Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

Egy űf munkahely ára r HOGY MIBE KERÜL egy Új munkahely létesítése, erre voltaképpen roppant egyszerű a válasz; el kell végezni bi­zonyos számításokat, s kiderül, hogy ennél és ennél a beruhá­zásnál — új gyár, vagy üzem­rész építésénél — ennyibe és ennyibe kerül, vagy került az a bizonyos új munkahely. A beruházási gyakorlatban — feltehetően — végeznek is efféle számításokat... Hogy milyen áron lehet és szabad egy új munkahelyet létesíte­ni, erre megint csak könnyű a válasz; egy már meglevő munkahely megszüntetése árán, vagy legalábbis annak tudomásulvételével, hogy min­den új gyár, minden új ter­melőrészleg a már meglevők munkaerőgondjait súlyosbítja. Nem lehet másként! Közhely, hogy munkaerőhi­ány van- A közgazdászok és demográfusok ezzel kapcso­latos megállapításai nem túl­ságosan biztatóak. A férfiak foglalkoztatásában elértük a demográfiailag lehetséges maximumot, a nők foglalkoz­tatásában pedig azt a lehetsé­ges felső határt, amelyet rnár nem léphetünk át annak ve­szélye nélkül, hogy másféle társadalmi gondjaink ne sú­lyosbodnának. Röviden: a je­lenlegi ötéves tervidőszakban legfeljebb 50—60 ezer főnyi növekedés lehetséges a mun­kaerőmérlegben, s a távlati előrejelzések sem biztatnak semmi jóval. A következő 15 évben 100—120 ezer új mun­kavállalóval számolhatunk, ez pedig jószerével arra is kevés, hogy a munkából kiörege­detteket pótoljuk, arról nem is beszélve, hogy az új mun­kahelyeket megfelelő létszám­mal lássuk el. (Egyik példa a Dunaújvárosban épült hul­lámvertikum; üzembe- lépése nem kis munkaerő-veszteséget, okozott a város egyéb üzemei­ben.) Némi logikai ugrással az iménti tényekből arra a kö­vetkeztetésre is juthatunk, hogy a célszerű beruházási te­vékenység ma már nemcsak pénzkérdés. Nem az a baj, hogy kevés a pénz, sokkal in­kább az, hogy a beruházási te­vékenységnél figyelmén kí­vül hagynak egy sor olyan meghatározó tényezőt, ame­lyek végül is összegeződnek és gyakran kérdésessé teszik az egész beruházás célszerűsé­gét, gazdaságosságát,1 illetve csak nehezen kivédhető fe­szültségeket okoznak a gazdál­kodás egyéb területein. A MUNKAÜGYI SZAK­EMBEREK régi gondja, hogy egy-egy beruházás elhatározá­sánál nem kérdésük meg őket, vagy ha — csak az idevágó ren­delkezések miatt — igen, ak­kor véleményüket nem veszik figyelembe. A jó másfél év­tizede föllángolt vidéki ipar- telepítés talán egészen más­ként alakult volna, ha a te­lepítendő gyárakért, üzemek­ért versengő kisvárosok és községek nem feledkeztek vol­na meg arról a roppan egy­szerű tényről, hogy a nagy harcok árán megszerzett „ipar” épületek és gépek mel­lett „iparosokat”, embereket, munkaerőt is követel. Igaz; az ipartelepítés ma már, ebből a szempontból is megfontol­tabban történik, ám nem mondható el ugyanez az egész beruházási gyakorlatra. S ahol szakítottak az eddigi rossz gyakorlattal, s megpró­bálják az új létesítmények telepítésénél reálisan szám­ba venni a rendelkezésre álló munkaerőt, még ott is fenye­get annak veszélye, hogy fi­gyelmen kívül hagyják az új létesítményeknél törvénysze­rűen gyakoribb és nagyobb mérvű munkaerőmozgást- Ez­zel bizony jobban kellene szá­molni, mint a már kialakult tradíciókkal és munkásgárdá­val rendelkező munkahelye­ken (ahol — mellesleg — szintén nem alacsony a mun­kaerőmozgás mutatószáma...). Igen ám, de gyakran olvasni, hallani, hogy olyan népgazda­sági ágak fejlesztésére van szükség, amelyek jelentős lét­számtöbbletet igényelnek; hogy csak egy példát említ­sünk: ilyen a szolgáltatóipar. Fejlesztésének nem szabhat határt az, hogy a munkaerő- források beszűkültek- Vagy­is: ha mai körülményeink kö­zepette egy-egy különösen fon­tos ágazatot fejlesztenünk kell, akkor másutt meg kell találni a munkaerőt felszaba­dító fejlesztések módszereit. Másképpen fogalmazva: az ágazati struktúra átalakítá­sának egyes elemei nagy se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-kereslet mérsék­lődjék; az iparon belüli be­ruházás-politika, a műszaki fej­lesztésekre való törekvés min­den módon való elősegítése azzal jár, hogy a nagy lét­számot — és a nagy létszám- tartalékokat — lekötő ágaza­tok csökkenthessék a munka­erő iránti igényeiket, ily mó­don teremtve meg más, lét­számigényes ágazatok erőteljes fejlesztésének lehetőségeit. ÉS MÉG VALAMIT: ha­zánkban — érthető módon — sérthetetlen elv a teljes fog­lalkoztatottság fenntartása. Am a teljes foglalkoztatottság fenntartására irányuló törek­vések nem azonosíthatók a jelenlegi feszült helyzet kon­zerválásával, esetleg a fe­szültségek további növelésével. Sokkal inkább kellene töre­kedni a teljes foglalkoztatott­ság olyan formájának meg­valósítására, amely a munka­helyek és a dolgozók számá­nak egyensúlya alapján jönne létre­V. Cs. Remény még van... Mi épült, mi épül Salgótarjánban ? Lemaradás a célcsoportos lakásépítésben A pénzügyi mérleg pozitív — Hatékonyabb intézkedések Salgótarján ez évi fejlesz­tési tervének és fenntartási költségvetésének első féléves teljesítését értékelte legutób­bi ülésén a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az erről szóló jelentést és a határoza­ti javaslatokat a vb elfogad­ta. Mi épült, s várhatóan mi épül még az idén a megye- székhelyen, miként teljesíti a város a lakásépítési tervét, milyen a pénzügyi egyenleg — ezekre és még egy sor fon­tos, a város életét, fejlődését érintő kérdésekre kértek és kaptak választ a testület tag­jai. Múlt év májusában — per­getjük vissza az eseménye­ket Kecskés Sándorral és La­katos Józseffel — adták át az építkezéshez a munkate­rületet, október végén már cölöpözték az alapokat, már­ciusban elkezdődtek a szer­kezetszerelési munkák. Kis- terenyének Nagybátony felé eső szélén ugyan magasra pi- roslanak már a Salgótarjáni Kohászati Üzemek leendő új gyárának acélszerkezetei, amúgy mutatós is, csak egy baj van: a december végére tervezett átadásig négy hó­nap van hátra. — S ez — úgy tűnik — kevés. Pedig, bizonygatja Lakatos József, az SKÜ műszaki el­lenőre, aki amolyan minde­nessé kényszerült itt: szervez, irányít, végez művezetői, épí­tésvezetői munkát is, ők, a beruházók igazán mindent megtettek eddig az építkezés ütemének gyorsítására... Hogy „behozzák” a tétlenül töltött napok okozta lemaradásokat. Ami, sajnos tény. A kivitelezésben másfél hónappal előbbre kellene len­niük. méter alapterületű csarnok tervezésében részt vett tizen­hat (!) cég egyikén-másikán múlik. Ám ez még mindig csak ;— hagyján. Nagyobb baj, hogy a jó néhány ország­ból összeválogatott gyártógé­pek alapjait csak azok be­érkezése után tudják lebeto­nozni, mert a külhoni válla­latok, lehet: üzleti megfonto­lásból, vagy más okok vé­gett, dokumentációt előre nem szolgáltatnak. Igaz, ezt a munkát nagyon is közeli közreműködő: az egyik legjelentősebb alvállal­kozó, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat is hátrál­tatja. — Jelentősen lemarddtak a tetőszigetelési, -fedési munkákkal, s hiába előkészí­tett alatta a munkaterület, ha munkavédelmi okokból más — egyébként az építkezés szem­pontjából jelentéktelen — he­lyekre kell a dolgozókat át­csoportosítani — bosszankod­nak beszélgetőpartnereim. Lakatos József még máson is, minek végkicsengése, hogy: ha nem hátráltatta volna az eddigi munkát olyan nevetség­számba menő akadály, mint homok- és mészhiány, már előbbre tartanának. Hát még ha a megyei nagyvállalat is bírta volna az általa elvál- laltakat... De hát nem, s így a kény­szer szülte, harmincegy fős kohászati „rohambrigád” vé­gez helyettük jó néhány mun­kát. Maguknak kérték el a porta és a mérlegház építé­sét, s délutánonként, vagy gyakran a reggeli órákban is KISZ-fiatalok jelentős erői segítenek be a kivitelezőknek. A napokban már hat nagy építő- és szerelővállalat több mint kilencven dolgozója munkálkodik a kohászati üzemek új beruházásán. Ott- jártunkkor serényen, szerve­zetten. Az idő azonban sür­get, mert az egyébként — nem mentségként felhozva! — igen-igen szűkre szabott „át­futás” kevés lesz decembe­rig. Kész gyár helyett újabb remény pedig — kevés... Karácsony György A LAKÁSBERUHÁZÁS HELYZETE A fejlesztési alap bevételi tervében az idén több mint 237 millió forint szerepel. En­nek az összegnek csak 30,5 százalékát teljesítette a ta­nács, elsősorban a lakásépít­kezések területén bekövetke­zett lemaradások miatt. Ugyanakkor az eredményes adóbeszerzés következtében a lakossági községfejlesztési hozzájárulás, több mint hat­van százalékban már az első fél évben teljesült. Lényeges a lemaradás a bevételi terv­hez képest, például az út- és közműfejlesztésben, s ennek elsősorban az az oka, hogy igen gyakori a lakossági hoz­zájárulások fizetésénél a mél­tányosság nyomán létrejött két-, illetve ötéves törlesztési lehetőség. Valamennyi bevételt te­kintve azonban megállapít­ható, hogy a tanács saját és megosztott bevételeinek telje­sítése mintegy 45 százalékos, s így az éves szinthez mér­ten is kedvező. A lakásberu­házásokban számos gond ne­hezíti a tanácsi gazdálkodás eredményességét. A városban az idén 326 célcsoportos la­kás átadását és 28 kolóniala­kás pótlását tervezték, ugyan­akkor az épülőben levő lakó­telepeken eddig 150 célcso­portos lakás átadásával lehet számolni. Ezek közül 83 át­adása azonban a következő hetekben, hónapokban történ­het csak meg. A Beszterce-, és a Gorkij-lakótelepen né­hány lakóépület határidő előtt került ugyan átadásra, ám összességében már most lát­ható, hogy a városban a ter­vezetthez mérten kevesebb célcsoportos lakást, tudnak átadni az idén. Alacsony az alépítményi munkára terve­zett pénzügyi felhasználás is, különösen a Beszterce-lakóte- lepen, a kivitelező NÁÉV ka­pacitáshiánya miatt. Az ez év­re tervezett 28. gorkij-telepi kolóniapótló lakás építése, hi­ányos tervdokumentációk és egyéb okok miatt jelentős ké­séssel történt csak meg. Mi­után ott jelenleg még csupán a terület-előkészítésnél tarta­nak, ez évi lakásátadásra nem lehet számítani. A végrehajtó bizottság utasította a mű­szaki osztály vezetőjét, hogy az építési jellegű feladatok teljesítése érdekében tegyen hatékonyabb intézkedéseket és azok eredményéről a szep­temberi vb-ülésen számoljon be. KÉSNEK AZ ALVÁLLALKOZÓK A városban más beruházá­sok területén vegyes képet mutat a jelenlegi helyzet. A 12 tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép- iskola kiviteli terveit kifizet­te a város és lefolytatták a szükséges területkisajátítá­sokat, kártalanításokat is. Teljessé vált az ifjúsági és művelődési ház ellátása, ugyanakkor a salgóbányai if­júsági, kiránduló- és üdülőtá­bor építkezései szünetelnek. Jól halad a déli szennyvíz­főgyűjtő építése. Lelassult a Mérleg úti kereskedelmi épü­letegyüttes építése, ahol októ­ber végéig meg kellene tör­ténni az MNB és az autós­szakbolt átadásának is. Ott az alvállalkozók késedelmes munkája okoz gondokat. A lemaradások csökkentése, megszüntetése érdekében a városi tanács illetékes osztá­lya — az idén már másod­szor —, augusztusban, vala­mennyi kivitelezővel és a be­ruházási vállalattal egyezte­tő tárgyalásokat folytatott. A megállapodásokat jegyző­könyvbe foglalták, s állandó a kapcsolat a késedelmesen, vagy hiányosan dolgozó ter­vezővállalatokkal — a mun­ka gyorsítása, javítása érdeké­ben. A tanács megítélése sze­rint azonban, ennek ellenére sem megfelelő például a NÓGRÁDTERV munkája. Problémákat okoz a VÄTI is, ezért keresik a kapcsolatokat más tervezőkkel, így például" az ÉSZAKTERV-vél is. A ko­rábbi megállapodásoktól el­térően, a megyei tervezők he­lyett, az ÉSZAKTERV készíti el a Beszterce-lakótelep ke­reskedelmi és szolgáltató központjának, valamint egy ottani, 60 személyes bölcse­dének a kiviteli terveit. A tanács ugyanakkor a lehetsé­ges mértékig mindenkor anyagilag és erkölcsileg is tá­mogatja a kivitelező és helyi tervezővállalatokat. Éppen a közös cél elérése érdekében; a tervek teljesítéséért. TÖBB JUT FENNTARTÁSRA A város éves fenntartási költségvetése eredetileg mintegy 157,5 millióval szá­molt, azonban ez az összeg — pénzmaradvány és pótelő­irányzat kapcsán — 176.5 mil­lióra módosult. Az év első fe­lében az összeg 45,3 százalékát használták fel fenntartási cé­lokra. Utakra, hidakra költöt­te a város a legtöbb pénzt, elkészült a Dózsa György út, folytatódott a Vöröshadsereg úti járda felújítása, felújítot­ták a Camping utat is. Elkészült időközben a Ta­nácsköztársaság tér felújítá­sának terve, s a munka ré­szeként megkezdődött a Na­rancs Szállótól az Arany Já­nos utcáig terjedő járdasza­kasz helyrehozatala. Jövőre megkezdik a Néphadsereg út korszerűsítését is, a kiviteli tervek máris rendelkezésre állnak. Kiviteli tervek ké­szülnek más salgótarjáni utak korszerűsítésére is, ugyanak­kor megfelelő ütemben halad például a Rózsafa út felújítá­sa. A város első félévi vil­lanyszámlája 3,3 millió forint volt, ezt a közvilágításra köl­tötte a tanács. Néhány utcá­ban hálózatbővítést végeztek és befejeződött a Rákóczi út közvilágításának korszerűsí­tése is. A kulturális ágazat el­ső félévi kiadási felhasználá­sa ötvenszázalékos, az egész­ségügyi és szociális ágazaté pedig 46,4 százalékos volt. A végrehajtó bizottság uta­sította az illetékes szakigaz­gatási szervek, vezetőit, hogy vizsgálják felül a körülmé­nyeket, s tegyenek szükség szerint javaslatot, a tanácsi gazdálkodás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználására. T. Pataki László Olajfolt-eltávolító vegyszer A Szófiai Orvostudományi Akadémia higiéniai kutatóin­tézetében nagyhatású új szert kísérleteztek ki. A vegyszer kiválóan alkalmas az olaj és olajtermékek foltjának eltá­volítására fémfelületekről, az olajszag egyidejű megszünte­tésével. A fémes szer vízben — tengervízben is! — oldható. A víz a preparátumhoz mellé­kelt szűrő segítségével egy­szerűen kiönthető, és semmi­lyen élőlényre nem káros. A Burgaszi Kőolajipar Kombinátban és a Devnya Vegyikombinátban az új ké szítménnyel végzett kísérte tek kiváló eredménnyel jár tak. A szállítóhajók tartályai is könnyen tisztíthatok majd vegyszerrel, s így ugyanab­ban a térban később más áruféleség, még élelmiszer is transzportálható lesz. iiiiiiiilililiimiimiHltllininiillllimMIIIIIIIIlllllIlM—MllilllitimiiliiiiiiiiiliHiiiiHMllllllllllllllilMllllllmmiilllllMlimillMllllllliimiiill................nimm .............. — Hogy hol tartunk jelen­leg? Hát ha minden úgy men­ne. mi,.t ahogyan az a nagy­könyvben megíródott, még reménykedhetünk... Igen, re­ményünk még van a decem­ber végi átadási határidő tar­tására. Csak ehhez másféle munka szükségeltetne: össze­hangoltabb, jobban szerve­zett és — irányított. És kap­kodástól mentes és odaadóbb. — „Csak” ez hiányzik? Fejét csóválja a műszaki ellenőr, s hasonlóképp tesz Kecskés Sándor, a generál- kivitelező Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat mű­vezetője is. Aztán... ok, okoza­ti összefüggések, hosszú fel­sorolások helyett — a továb­bi munkák hátráltatójaként — mindössze egy valamit említenek: a szakaszos terv­szolgáltatásból adódó „fehér foltokat.” Mert az átadás előtt négy hónappal még mindig nem látni teljes egészében — még rajzpapíron sem — azt, ami lesz majd az üzem. Eseten­ként a következő munkafázi­sok térképeire kell- várni, ami — sok bába között elvész a gyermek?! — a 4600 négyzet­A terveknek megfelelően, folyamatosan rendezik megyénkben a Lókos-patak völgyét. A meliorációs munka során — a nőtincsi termelőszövet­kezet megrendelésére — az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szakemberei egy úgynevezett övárok készítését végzik. Más helyen tréncsövezési munkálatok folynak, így a terület mezőgazdasági művelésre kedvezőbb lesz. Képünkön: Boda György és Dani Ferenc erő- gépkezelők markológéppel, tolólapos dózerrel rendezik a talaj felszínét. — kj __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents