségeit. Különféle információk között a lap tudósít a csepeli munkások és szovjet kollégáik baráti kapcsolatairól, a tudomány és a technika újdonságairól, valamint a szovjet közélet híreiről. Ebben a számban is található orosz nyelvlecke, keresztrejtvény, filmelőzetes és ismerteti a lap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának programjait. Filmforgatás Nógrádban „Harcmodor” (összefogás) címmel Nógrád megyében forgatja legújabb filmjét Dárday István, a Magyar Televízió és a Dialóg Filmstúdió koprodukciójában. A „Jutalomutazás” és a „Filmregény” című nagy sikerű filmek rendezője ismét dokumentarista megjelenítésben vizsgál társadalmi problémákat, ezúttal egy szociális otthon létesítése kapcsán. A forgatókönyvet a rendező Szalai Györgyivel közösen írta. A film két operatőre Kol- tai Lajos és Pap Ferenc, szereplői civilek. Kongresszusra készülnek r Ez év őszén tartják Budapesten a szlovák és a német nemzetiségi kongresszusokat. A nagy eseményeken Nógrád megyét is képviselik szlovák, illetve német ajkú küldöttek. A küldöttválasztó gyűlések — kibővített nép- frontbizottsági ülések, illetve falugyűlések formájában — a héten kezdődtek meg a megyében, a nemzetiségi községekben. Már megválasztották a küldötteket Bokoron, Pat- varcon, Szügyben és Legén- den. A küldöttválasztó falugyűlések döntő többségére a következő héten kerül sor. Nógrád megyét a nemzetiségi kongresszuson huszonnégy Küldött képviseli, ebből huszonhárom szlovák, egy pedig német nemzetiségű. Iskola és diákotthon A legfontosabb tennivalók között tartották számon az/ idén Pásztón, a Nógrádi Sándor-lakótelepen épülő tizenkét tantermes általános iskolát, a hozzátartozó kétszáz férőhelyes kollégiumot, valamint a testedzést biztosító tornaterem építését. A kiviteli tervek idejében elkészültek. Az építési terület kialakítása részben már megtörtént, az év végére — várhatóan — a teljes építési terület rendelkezésére áll a kivitelezőknek. Így jövőre a munkálatok megkezdődhetnek. A tanács felmérése alapján a kivitelező 1981-ben adja át az épületeket. A beruházás jelentőségét jelzi, hogy a cserháti kisközségek felső tagozatos tanulóinak elhelyezése ezekben a létesítményekben megoldható. Tanya (Révész Napsugár rajza.) Még’ nem as igazi A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában négy pártalapszervezetben választottak kulturális felelőst a Központi Bizottság művelődéspolitikai határozatának megjelenése után- A négyből mindössze egy maradt a helyén. Az indokok, amelyet a gyáriak soroltak, egytől egyig elfogadhatók- Az egyik új munkaterületet kapott. A másik tagja lett a párt nagyüzemi végrehajtó bizottságának. A harmadikat pedig alapszervezeti titkárnak választották és most egyéves pártis’-oHn tanul. Kecskés József, a párt nagyi; emi végrehajtó bizottságának agitációs-propaj.anda felelőse ugyanakkor azt sem titkolta: az alapszervezeti kulturális felelősök pótlása ugyan megtörtént, de egyik alapszervezetben sem volt könnyű. X — Ügy kezdődött, hogy senki sem tudott semmit! Aztán a városi pártbizottságról hívtak bennünket, hogy eligazítsanak. A tanácsok? Segítsük a szocialista brigádok kulturális vállalásait, szervezzük a kihelyezett általános iskolai osztályokat..Csakhogy Sándor István, az öntödei alapszervezet kulturális felelőse külön kérés nélkül is megteszi mindezeket. A vállalat hatszoros kiváló brigádjának vezetője. A gyárban az a hír járja róluk, hogy munkájuk megítélésénél a versenybizottságnak nem kell megértőén behunyni az egyik szemét. Nemcsak a gazdasági, a kulturális vállalásaikat is becsülettel teljesítik. De a gyárban több ilyen brigád is van- A Feoktyisztov brigád, amelyet Sándor István irányít, még másik két közösséget is segített. Közülük az egyik a vállalat kiváló brigádja lett A másik csak azért maradt el tőlük, mert a brigád néhány tagja nem fejezte be annak idején az általános iskolát. — A mi brigádunk a gazdája a gyárban a munkásgalériának. Czinke Ferenc tiszteletbeli brigádtagunk..' Általános iskolai kihelyezett osztályokat szervezünk, mestervizsgára buzdítjuk a fiatalabb munkásokat..- Rendezvényeink- tehát vannak, nem is rosz- szak. De valahogy a folyamatos kulturális nevelő munkában vagyunk még gyakorlatlanok- Emiatt a kulturális felelősök is csak nehezen találják meg helyüket az alapszervezetben... Sándor István is gyakran érzi magát amolyan Jolly Jookemek. Ha a titkárt kell helyettesíteni, neki szólnak. Amikor az agitáció és propagandamunka felelőse hiányzik, ő áll a helyébe. Talán csak a nőfelelőst nem helyettesítette még az alapszervezetben— A kulturális nevelő munka egész munkást kíván az alapszervezetben. Mert csak arra hivatkozni, hogy pártvezetőségi ülésen, taggyűléseken beszélünk a közművelődés-politikai határozatról, ismerjük a közművelődési törvényt, úgy gondolom kevés. Sok mindent kell tennünk azért, hogy a határozatból, a törvény betűiből valóság legyen... X A személyzeti osztályon tablót nézünk, a szakközépiskolát végzett dolgozók képeit. Közülük az egyik Kovács Károly, a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg pártalapszervezeté- nek titkára. Nemrég még ő volt a kulturális felelős- A kérdésre ő sem emlékszik szívesen. Senki sem mondta, merre induljon, mit csináljon. Azért nem sokáig tétlenkedett Kapcsolatot keresett és talált a szakszervezeti bizottság, a KISZ-alapszervezet kulturális felelősével, az alapszervezeti agitációs és propagandafelelősével. — Arra gondoltam, hogy valakinek csak össze kell fogni a munkát. A Központi Bizottság határozata sem csak a kulturális felelős gondjává teszi a munkásművelődést- Egyformán ügye ez a párt-, a szakszervezetben, a KISZ-alapszervezetben dolgozó kommunistáknak... Munkájuk így sem egyszerű. A munkaidő alatt, az ebédidőben rendezett rendezvények látogatottak. A műszak végeztével már nehezebb visszatartani a bejárókat. Azért volt néhány jó kezdeményezésük. Kiállításokat, előadásokat szerveztek. Vitát a faliújságon közéletünk fonákságairól. Letéti könyvtár szervezését is megkezdték a gyárrészlegben. Később kiderült, hogy nincs megfelelő hely a könyvek számára. X Sándor Miklós, az öntöde I-es pártalap- szervezetének titkára. A fizikai munka itt a legnehezebb, a munkakultúra talán itt a legalacsonyabb a gyárban. Az itt dolgozó betanított és segédmunkások majd háromnegyede a környező községekből, de legalább harminc településről jár Salgótarjánba nap mint nap- A párttitkár nem szépíti helyzetüket: — Emellett a közművelődés viszonylag új területe a gyári pártmunkának. Nincs nagy múltja és mitagadás, elképzelésünk is kevés, hogyan csinálhatnánk a mostaninál jobban. Egy-másfél éve lehet, hogy az alapszervezet taggyűlésen összegezte a művelődéspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatait. Pártcsoport-beszélgetésekről, vezetőségi ülésekről, taggyűlésekről esett szó, amelyeken a határozat, vagy annak egy részterülete volt a téma. Számokat soroltak, hogyan emelkedett a politikai és a szakmai oktatásban résztvevő munkások száma. Végül is kiderült, hogy a pártalapszervezet nem tudta igazán kézben tartani, folyamatossá tenni a kulturális nevelő munkát. A gondunk tulajdonképpen kettős- Változtatnunk kell azon a szemléleten, hogy ha a művelődésről esik szó, a legtöbbünk fejében megjelenik az iskola, a tanfolyam, a tanuló munkás. Tovább kell keresnünk a folyamatos művelődés leghatásosabb módszereit. így talán gyorsabban formálódik bennünk is, a valóságban is a művelt, az önmagával és a másokkal is igényes, a közügyekhez értő, érdeklődő ember. Próbálkozásokról beszél, amelyek sikeresek voltak és olyanokról is, amelyek kudarcba fulladtak az érdektelenség, a szervezetlenség miatt. Azért ha lassan is, csak szűkül azoknak a köre, akik nem fejezték be az általános iskolát, vagy szakma nélkül álltak munkába az öntödében. A szakmunkások közül ketten mestervizsgát tettek az idén. Igaz, ez még nem mindenkinél belső igény kérdése- Még sok a fülbesúgás, az ösztökélés. — Szóval mindez még nem az igazi, sokkal több a lehetőségünk, mint amennyivel valójában élni tudunk. X A gyári művelődési bizottság munkájának egyik irányítója Angyal Andor, a személyzeti osztály vezetője. — A bizottságnak inkább jövője, mint múltja van — mondja. — Jó fél éve alakult és arra törekszünk, hogy összehangoljuk azt a sokirányú tevékenységet, amelyet a különböző szervek, szervezetek tesznek a munkások művelődéséért... A művelődési bizottság összetétele — a társadalmi, a tömegszervezetek képviselői kaptak helyet benne —, programja egyaránt ezt jelzi- A politikai és szakmai képzés, a szocialista címért küzdő brigádok segítése, támogatása az elsők között található a feladatok sorában. Nem véletlenül! A gyár mintegy két és fél ezer dolgozója között nyolcszázan vannak, akik nem fejezték be az általános iskolát. Márpedig szakmát tanulni, elsajátítani a korszerűsödő technikát, technológiát, egyáltalán elindulni valamerre, alapok nélkül roppant nehéz. — Minden évben kihelyezett általános iskolai osztályokat szervezünk a gyárban. Most, az előkészületek során is mindenkivel beszélgettünk, aki csak számításba jöhetett. Az alapszervezeti vezetőségek, a kulturális felelősök segítettek a meggyőzésben.-. A kulturális felelősökkel azonban nincs tervszerűen irányított kapcsolata a művelődési bizottságnak. Egyegy nagyobb akciónál, rendezvény előkészítésénél kérik csupán a segítségüket. Milyen kár! Hiszen végiggondolni sem kevés azokat a lehetőségeket, amelyektől eddig megfosztották magukat X Kecskés Józseffel összegezzük a gyári beszélgetések, a kulturális felelősök munkáját, tapasztalatait — Mindössze négy alapszervezetben választottunk annak idején kulturális felelősöket, kísérleti jelleggel.-. Az eddigi tapasztalataink? Nem a legjobbak. Erről azonban éppen a kulturális felelősök tehetnek a legkevésbé... Példákat citál, amelyből könnyen kitűnik, hogy a pártalapszervezetek, de a nagyüzemi pártbizottság is rendszeresen tájékoztatja, eligazítja a tennivalók között valamennyi reszort felelősét. A kulturális felelősök azonban itt is, ott is kiestek a látószögből— Talán ha valamennyi alapszervezetünkben van kulturális felelős, kénytelenek vagyunk figyelni rájuk. A lényeg azonban még sem ez — mondja elgondolkodva Kecskés József. — Mi is tájékozatlanok voltunk, nem tudtuk mire is buzdítsuk, mire ösztönözzük őket, hol kérjük a segítségüket, s miben segítsünk nekik... A nagyüzemi pártbizottság, a pártalapszer-. vezetek az összegyűjtött tapasztalatokat most megpróbálják hasznosítani- Néhány intézkedés már eddig is született- Sokat várnak többek között a kulturális kérdések tanfolyamától, amelyek iránt nemcsak az alapszervezeti tisztségviselők, de a párttágok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. — Szeretnénk, ha valamennyi párttítká- runk, a pártvezetőségi tagok, a kommunisták jól értenék, hogy a kulturális nevelő munka éppen olyan fontos része az alapszervezetek tevékenységének, mint a nőpolitika, az ifjúságpolitika, az agitációs és propagandamunka... Hogy a termelés, a munka, a művelt munkás összetartozó fogalmak..De ez már nemcsak a tanfolyam, sokkal inkább a napi gyakorlat dolga. Vincze Istvánné Indul a KISZ-politikai képaéti év lilSZ-propitgandísfák megyei tanácskozása A KISZ-politikai képzési év gattak meg az előttük álló amelyet a nyitófoglalkozáso- szeptember második felében feladatokról, az előkészítő kon kapnak kézhek a körök kezdődik és a jövő év májú- munka tapasztalatairól. részvevői. Felhívták a figyelsáig tart. A képzési év sike- A tanácskozáson szó esett met a KISZ-en kívüliek béré érdekében jó tervezésre, a beiskolázásokról, az utóla- vonására és az ifjúságmozgal- előkészítésre, folyamatos gos egyeztetések fontosságé- mi pályázatok szélesebb köszervező munkára- és sok ról, a sorra kerülő városi-já- rű elterjesztésére is. Az egyéb feladat teliesítésére van rási propagandista konferen- MSZMP Nógrád megyei Bi- szükség. A KISZ-politikai ciákról. A jelenlevők mégis- zottságán megtartott tanácsképzést irányító felelősök, ve- merték az új tananyagokat, kozás szekcióülésekkel zárult, zető propagandisták a minap megyei tanácskozáson vettek ] T " — részt, ahol tájékoztatást hall- | NÓGRÁD - 1978. szeptember 10., vasárnap i
