Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
Kedvezmény a kedvezőtleneknek Hogy ne hiányozzon szakember Silány minőségű földek, traktorosokat ijesztgető domboldalak. Az aranykorona-érték emlegetésekor az „arany” szócska nemegyszer mosolyt csal az arcokra a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezeti szakemberek körében, hiszen a körülmények éppen, hogy nem aranyozzák be napjaikat. Az adottságokból eredően a termelésben nem vehetik fel a versenyt a laposon termelő szövetkezetekkel. Kisebbek a hozamok, a fejlesztés csatornái gyéren csordogálnak, a jövedelmek sem tartoznak ezen a helyeken a kimagaslóak közé. A fiatal szakemberek pedig nem nagyon tolakodnak állás után a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben. A karancslapujtői közös gazdaság hegyek közé szorult, a megyében az egyik legrosszabb adottságokkal rendelkezik. Szakemberből mégsincs hiány. — Több a munka, kevesebb és szerényebb a siker. De aki itt megállja a helyét, máshol sem vall szégyent. — mondja Gergely Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. Zátopek, a híres atléta példáját hozza szóba, aki hegynek felfelé futott edzés közben, s a versenyen, a salakon szinte szárnyakat kapott. A Karancs lábánál a „verseny” is heggyel szemben zajlik — Az élet- és munkakörülmények javítása, a letelepedéshez nyújtott segítség megtérül. Mi már tizenhárom szolgálatig lakással rendelkezünk. Ebből az elmúlt öt esztendőben húztunk fel kilencet. Ez fontos kellék ahhoz, hogy a szakemberek itt ragadjanak — magyarázza. Nehéz itt-tartani a fiatal mérnököket, üzemgazdászokat. Akad rá példa, hogy máshol inkább vállalják az albérletet a könyebb munka, jövedelem reményében. — Az állam is tetemes támogatást nyújt a szakembereknek. Gazdaságunkban négyen kapnak havonta ezer forint bérkiegészítést. Most érkezett az értesítés, hogy az újabb szolgálati lakás kivitelezését negyedmillió forinttal segíti a megyei tanács — újságolja Gergely Sándor. ■ó Az állami támogatásból már nemcsak nagy ' értékű gépek vásárlására, az állat- tenyésztés fejlesztésére, talajjavításra jut. — Az utóbbi időben problémát okozott, hogy a várostól távol eső, ráadásul kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek nehezen kaptak egyetemmel, főiskolával rendelkező szakembert — mondja dr. Kardos Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője.' — Hozzáértők híján a hosszabb távta szóló feladatok tervszerű megvalósítása akadozott... — A szakemberek közül kik kapnak támogatást? — Elsősorban, akikkel nem csupán egy-két évre számolnak. Az odaítélés egyik szempontja, hogy a szakember vállalja a középtávú fejlesztési tervben ráháruló tennivalók teljesítését, a következő terv kidolgozását. A döntés előtt a járási szervek véleményét is kikértük az üzemek javaslata mellé. A csoportvezető sorolja a támogatás formáit. Az egyik leglényegesebb a lakásépítéshez nyújtott segítség, amelyet a termelőszövetkezetek kérhetnek) A szakemberek számára építendő lakások kivitelezési költségének felét állami támogatásból finanszírozzák. Az idén például Nógrádban e célra hatmillió forintot költenek. Tizenhat közös gazdaság harminc lakást épít az összegből. Egyebek között Nézsán négy, Mát- ramindszenten és Litkén két-két szolgálati lakás létesül ilyen módon. — Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági szakember a tsz-hez közel eső településen lakás építéséhez, -vásárláshoz kaphasson egyszeri segélyt. Ennek mértéke huszonötezer forint. E célra a megyei tanácsnak háromszázezer forint áll rendelkezésre. Eddig tizenkét szakember kérte és kapta meg a segélyt — magyarázza dr. Kardos Gyula. — Márciustól a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben végzett jelentős többletmunkát külön honorálják. — Eddig hetven szakember havonta 1000—3000 forint munkadíj-kiegészítést kap állami támogatásként. Főként azok, akik valóban pluszmunkát végeznek, any- nyit dolgoznak, mint egy jól menő gazdaságban, de a kedvezőtlen adottságok miatt személyi jövedelmük attól jóval elmarad. A felsoroltak mellett a megyei tanács az idén húsz fiatal, egyetemre felvételizett — leendő szakember — ösztöndíjának folyósítását vállalta át a tsz-ek- től. — Ezekkel a támogatásokkal a megyei vezetésnek az a célja, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben megtalálják számításaikat a szakemberek, növekedjék a vezetés színvonala — kommentálja az elmondottakat a csoportvezető. ★ A támogatást élvező szakemberek természetesen örülnek. A hátrányos helyzetet enyhíti az állami gondoskodás, s bizonyára elősegíti majd, hogy a termelés ezernyi gondja mellett az irányítók hiánya ne okozzon fejtörést. Sz. Gy. öt esztendeje avattuk fel a salgótarjáni Lakberendezési Áruházát A születésének jubileumát ünneplő kereskedelmi létesítmény az eltelt évek alatt ugyancsak sok elismerő jelzőt vívott ki magának bőséges áru- választékával, udvarias kiszolgálásával, lakberendezési kultúránk színvonalának, lakás- kultúránk iránti igényünk emelésével. Az impozáns üvegépületben, melynek 3500 négyzetméteres alapterületéből mindössze 2000 négyzetméteres az eladótere —, olykor ugyan zsúfoltan kerülnek egymás mellé a különböző szo- bagamitúrák, szekrénysorok, szakemberek jóvoltából azonban együtt találjuk itt a korszerű otthonok mintaképéül szolgáló különböző típusú és igényt kielégítő konyha és lakószoba-helyiségek bútorait, felszerelési tárgyait, kiegészítő díszítőelemeket. Salgótarjánban, ahol szinte naponta költöznek újabb és újabb családok korszerű otthonokba, feltétlenül fontos, hogy az otthonalapítók ötleteket, igényes példákat találjanak lakásuk berendezéséhez. Az itt rendezett árúbemutatók, kiállítások kiváló alkalmat szolgáltatnak erre. Az áruház első teljes évi forgalma 87 millió forint volt. Az idén már 160 millió forintos bevételre számítanak, mely összeg nem a bútorféleségek árának növeléséből, hanem a vevők vásárlási kedvének emelkedéséből származik. Számottevő, hogy az eltelt ót esztendő alatt 633 millió forint értékű árut vittünk haza a „Lakbérből”. Dolgozunk vagy dolgozgatunk? Apró emberkék ülik körbe a fehérköpenyes óvónénit, aki maga előtt tart egy képet, azon egy régi típusú U—28-as traktor vígan hasítja a földet, a félig felszántott tábla szélén a traktoros felesége ■ könnyed mozdulatokkal teregeti az imént hozott elemózsiát a kép hátterében pedig a kis csemeték önfeledten futkároznak■ Az óvodai foglalkozás témája: a munka. Egyik csöppség így kommentálja a látottakat: az én anyukám ngm visz ebédet az apunak, mert ő irodában dolgozik és csak késő este jön haza. De jobb’ szeretném, ha traktoros lenne, mert akkor minden délben mennénk hozzá.-. számadatot is megtudok: egy tehergépkocsi-vezető és traktoros havonta négy és fél ezer forintot, míg az állattenyésztésben levők csaknem hatezret megkeresnek. A málnaszezonban nem egy családnak (részes vállalásként) húszezer forint fölött fizettek. De — teszi hozzá a főkönyvelő — ezek az emberek látástól-va- kulásig, teljes erőbedobással dolgoztak. „Stampedli — elismerés” A szügyi Madách Imre Mgtsz, a megye legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik. Az idei nyáron málnából 82,2, burgonyából 400 mázsát takarítottak be hektáronkélit Több mint 500 embert foglalkoztatnak, nagy részük nyugdíjas. Krizsanyik Pál a hetven- nyolcadikat, Urbán János a hetvennegyediket tapossa, hat-tíz órát dolgoznak naponta, amiért havonta hő kétezret olvashatnak borítékjukban. Ottjártamkor egy burgonyatároló munkálatain dolgoznak, amúgy öreges szorgalommal, ám fiatalokat is meghazudtoló munkakedvvel. — Miért vállaljuk? — kérdeznek vissza töprengően. — Jólesik ez a munka, jobb mint ha otthon tespednénk. Itt szeretnek, megbecsülnek, megfizetnek mindkét, néha még, az a stampedli pálinka is kijár. .. Higgye el, ez a gondosság jobban esik, mint bármi- íven más fizetség. Most például Győrbe visznek bennünket kirándulni. , — Ennyi év tapasztalatával hogyan vélekednek a mostani munkafegyelemről, s mondjuk a húsz-harminc évvel ezelőttiről? Pali bácsi válaszol, talán kicsit túl illedelmesen is. — Nem mondanám, hogy ma rosszabbul dolgoznak, de azért van egy kis különbség. Ugye, itt vannak a gépek, a kombájnok, egyszerűbbek lettek a dolgok. De az az akarat, tempó, ami bennünk volt, az manapság híján van. Noszogatni kell az embereket. Persze, ha pénz van, akkor csinálják... Lotharidesz Ferenc elnök- helyettes a hatodik ikszhez már közelebb áll. Évtizedek óta a mezőgazdaság területén dolgozik, mondhatni végigjárta a lépcsőfokokat, az irodai firkászástól a kapavágásig. — Igazán nem lehet semmi panaszunk az emberekre — jegyzi meg. — Ha a szükség úgy kívánja, éjjel-nappal dolgoznak, szinte megállás nélkül, hiszen nálunk ez a kampányidőszak. Ilyenkor minden perc drága. Hát, hogy tudtunk volna 85 mázsa málnát egy hektárról leszedni, ha nem szervezzük, percre pontosan a munkát? Előfordult, hogy zuhogó esőben is dolgoznak nálunk az emberek. Ez évben, valahogy minden jól sikerült. .. Tavaly 15 fegyelmit kellett adnunk, az idén kettőt. Szabó Ervin, főkönyvelővel az anyagi érdekeltség kérdéseiről beszélgettünk. Néhány Ismerős anonymusok Néhány megkérdezett nem járult hozzá, hogy neve és munkahelye a nyilvánosság elé kerüljön. így az olvasó próbálja saját képzeletébe beilleszteni, netán ismerősei közé besorolni az alábbi anonym usokat. Cserép Virág — nevezzük így — kilenc éve veri az írógépet egy csöndes kis iroda egyik félreeső zugában. Érettségi után háromszor próbálkozott a tanárképző főiskolán, nem sok sikerrel. Időközben az édesapja főnöke öcs- csének a szomszédja kiharcolt egy gépírói „státuszt”, s Virág ott vert gyökeret. Reggel nyolctól kilencig tizenkét adag kávét vásárol a közeli büfében, majd sorba áll a1 reggelikért. Dél felé a szomszédos irodaházban felkeresi édesanyját, együtt mennek ebédelni, s utána egy rövid kirakatszemlére. Délután elmegy a főnök kisfiáért a napközibe, telefonon megbeszéli a Gabival, az Évivel, és az Adómmal az esti programot, s máris letelt a munkaidő. Másnap ugyanez, elölről. Kétezer forintot keres, ambíciói elhalóban, hobbija egyedül a lemezgyűjtés. Más munkakörökhöz — mint a gépírás — nincs kedve. Nemoda Buda építőipari munkás, beszédéből kiviláglik egy lényeges fegyelmezet- lenségi „motiváció”. — Tulajdonképpen, ml szeretünk és tudunk is dolgozni! A baj az, hogy gyakran nincs mit Ne röhögjön ki, ez így van. A múltkor is kezdenénk a melóhoz, de nincs anyag. Szólok Ferinek, a művezetőnek, azt mondja: nyugi gyerekek, lesz anyag, várni kell egy kicsit, addig csináljunk „alibimunkát”. Ténfergünk jobbra, balra, imitáltunk valamit. Aztán nagy nehezen megjött az anyag, akkor meg mint az őrültek rákapcsoltunk, mert már nyakunkon volt a határidő. .. Jött megint a művezető, hogy gyerekek, az isten szerelmére, túlórázzatok már, mert szorít a cipő... Mi meg túlóráztunk. Hát, így van ez kérem. — A tartalék, a belső rejtett tartalék, ugye sokat hallott már ezekről? — kérdezi tőlem egy fiatal mérnök, aki a jövő egyik szakemberreménysége. — Állítólag 25 százalékkal jobb lehetne a munkaidő-kihasználásunk. De ahhoz kemény fegyelemre lenne szükség. Nyakon csípni a lógósokat, az igazolatlanul hiányzókat, a rossz munkát végzőket, ha javíthatatlanok, akkor kapun kívül tenni őket! Odafigyelni az állásidőkre, a gépkihasználásra, a termelési fegyelemre... Hogy én mit teszek? Másfél éves gyakorlattal egyelőre, csak tapogatózom : sokszor úgy érzem, magam, mint vak a sötétben. , Hogyan letlem kiváló dolgozó?” FIM Romhány Építési Kerámiagyár, 611 dolgozó, 29 szocialista brigád, összesen 437 fővel. Jelenleg itt folyik a megye egyik legnagyobb beruházása, immáron több, mint egymilliárd forintos értékben. A gyár zárt területétől néhány száz méterre épül az új üzem. — Van velük elég gondunk — mondja sopánkodva, Kovács Ferenc főrendész. — — Itt öltöznek, fürödnek nálunk a kivitelezők is. Munkafegyelem? A hőtechnikások gyakran hétfőn délben érkeznek munkába, "előfordult, hogy ittasan állítottak be, fegyelmi lett belőle. Lopások sem ritkák, legutóbb fal- és padlóburkoló lapokat akartak „megfújni” a gyárból, nemrég pedig öt villanymotornak kelt lába, igaz ebből kettőt már megtaláltunk. — És ha nem? Igyekeztünk úgy megszervezni a munkát — veszi át a szót Peresztegi József, művezető —, hogy minimális legyen az állásidő és maximális az anyagellátás. Én a csornai tejporgyártól kerültem ide, ott lazább volt a fegyelem, s egy fiatal mérnök sokkal több akadályba ütközött, ha szándékait, ötleteit meg akarta valósítani. A szocialista brigád vállalásait olvasva meglepődöm a következő bejegyzésen: „a brigád vállalja, hogy a 7,9 százalékos selejtet 7,8 százalékra csökkenti.” Azután kiderül, hogy ez az egy tizednyi százalék 150 ezer forint megKovács Ferenc elmeséli, hogyan lett kiváló dolgozó, hozzá kell tenni: kilenc év lelki- ismeretes munkájával, soksok önfeláldozással szolgált rá. — Éppen tanulmányi szabadságon voltam — idézi fel a sztorit — amikor kapom a hírt, hogy eltűnt a gyárból 18 doboz első osztályú falburkoló lap, s ha megtalálom a tetteseket, megkapom a Kiváló dolgozó kitüntetést, ami egyébként is már „érett”. Hagytam a könyveket az asztalon, rohantam a „szajré” után. Este kilenckor már jelentettem az igazgatónak, hogy a lapok és a lopok átvehetők a portán. takarítást jelent... Paulovits László igazán nincs híján a funkcióknak; munkaerő-gazdálkodási előadó, pártvezetőségi tag, szb- titkár, KISZ-bizottsági tag, gépgyártási technológus és az alkoholellenes bizottság vezetője. i — Az egységes munkaidőkezdés bevezetése óta sokat javult a helyzet — mondja, —, s egyre többet számíthatunk a szocialista brigádokra is, különösen az italozás, a lógás megszüntetésében. Az új üzemet szeretnénk fegyelmezett, szakképzett munkásokkal beindítani... ★ A Május 1. brigád az elmúlt versenyévben arany fokozatot ért el, vezetőjük Varga Sándorné, elégedett a munkafegyelmet illetően. — Évek óta nem fordult elő késés, igazolatlan hiányzás, s a nyolc órából több, mint hetet teljes erőbedobással végig dolgozunk. Hiszen nem mindegy, hogy mennyi a teljesítményünk. Ha minden rendben, háromezren felül keresünk. I: .Az ővópéni következő kérdése az volt, hányán szeretnének itt, a faluban maradni, ha majd felnőnek, s mit csinálnának legszívesebben? A negyven gyerek közül kettő nyújtotta fel a kezét, az egyik tsz-elnök, a másik mozigépész szeretne lenni. .. aztán újra a traktorosról és az önfeledten játszó kisgyermekeiről beszélgetnek. .. Tanka László NÓGRÁD - 1978. szeptember 3., vasárnap 3
