Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

Jelsző — és ami mögötte van... r Vajon mi könnyebb: meg- kissé úgynevezett „funkcis” valósítani a gyakorlatban va- műhely lett a miénk; a nagy­iamit, különösebb meditálás üzemi pártbizottságnak, KISZ- nélkül jól csinálni, vagyszaba- vezetőségnek, a szakszervezet- tosan megfogalmazni, mit is nek is vannak képviselői ná- jelent az a fogalom, vitázni lünk, brigádvezetönk a társ­összetevőiről? Hogy költői a elnöke a művelődési bizottság­kérdés, hiszen természetesen nak. Mindezeket nem volt kö- beszélni egyszerűbb valamiről, telező elvállalni. De szívesen mint tenni érte? Avagy még- csináljuk. Ketten marxista— sem? leninista egyetemre járnak a Három beszélgetőtárssal fél- kilencfős kollektívából — karéjban üljük körül Salgó- mondja László Rezső, aki ma- tarjánban a műszerjavító mű- §a *s szakszervezeti bizalmi, hely egyik asztalát az öblös- Mindnyájan érettségizettek, a üveggyárban. Sok mindenről szakmai tanfolyamok állandó folyik a szó — megtudom pél- résztvevői, politikai oktatások dául, hogy jövőre alakulásé- szervezői, sok társadalmi mun­nak tizedik jubileumát ünnep- kát, megbízatást vállalnak, li a Tupoljev repülőgép-tervező gyáron kívül is. (Részt vettek nevét viselő brigádjuk. Egy a Salgótarjánért hirdetett tár­fiatalember kivételével mind- sadalmi munkaakcióban, elis- nyájan együtt kezdtek. A leg- merő oklevelet őriznek a Bu- aktuálisabb dolog a délutáni dapesti úti iskola támogatásá- vetélkedő, a Betűk szárnyán a ért. Nem sok ez, nem esnek át Szovjetunióról gyári döntője a ló túlsó oldalára? A szemé- és így tovább. Lassan közelít- lyes kapcsolatok, barátságok, a gük csak a témát: mit jelent család nem sínyli meg? Isme­számukra a szocialista módon rik-e egymást, gondjaikat, örö- élni fogalma, mi van az oly meiket? sokszor hangoztatott jelszó Mindhárman egyformán vé- mögött a gyakorlatban. Kidé- lékednek: meg lehet teremteni rül, hogy csinálni könnyebb? az összhangot a munkahely és — Ez a brigádmozgalom az otthon, a közélet és a ma­egyik célkitűzése, jól tudjuk, gánélet között. De úgy érzem, nem szakítható _ igaz> nálunk csak ketten el a többitől — az ember élet- bejárók, így könnyebb a hely­módját elsősorban az a mun- zetünk. Jól ismerjük vidéki ka határozza meg, amit végez, munkatársainkat is. Rendez- ahogy végzi. És így a tanulás- tünk már olyan családi össze­tol, az ismeretszerzéstől sem jövetelt, amikor nemcsak a választhatjuk el, hiszen ez a feleségeket, haném a gyere- minőséggel, a hatékonysággal keket is összehoztuk egymás- szorosán összefügg. És a ma- sai. Csak egy fiatalember nem gánélet, az egymáshoz fűződő családos. Általában mindenki­viszonyok, a közösségi életbe nek két gyereke van. Allan- való bekapcsolódás, a demok- cjó napirend beszélgetéseink- ráciával való élés . . . —• kéz- ben a gyermeknevelés. — át- di Oó László brigádvezető. adjuk a jó és rossz tapasztala­— Nem csak szöveg: mi na- tokát egymásnak. Emellett ta- gyon jól együtt vagyunk abri- Ián még egyikünknek sem gáddal munkában és munkán okozott gondot például a köl- kívül egyaránt. Az évek során tözés, a bútorszállítás, segftet­Gyufamúzeum Kalugában Ä szovjetunióbeli Kalugá­ban a Gigant gyufagyár mun­katársainak kezdeményezésé­re gyufatörténeti múzeum nyitotta meg kapuit. Itt talál­hatjuk azokat a foszforfejes gyufákat, amelyeket 1837- ben a pétervári gyufagyárban még kézzel készítettek, meg­tekinthetjük továbbá a múze­um gazdag gyufacímke-koi- lekcióját és a mai termelés­ből is kiállításra került egy gazdag válogatás. Az egyik skatulyán színes betűkkel a következő szöveg olvasható: Ezekkel a gyufaszálakkal gyújtották be Szaratovban Európa legnagyobb cement­égető kemencéjét. A Szovjetunióban Jelenleg működő 20 gyufagyár az el­múlt évben 21 millió cso­mag gyufát termelt. Min­den csomag 1000 db 50 gyu­faszálat tartalmazó skatulyá­ból áll. tünk építkezésben. Nagyon jó alkalom egymás jobb megis­merésére maga a munka —, ha bárki távol van, átvesszük a munkáját Nem várunk rá — tudjuk, legközelebb ő is visz- szaadja. Együtt beszéljük meg az újításokat. Ha elfogadják — és miért ne fogadnák el a legtöbbet, hiszen jól megvitat­juk — közösen megünnepel­jük. Ha könyvet veszünk — és ez gyakori eset, törzsvendégek vagyunk az üzemi könyvter­jesztőnél — kicseréljük élmé­nyeinket — sorolja Somkúti Nándor, brigádvezető-helyet- tes. — Sokan vannak — különö­sen a nehezebb fizikai mun­kát végzők —, akik örülnek, ha letelik a munkaidő, húzó­doznak minden programtól, nem vállalkoznak tanulásra, nem érdekli őket más művelő­dési lehetőség sem. Hogyan lehet ezen változtatni? A brigádvezető a művelődé­si bizottság társelnökeként próbál választ adni a nem könnyű kérdésre. Hiszen sok a bejáró, az alacsony Iskolai végzettségű, kisebb igényű dol­gozó. — Nincs olyan területe az életmód formálódásának, amelyben ne lenne igen nagy szerepe a brigádközösségnek. Elképzelhetetlen például az ál­talános iskolai osztályok pótlá­sa olyan kollektíva tagjaként, akik csak fitymálva beszélnek: „Vén szamár, és most kezd tanulni!” Elvben nagyon jó a művelődési propagandahálóza­tunk, rengeteg a lehetőség (a Kossuth Művelődési Ház sok­rétű szolgáltatásai, a TIT-elő- adások, a tanuló dolgozók tá­mogatása) —, de ha a brigád­vezető bedobja egy fiók mé­lyére a programfüzeteket, ajánlásokat, ha maga sem ér­deklődik semmi iránt, akkor a .gyakorlatban nem lépünk elő­re. Szépen hangzik, hogy az FMKT vállalja a tanuló dolgo­zók segítését, felhívást tettek közzé, hogy szívesen segítenek rajzkészítésben, műszaki, mate­matikai és egyéb problémák megbeszélésében — a brigád­ösztönzés nélkül ez sem fog megvalósulni. nagyon so­kat várunk a brigád­vezetők klubjának be­indulásától, a házigazdaszelep vállalásától — a brigádok au­tóbuszos kirándulásainak tar­talmasabb programjaitól is. A művelődési házunk lassan be­épül a gyárba — ez nemcsak a területi terjeszkedés miatt igaz. Egy kicsit jelképes is! G. Kiss Magdolna Bárány Tamás: BALATONNÁL 18. Hazakísérte még Mártát, • mert a szülők elaludtak már odabent a lakásban, belopód­zott még hozzá a konyha mel­letti kis szobába (a hajdani „cselédszobába”, ahol külön­ben maga is lakik, otthon a Szív utcában), csak jó más­fél óra után indult haza. Éjfél is elmúlt már, ami­kor megzörren otthon a Kul­csa. Egy cseppet hallgatódzik: mindenki alszik. Csönd, néma­ság, sötétség. Csak a nagyma­mi horkolása hallik az első szobából, ott alszik Katival. Anyáék beljebb. De nem! Mi ez? Miféle sur- rogás? Ez nem a nagymami horkolása, ez a varrógép! Halkan benyit a konyhába: anyja ott ül, a varrógép mel­lett . . . Hogyhogy nem látta a fényt a folyosóról? Persze! Ott az ajtó üvegablakán a pokróc! — Csókolom — szól halkan. — Hát te? Anyja ránéz, a tekintete fá­radt. — Postamunkám van. — Szegénykém! Nem elég egy postás a családban? A mama fáradtan mosolyog az olcsó tréfán. — Nem vagy éhes? — És áll is fel, derekát simítva, hogy készít valamit. — Hagyd! — mondja gyor­san. — Ettem. — Hol és mit? — kérdi az apja, hálóingben áll az ajtó­ban és sötéthez szokott szeme vaskosodva pislog. Aztán fele­ségéhez fordul. — És te, mama ? Bírod még? Anya csak fáradtan moso­lyog és bólint — Bírom, Karcsikám. Az öreg fejét csóválja. — Nem lesz jó vége! — Kis csönd. — És te? — fordul me­gint hozzá. — Hol mászkáltál? Annak se lesz jó vége, hogy folyton lumpolsz és sosem al- szod ki magad rendesen! Anya közben mégiscsak ösz- szekapott egy kis elemózsiát, s letesz a fia elé egy tálcát, joghurt és sajt van rajta, s két zsemle. » — Ha mégis éhes volnál, kisfiam . . . Jani leül, szel a sajtból, csak úgy, zsemle nélkül befal­ja, s kanalaz hozzá a joghurt­ból. — Köszi mami! — megint a joghurt, s most a zsemléből is harap. — Képzeljétek, maj dnern megnősültem! Két szempár, négy Szem me­red rá riadt döbbenettel. — Hogyhogy? — sikolt a mami. — Mi történt? — brummog az öreg. Jani röhög, élvezi az aré­nát. — Megkérték a kezem! — És te? — kérdi az apja, gyanakodva. — Fej, vagy írást játszot­tam, képzeljétek! — És? — Az öreg hangja nyomott. — Szerencsére a fej jött ki, így megúsztam a dolgot.. — És, ha az írás jött vol­na ki? — kérdi dermedten a mama. — Elveszed Magdit? Jani nevet — Először is: Mártát, nem Magdit. — Az ki? — kérdi az öreg. — Nem ismerjük! — így a mami. — Majd megismeritek. He­lyes kis jószág. — Hogy beszélsz te a lá­nyokról, fiam? — Jól: helyes kis csaj. Az öreg nem veszi le róla a tekintetét. — Az anyád kérdezett vala­mit, fiam. Hagy, ha az írás jött volna ki, elvennéd-e azt a kislányt? Határozottan bólint. — Persze, hogy el. Szava­mat adtam rá. A két szülő egymásra néz. 4, NÖGRAD - 1978. szeptembei 30., szombat Jánossy Ferenc tárlata Salgótarjánban Benső félelem és öröm a vásznakon Jánossy Ferenc: Platánfák, (akvarell) Frank János még arról írt, képeiből, hogy Jánossy Ferenc festőmű- rézkarcaiból volt. Játszottuk többek kö­zött Moliére-t, Brechtet, én harmincas éveim közepén jártam. Közben Baselban új­ra elvégeztem az akadémiát rajztanán szakon, ösztöndü jat és kiállítási lehetőséget kaptam. Több kiállításom volt például a baseli Gerthardt- galéríában a svájciak nagy festőjével, Varlinnel együtt állítottam ki. Hermance cí­mű akvarellem a baseli Kunst Múzeumban van, 1962 nya­rán vásárolták meg. Svájcban a szürrealizmus­hoz közeli stílusban dolgo­zott. Eltekintve a tájképektől szomorú, sötét színekben ját­szó képeket festett, a vörös és a kék, esetleg a zöld szí­nek domináltak bennük. Kü­lönös: Svájcban ismerkedett meg a karneválok világával, de karneváljai, amelyek ké­sőbb váltak híresekké Ma­gyarországon, nem ott ké­szültek. Boszorkányszomba­tokat. baseli öreg városrésze­ket, csendéleteket, enteriőrö­ket festett többi között. Be­tegsége és honvágya hozta haza. Máig tartó harmadik kor­szaka, amelyet talán 1963-tól számítanék ismét Magyaror­szághoz kapcsolódik. — Sokat köszönök dr. Sa­mu Istvánnak, aki lelkileg, emberileg talpraállított Ba­lassagyarmaton — jegyzi meg. — Budapestről hamarosan idevezetett az utam. Svájcban kialakult 6tílu­hidegtűlapjaiból, pár évvel eze­vész nevét mintha jobban is- lőtt még láttam néhányat nak'ereie tovább^is mee- mernék műveiné1 (Frank Ja- fényképről. A . négyesfo- határ0zónl[k bizonyult mű. ifra bírt műtermek gat’Lot szívesen emlegeti ma vészetében. s főként, szinte Budapest, is, Nundsány Zoltánnál, Orosz robbanó erővel törtek felszín- 1975). Pedig eddig legalább Gellerttel, Sugar Gyulával karneváli élménvek a harminc kiállítása volt, s eb- 1949-ben állított ki a Fényes nóerádi kisvárosban Ezek­ből hat Svájcban; négy Ba- Adolf-teremben. Ezt a kiállí- bef erőtel L ^ressrtvTtás eelban, egy-egy Zürichben és tást utána még négy helyen ér^én^ül keverldn?kbe^ T.ii7»mban rtiabh nnánz t*ái, ervenyesui, KevereoneK Den­nük a realista és szürrealista Luzernban. Ojabb önálló tár- mutatták be, nagy sikere lata csütörtökön nyílt meg volt. Ugyancsak Budapesten Salgótarjánban, a Képcsarnok állított ki 1952-ben, 1953-ban művé^' be^T^SSt. fé helyiségében. és 1955-ben. Utóbbi kiállításon “g!“? ^ttöSt vetíti A művész, aki 1964-től Ba- Megyeri Barnabás szobrász- lelmelt « eLetoromet vetíti lassagyarmaton él, s nyarait művésszel, Bőd László fes* Gyenesdiáson tölti, 1926-ban tőművésszel közösen született Budapesten. A kép- pelt a „négyesfogat”. Göli zőművészeti főiskolát végez- ner Miklóssal együtt készítette ss.'ssK'wssa. rs István. Kmetty János, s Fo- vasút mozaikját, 1953-ban. nyl Géza növendékeként. — Reneszánsz módon rak- Munkásságában legalább há- tam a mozaikot a falra — rom alkotói periódusról be- jegyzi meg, már ami magát széilietünk. - a technikát illeti. Az első hozzávetőlegesen Második alkotói elemek. Karneváljaiban művész bensi léiméit és é ki, csakúgy mint cirkuszi képeiben. Legalább tizenöt karnevált festett, közülük egy (Baseli Camevál) a Ma­gyar Nemzeti Galéria tulaj- neválji lassagyarmati városi képtár gyűjteményét gazdagítja. Jánossy Ferenc eddigi mun­kássága. úgy véljük, lassan az eiso nozzavetoiegesen Második alkotói korszaká ín<?<?ÍcoltA^. ^nné egy retros- húsztól harmincéves koráig nak színtere Svájc tartott pekt,ív ,t4r!at. megrendezését, tartott, körülbelül 1955-ig SSse-tM 1963-ig közönsége is vár. Először többed magával az _ itt sok mindent csinál- . Európai Iskolában állított Id. tam — mondja. — Például Nonfiguratív, szürrealista dolgoztam a Populair Swiss A salgótarjáni Képcsamok­Romand Színháznál, amely a ^ 24 olajképet és 20 akva­a fvfl'lak ^.^za. rent hozott. Van közöttük ^peditor voltam szallítmá- karnevál, portré, akt, enteri­nvozásokat vegeztem, később tájkép, csendé1et. A kiál­“ - Zu?e' , irtnY!tó litág nemcsak a Képcsarnok, lettem. A_ színházzal bejár- hanem a nógrádi kiámtási íf”? .a iI?ncl? ‘íant°u. programnak is kiemelkedő Valais, Vaud, Neuchatel és eseménye, bizonyítja ezt az Genf szinte minden fugáí:' iránta megnyilvánuló nagy (Éppen a napokban alakult érdeklődés is. 1 egy újabb kanton is Jura Ez ^ érdeklődés indokolt névén, Delemont székhellyel.) A színházban akrobatika is Tóth Elemér •*— No, de hát Janikám . '. , — kezdi az öreg —, az ilyes­mit csak úgy? — . . .Játék­ból? — De Janikám! — int két­ségbeesetten a mama —, az istenért, Janikám! Az ilyesmi csak hülyéskedés! Ezt nem szabad komolyan venni! Hacározottan élvezi a hely­zetet, fölényesen int — Hát nem tőletek tanul­tam, hogy az adott szó — szentség?! A két öreg hallgat, most ke­rülik egymás tekintetét. — Na ugye! — mondja Jani elégedetten. Ebben a pillanatban felpat­tan a konyhaajtó, és beront nagymami, azon pongyolásan. — Hát itthon vagy, Jancsi­kám? Ide figyelj kisfiam! Hogy én ezt megérhettem! — És öleli, csókolja a fiút. — De mit? — kérdi Jani. — Hogyhogy mit? Hát az esküvőt! Legyint. — Dehogy lesz esküvő, nagymami. A fej jött ki, nem az írás . . . — Mi jött ki? — kérdi der­medten az idős hölgy. — Mi­féle fej? Miről beszélsz? — A fej. vagy írásról... — Eh! — legyint dühösen nagymami —, ne idétlenkedj már folyton! Dehogyis nem lesz esküvő! Apád elveszi anyádat! — N,a! — biccent Jani. — Épp ideje! Látja, nagymami, erről van szó: ö már nősül­het, benne van a korban . .. De engem még tessék ezzel hagyni! — Senki sem piszkál téged,, kisfiam — mondja a nagyma­ma sértetten. — Pláne most, hogy apádék végre észhez ’.ér­ték! (Folytatjuk) Mai lévéaiánlatunk 17.25: CSENDES HÄBORÜ dokumentum játék nagyobb- ,,Dokumentum-játékfilmet részt Nyugaton játszódik és láthatnak ezen a délutánon a összefüggésben áll az 1956 nézők, amely valóságos tör- előtt és után történt ellenfor- ténetet dolgoz fel —, jnondja radalmi eseményekkel. A a szerkesztő, Rád vány i Dezső. játék a klasszikus dokumen- — A film a kémtörténetek és tumfilm elemeivel ötvöződik, krimik jellegzetes vonásait Színészekkel rekonstruáltuk is magán viseli, de mi még- a hajdani eseményeket, de sem arra törekedtünk, hogy végezetül meglepetést tarto- kalandfilmet forgassunk. El- gátunk a nézőknek, mert va- sősorban történeti tényeket, laki megjelenik a színen...” a húsz évvel ezelőtt lezajlott Történeti dokumentumfil- valóságot igyekeztünk fel- műnk végül is olyan dolgokat eleveníteni. Miért csak most? hoz felszínre, amelyekről A magyarázat egyszerű. Tit- mind a mai napig nem tud- kos ügyről lévén szó legalább tunk, s így a meglepetés, az ennyi az elévülési idő! A újdonság erejével hat. „Évnyitó" az amerikai televízióban Az amerikai televíziós tár- borúja” című filmhez hason- saságok éves programjuk be- ló kozmikus kalandok, me- indulásával összefüggésben lyek minden bizonnyal új ötle- felmérések százait készítik teket „szállítanak” majd a és vetik be egymás ellen. A játékgyártó cégeknek is a ka- már hónapok óta csiszolgatott rácsonyi ünnepek előtt: Alex új programon elsősorban új Haley „Gyökerek” című filmsikerek szerepelnek, és filmjének folytatása, amely olyan sorozatok, melyeket a múlt év legnézettebb mű- úgymond már „bevetettek a sora volt; és végül a legújabb piacra”. A három legna- hollywoodi sikerek, melyeket gyobb sláger — a nagy si- szinte minden társaság be. kert aratott „Csillagok há- mutat majd. P

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents