Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

Lakodalom Zsámbokon Zsámbok, a Pest megyei község híres népviseletéről, nép­rajzi érdekességeiről. A falu lakosai ma is viselik a díszes népviseletet és sok esetben eljátszák a zsámboki lakodal­mast, amely idegenforgalmi nevezetesség. A zsámboki la­kodalmasról a televízió is filmet forgatott, »Gyere rózsám a karomba” Öltöztetik a menyasszonyt 9 Szovjet Irodalom szeptemberi számából 150 éve' született Lev Tolsz­toj, a világirodalom egyik legjelentősebb egyénisége- A Szovjet Irodalom teljes szeptemberi számát a nagy orosz méltatásának szenteli. Jelentős terjedelemben — Tö­rök Endre válogatásában ma­gyarul eddig meg nem jelent Tolsztoj-műveket is bemutat a folyóirat, elsősorban mint­egy tízezer levélből és tizen­három kötetnyi naplójából. Ezekből ugyanis a magyar ol­vasók mindeddig elég keveset ismerhettek meg, pedig Tolsz­toj írói és világnézeti fejlődé­sének megértéséhez szinte el­engedhetetlenek. Tolsztoj fiatal éveiről és utolsó év­tizedéről ad újabb adalékokat számunkra a folyóirat hiányt pótló, tehát igen jelentős vá­logatása. A magyar irodalom világá­ban élő Tolsztoj bemutatására is válaszol a folyóirat: tizen­két magyar író Tolsztoj-él- ményt közli, s mellette Almá- si Miklós, Bata Imre és Sőtér István tanulmányát Lukács György, Németh László és Veres Péter Tolsztojhoz való viszonyáról- És mellettük Lu­kács egy 1930-ban Németor­szágban íródott Tolsztoj-ta­nulmányát, amely szintén most lát először napvilágot Magyarországon. A világ minden tájáról megszólaló kortársi és mai írói vallomások mellett gaz­dag tanulmányrovat segíti még a tolsztoji életműhöz kö­zeledő olvasót. Csak példa­képp néhány cím. Az első könyv, Tolsztoj hétköznapjai, Kiről mintázta Tolsztoj Na­tasa Rosztovát?, Egy színész emlékezéseiből. Külön emlí­tést érdemel ezúttal a folyó­irat kénanyaga is. hiszen ko­rabeli felvételek és magyar képzőművészek alkotásai te­szik teljessé a Szovjet Iro­dalom Tolsztoj-emlékszámát. tét bányásznak, csillék lebeg­nek a táj fölött. Lassan mind tovább ül a tájon az ősziesen fakó, kék párásság. És kezdődik az őszi türiz­Kis műemléki séta > Amúgy a Cserhát Most, amikor lassan színe- pott állapotban sincsenek, nősíthetetlen. Az épület om- sedni kezdenek a fák leve- már. Egyetlen egy sem. Mit ladozik, magába roskad. A lei, az erdők, a mezők, meg- ír erről a kalauz a 191. la- környéket ellepi a mocsok, a hitt őszi pompába öltözik a pon? Ezt: „Valaha ragyogó szemét. Földszintjén ifjúsági Galga-völgye is. Ezt emelik színekkel a négy évszakot áb- klub működik, az ajtó előtt a némely községben ünnepi rázolták a képek és rajtuk ordenárén kifestett két hasz- alkálmákkor még felvett ru- kívül empire ízlésben festett nált autógumiban pár szál vi- hák, az idegenforgalmi kiad- tájképek is díszlettek a fala- rág. Mindez a helyi tanács ványokban is emlegetett nép- kon. Sajnos, az óvoda belső nemtörődömségét is jelzi, saz viselet. A völgy kisebb-na- építésekor több 150—160 éves itteni ifjúság elemi ízlésének gyobb falvaiban szlovákok, festményt fölöslegesen átme- hiányát. Használt autógumik, magyarok munkálkodnak szeltek”. Ma már nem így ugyanis nem illenek ebbe a egyetértésben, éneklik dala- van. Mindet átmeszelték! Az környezetbe. Az ifjúság in- ikat, őrzik hagyományaikat, ugyancsak épületben műkő- kább úgy adhatna hírt itteni A kövesdi hegyekben andezi- dő postán dolgozók nem is jelenlétéről, hogy legalább, tudták, hogy voltak. tisztán tartja a környéke);. Most forduljunk —eltérően összevéve: aligha jelent jó a kalauz által javasolt útvo- propagandát Nógrádnak, ha naltól — Mohora felé. az említett helyekre bárkit is ,iv z, ail, vui»*.- Elringatóan szép völgyben meghívunk. Jobb, ha senki se mus amelvnek TevüT kedvelt á11 Magyamándor határában, látja mindezt. Esetleg, nem a Slfá a äerhät Ez a völgy az 1872-ben épített Buttler- legjobb hírünket keltheti az Mit talál itt a látogató a kastély. Természetvédelmi országban, a világban. Nóerádi útikalauz szerint — terület, behajtani tilos táblá- Amúgy a Cserhát tényleg, és való ában * val. Helyes. Szálljunk ki, gyönyörű. Igénynek az em­Ezúttal csak a Galga-völ- menjünk be gyalog Lehet, berekben kell lenme. gyének egy kis részét jártuk hog7 i szabály talansagot mu- — tóth e. — be, s csupán némely tapaszta- vflunk, de az utonjaró kí- latunkról szólunk. A műem- v. CS1- A páni, bar nemtul- lékek iránt érdeklődő látoga- sagosan gondozott, ősi fáival tó szemével néztük a tájat ^P- Az ePu.let ,^gyT,.réí)ze A szép völgy e részében használaton kívül áll. Kozelé- szerzett benyomásaink alapján hen hosszú, fehér ólak, ezek­alapvető hangulatunk —• bo- “ei? ^éhany kandiszno röfög, csássuk előre —a mélysége- £ legtöbb ól üres, vagy tálán sen lehangoló szomorúság tárolási célt szolgai. Hagyjuk volt. S bizony a becsapott- az elringató tájat, ság érzése. Talán nézzük Mohorát, Igen, idegenforgalmi propa- amelyet Mikszáth-emlékek is gandánk Nógrád e kedves tá- körüllengenek. Kalauzunk sze- ján többé-kevésbé (inkább rint pedig: .műemlékileg többé) becsapja a látogatót, igen fontos nevezetessége a Lássuk,- hogyan? volt Vay—Zichy-kastély. Az Galgagután és Nógrádkö- 1700-as évek elején emelt vár- vesden azt kapja az ember, kastélyszerű udvarház egyike amit a Nógrád megye Taná- a vidéki kastélyépítkezés leg- csának Idegenforgalmi Hiva- értékesebb példáinak.” Így tala által 1976-ban megjelen- van. Félholdas, hagyma- tetett Nógrádi útikalauz (ez a alakú tornyai pedig külön is legújabb) ígér. Tudniillik, nem emelik érdekességét. Minden ígér sokat. Menjünk hát nógrádi invitáló prospektus- Becskére, sétáljunk át a két- ban szerepel távoli, színes, százéves kőhídon a falu kö- fényképe. Bárcsak feltűnt vol- zepén, műemléki látniva- na, hogy közelről nem fény­lónknak pedig állítólag ott képezi senki. Van oka, mi­van a volt Balás-kúria, kiasz- ért. Ez az értékes kastély, szicista stílusú emlékként, ugyanis a nemtörődömségnek Amit látni: a kőhíd porba olyan fokáról tanúskodik, ami fullad, alatta a patak szeme- már alig minősíthető. Az épül- tes. a Balás-kúria ígért kora- let és környéke, a hozzá ve- beli falfestményei pedig ko- zető kis úttal egyszerűen mi­Kőmíves Kelemen módján Hogyan nőnek Hazánkban a megépülő la- Megoltottuk gödörbe, később kások jelentős része ma is még kellett venni mert erre hagyományos családi ház, me- ráment a föld. lyet a tulajdonos önerőből, — Ahol kicsit spórolhat- vagy különböző hitelekkel nánk, ott sem sikerül — pa­„megtámogatva” leggyakrab- naszolja M. N., aki egész kis ban saját kétkezi «munkáját palotát épít M. község szélén, sem sajnálva épít fel. A — Kisebb helyiségekre jó községekben épülő lakások lenne a 60-as teleajtó. Ol- szinte kizárólag ilyen, vagy esőbb is volna, meg több hely hasonló módon jönnek létre. is lenne. Gyöngyösön sikerült Aki házépítésre adja a fe- véletlenül elcsípni hetet, jét, komoly, anyagiakkal Kell, Az ottani telepen dolgozók hogy rendelkezzék. Ennek elő- készségességéből, szívességé- teremtése bizony kemény bői lett. Csakhogy kilencre munkát, takarékoskodást, nem volna szükség. A kis méretű kevés lemondást követel, de tégláért Kisterenyén sorban azok, akiknek sikerült elő- állnak. Alfablokkot én De- teremteniük a szükséges recskéről hozattam, ott jó mi­pénzt és felsóhajtanak: „Na, nőségű kis méretűt is tudtam végre, kezdődhet a munka”, hozzá venni. Az a módszerem, csak később tudják meg, a ne- hogy először szétnézek a tele- heze még hátravan, A tervek, pen, megnézem mi van, az- hivatalos papírok engedélye- után megyek vásárolni, zése elsősorban idő kérdése. A kivitelezést sokan családi ke- FflV hÁtlíHl — PíiV Pl/ reteken belül meg tudják ol- ,IU fl|J ca> C¥ dani, építeni azonban csak — Nézze meg a szomszédot betonból, mészből — bök az égnek meredő fél­sz bokrétázott falakra, melyek fölé csak a szürkés égbolt borul. — Gerendára vár, nem tudja folytatni a munkát. Ha most egy hónapot áll, esetleg — Novembertől keresek er- egy egész évet is csúszhat az kélyajtós ablakot — kezdi a egész. Talán még az idén legégetőbbel O. L-né, T-ből. lakhatóvá tudta volna tenni A felújítás alatt álló épület az alsó szintet, de így csak előtt beszélgetünk, melynek jövőre kezdhet költözni. És nyílászárói helyén valóban nem azért mert nincs pénz... csak az üresség tátong. — Az lenne az igazi támogatás, Salgótarjánban a TÜZÉP-en ha nem hitelt, nem pénzt, azt mondták, csak azok jöhet- hanem egyenesen anyagot ad­nék számításba, akik le vannak nának az építkezőknek törlesz- szerződve. Őket sem tudják tésre... Az anyagbiztosítási mind ellátni. szerződés sem igazi garancia. — Én jártam általában Ha a telep nem kap anya­anyag után — mondja K. I.- got, a szerződött feleknek sem né, aki még nem költözött ki szállít, az illető tehát vár, le a modern új házacskába. — van kötve a pénze és lehet, Múlt évben kezdtük az épít-„hogy közben máshonnan sike- kezést. Akkor még terhes rülne felhajtania a szükséges voltam. Hetente legalább egy- dolgokat. szer beutaztam, hol Pásztora, S. J. háza a sarkon túl, a hol Tarjánba és sokszor bi- negyedik telken áll. Már be- zony hiába. Volt, amikor a költözött a vakolatlan épület­férjem is ráért, akkor ő is be, de a tetőtérben még fo- jött. Homlokzatdeszkát kap- lyik a munka, tunk a legnehezebben. Min- Két házzal feljebb Cs. G. dénáron hajópadlót akartak édesapjával közös háza már eladni helyette, csakhát az be van vakolva. A fiatalem- jóval drágább. Egyszer ezután bér a fejét csóválja: Pásztón elcsíptük. Cementért — Mikor még csak a lábazat is vagy tízszer mentünk. A volt meg, legszívesebben el- meszet is háromszorra hoztuk, adtuk volna az egészet... Először kaptunk 5 mázsa mész- csakhát benne a sok pénz. hidrátot. Azóta se hallottuk A lábazat bazaltkőből való. hírét, vettünk hát meszet. Ennek külön története van: téglából, lehet és itt kezdődnek igazi nehézségek. Ajtók, ablakok, egyebek 4 NÓGRÁD — 1978. szeptember 3., vasárnap Áz Inturiszt és az olimpia Az Inturiszt már az 1980- ményben jól felszerelt nyelv- as olimpiára készíti fel a stúdiók, előadó- és vetítőter- szovjet idegenforgalmi és ven- mek, könyvtárak várják a déglátóipari szakembereket, szovjet és külföldi hallgató- A közép- és felsőfokú vég- kát. Tavaly ugyanis az ide- zettséggel rendelkező dolgo- genvezető és tolmácsképző zók az Inturiszt moszkvai to- karon megkezdték a szocialis- vábbképző főiskoláján bővítik ta országokból érkezett szak­tudásukat. emberek továbbképzését is. A tíz éve alapított főiskola Évente, mintegy nyolcszá- három karán egyidejűleg, zan végzik el a tanfolyamo- 3—400 idegenvezető, tolmács, kát. Az olimpia kezdetéig szálloda- és étteremigazgató, több mint kétezer különböző utazási irodai alkalmazott szakterületeken működő spe- vesz részt az oktatásban. A cialistát képeznek ki. Lenin- kurzusok a végzettségtől füg- grádban kihelyezett tagoza- gően egy hónaptól egy évig tot nyitnak. Emellett az In- tartanak. Egy idegen nyelv turiszt kijevi intézetében is tanulása pedig általánosan megindították a szakember­kötelező. A korszerű intéz- képzést. Vladimir Kubelka; A jó ember reggel Délben lettem, Szombaton kezdődött, ingerlékeny két órakor azt hit­tem megbolondulok, négykor megpróbál­tam felmászni a fal­ra, hatkor végre dön­töttem. Fél óra múlva — miután arcomat egy sállal körültekertem — már be is léptem a rendelőintézet fog­orvosi várótermébe. A váróteremben már öt szenvedő társam ült: egy feldagadt képű fiatalember: egy középkorú férfi, aki úgy himbálta ma­gát előre hátra, mint egy mohame­dán pap ima köz­ben; egy szép, szomo. rú szemű fiatal lány; egy megállapíthatat­lan korú úri dáma, akin a szenvedésnek nyoma sem látszott és végül egy apró termetű megtört kis- öreg. Leültem és vára­kozni kezdtem, de nyomban mellém telepedett a kisöreg. és együttérző han­gon kérdezte: — Melyik? — Bal alsó zápfog. — Egy? Attól tar­tok fiatalember, ma­ga csak azt hiszi, hogy egy fáj- Figyel­jen vsak jobban oda. fogadjunk, hogy mi­nimum öt foga fáj. Jobban odafigyel­tem. A fene egye meg, a kisöregnek igaza van, mert, ké­rem, nem öt fogam, hanem mind a hu­szonöt fáj. Vagy pon­tosabban, mintha százhuszonöt fogam fájna. A kisöreg élénk hangon folytatta; — Szerintem a ma­ga helyzete nem is olyan tragikus, ha­nem ott szembe azé a fiatalemberé sok­kal rosszabb- Ö nem kerülheti el a vésést. Az úri dámának és ennek a hajlongó férfinak egyszerű „ foghúzás lesz. A kis­lánynak pedig tömés. . Ez a mindent tudó kisöreg kezdett az idegeimre menni- Ko­moran rákiáltottam. — És magának mi fáj? A kisöreg szája széles mosolyra hú­zódott, szeme huncu­tul csillogott. — Nekem? Nekem semmi se fáj. — Hogyhogy? — Én fogatlan va­gyok — nevetett vi­dáman a kisöreg- — Nézze... — Hát akkor mi a fenének lebzsel itt? — Én? Csak úgy idejárok és örülök, hogy legalább már a fogam miatt nem kell nyugtalankod­nom ! Fordította: Juhász László a falak — Édesapámmal mentünk a kőbányába. Szóba sem akar­tak állni velünk. Amíg nem kaptak egy pirosat. Azután al­kudozhattunk a kőről. Apu nélkül, meg ismerettség nélkül nem tartanánk itt. Készen még nem vagyunk, pedig ne­gyedik éve építkezünk. Ha tudtam volna, nem fogok be­le. .. Olaj nélkül nem megy? Ügy látszik, a vesztegetés itt is, mint más helyen, ahol az ügyfél kiszolgáltatottnak érzi magát —, nélkülözhetet­len velejárója az anyagbeszer­zésnek. — Gerendáért jártam —• emlékezik O. L.-né — Meg­szólított a telepen egy ott dolgozó férfi, hogy ér-e ne­kem 100 forintot, ha a kisze­melt gerendák másnap is ott lesznek, amikor a pénzzel visz- szamegyek érte. Nem volt ná­lam annyi, de véletlenül talál­koztam a párommal, s együtt visszamentünk. Az ember még ott volt. Látszott rajta, hogy kapatos. Nagy körülményesen behívott egy raktárba és új­fent felajánlotta, hogy egy százasért „besegít”. A szemé­ből látszott, mire kellene a pénz. Az uram megmondta, hogy nem ad egy százast. Ak­kor legalább egy húszast ad­jon!” így az alak. A párom meg látva, milyen szemtelen, azt mondta: „Semmit!”. Másnap mentünk a gerendákért, de ki sem adhatták volna, valami értekezlet miatt szünetelt a kiadás. Harmadnap lett meg, egy híjával. K. I-né tapasztalataiból: — Fuvar csak akkor van, ha a sofőr kap egy-két szá­zast. Van, aki előre kéri. Ha segít a rakodásnál, akár ötöt is elvár. Eddig legalább 10 ezer forint ment el ilyesmire. Lehet, hogy a kép, amit fes­tettünk, gyászosabb a való­ságnál, de az esetek sajnos egyáltalán nem egyediek vagy ritkaságszámba menők. Kő­míves Kelemen a feleségét építette a falba. A családi há­zak építői nem egy esetben idegeiket, nyugalmukat, tü­relmüket, idejüket és másra tartogatott forintjaikat kény-, telenek a téglák közé rakni. —gáspár— Népművelői továbbképzés Hétfőn a pásztói Lovász József járási Művelődési Köz­pontban továbbképző ta­nácskozást tartanak a járás függetlenített népművelőinek, könyvtárosainak. A körzeti intézmények feladatairól An­tal József, a megyei művelő­dési osztály munkatársa tart tájékoztatót, amelyet korre­ferátummal egészít ki Mer- valdné Bihari Erzsébet szi- ráki művelődésiház-igazgató és Turányikné Borsik Éva ecsegi körzeti könyvtáros. Második napirendi pont a X. ismeretterjesztési és kereske­delmi napok programjának, a munkás kulturális hetekhez kapcsolódó rendezvényeinek megbeszélése lesz. Délután a járási pártbizottság pmcs-ve- zetője, Szilágyi Albert tart előadást időszerű politikai kérdésekről. Mai tévé aj tinta tunk 20.35: Olcsó regény. Milánóban él az Olcsó re­gény hőse, Giulio, aki most,. ötvenéves korában szánja rá magát a házasságra Felesé­ge, akit ő maga tartott pó- lyásként a keresztvíz alá: Vincenzina, mindössze tizen­nyolc éves. Giulio szervezett munkás, társai közt hangadó, a meg­mozdulások egyik vezetője. Az egyik tüntetésen csoport­jából öreg barátja csavarral fejbekólint egy rendőrt. A rendőr — egy fotó alapján — meg is találja őket, de Giu­lio oly meggyőzően beszél vele, hogy eláll az öreg fel­jelentésétől. Sőt, hamarosan összebarátkoznak. A rendőr csinos és fiatal. Giulio félté­keny lesz a fiatalasszonyhoz korban jobban illő rendőrre. Giulio szerepében Ugo Tognazzi. é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents